Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. június

2001-06-11

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. JÚNIUS 11., HÉTFŐ 25 Vírusos főzelék Van az úgy, hogy az ember tudja, mi történt, sejti is, hogy miért. Azt is tudja, hogy ki lehet a felelős, jogérzéke, igaz­ságérzete azt diktálja neki, hogy végre történnie kellene valaminek, mégsem történik semmi. Mégsem mondja ki sen­ki, mi történt, mégsem nevezik meg a fe­lelősöket, mégsem változtatnak a ko­rábbi gyakorlaton. Lehet, a mostani eset sem lesz kivé­tel. Legalábbis részben nem. Néhány héttel ezelőtt a Junior XVI. kerületi báziskonyhájáról szállított étel elfogyasztása után egy időben, robba­násszerűen jelentkező tünetekkel csak­nem ezren betegedtek meg a főváros több kerületében, valamint Csömörön és Maglódon. Javarészt gyerekek vol­tak az érintettek. Nem úgy, mint öt éve, amikor az étvágygerjesztő, ám utóbb szalmonellásnak bizonyult eperleves után vagy ötezer embert - köztük sok felnőttet is — ápolni kellett. Mégsem történt semmi. Illetve valami mégis. Az eperlevest gyártó Junior Rt. hitelrontásért bepe­relte a tisztiorvosi szolgálatot, amely a járványok megfékezéséért felelős, s a kórokozók kimutatásában igyekszik je­leskedni. S néha sikerrel jár. Akkor szalmonellát talált az ÁNTSZ, csak nem tudta kideríteni, hol és mikor került a levesbe. A mostani esetben hosszas keresgélés után találtak kór­okozót, igaz, az ételmintákból nem, csupán a lehetségesen érintett dolgozók székletmintáiból mutatták ki a calici ví­rust. És most tessenek figyelni. Ütő Ist­ván helyettes fővárosi tiszti főorvos azt állítja, ez a vírus állatban nem fordul elő, és csak emberi széklettel terjed. Magyarul: sehogy máshogy nem fer­tőzhettek meg vele sok száz embert, csak ha egy konyhai dolgozó nem, vagy nem jól mosta meg a kezét vécéhaszná­lat után. Mindehhez hozzátartozik: a vírus forralással elpusztult volna az ételben. Hogy valójában hogyan került oda, nem tudjuk. Ütő főorvos nem keveseb­bet állít: biztos, hogy a Junior konyhá­járól származó, ételeredetű fertőzés történt. Aztán persze széttárja a kezét, az ÁNTSZ megtalálta a kórokozót, de e nélkül is tény az ételmérgezés. Megóv­ták a lakosságot a járvány továbbterje­désétől, s pénteken eljuttatták vélemé­nyüket a hatóságoknak. Azt nem tudják, mikor és ki által került az ételbe a kór­okozó. De nem is ez a fontos. A lenyeg­ező főorvos szerint az, hogy a cég nem érzi felelősnek magát, s az ÁNTSZ nem is teheti felelőssé. Ma az ÁNTSZ-nél tehát az aktákat lezárják. Csak azt várják, indít-e eljárást a rendőrség, az ügyészség vagy valaki más, kérnek-e szakvéle­ményt az Egészségügyi Tudományos Tanácstól, az élelmezéstudományi ku­tatóintézettől, vagy marad minden a régiben? Köbli Anikó Az úttörők az olimpiáról Csillebércet és környékét - mint megírtuk — olimpiai helyszínnek javasolta Mitnyan György, XII. kerületi fideszes polgármester. Az ingatlan tulajdonjogáért per folyik az állam és a Magyar Úttö­rők Szövetsége (MÚSZ) között. Az önkormányzat többsége emellett a terület beépíthetőségé­nek csökkentését támogatja. A MÚSZ ügyvezető elnöke, Rácz Péter úgy vélte: bár nincse­nek az olimpia ellen, a tábor jog­szerű tulajdonosai, álláspontjuk szerint, ők. Ezért a polgármester felvetését olyan szintűnek tart­ják, mintha az úttörők a Fidesz­­székházban kezdeményeznék bentlakásos otthon kialakítását, vagy gyermekotthon elhelyezé­sét javasolnák a hegyvidéki ön­­kormányzat épületében. Lapunkhoz eljuttatott vélemé­nyében Rácz Péter nem ért egyet a terület rendezési tervének felül­vizsgálatával, a beépíthetőség mértékének csökkentésével sem. Csillebérc ma is mindenkinek el­érhető áron kínálja szolgáltatásait - írja -, ezért a magyar gyerme­kek elleni támadásnak tekintik ezt a törekvést. Megjegyzi: az új terv idényjellegű szállásokban gon­dolkodik, pedig belátható, hogy sem a kerület, sem a gyermekek és a fiatalok érdekeit nem szolgál­ja olyan