Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. június
2001-06-08
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. JÚNIUS 8., PÉNTEK 29 Alapítvány építi a sportpályát A kerületi televíziót, a TV 13-at működtető Angyalföldi Média Közalapítvány kapta tavaly a legnagyobb, több mint tízmillió forintos támogatást alapítójától, az önkormányzattól. Az angyalföldi önkormányzat által létrehozott hat közalapítvány éves beszámolójából az is kiderül, hogy a legtöbb pénzt az Angyalföld Fejlesztéséért Közalapítvány fizette ki. Az elmúlt nyolc évben hat közalapítványt hozott létre az angyalföldi önkormányzat többek között a kerületi gyerekek támogatására, a közbiztonság javítására, a városrész közművelődésének támogatására. A szervezeteket évről évre anyagilag támogatja az alapító is. A hátrányos helyzetű, tehetséges gyerekek támogatására 1992-ben létrehozott XIII. Kerület Gyermekeiért Közalapítványt például kétmillió forinttal. Ehhez csaknem másfél millió forintot szereztek meg. Az összegből hetvennégy általános és középiskolásnak jutott havi 2000-5000 forintos ösztöndíj, húszan pedig tízezer forint körüli beiskolázási támogatást kaptak. Az egyetemi hallgatók közül negyvenen részesültek tizenöt-harmincezer forintos segítségben. A kuratórium a pályázatokat az esélyegyenlőség megteremtése érdekében rangsorolta. A hat éve alapított Angyalföld Fejlesztéséért Közalapítvány a kerületi kulturális örökség megóvása, fejlesztése, valamint az önkormányzat gazdaságfejlesztő programjának támogatására jött létre. Az önkormányzattól kapott kétmillió mellett csaknem tizenhatmillió forintból gazdálkodhattak. Ennek nagyobb része célzott támogatás, amelyet egy szabványos kézilabdapálya építésére fordítottak. Emellett tizenhárom kerületi közművelődési és szociális intézménynek nyújtottak kisebb-nagyobb támogatást. A XIII. Kerületi Közbiztonsági Közalapítvány másfél milliót gyűjtött az önkormányzattól érkező kétmillió forint mellé. Ebből a kerület közbiztonsága érdekében működő szervezeteket támogatták. A kerületi rendőrök tanulmányaihoz például hétszázezer forinttal járultak hozzá. Elsősorban a millenniumhoz kapcsolódó programokat, tevékenységeket támogatta tavaly a XIII. Kerület Közművelődéséért Közalapítvány. A huszonegy sikeres pályázónak személyenként 80-150 ezer forintot, összesen csaknem két és fél millió forintot fizettek. Az alapítvány négyszázezer forint mínusszal zárta az évet, mert az önkormányzat kétmiliója mellé csak hetvenezer forintot tudtak más forrásból gyűjteni. A legnagyobb önkormányzati támogatást, több mint tízmillió forintot a kerületiek közszolgálati tájékoztatására létrehozott, a TV 13 nevű helyi televíziót működtető Angyalföldi Média Közalapítvány kapta. További két és fél milliót szereztek pályázatokon, így a tévé működése biztosított. Az állandó műsorok mellett rendszeresen tudósítanak helyi kulturális, sport-, valamint politikai eseményekről. A XIII. Kerület Testneveléséért és Sportjáért Közalapítvány nevének megfelelően a kerületi sportmozgalom, a szabadidősport fejlesztéséért dolgozik. Csaknem ötmillió forintot kaptak az önkormányzattól, félmilliót pedig egyéb támogatóktól. Az alapítvány pályázatain az egyesületi utánpótlásban és az iskolai diáksportban részt vevő csapatok és egyéni versenyzők vehetnek részt. Tavaly huszonhárman kaptak támogatást, összesen kétmillió forintot, csaknem hárommilliót pedig a kerületi olimpikonok jutalmazására fordítottak. A. G. Gazdasági együttműködés Együttműködési keretmegállapodást írt alá tegnap a fővárosi önkormányzat, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Budapesti Agrárkamara. A