Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. július
2001-07-20
________Szalon________ A kevesebb több Fiammal és lányommal voltunk a múlt hét végén a Néprajzi Múzeumban. Nagyon jók a rendezvényeik. Képességfejlesztő játékokat találnak ki a gyerekeknek, a mostani óraszalonban például mindenki elkészíthette saját napóráját, és volt test-, pontosabban arcfestés is. A látogatók választhattak, hogy kutyák, macskák vagy virágok akarnak-e lenni. Ezek a manuális játékok nem pusztán lekötik a gyerekeket, hogy ne zavarjanak, hanem szórakoztatóvá teszik számukra a múzeumi élményt. Engem lenyűgöznek az elmés időmérő szerkezetek Volt egy világóra, amely egyszerre mutatta tizenkét világváros idejét — eltöprengtem, hogy már a régiek is gondoltak ilyesmire, ki is találták hozzá a konstrukciót. Óraterem egyébként az Időképek című kiállításon is van, amely az év végéig látható ugyancsak a Néprajzi Múzeumban. Zenében a Mindhalálig Beatles zenekar koncertjeit ajánlom. Nem tévesztik össze magukat az igazi Beatlesszel. Úgy gondolom, a profizmus ott kezdődik hogy az ember tisztában van saját szakmai kvalitásával; még az sem baj, ha az csekélyebb másénál. Probléma akkor van, ha valaki többet akar mutatni, mint amennyit tud. Pár egyszerű hangba belesűríthető az egész mondandó. Lejegyezte: Rados Virág Ajánló: Szentmihályi Gábor - Michel dobos Paletta KESZTHELY 1981 címmel szeptember 16-ig látható kiállítás az N & N Galériában (VI. kerület, Hajós utca 39.). A tárlat 120 alkotó közös terveit mutatja be egy történelmi városmag újjáépítéséről. MAGYAR VIRTUÓZOK KAMARAZENEKAR Pérchy Kornélia, Csavlek Etelka, Gregor József (ének), Kovács Endre (orgona) és Szenthelyi Miklós (hegedű) közreműködésével ad hangversenyt holnap este nyolc órától a Mátyás-templomban (I. kerület, Szentháromság tér 2.). Műsoron Vivaldi, Bach, Händel, Mozart, Liszt, Gounod és C. Franck művei. KULCSÁR BÉLA (1929-1976) marosvásárhelyi szobrász- és festőművész emlékkiállítása 25-ig tekinthető meg a Vármegye Galériában (V. kerület, Vármegye utca 11.). A tárlat keddtől péntekig 10 és 18 óra között látogatható. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. JÚLIUS 20., PÉNTEK 25 A kocsma mint kultúrszentély A XIX. század polgári fejlődése az olyan falusias településekre is hatott, mint Rákoskeresztúr, Rákoscsaba vagy Rákoshegy. A századforduló idején egyre-másra alakultak a polgári egyletek, asztaltársaságok. A társasági élet fő színtere pedig a kocsma volt. Senki ne gondolja, hogy kocsmába öncélú ivászatért, búfelejtésnek indult lerészegedésért mentek a helyiek - meséli Dombóvári Antal tanár, a XVII. kerület kutatója. A századforduló táján minden valamirevaló vendéglőben volt egy nagyterem, ahol ötven-hatvan ember is kényelmesen elfért. A vendéglőkben kuglizni, sakkozni lehetett, a nagytermekben pedig politikai gyűléseket, kulturális rendezvényeket tartottak. A régiek megadták a módját: először két-három órás „műkedvelői előadást” tekintettek meg ismert fővárosi „népszínművészek” előadásában, majd „magas hangulatban szórakoztak hajnalig”. Más szabadidős elfoglaltság nem lévén, a mulatságok kéthetente követték egymást. Fontos társasági program volt - feltehetően az akkortájt még jellemző analfabetizmus miatt vonzó - a felolvasóest. A rákosligeti