Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. június
2001-06-11
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. JÚNIUS 11., HÉTFŐ 25 Vírusos főzelék Van az úgy, hogy az ember tudja, mi történt, sejti is, hogy miért. Azt is tudja, hogy ki lehet a felelős, jogérzéke, igazságérzete azt diktálja neki, hogy végre történnie kellene valaminek, mégsem történik semmi. Mégsem mondja ki senki, mi történt, mégsem nevezik meg a felelősöket, mégsem változtatnak a korábbi gyakorlaton. Lehet, a mostani eset sem lesz kivétel. Legalábbis részben nem. Néhány héttel ezelőtt a Junior XVI. kerületi báziskonyhájáról szállított étel elfogyasztása után egy időben, robbanásszerűen jelentkező tünetekkel csaknem ezren betegedtek meg a főváros több kerületében, valamint Csömörön és Maglódon. Javarészt gyerekek voltak az érintettek. Nem úgy, mint öt éve, amikor az étvágygerjesztő, ám utóbb szalmonellásnak bizonyult eperleves után vagy ötezer embert - köztük sok felnőttet is — ápolni kellett. Mégsem történt semmi. Illetve valami mégis. Az eperlevest gyártó Junior Rt. hitelrontásért beperelte a tisztiorvosi szolgálatot, amely a járványok megfékezéséért felelős, s a kórokozók kimutatásában igyekszik jeleskedni. S néha sikerrel jár. Akkor szalmonellát talált az ÁNTSZ, csak nem tudta kideríteni, hol és mikor került a levesbe. A mostani esetben hosszas keresgélés után találtak kórokozót, igaz, az ételmintákból nem, csupán a lehetségesen érintett dolgozók székletmintáiból mutatták ki a calici vírust. És most tessenek figyelni. Ütő István helyettes fővárosi tiszti főorvos azt állítja, ez a vírus állatban nem fordul elő, és csak emberi széklettel terjed. Magyarul: sehogy máshogy nem fertőzhettek meg vele sok száz embert, csak ha egy konyhai dolgozó nem, vagy nem jól mosta meg a kezét vécéhasználat után. Mindehhez hozzátartozik: a vírus forralással elpusztult volna az ételben. Hogy valójában hogyan került oda, nem tudjuk. Ütő főorvos nem kevesebbet állít: biztos, hogy a Junior konyhájáról származó, ételeredetű fertőzés történt. Aztán persze széttárja a kezét, az ÁNTSZ megtalálta a kórokozót, de e nélkül is tény az ételmérgezés. Megóvták a lakosságot a járvány továbbterjedésétől, s pénteken eljuttatták véleményüket a hatóságoknak. Azt nem tudják, mikor és ki által került az ételbe a kórokozó. De nem is ez a fontos. A lenyegező főorvos szerint az, hogy a cég nem érzi felelősnek magát, s az ÁNTSZ nem is teheti felelőssé. Ma az ÁNTSZ-nél tehát az aktákat lezárják. Csak azt várják, indít-e eljárást a rendőrség, az ügyészség vagy valaki más, kérnek-e szakvéleményt az Egészségügyi Tudományos Tanácstól, az élelmezéstudományi kutatóintézettől, vagy marad minden a régiben? Köbli Anikó Az úttörők az olimpiáról Csillebércet és környékét - mint megírtuk — olimpiai helyszínnek javasolta Mitnyan György, XII. kerületi fideszes polgármester. Az ingatlan tulajdonjogáért per folyik az állam és a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) között. Az önkormányzat többsége emellett a terület beépíthetőségének csökkentését támogatja. A MÚSZ ügyvezető elnöke, Rácz Péter úgy vélte: bár nincsenek az olimpia ellen, a tábor jogszerű tulajdonosai, álláspontjuk szerint, ők. Ezért a polgármester felvetését olyan szintűnek tartják, mintha az úttörők a Fideszszékházban kezdeményeznék bentlakásos otthon kialakítását, vagy gyermekotthon elhelyezését javasolnák a hegyvidéki önkormányzat épületében. Lapunkhoz eljuttatott véleményében Rácz Péter nem ért egyet a terület rendezési tervének felülvizsgálatával, a beépíthetőség mértékének csökkentésével sem. Csillebérc ma is mindenkinek elérhető áron kínálja szolgáltatásait - írja -, ezért a magyar gyermekek elleni támadásnak tekintik ezt a törekvést. Megjegyzi: az új terv idényjellegű szállásokban gondolkodik, pedig belátható, hogy sem a kerület, sem a gyermekek és a fiatalok érdekeit nem