Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. július

2001-07-28

A munkabaleset nem a puszta véletlen műve Ismét emelkedő tendenciát jelez a halálos munkahelyi balesetek száma. A tavalyi első fél évben tíz, idén június végéig már tizenegy áldozatot követelt a szabálytalan munkavégzés, illetve a munkabiztonsági eszközök hiánya. A halálos munkahelyi szerencsétlenségek mindegyike elkerülhető lett volna, de egyes munkáltatók az építkezéseken dolgoztatott emberek épsége érdekében a néhány ezer forintos védőfelszereléseket is sajnálják. Budapesten csaknem nyolcszázezren dolgoznak alkalmazottként. Ezer foglalkoztatott közül évente négyen-öten szenvednek balesetet munkavégzés közben. Mint Búzás Attilánétól, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség Fővárosi Felügyelőségének osztályvezetőjétől megtudtuk, a legtöbben továbbra is az építőiparban szenvednek halálos balesetet. Két éve tizenöten haltak meg munkahelyükön, közülük tízen építőipari cég alkalmazottjaként. Idén már az első fél évben tizenegy halállal végződő balesetet regisztráltak, ami a helyzet romlását jelzi. Súlyos sérülésből tavaly tizenhat, idén - csakúgy, mint két éve - tizenöt hasonló esetet jegyeztek fel. E kategóriába sorolják a halálosak mellett az életveszélyes és a csonkulásos sérüléseket is. Lábát, karját vagy ujjait 2001- ben már négy munkás veszítette el, míg tavaly júniusig két sérültet regisztráltak. A késő őszig tartó építőipari főszezonban a korábbi évek statisztikájának törvényszerűségeit tekintve még legalább öt-hat súlyos sérülés következhet be. A munkabiztonsági felügyelők - akik az összes súlyos balesetet kivizsgálják - megállapították: véletlenszerűen nem történik életveszélyes, csonkulásos és halálos baleset. Emberi mulasztás valamennyi esetben megállapítható. Ráadásul a munkáltató gyakran vitatja a megállapított felelősséget, tartva a sérült komoly kártérítési igényétől. Az idei statisztikában két olyan tragédia is szerepel, amelynek áldozata 1999-ben hunyt el, de az érintett cégek megfellebbezték az első- és a másodfokú hatóság határozatát, állítva, hogy a baleset és a sérült kilencven napon belül bekövetkezett halála között nincs összefüggés. Ez azért fontos, mert a sérüléstől számított három hónapon belüli halál esetén a baleset, összes következményével együtt, halálosnak minősül. A munkáltatóknál megállapított jellemző hiányosságok között kiugróan gyakori a kockázatelemzés hiánya - mutatott rá Buzásné. Pedig három éve törvény kötelezi a cégeket a különböző munkahelyek, munkakörök és feladatok rejtett és látható veszélyforrásainak feltárására és megszüntetésére. Ugyancsak jellemző a gépek és berendezések időszakos biztonságtechnikai vizsgálatának elmulasztása. Nemrég súlyos csonkulásos balesethez vezetett, hogy az átalakított hidraulikus gépet nem vizsgáltatták meg, pedig az nem felelt meg a munkavédelmi követelményeknek. S ami bekövetkezhet, az be is következett: a gépen dolgozó munkás fél karját amputál- FŐVÁROSI MUNKABALESETI ADATOK is kellett. Mivel ugyanott többen doloztak hasonlóan átalakított gépeken, közvetlen és súlyos veszélyeztetés miatt , mert a többi gép nem okozott, de okozhatott volna sérülést - egymillió forintos munkavédelmi bírsággal sújtották a társaságot. Hogy mennyi könnyű sérülést okozó munkahelyi baleset történik évente, lehetetlen pontosan meghatározni. Mert míg a súlyos következményekkel járó tragédiák eltitkolhatatlanok, az enyhébb kimenetelűeket a bírságtól tartó cégek igyekeznek nem bejelenteni, és feketén megegyezni a sérülttel. Előfordul, hogy a cég vezetői úgy tesznek, mintha semmi sem történt volna: a balesetet nem vizsgálják ki, nem jegyzőkönyvezik. Ilyenkor az érintett még jogorvoslati lehetőséggel sem élhet, hiszen papírja sincs az elutasításról. Az első fél év részletes munkabaleseti statisztikája a napokban készül el. Sándor Tünde Bejelentett 1999. 