munkásotthon-társaskör tagjai például érdekes előadást hallhattak a szőlőtermesztés fortélyairól, a rákoscsabai bohém asztaltársaság hallgatói pedig - 1919-ben! - a proletárdiktatúra időszerűtlenségéről. Külön női összejöveteleket is rendeztek, melyek bevételét természetesen jótékonysági célokra fordították. Az 1897- ben indult Rákoskeresztúr című lapban az összejövetelek másnapján pontosan közölték, ki mennyi pénzt adott. Kéthetenként tehát összegyűlt a nép a rákosligeti Láng vendéglőben - később Ráfész-iroda lett -, a Sismann kocsmában, a Bartus vendéglőben vagy a ma is vendéglátó-ipari egységként működő Korcsma a Búrhoz nevűben. A Füringer vendéglő - ma iskola - 1904-ig közkedvelt hely volt, majd miután nagytermét átadta az izraelita egyletnek, a vigadalmak helyszíne a ma százéves Csekovszky Művelődési Ház lett. Hogy szövődtek-e szerelmek a „tánczvigadalmak” alatt, miközben a keresztúri Villás Laci bandája vagy a híres Losozenekar húzta a talpalávalót, játszott keringőt, tangót, foxtrottot? Erről nincs feljegyzés. De sokkal többet mondanak az újságban „hímen” címszó alatt megjelent házassági, eljegyzési hírek. Innen tudhatták meg a szűkebb közösség tagjai, hogy Künster Birikének vagy bizonyos Conikának - a boldog fiatalok mindig a becenevükön szerepeltek - bekötötték a fejét. De volt, amit nem közöltek az újságok. Mégis tudta mindenki, hogy a köztiszteletben álló rákosligeti jegyző felbontotta eljegyzését. Nem, nem másik szerelem az oka. A történet azonban legalább ennyire romantikus. Mikor fivére meghalt, magához vette özvegyét és négy gyerekét. Soha nem nősült meg. A tizenötödik utcában működő rákosligeti sportegylet épületében ugyanolyan borkimérés működött, mint bármely más vendéglőben. A Tanácsköztársaság alatti szesztilalom idején tejeskannákban hozták a bort Kistarcsáról. Egyszer azonban kiderült a turpisság. Attól kezdve megtorlásként csakis orvosi rendelvényre lehetett bort kapni, legfeljebb egy litert. Tyápay Katalin Ister-napok a Dunán Duna-parti vigasságokra hívja látogatóit Szentendre. Az Ister-napok rendezvénysorozatán ma két órakor gólyalábas „bohócos hajcihő” kezdődik. Lesz ugrálókötelezés és lufihajtogatás, mások népi ügyességi és sportjátékokon szórakozhatnak. Délután háromkor látható a Vásárosdi című bábelőadás, amelyhez Weöres Sándor és Kányádi Sándor versei szolgáltatják az odaillő szöveget. Négykor családi jelenetek címmel óriásbábos produkció következik a Duna-korzón. Este hattól a szentendrei fúvósok adnak térzenét, majd nyolctól régi idők vidám jeleneteit fűszerezi operettslágerekkel a szentendrei SNASZ társulat. Tíztől fáklyás csónakfelvonulásra vár mindenkit a Duna. A hét végén szintén hasonlóan színes programra invitálnak szentendrei és nem szentendrei családokat. A népünnepély vendégei szombaton evezős és görkorcsolyaversenyre is benevezhetnek, a vasárnapi programot este utcabál zárja. R. V. Cura olasz szopránt hoz magával A koncertek karmestere Ács János Kevésbé a közönség, inkább a szakma kapott információkat a ma esti José Curakoncert előtt. Ács Jánost, az est dirigensét, a külföldön, jelenleg Olaszországban élő karmestert az a hír érte el, hogy a kísérő zenekart - a Szegedi Szimfonikusokat - pályázat útján választották ki. Ács ezt cáfolja, szerinte pályáztatásnak nem is lett