Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. június

2001-06-08

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. JÚNIUS 8., PÉNTEK 29 Alapítvány építi a sportpályát A kerületi televíziót, a TV 13-at mű­ködtető Angyalföldi Média Közalapít­vány kapta tavaly a legnagyobb, több mint tízmillió forintos támogatást ala­pítójától, az önkormányzattól. Az an­gyalföldi önkormányzat által létreho­zott hat közalapítvány éves beszámoló­jából az is kiderül, hogy a legtöbb pénzt az Angyalföld Fejlesztéséért Közalapítvány fizette ki. Az elmúlt nyolc évben hat közalapít­ványt hozott létre az angyalföldi önkor­mányzat többek között a kerületi gyere­kek támogatására, a közbiztonság javítá­sára, a városrész közművelődésének tá­mogatására. A szervezeteket évről évre anyagilag támogatja az alapító is. A hát­rányos helyzetű, tehetséges gyerekek tá­mogatására 1992-ben létrehozott XIII. Kerület Gyermekeiért Közalapítványt például kétmillió forinttal. Ehhez csak­nem másfél millió forintot szereztek meg. Az összegből hetvennégy általános és kö­zépiskolásnak jutott havi 2000-5000 fo­rintos ösztöndíj, húszan pedig tízezer fo­rint körüli beiskolázási támogatást kap­tak. Az egyetemi hallgatók közül negyve­nen részesültek tizenöt-harmincezer fo­rintos segítségben. A kuratórium a pályá­zatokat az esélyegyenlőség megteremté­se érdekében rangsorolta. A hat éve alapított Angyalföld Fejlesz­téséért Közalapítvány a kerületi kulturá­lis örökség megóvása, fejlesztése, vala­mint az önkormányzat gazdaságfejlesztő programjának támogatására jött létre. Az önkormányzattól kapott kétmillió mellett csaknem tizenhatmillió forintból gazdál­kodhattak. Ennek nagyobb része célzott támogatás, amelyet egy szabványos kézi­­labdapálya építésére fordítottak. Emellett tizenhárom kerületi közművelődési és szociális intézménynek nyújtottak ki­­sebb-nagyobb támogatást. A XIII. Kerületi Közbiztonsági Köz­­alapítvány másfél milliót gyűjtött az ön­­kormányzattól érkező kétmillió forint mellé. Ebből a kerület közbiztonsága ér­dekében működő szervezeteket támo­gatták. A kerületi rendőrök tanulmá­nyaihoz például hétszázezer forinttal já­rultak hozzá. Elsősorban a millenniumhoz kapcsoló­dó programokat, tevékenységeket támo­gatta tavaly a XIII. Kerület Közművelő­déséért Közalapítvány. A huszonegy si­keres pályázónak személyenként 80-150 ezer forintot, összesen csaknem két és fél millió forintot fizettek. Az alapítvány négyszázezer forint mínusszal zárta az évet, mert az önkormányzat kétmiliója mellé csak hetvenezer forintot tudtak más forrásból gyűjteni. A legnagyobb önkormányzati támo­gatást, több mint tízmillió forintot a ke­rületiek közszolgálati tájékoztatására létrehozott, a TV 13 nevű helyi televí­ziót működtető Angyalföldi Média Köz­­alapítvány kapta. További két és fél mil­liót szereztek pályázatokon, így a tévé működése biztosított. Az állandó műso­rok mellett rendszeresen tudósítanak he­lyi kulturális, sport-, valamint politikai eseményekről. A XIII. Kerület Testneveléséért és Sportjáért Közalapítvány nevének meg­felelően a kerületi sportmozgalom, a sza­badidősport fejlesztéséért dolgozik. Csaknem ötmillió forintot kaptak az ön­­kormányzattól, félmilliót pedig egyéb tá­mogatóktól. Az alapítvány pályázatain az egyesületi utánpótlásban és az iskolai diáksportban részt vevő csapatok és egyéni versenyzők vehetnek részt. Tavaly huszonhárman kaptak támogatást, össze­sen kétmillió forintot, csaknem három­milliót pedig a kerületi olimpikonok ju­talmazására fordítottak. A. G. Gazdasági együttműködés Együttműködési keretmegállapodást írt alá tegnap a fővárosi önkormányzat, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Budapesti