2000. 2001. munka balesetek 1. fél év 1. fél év 1. fél év Összesen 2572 2541 2453 Súlyos 15 16 15 Ebből halálos4 10 11 csonkulásos5 2 4 - életveszélyes6 4 --forrás: Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség Fővárosi Felügyelősége NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. JÚLIUS 28., SZOMBAT Az indokoltnál több a fekvőrendőr Az útburkolatba épített küszöb, jobb, de drágább Az autósok általában nem rajonganak a rendőrökért, de van egy fajtájuk, amelyet különösen nem kedvelnek. Nevezetesen a fekvőt. Lassítja a tempót, olykor megviseli a futóművet, mert néha a legváratlanabb helyen és időben bukkan fel. A fővárosban több száz van belőlük, nem szólva az illegálisan telepített átfekvőrendőrökről. A közlekedéstudományi szakértők menetdinamikai útküszöbnek hívják, míg az útüzemeltetők, sebesség csökkentésére kényszerítő borda elnevezéssel illetik, a köznyelvben csak fekvőrendőrként ismert útakadályt. Pásti Imre, a főpolgármesteri hivatal forgalomtechnikai alosztályának vezetője szerint nem lenne rájuk szükség, ha a közlekedési morál nem lenne olyan, amilyen. Az autósok jogkövetése ugyanis némi kívánnivalót hagy maga után. Ha a sebességkorlátozó táblánál nem lassítanak, akkor erre rá kell őket kényszeríteni. Ezért nevezik sebesség csökkentésére kényszerítő bordának. A fővárosban fellelhető fekvőrendőrök elhelyezését az út tulajdonosa, vagyis az illető kerület határozza meg. (A főváros érdekeltségébe tartozó főútvonalakon nem volna szerencsés ilyenek építése). Mivel azonban a főváros egységes forgalomtechnikai képéért is a főváros a felelős, próbálják egységesíteni a Budapesten fellelhető fekvőrendőröket. Pásti Imre elmondta, hogy alapvetően két indoka ismert a küszöbök kihelyezésének, ám ebből csak az egyiket tartják indokoltnak, amikor egy területet akarnak megvédeni a jelentős forgalomtól, így a lakó- és pihenőövezetekben, ahol a megengedett legnagyobb sebesség óránként húsz kilométer, illetve azokon a területeken, ahol harmincas sebességkorlátozás van érvényben. Az ilyen övezetekben a maximális megengedett sebességet egyébként táblák is jelölik. A másik indok, amikor egy útvonalon egy intézmény, például iskola, kórház vagy rendelőintézet miatt akarnak kihelyezni fekvőrendőrt. Ez azonban nem szerencsés, mert helyi sebességkorlátozást kell előrendelni, ami befolyásolja az útvonal forgalmának ritmusát. A fekvőrendőrök építésének vannak szakmai és biztonsági szabályai. A szakemberek szerint legjobb az épített küszöb, amelyet csak a burkolat megbontásával lehet kialakítani. Ezért ezeket általában az út felújításakor vagy új út építésénél szokták kialakítani. Ezeknél megoldott a víz elvezetése, és úgy alakítják ki, hogy azon az igényeknek megfelelően különböző tempóval lehessen áthajtani. Ezek építése drágább. A másik fajta, az, ami műanyag idomokból áll és csavarokkal rögzítik a burkolatra. Ezt azonban gyakran a fekvőrendőr helybéli ellenzői egy éjszaka alatt könnyedén pajszerral lefeszegetik. Általában úgy, hogy a csavarok az aszfaltban maradnak és miattuk a balszerencsés autósokat néhány defekt lassítja. Számos helyen a fekvőrendőröket a lakosság illegálisan helyezi el. Ilyenkor az út kezelésével megbízott FKF Rt. felszólítja az építőt, hogy bontsa el. Ha ezt nem teszi meg, hatósági eljárást indítanak az útküszöb elhelyezőse ellen. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy amenynyiben bebizonyosodik annak haszna, és az előírásoknak is megfelel, a hatóság utólag is kiadja rá az engedélyt. Számtalan helyen előfordul, hogy fekvőrendőrt az úttal párhuzamos szervizutakon vagy parkolókban helyeznek ki. Ha ezek magánterületnek számítanak, úgy a hatóságnak nincs módja elbontatni, vagyis a helyi lakók jogosan lassítják környezetükben az autókat. Schwartzenberger István A legtöbb autós szerint a fekvőrendőr kárt tesz az autók futóművében. A szakember szerint, ez nem lehetséges, ha a sofőr valóban a megengedett sebességgel hajt át rajta. Az autó csak akkor károsodhat, ha nem vesszük figyelembe a táblán is jelzett sebességkorlátozást, és nagyobb tempóban hajtunk át rajta. Budapesten már volt arra példa, hogy a lakosság tiltakozott az útküszöb fenntartása ellen. Ez ugyanis lassította a forgalmat, folyton fékezésre, majd újabb gázadásra késztette az autósokat, amely zajjal járt és szennyezte a környezetet. Ugyanakkor számos helyen, például, ahol a vasúti átjáróban nincs félkaros sorompó, baleset-megelőzési szempontból indokolt lenne fekvőrendőrök telepítése. Ez azonban a vasút hatáskörébe tartozik, és ahogyan félkaros sorompók, úgy fekvőrendőrök kiépítésére sincs pénz. A lakótelepek bejáratánál ajánlható... fotó: bánhalmi János ... „útközben” már kevésbé FOTÓ: szabó Bernadrett AZ AJÁNLOTT TECHNIKAI MEGOLDÁS 5 cm Ölöntött aszfalt (körben) meglévő pályaszerkezet 8 cm vörös Viacolor 4 cm fektetőhomok 20 cm C6-32/FN beton 15 cm homokos kavics ju.j.j.j.j.j.j.j.j. Forrás: Forgalom-technikai alosztály NÉPSZABADSÁG-grafika Ingatlanra szakosodott bűnözők Hivatali személyek is érintettek lehetnek a csalásokban Az elmúlt években, csak a fővárosban mintegy ötszáz ingatlancsalásra derült fény. A rendőrség 138 ügyben indított eljárást és kétszáz gyanúsítottat hallgatott ki. A köznyelvben csak lakásmaffiaként emlegetett, jól szervezett csoportok, elsősorban a fővárosban követnek el nagy értékű csalásokat, amelyek károsultjai leggyakrabban a társadalom perifériáján élő, kiszolgáltatott emberek. Az bűnözőcsoportok felderítésére és felszámolására, június elején, a BRFK-n belül létrehozták a Kaptár-csoportot. A BRFK-n belül tizenhat, ilyen csalások felderítésére specializálódott szakember részvételével működő Kaptárcsoport első feladata volt feltérképezni, hogy eddig valójában mennyi ilyen ingatlancsalásos bűncselekményt követtek el. E bűncselekményfajta, társadalmi veszélyessége miatt is a reflektorfénybe került. Nemrégiben a Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottsága is megismerkedett a Kaptár munkájával és eddigi eredményeivel, amelyekről Sári Mónika őrnagy a csoport vezetője számolt be. Eddig a kerületi kapitányságok és a fővárosi rendőrség központi szervezetei csaknem száznegyven esetben indítottak eljárást ilyen ügyekben. Mivel gyakran sorozatban követik el a csalásokat, kiderült, hogy Budapesten eddig mintegy ötszáz lakást szereztek meg és adtak tovább a bűnözők. A rendőrség kétszáz gyanúsítottat hallgatott ki, a bíróság pedig tizenhat személy előzetes letartóztatását rendelte el. Az őrnagy asszony szerint az ilyen bűncselekmények társadalmi veszélyességére jellemző, hogy áldozatai gyakran a társadalom perifériáján élő, egyedülálló, idős, magatehetetlen, hátrányos helyzetű olykor betegségük, alkohol- vagy drogfüggőségük miatt cselekvésükben korlátozott emberek. A másik oldalon, hivatali személyek, ügyvédek, sőt közjegyzők, tudatosan vagy gondatlanságból keveredtek a csalásokba. Nem ritka, hogy hivatalos személyek befolyással való üzérkedéssel kapcsolhatók az elkövetői körökhöz. A Kaptár egyik faladata volt, hogy feltérképezze az elkövetési módszereket is. Eddig huszonkilencféle ingatlancsalási módra