volna realitása. Tavaly a Magyar Állami Operaház muzsikusaiból tizenegy éve alakult Failoni Zenekarral énekelt a világhírű argentin tenorista. Az Erkel Színházban este nyolckor kezdődő hangversenyen a Verdi, Puccini, Giordano műveiből összeállított műsort élvezheti a közönség. José Cura ezúttal nem egyedül lép föl, egy olasz szopránnal, Simona Baldolinivel érkezik. Szombaton délben a Kristóf téri Rózsavölgyi Zeneműboltban dedikálja CD-it. Berlinben néhány nappal ezelőtt fejeződött be a világhírű énekes idei, tíz koncertből álló németországi turnéja, a körúton a dessaui zenekart végig Ács vezényelte. A budapesti és a vasárnapi szegedi esemény ehhez csatolt „ráadás”. A magyarországi program érdekessége egyébként, hogy hazai színekben egy harmadik szereplőt is bekapcsoltak: Frankó Tündét. Ács János tavaly, a budapesti Curakoncerten dolgozott először a XXI. század tenorjaként aposztrofált énekessel, s nem tagadja, hogy kapcsolatuk konfliktusok árán vált olyan erőssé és barátivá, hogy az idei német körútra is őt kérje az argentin sztár. Cura, aki előbb karmesteri tanulmányokat folytatott, s csak azután kezdett énekelni, tavaly vezényelt is az estjén, így a Failoni Zenekart keményen megdolgoztatta a fellépést megelőző két napon. Idén is ragaszkodik ahhoz, hogy dirigáljon, mégpedig nem keveset, tehát a szegedi muzsikusokra ma délelőtt, amikor első ízben találkoznak a művésszel, nehéz órák várnak. Ács azonban már kedd óta gyakorol az együttessel Szegeden, hogy kellőképpen felkészítse őket. Cura, akárcsak például Pavarotti, különleges személyiség, aki körül rendkívüli (rendkívül jó) körülményeket kellene teremteni — véli a karmester, aki 1991-ben éppen Pavarotti operaházi áriaestjével tért vissza Magyarországra. Nemrég a három tenorral lépett pódiumra Szöulban, az Olimpiai Stadionban, azután Pekingben, a Tiltott Városban. A szegedi koncert után itt marad, mert Nádasdladányban, az ökológiai és kulturális központban, az újjáépülő Nádasdy-kastély parkjában Verdi Trubadúrját vezényli (Anatolij Fokanovval, Pitti Katalinnal, Wiedemann Bernadettel), Manrico szerepében a magyar közönség részéről még felfedezésre váró olasz tenoristával, Vincenzio Sanzóval. Ezután Ács János egy Bottesini-lemez készítésében vesz részt a Failoni Zenekarral, majd a Zsidó Nyári Fesztiválon, augusztus 27-én . Händel Judás Makkabeus című oratóriumát vezényli a Dohány utcai Zsinagógában. Az angol nyelvű előadásban Kincses Veronika, Ulbrich Andrea, Timothy Bentch és Laborfalvi Soós Béla, valamint a Tomkins Énekegyüttes szerepel. A. M. Főszezoni, szuperkedvezményes, kétéjszakás akció augusztus 31-ig a soproni BIO SPORT HOTEL LÖVÉRBEN! Tartalmaz: 2 éjszakai szállást, reggelit és naponta egy főétkezést, uszoda, szauna, pezsgőfürdő és fitneszterem használatát. Kétágyas szobában: 14 200 Ft/fő BIO SPORT HOTEL LÖVÉR További információ: Sopron tel.: 06 (99) 513-859, illetve 849-es mellék, fax: 06 (99) 312-551 ■4 A napokban a legtöbb rókára, bagolyra, őzre és vaddisznóra a közeli erdők helyett a Mezőgazdasági Múzeumban bukkanhatunk. Természeti örökségünk címmel rendezett kiállítást az Altamira Egyesület a Vajdahunyad várában. Altamira a barlangrajzok spanyolországi lelőhelye, falfestményeit az állatábrázolás legelső emlékeiként tartják számon. Az azonos