szabályozás, amely nyolc hónapra lakatlanná tenne egy ma folyamatosan működő tábort. E. N. ___Cikkünk Nyomán___ Két budapesti tér Május 25-én megjelent két cik­kükre szeretnék reagálni. A Felvonulási tér parkosítását nagyon rossz tervnek tartom. Le­het, hogy történelmi távlatokban sok budapestinek rossz emlékei fűződnek hozzá, és ezt jó politi­kai fogásként fel lehet használni: visszaadjuk a természetnek, amit a diktatúra elvett tőle. Az elmúlt tíz évben azonban sok szép ren­dezvény színhelye volt; a Buda­pesti Búcsú vagy a júliusi francia rendezvények senkiben sem ma­radtak meg rossz élményként. Az előbb említett rendezvé­nyek, koncertek lebonyolítására nem tudnék más, igazán alkalmas helyszínt találni: a tér szinte a bel­városban van (kisföldalattival tíz perc a Deák tértől), mégis vi­szonylag jól elszigetelt helyen (egyedül a Dózsa György úti la­kókat zavarhatják az itteni kon­certek, de északi, keleti, déli irányból nincs semmilyen problé­ma). A nagy betonlapokat könnyű később takarítani, és nem tapossa agyon a tömeg a drága pénzen te­lepített és gondozott pázsitot. Sokan egyszerűen rondának nevezik a Felvonulási teret, de én ezt sem értem: mi lehet ronda egy nagy, sík, üres térben? Szerintem az embernek nemcsak zöldterü­letre, hanem távolságélményre is szüksége van; ilyen is kevés van Pesten, a Duna-partot leszámítva. Szerintem kellemes megállni a Hősök terénél és elnézni egészen az Ajtósi Dürer sori házakig. Tudom, az örök érvelés: kevés a zöld. Ez teljesen igaz. De hát akkor miért pont oda telepítenek zöldet, ahol már amúgy is renge­teg van? Nagyon sok az olyan hely Pesten, ahol akár húszperc­nyi gyalogútra sincs normális zöld. Miért nem inkább ott kez­dik el a fásítást? Másrészt a meg­lévő Ligetet sem tudják normális, nyugati színvonalon gondozni, előbb talán ezt kéne megoldani. A trolik áthelyezése: ez bizo­nyos formában ugyan indokolt volna, de ami a cikkből kitűnik, hogy nem járna troli a Ligetben, szintén rossz ötlet. Ha már telje­sen kitiltják a Ligetből az autó­kat (amivel teljesen egyetértek), inkább fejleszteni kéne a belső tömegközlekedést a leginkább oda való trolikkal: jó volna, ha a Ligetben déli irányba is lehetne haladni (például a Műjégpályá­tól), és ennek a fordítottját meg lehetne tenni kint, a Dózsa György úton. Mivel két járat (75, 79) közlekedik itt párhuzamosan, ez nem tűnik lehetetlennek. Másik cikkük a Gellért tér ren­dezéséről szólt. A tavaly ősszel látott terveken még nagy öröm­mel tapasztaltam, hogy a Buda­foki utat a Csíky utca és a Gellért tér között sétálóutcává alakíta­nák, forgalmát a Csíky utcán ke­resztül a Bartók Béla útra terel­nék. Ez nagyon kívánatos intéz­kedés lett volna, ugyanis a Mű­egyetem főépületébe tartók nyolcvan százaléka nem a rak­parton, hanem a Budafoki úton és a hátsó bejáraton közelíti meg célját. A járda viszont keskeny, ezt a parkoló autók még fokoz­zák is, így reggel nyolckor egy­­egy villamos érkezésekor szinte lehetetlen itt haladni. Ráadásul az egyetem közeléből amúgy is hiányzik egy jó kis kiülős, kávé­­zós, sörözős hely, amire a Buda­foki út ezen szakasza sétálóutca­ként éppen alkalmas lett volna. Gondolom, hogy a két nagy for­galmú út (Bartók Béla, Budafo­ki) minél későbbi összekötésé­ben látják a szakemberek a du­gók elkerülését, de szerintem ér­demes volna meggondolni egy kellemes kis sétálószakasz és a biztonságosabb közlekedés ki­alakításának lehetőségét is a leír­tak szerint. Szerény­ Dániel a BME építészhallgatója Turistahívogató Vác környékére Először Dunakeszi, Fót felé irányítja a Dunakanyarba látogatót, majd - kisebb kitérőkkel - végigvezeti a Duna-parti te­lepüléseken az a kiadvány, amelyet nemrég jelentetett meg a váci Tourin­­form-iroda a megyei önkormányzat tá­mogatásával. A turistakalauz - amely a Vác és környéke címet viseli - tovább is viszi a kirándulókat Szobra, Kóspalla­­gra, Márianosztrára, az Ipoly menti Nagybörzsönybe, Kemencére, ízelítőt