megállapodás olyan együttműködést tesz lehetővé a főváros és a gazdasági szervezetek között, amely az országban egyedülálló és precedensértékű - hangsúlyozta Demszky Gábor főpolgármester. A három szervezet partnerként akar együttműködni olyan területeken, mint a gazdasági élénkítés és a szakképzés átalakítása. A feladatok végrehajtásába bevonják a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványt is. A gazdálkodószervezetek véleményezhetik az őket érintő szabályozási kérdéseket, javaslatokkal élhetnek a gazdasági előterjesztések éves tervezésénél. Kölcsönösen támogatják egymást abban, hogy más országok fővárosaival szoros együttműködést alakíthassanak ki. E. N. Védik Csepel természeti értékeit A Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás a sziget védendő természeti értékeinek feltárása céljából kistérségi konferenciát rendez ma délután három órától Szigetújfalun, a művelődési házban. A fórum házigazdái remélik, hogy sikerül olyan kistérségi összefogást elindítaniuk, amelynek nyomán a sziget természeti kincseiről az eddigieknél pontosabb felmérést készíthetnek és a védelmüket a jövőben hatékonyabban szervezhetik. A konferencián részt vevők bemutatják majd természetvédő munkájukat és az adott terület feladatait. A fórumon elhangzó információkat közös adatbázisban nyilvántartásba veszik, hogy a jövőben a társulás ráckevei irodájában mindenki számára hozzáférhetővé váljanak. Sz. G. Gyógyfürdőt kap a Pap-sziget Szálloda is épül a tízmilliárdos beruházás keretében A Szentendréhez tartozó Pap-szigeten termálfürdő és gyógyszálló építését tervezi az önkormányzat. Ehhez valószínűleg új kutat kell fúrni a meglévő helyett, ami alaposan megdrágítaná az amúgy sem olcsó, nyolc-tízmilliárd forintosra becsült beruházást. A város befektetőt keres, de számít a Széchenyi-terv támogatására is. Szentendre északi határánál egy parányi sziget fekszik, alig ötven méterre a 11-es főúttól. Átlagos színvonalú kemping és strand működik rajta. A csodás környezetben fantasztikus lehetőségek rejlenek. Ma ugyanis Szentendrét az átmenő turizmus jellemzi. A zömmel kispénzű vendégek — útban Visegrád felé - egykét órát töltenek itt, azt is csak tavasztól őszig, és látogatásuk egy szűk területre, a belvárosra korlátozódik. E területet egyedül a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tágítja. Ha hosszabb lenne az idény, ha sikerülne vonzó programmal, színvonalas szolgáltatással éjszakára is itt tartani a turistát, Szentendre nemcsak elszenvedője lenne az idegenforgalomnak, hanem adóbevételeit is jelentősen növelhetné. A távlati tervekben szerepel a gyógyturizmus fejlesztése. Tavaly a városatyák elhatározták: megvizsgáltatják, van-e lehetőség termálfürdő — és ehhez kapcsolódva gyógyszálló - létesítésére a Papszigeten. A részben pályázati úton szerzett pénzből, összesen 12 millió forintért elkészült tanulmányban szerepel, hogy a tervezett téli-nyári fürdőkomplexum működéséhez napi négyszáz köbméter termálvízre lenne szükség, melyből 150 köbméternek gyógyvíznek kell lennie. A baj csak az, hogy Szentendrén nincs gyógyvíz. A geológusok szerint a város alatti mészkő-dolomit rétegek vízadó képessége jóval kisebb, mint a környező településeken. A hetvenes évek eleje óta működő, erősen leromlott állapotban lévő pap-szigeti kút felújítása nem lenne gazdaságos, ezért a szakemberek új kút fúrását javasolják. Bár ez drága (80-90 millió forint), korszerű technológiával, megfelelő hőszigeteléssel nem marad el az eredmény, sőt arra is van esély, hogy a kapott termálvíz ásványvízzé nyilvánítható. A Vízügyi Tudományos Kutató Intézet (Vituki) szerint