szolgálja olyan szabályozás, amely nyolc hónapra lakatlanná tenne egy ma folyamatosan működő tábort. E. N. ___Cikkünk Nyomán___ Két budapesti tér Május 25-én megjelent két cikkükre szeretnék reagálni. A Felvonulási tér parkosítását nagyon rossz tervnek tartom. Lehet, hogy történelmi távlatokban sok budapestinek rossz emlékei fűződnek hozzá, és ezt jó politikai fogásként fel lehet használni: visszaadjuk a természetnek, amit a diktatúra elvett tőle. Az elmúlt tíz évben azonban sok szép rendezvény színhelye volt; a Budapesti Búcsú vagy a júliusi francia rendezvények senkiben sem maradtak meg rossz élményként. Az előbb említett rendezvények, koncertek lebonyolítására nem tudnék más, igazán alkalmas helyszínt találni: a tér szinte a belvárosban van (kisföldalattival tíz perc a Deák tértől), mégis viszonylag jól elszigetelt helyen (egyedül a Dózsa György úti lakókat zavarhatják az itteni koncertek, de északi, keleti, déli irányból nincs semmilyen probléma). A nagy betonlapokat könnyű később takarítani, és nem tapossa agyon a tömeg a drága pénzen telepített és gondozott pázsitot. Sokan egyszerűen rondának nevezik a Felvonulási teret, de én ezt sem értem: mi lehet ronda egy nagy, sík, üres térben? Szerintem az embernek nemcsak zöldterületre, hanem távolságélményre is szüksége van; ilyen is kevés van Pesten, a Duna-partot leszámítva. Szerintem kellemes megállni a Hősök terénél és elnézni egészen az Ajtósi Dürer sori házakig. Tudom, az örök érvelés: kevés a zöld. Ez teljesen igaz. De hát akkor miért pont oda telepítenek zöldet, ahol már amúgy is rengeteg van? Nagyon sok az olyan hely Pesten, ahol akár húszpercnyi gyalogútra sincs normális zöld. Miért nem inkább ott kezdik el a fásítást? Másrészt a meglévő Ligetet sem tudják normális, nyugati színvonalon gondozni, előbb talán ezt kéne megoldani. A trolik áthelyezése: ez bizonyos formában ugyan indokolt volna, de ami a cikkből kitűnik, hogy nem járna troli a Ligetben, szintén rossz ötlet. Ha már teljesen kitiltják a Ligetből az autókat (amivel teljesen egyetértek), inkább fejleszteni kéne a belső tömegközlekedést a leginkább oda való trolikkal: jó volna, ha a Ligetben déli irányba is lehetne haladni (például a Műjégpályától), és ennek a fordítottját meg lehetne tenni kint, a Dózsa György úton. Mivel két járat (75, 79) közlekedik itt párhuzamosan, ez nem tűnik lehetetlennek. Másik cikkük a Gellért tér rendezéséről szólt. A tavaly ősszel látott terveken még nagy örömmel tapasztaltam, hogy a Budafoki utat a Csíky utca és a Gellért tér között sétálóutcává alakítanák, forgalmát a Csíky utcán keresztül a Bartók Béla útra terelnék. Ez nagyon kívánatos intézkedés lett volna, ugyanis a Műegyetem főépületébe tartók nyolcvan százaléka nem a rakparton, hanem a Budafoki úton és a hátsó bejáraton közelíti meg célját. A járda viszont keskeny, ezt a parkoló autók még fokozzák is, így reggel nyolckor egyegy villamos érkezésekor szinte lehetetlen itt haladni. Ráadásul az egyetem közeléből amúgy is hiányzik egy jó kis kiülős, kávézós, sörözős hely, amire a Budafoki út ezen szakasza sétálóutcaként éppen alkalmas lett volna. Gondolom, hogy a két nagy forgalmú út (Bartók Béla, Budafoki) minél későbbi összekötésében látják a szakemberek a dugók elkerülését, de szerintem érdemes volna meggondolni egy kellemes kis sétálószakasz és a biztonságosabb közlekedés kialakításának lehetőségét is a leírtak szerint. Szerény Dániel a BME építészhallgatója Turistahívogató Vác környékére Először Dunakeszi, Fót felé irányítja a Dunakanyarba látogatót, majd - kisebb kitérőkkel - végigvezeti a Duna-parti településeken az a kiadvány, amelyet nemrég jelentetett meg a váci Tourinform-iroda a megyei önkormányzat támogatásával. A turistakalauz - amely a Vác és környéke címet viseli - tovább is viszi a kirándulókat Szobra, Kóspallagra, Márianosztrára, az Ipoly menti Nagybörzsönybe, Kemencére, ízelítőt