adva tizenhat település múltjából, látni­valóiból. A fotókkal bőven illusztrált, jól használható térképpel kiegészített fü­zet magyar és német, illetve magyar és angol nyelven jelent meg. A Vác és környéke című kiadvánnyal együtt - és azt jól kiegészítve - jelentette meg a Tourinform városi irodája a Vác és régiója szálláshelyeit, éttermeit ismertető füzetét. Ebben a — szintén kétnyelvű­­ ki­adványban megtalálható Szokolya kíná­lata éppúgy, mint a távolabbi Gal­­gagyörké vagy a már Nógrád megyéhez tartozó Szendehelyé, és természetesen felsorolja a környékbeli városok - Duna­keszi, Göd, Vác, Nagymaros - panzióit, vendéglőit is. Mindegyikről rövid ismer­tető is készült, fényképpel együtt. Ezt a füzetet a Gazdasági Minisztérium és a Budapest Közép-Duna-vidéki Regioná­lis Idegenforgalmi Bizottság támogatta. B. J. G. Vigyázat, jönnek a lányok! Zóna nincs, térfigyelő kamera van Újra megjelentek a prostituáltak Bu­dapest utcáin, miközben a főváros egyetlen kerülete sem vállalkozott még arra, hogy helyet adjon a türelmi zónának. Józsefváros polgármestere szerint nem valószínű, hogy belátható időn belül megoldódna a probléma. Csécsei Béla úgy véli: talán az is a gond, hogy nem lehet tudni, milyen is lenne a zóna. A miskolci példán senki sem buzdult fel, a kerületekben sorra születnek az elutasító állásfoglalások. Legutóbb a VIII. kerület képviselő­testülete tűzte napirendre a türelmi zó­nával kapcsolatos határozatai áttekinté­sét. Az illetékes főpolgármester-helyet­tes megkeresésére annyi történt, hogy Józsefváros is - mások után - megerő­sítette korábbi állásfoglalását. E szerint a városrészben nincs alkalmas hely a zóna számára. A VIII. kerület annyit még tett, hogy megjelölt két, máshol lé­vő területet mint alkalmas helyszínt. A főváros mulasztásos törvénysértést követ el több mint egy éve, hiszen nem jelölte ki a zónát. Igaz, ezt az érintett kerület beleegyezése nélkül nem is te­heti, s egyelőre egyetlen képviselő-tes­tület sem vállalta a rábólintás szavazat­csökkentő következményeit. A döntés húzódik, miközben egyre több helyen bukkannak fel újra a bájai­kat áruba bocsátó lányok. Csécsei Béla, Józsefváros polgármestere sajnálattal nyugtázza: igaza lett. Már jó ideje meg­mondta ugyanis, hogy ha nincs zóna, jön a káosz. Félő - ismételte kérdé­sünkre sokadszorra is aggályait -, hogy a prostituáltak tanyát vernek a nyáron egy-két helyen, ahol megkeserítik majd a környéken élők életét, nem beszélve a környékbeli ingatlanok árzuhanásáról. A VIII. kerületben két hete újabb ti­zennégy térfigyelő kamerát helyeztek üzembe, ezekkel nyolcvanra emelke­dett a városrész utcáit pásztázó robot­szemek száma. A prostituáltak fel-felbukkannak ré­gi, megszokott helyeiken, így a Füvész­­kert környékén is, de a térfigyelő rend­szert már ott is kiépítették. Az újdonság az, hogy több mobilkamera is van, eze­ket hol itt, hol ott állítják üzembe, vagyis nem tudható, éppen melyik sar­kon veszélyes a felkínálkozás. A prostitúciótól korábban sokat szenvedett Józsefváros polgármestere rámutatott, hogy talán könnyebben akadna a zónára vállalkozó kerület, ha készülne egy kulturált látványterv és egy alapos tanulmány. Ezekből még az is kiderülhetne, hogy a zóna nem olyan borzasztó látvány és jól elszigetelhető­­mondta Csécsei. S.T. Áramvonal: 06-40-38-38-38 Ne pazarolja energiáját személyes ügyintézésre. Telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársai készséggel állnak rendelkezésére, bármilyen számlázással, szám­lefizetéssel, szerződéskötéssel kapcsolatos kérdésben**. Bátran hívjon bennünket akkor is, ha hibát, adatváltozást szeretne bejelenteni, vagy szolgáltatásainkról, tarifáinkról, akcióinkról szeretne részletes információhoz jutni. Az így felszabaduló energiáját pedig fordítsa arra, amire igazán érdemes. *Helyi tarifával, éjjel-nappal hívható. *HSzámlaügyintézés 7.00-19.00 óra között. Tel.: 06-40-38-38-38 elmu@elmu.hu www.elmu.hu

Next