nevű képző- és iparművészeti társaságot hét éve tízen alakították. Jelenleg hatvan tagja van, köztük egyetemi tanárok, grafikusok, bélyegtervezők, szobrászok és iparművészek. Az Altamira Egyesület művészei veszélyeztetett környezeti értékekre hívják fel a figyelmet Természeti örökségünk című tárlatukon, amely július 23-tól tekinthető meg a Mezőgazdasági Múzeumban. Erdőkben, trópusi tájakon és parasztgazdaságokban élő állatokat ugyanolyan számban festettek, rajzoltak vagy mintáztak meg az alkotók. Ezen a kiállításon az elefánt sem számít egzotikusabbnak a házi sertésnél, a denevér nem visszataszítóbb a pávánál. A képekből és kisplasztikákból az állatok esztétikai szempontokat nélkülöző, feltétlen elfogadása érződik. A művészek többféle technikát használtak: grafitot, akvarellt, olajfestéket. Még sokrétűbbek voltak azonban az ábrázolási módok. Néhány festő nem törekedett másra, minthogy egy-egy szép pillanatot megörökítsen. Állatot mezőn, erdőben vagy a levegőben. Ezek az alkotások, illetve a bölény- és kosfejet ábrázoló kisplasztikák mint trófeák leginkább vadászlakók falára illenek. Mások sokkal elvontabb környezetbe helyezték állatmúzsáikat. Budai Tibor Alföldi sorsok című grafitrajzán barázdált arcú tanyasi emberek is megjelennek, és istállók, színek, ólak. Mindenütt ott az állat: ló, disznó, madár. A szegénységben együtt sínylődnek a gazdákkal; testtartásukon legalábbis ez látszik. Budai Tibor többi munkájában (Örök megújulás és Pihenő az út felénél) is mögöttes tartalmat ad a természeti tájnak. A madarak mennyországa című kép különös hangulatot kelt a nézőben. Mintha a menny kapuján leshetne be egy pillanatra. Fényes nyílás körül különféle madárfajok egy-egy példánya nyújtogatja nyakát. Kinéznek az emberre a szó szoros értelmében vett mennybemenetel előtt. Nem lehet eldönteni, mi látszik tekintetükben: szemrehányás vagy csak megkönnyebbülés, hogy végre eljuthatnak oda, ahol többé nem kell tartaniuk tőlünk. Kádár Katalin Erdő és szent hely című alkotása újabb kis részletet nagyít fel ember és környezete együttéléséből. Szikár fáj a lombkorona tájékán gótikus templombelsővé változnak. Deista képzettársítás az erdőkatedrális. Technikáját és látásmódját tekintve is egyedülálló Fábián Gyöngyvér Sziesztája. A krétarajzon nőstény és hím oroszlán nyújtózik a szavannán. A pár „feldobott” krétavonás csak sejteti a két hűsölő állatfigurát. Az előtérben Szunyoghy András egyetemi adjunktus alkotásaiból készült kiállítás. A hajszálvékony vonalakkal rajzoló Szunyoghy maga is türelmes ember lehet — akárcsak a vadász, aki egyik képén készenlétben áll kutyájával, úgy várja a felbukkanó vadat. A rajzok - főleg a tengely mentén félbevágott sertést és lovat megjelenítők - hentesüzlet szakszerű dekorációjára emlékeztetnek. Csak a felsült, lapockát vagy combot betájoló kis nyilak hiányoznak róluk. A művész egy helyen kis humort rejt anatómiai pontosságú állatábrázolásába. Vadászház falát díszítő trófeagyűjtemény: szarvasok és zsiráfok közé nő trófeát csempész. Úgy látszik, az állatbarát is csak ember. Valaczkay Gabriella Állati múzsák Az Altamira tárlata veszélyeztetett környezeti értékekre hívja fel a figyelmet Nemcsak egzotikus négylábúakat mintáztak meg Van itt akvarell, olajfestmény, ceruzarajz FOTÓK: SZABÓ BERNADETT