adva tizenhat település múltjából, látnivalóiból. A fotókkal bőven illusztrált, jól használható térképpel kiegészített füzet magyar és német, illetve magyar és angol nyelven jelent meg. A Vác és környéke című kiadvánnyal együtt - és azt jól kiegészítve - jelentette meg a Tourinform városi irodája a Vác és régiója szálláshelyeit, éttermeit ismertető füzetét. Ebben a — szintén kétnyelvű kiadványban megtalálható Szokolya kínálata éppúgy, mint a távolabbi Galgagyörké vagy a már Nógrád megyéhez tartozó Szendehelyé, és természetesen felsorolja a környékbeli városok - Dunakeszi, Göd, Vác, Nagymaros - panzióit, vendéglőit is. Mindegyikről rövid ismertető is készült, fényképpel együtt. Ezt a füzetet a Gazdasági Minisztérium és a Budapest Közép-Duna-vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság támogatta. B. J. G. Vigyázat, jönnek a lányok! Zóna nincs, térfigyelő kamera van Újra megjelentek a prostituáltak Budapest utcáin, miközben a főváros egyetlen kerülete sem vállalkozott még arra, hogy helyet adjon a türelmi zónának. Józsefváros polgármestere szerint nem valószínű, hogy belátható időn belül megoldódna a probléma. Csécsei Béla úgy véli: talán az is a gond, hogy nem lehet tudni, milyen is lenne a zóna. A miskolci példán senki sem buzdult fel, a kerületekben sorra születnek az elutasító állásfoglalások. Legutóbb a VIII. kerület képviselőtestülete tűzte napirendre a türelmi zónával kapcsolatos határozatai áttekintését. Az illetékes főpolgármester-helyettes megkeresésére annyi történt, hogy Józsefváros is - mások után - megerősítette korábbi állásfoglalását. E szerint a városrészben nincs alkalmas hely a zóna számára. A VIII. kerület annyit még tett, hogy megjelölt két, máshol lévő területet mint alkalmas helyszínt. A főváros mulasztásos törvénysértést követ el több mint egy éve, hiszen nem jelölte ki a zónát. Igaz, ezt az érintett kerület beleegyezése nélkül nem is teheti, s egyelőre egyetlen képviselő-testület sem vállalta a rábólintás szavazatcsökkentő következményeit. A döntés húzódik, miközben egyre több helyen bukkannak fel újra a bájaikat áruba bocsátó lányok. Csécsei Béla, Józsefváros polgármestere sajnálattal nyugtázza: igaza lett. Már jó ideje megmondta ugyanis, hogy ha nincs zóna, jön a káosz. Félő - ismételte kérdésünkre sokadszorra is aggályait -, hogy a prostituáltak tanyát vernek a nyáron egy-két helyen, ahol megkeserítik majd a környéken élők életét, nem beszélve a környékbeli ingatlanok árzuhanásáról. A VIII. kerületben két hete újabb tizennégy térfigyelő kamerát helyeztek üzembe, ezekkel nyolcvanra emelkedett a városrész utcáit pásztázó robotszemek száma. A prostituáltak fel-felbukkannak régi, megszokott helyeiken, így a Füvészkert környékén is, de a térfigyelő rendszert már ott is kiépítették. Az újdonság az, hogy több mobilkamera is van, ezeket hol itt, hol ott állítják üzembe, vagyis nem tudható, éppen melyik sarkon veszélyes a felkínálkozás. A prostitúciótól korábban sokat szenvedett Józsefváros polgármestere rámutatott, hogy talán könnyebben akadna a zónára vállalkozó kerület, ha készülne egy kulturált látványterv és egy alapos tanulmány. Ezekből még az is kiderülhetne, hogy a zóna nem olyan borzasztó látvány és jól elszigetelhetőmondta Csécsei. S.T. Áramvonal: 06-40-38-38-38 Ne pazarolja energiáját személyes ügyintézésre. Telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársai készséggel állnak rendelkezésére, bármilyen számlázással, számlefizetéssel, szerződéskötéssel kapcsolatos kérdésben**. Bátran hívjon bennünket akkor is, ha hibát, adatváltozást szeretne bejelenteni, vagy szolgáltatásainkról, tarifáinkról, akcióinkról szeretne részletes információhoz jutni. Az így felszabaduló energiáját pedig fordítsa arra, amire igazán érdemes. *Helyi tarifával, éjjel-nappal hívható. *HSzámlaügyintézés 7.00-19.00 óra között. Tel.: 06-40-38-38-38 elmu@elmu.hu www.elmu.hu