derült fény. Ezek alapvetően három nagy csoportra oszthatók. Az egyik jellemzője az ingatlan tulajdonváltozásával való visszaélés. Az elkövetők jó érzékkel ismerik fel a hátrányos helyzetű személyeket, akiket megfélemlítenek, bizalmukba férkőznek, majd olyan szerződéseket íratnak velük alá, amelyekkel a bérleti vagy a tulajdonjogot átruházzák. Lakást cseréltetnek, és a nagyobb értékű ingatlan helyett semmit, vagy jobb esetben, a fővárostól távol, jóval értéktelenebb lakást kapnak cserébe. A másik módszer, hogy a későbbi áldozatnak kölcsönt adnak és az erről szóló szerződéseket kihasználva, fosztják meg saját ingatlantulajdonától. A szakemberek találtak már olyan ügyeket is, amelyek hátterében pénzmosás állt, de volt példa erőszakos bűncselekményre, sőt gyilkosságra is, egy-egy ingatlan megszerzése érdekében. A korábbi ügyekből a Kaptár-csoport már mintegy hetvenet saját hatáskörébe vont. A kiemelt jelentőségű, sorozatban elkövetett, illetve hatmillió forintnál nagyobb értékre elkövetett csalásokat is ők vizsgálják. A csoport vezetője elmondta, hogy az információk rendszerezése és feldolgozása után, hamarosan felvázolhatják azokat a családfákat, amelyek számukra is átláthatóbbá teszik az összefonódásokat, az ügyekben szereplő személyek kapcsolatrendszerét. A rendőrségen rendszeresített zöld számon és levélben is sokan hívták fel a szakemberek figyelmét gyanús ingatlanügyekre. . Az elkövetési módszerek megismerése segíthet a csalások megelőzésében is, az önkormányzati dolgozók, a lakásosztályok és okmányirodák valamint a szociális intézmények munkatársai még idejében észrevehetik a rendellenességeket az ingatlanügyletekben és a gondozásukra szoruló emberek közül. Lakáscserék esetében, a hivatali ügyintézők számára árulkodó lehet az ingatlanok feltűnő értékkülönbözete, különösen akkor, ha az egyik szerződő fél észrevehetően hátrányos helyzetű. Feltűnő lehet az is, ha bizonyos személyek egymás után több lakáscsereügyet intéznek. A szakértők szerint az is szemet szúrhat, ha például egy magányos, idős vagy magatehetetlen, alkoholista, esetleg drogfüggő ember több személy jelenlétében intézi ügyeit, akik pusztán ottlétükkel folyamatosan presszionálják. 37 A fesztiválokon külföldiek töltik meg a nézőteret Folytatás a 35. oldalról A Pest megyei rendezvények közül a szentendrei színházi előadások és a Gödöllői Királyi Kastély koncertjei vonzzák a legtöbb látogatót. Bár a gödöllői kastélykoncertek idei rendezvényei júliusban véget értek, augusztus 9. és 12. között barokk kastélynapokat tartanak Mária Terézia látogatásának 250. évfordulója alkalmából. Nemcsak sok rendezvény van a fővárosban és a környékén, hanem a látogatók kifejezetten magas színvonalúnak is tartják a programokat, és a világ más fesztiválvárosaiban megforduló külföldieket is évről évre visszacsalogatják a műsorok - értékeli a nyári rendezvényeket Kardos Endre. - Az opera-előadásokon, koncerteken főleg a világhírű énekesek, karmesterek jelentenek vonzerőt, de az operettkedvelők körében is Bécs mellett Budapest számít a legkedveltebb célpontnak. Ez a műfaj elsősorban a külföldiek körében népszerű, ezért az augusztus második felében megrendezendő Vigadó-beli operettgálára valószínűleg idén is elsősorban a skandináv országokból és Észak-Amerikából érkeznek vendégek. A Vajdahunyad várában rendezett zenei fesztivál is még számos koncertet tartogat a zenekedvelőknek. Augusztus közepéig fellép még itt a Budapesti Bach Kórus, az Erkel Ferenc és a Mendelssohn Kamarazenekar is. Augusztus 26-tól kezdődik a Zsidó Nyári Fesztivál izraeli filmhéttel, Chagall-kiállítással és hangversenyekkel a Dohány utcai zsinagógában. Kanizsai Andrea