a Margit-szigetről is lehetne gyógyvizet szállítani Szentendrére, uszályon. B. Szabó Veronika, Szentendre város megbízott főépítésze elmondta, hogy szeretnék fedett uszodával bővíteni és élményfürdős, csúszdás vízi világgá átalakítani a strandot, a kemping helyén pedig százszobás szálló épülne. A szigetre továbbra is gyalogoshídon lehetne átjutni, parkolót csak a Duna-partra terveztek. A többmilliárdos beruházáshoz a város csak területet tudna adni, pénzt nem. Nem kizárt azonban, hogy akad olyan partner, akivel közösen nyújthatnának be pályázatot, a kormány ugyanis támogatni akarja a mozgásszervi megbetegedések kezelésére és megelőzésére szolgáló intézmények építését. Hasonló tervek megvalósítását a körzet országgyűlési képviselőjeként Hadházy Sándor visegrádi polgármester is régóta szorgalmazza. Gaján Éva Átlagos színvonalú kemping helyett idegenforgalmi központ fotó: bánhalmi János A PAP-SZIGET BEÉPÍTÉSÉNEK TERVE O Gyógyszálló © Kaszinó © Kongresszusi központ © Élményfürdő, élménypark Forrás: KSH NÉPSZABADSÁG-grafika Rögzítené a taxitarifákat a Városháza A kereskedelmi bizottság elnöke ellenzi a reptéri droszt bérbeadását Maximált fuvardíjak helyett rögzített taxitarifa bevezetését javasolja a városháza kereskedelmi bizottságának elnöke, Rusznák Imre. Szeretné elérni azt is, hogy a személyszállítás díját a jövőben az önkormányzatok határozzák meg, és a reptér előtti droszton is rendet akar tenni - derült ki egy szerdai tájékoztatón. Rusznák ehhez a közlekedési minisztérium segítségét kérte, de csak egy ígéretet kapott. Budapesten ma maximált, hatósági tarifákkal futnak a taxik: nappal legfeljebb 240, éjszaka 336 forintot kérhetnek egy kilométernyi fuvarért. A piacot meghatározó nagy fuvarszervező irodák azonban távolról sem használják ki a rendelet adta lehetőséget. Kilométerdíjaik általában a kétszáz forintot sem érik el, a kíméletlen verseny miatt nyomott árakkal dolgoznak, ami nem jó a taxisvállalkozóknak sem és - a díjak sokfélesége miatt - az utazóközönségnek sem. A legtöbb érdekelt jó ideje egyetért abban, hogy az áldatlan állapotokon a fix tarifa bevezetésével lehetne segíteni. Ezt forszírozza a városháza kereskedelmi bizottságának elnöke, Rusznák Imre is, aki a fix kilométerdíjat a BKV-tarifákhoz hasonlította; aki taxit fog, ugyanúgy előre tudja, mire számíthat, mint ha buszra szállna. Megkérdeztük, mekkora összeget tartana reálisnak, de erről még nem akar beszélni, az aktuális díjat ugyanis csak egy alapos, összetett számítás alapján lehetne meghatározni - mondta. Rusznák elmondta: a közlekedési minisztertől lépéseket vár annak érdekében, hogy a taxitarifákat a jövőben a települési önkormányzatok határozhassák meg. A tárcától emellett azt kéri, működjön közre, hogy a Ferihegyi repülőtér előtti taxiállomásra is érvényes lehessen a főváros drosztrendelete, amely szerint a taxiállomásokat minden szabályosan működő személyfuvarozó használhatja. A kereskedelmi bizottság elnöke úgy tudja, hogy a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) meg akarja pályáztatni a drosztot, így arra csak a nyertes céghez tartozó taxisok állhatnának be. Rusznák a tárcától eddig csak ígéretet kapott. Elhangzott, hogy a városháza kiírta a közbeszerzési tendert az első 141 taximegállóhely kialakítására. A teljes, 266 drosztból álló hálózatot az év végéig akarják átadni. A végrehajtást lassítja, hogy négy kerület - az V, a VI., a X. és a XIX. - még nem hozta meg rendeletét, amelyben megadja tulajdonosi hozzájárulását a területükön kijelölt, reménybeli állomások használatára.B.T. Az utas előre tudja majd, mire számíthat FOTÓ: KOVÁCS BENCE