Agrárkamara. A megállapodás olyan együttműködést tesz lehetővé a főváros és a gazdasági szerve­zetek között, amely az országban egye­dülálló és precedensértékű - hangsúlyoz­ta Demszky Gábor főpolgármester. A há­rom szervezet partnerként akar együtt­működni olyan területeken, mint a gazda­sági élénkítés és a szakképzés átalakítása. A feladatok végrehajtásába bevonják a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közala­pítványt is. A gazdálkodószervezetek vé­leményezhetik az őket érintő szabályozá­si kérdéseket, javaslatokkal élhetnek a gazdasági előterjesztések éves tervezésé­nél. Kölcsönösen támogatják egymást abban, hogy más országok fővárosaival szoros együttműködést alakíthassanak ki. E. N. Védik Csepel természeti értékeit A Csepel-sziget és Környéke Területfej­lesztési Önkormányzati Társulás a sziget védendő természeti értékeinek feltárása céljából kistérségi konferenciát rendez ma délután három órától Szigetújfalun, a művelődési házban. A fórum házigazdái remélik, hogy sikerül olyan kistérségi összefogást elindítaniuk, amelynek nyo­mán a sziget természeti kincseiről az ed­digieknél pontosabb felmérést készíthet­nek és a védelmüket a jövőben hatéko­nyabban szervezhetik. A konferencián részt vevők bemutat­ják majd természetvédő munkájukat és az adott terület feladatait. A fórumon el­hangzó információkat közös adatbázis­ban nyilvántartásba veszik, hogy a jövő­ben a társulás ráckevei irodájában min­denki számára hozzáférhetővé váljanak. Sz. G. Gyógyfürdőt kap a Pap-sziget Szálloda is épül a tízmilliárdos beruházás keretében A Szentendréhez tartozó Pap-szigeten termálfürdő és gyógyszálló építését tervezi az önkormányzat. Ehhez való­színűleg új kutat kell fúrni a meglévő helyett, ami alaposan megdrágítaná az amúgy sem olcsó, nyolc-tízmilliárd forintosra becsült beruházást. A vá­ros befektetőt keres, de számít a Szé­­chenyi-terv támogatására is. Szentendre északi határánál egy pará­nyi sziget fekszik, alig ötven méterre a 11-es főúttól. Átlagos színvonalú kem­ping és strand működik rajta. A csodás környezetben fantasztikus lehetőségek rejlenek. Ma ugyanis Szentendrét az átmenő turizmus jellemzi. A zömmel kispénzű vendégek — útban Visegrád felé - egy­két órát töltenek itt, azt is csak tavasztól őszig, és látogatásuk egy szűk területre, a belvárosra korlátozódik. E területet egyedül a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tágítja. Ha hosszabb lenne az idény, ha sikerülne vonzó programmal, színvona­las szolgáltatással éjszakára is itt tartani a turistát, Szentendre nemcsak elszenve­dője lenne az idegenforgalomnak, ha­nem adóbevételeit is jelentősen növel­hetné. A távlati tervekben szerepel a gyógy­­turizmus fejlesztése. Tavaly a városatyák elhatározták: megvizsgáltatják, van-e le­hetőség termálfürdő — és ehhez kapcso­lódva gyógyszálló - létesítésére a Pap­szigeten. A részben pályázati úton szer­zett pénzből, összesen 12 millió forintért elkészült tanulmányban szerepel, hogy a tervezett téli-nyári fürdőkomplexum mű­ködéséhez napi négyszáz köbméter ter­málvízre lenne szükség, melyből 150 köbméternek gyógyvíznek kell lennie. A baj csak az, hogy Szentendrén nincs gyógyvíz. A geológusok szerint a város alatti mészkő-dolomit rétegek vízadó ké­pessége jóval kisebb, mint a környező te­lepüléseken. A hetvenes évek eleje óta működő, erősen leromlott állapotban lé­vő pap-szigeti kút felújítása nem lenne gazdaságos, ezért a szakemberek új kút fúrását javasolják. Bár ez drága (80-90 millió forint), korszerű technológiával, megfelelő hőszigeteléssel nem marad el az eredmény, sőt arra is van esély, hogy a kapott termálvíz ásványvízzé nyilvá­nítható. A Vízügyi Tudományos Kutató Intézet (Vituki) szerint a Margit-sziget­­ről is lehetne gyógyvizet szállítani Szent­endrére, uszályon. B. Szabó Veronika, Szentendre város megbízott főépítésze elmondta, hogy szeretnék fedett uszodá­val bővíteni és élményfürdős, csúszdás vízi világgá átalakítani a strandot, a kem­ping helyén pedig százszobás szálló épülne. A szigetre továbbra is gyalogos­­hídon lehetne átjutni, parkolót csak a Du­­na-partra terveztek. A többmilliárdos beruházáshoz a vá­ros csak területet tudna adni, pénzt nem. Nem kizárt azonban, hogy akad olyan partner, akivel közösen nyújthatnának be pályázatot, a kormány ugyanis támo­gatni akarja a mozgásszervi megbetege­dések kezelésére és megelőzésére szol­gáló intézmények építését. Hasonló ter­vek megvalósítását a körzet országgyű­lési képviselőjeként Hadházy Sándor vi­segrádi polgármester is régóta szorgal­mazza. Gaján Éva Átlagos színvonalú kemping helyett idegenforgalmi központ fotó: bánhalmi János A PAP-SZIGET BEÉPÍTÉSÉNEK TERVE O Gyógyszálló © Kaszinó © Kongresszusi központ © Élményfürdő, élménypark Forrás: KSH NÉPSZABADSÁG-grafika Rögzítené a taxitarifákat a Városháza A kereskedelmi bizottság elnöke ellenzi a reptéri droszt bérbeadását Maximált fuvardíjak helyett rögzített taxitarifa bevezetését javasolja a város­háza kereskedelmi bizottságának elnöke, Rusznák Imre. Szeretné elérni azt is, hogy a személyszállítás díját a jövőben az önkormányzatok határozzák meg, és a reptér előtti droszton is rendet akar tenni - derült ki egy szerdai tájékozta­tón. Rusznák ehhez a közlekedési minisztérium segítségét kérte, de csak egy ígéretet kapott. Budapesten ma maximált, hatósági ta­rifákkal futnak a taxik: nappal legfeljebb 240, éjszaka 336 forintot kérhetnek egy kilométernyi fuvarért. A piacot meghatá­rozó nagy fuvarszervező irodák azonban távolról sem használják ki a rendelet ad­ta lehetőséget. Kilométerdíjaik általában a kétszáz forintot sem érik el, a kímélet­len verseny miatt nyomott árakkal dol­goznak, ami nem jó a taxisvállalkozók­nak sem és - a díjak sokfélesége miatt - az utazóközönségnek sem. A legtöbb ér­dekelt jó ideje egyetért abban, hogy az áldatlan állapotokon a fix tarifa beveze­tésével lehetne segíteni. Ezt forszírozza a városháza kereskedelmi bizottságának elnöke, Rusznák Imre is, aki a fix kilo­méterdíjat a BKV-tarifákhoz hasonlítot­ta; aki taxit fog, ugyanúgy előre tudja, mire számíthat, mint ha buszra szállna. Megkérdeztük, mekkora összeget tartana reálisnak, de erről még nem akar beszél­ni, az aktuális díjat ugyanis csak egy ala­pos, összetett számítás alapján lehetne meghatározni - mondta. Rusznák elmondta: a közlekedési mi­nisztertől lépéseket vár annak érdekében, hogy a taxitarifákat a jövőben a települé­si önkormányzatok határozhassák meg. A tárcától emellett azt kéri, működjön közre, hogy a Ferihegyi repülőtér előtti taxiállomásra is érvényes lehessen a fő­város drosztrendelete, amely szerint a ta­xiállomásokat minden szabályosan mű­ködő személyfuvarozó használhatja. A kereskedelmi bizottság elnöke úgy tudja, hogy a Légiforgalmi és Repülőtéri Igaz­gatóság (LRI) meg akarja pályáztatni a drosztot, így arra csak a nyertes céghez tartozó taxisok állhatnának be. Rusznák a tárcától eddig csak ígéretet kapott. Elhangzott, hogy a városháza kiírta a közbeszerzési tendert az első 141 ta­ximegállóhely kialakítására. A teljes, 266 drosztból álló hálózatot az év végéig akarják átadni. A végrehajtást lassítja, hogy négy kerület - az V, a VI., a X. és a XIX. - még nem hozta meg rendeletét, amelyben megadja tulajdonosi hozzájá­rulását a területükön kijelölt, reménybeli állomások használatára.B.T. Az utas előre tudja majd, mire számíthat FOTÓ: KOVÁCS BENCE

Next