Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. július
2001-07-20
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. JÚLIUS 20., PÉNTEK 23 Villanyautók hordanák szét az árut Önkormányzati szállítási vállalat volna az egyik megoldás Budapest közlekedési gondjaira Elképzelhető, hogy - német mintára - önkormányzati szállítási vállalatot alapít a jövőben a főváros. Felmérés szerint jelenleg a belvárosi üzletek csaknem fele saját autóval szállít, hetven százalékuk délelőtt 8 óra és 12 óra között. Egy szervezett logisztikai rendszer felére csökkentené a szükséges járművek számát, felszámolná a rakodással járó közúti kellemetlenségeket , csökkentve a forgalmi torlódásokat és a légszennyezést. Önkormányzati tulajdonú áru- és teherszállítási vállalat volna a megoldás a belvárosi kaotikus állapotok megszüntetésére - állítják közlekedési szakértők. Janca Tibor, a Főpolgármesteri Hivatal közlekedésfejlesztési ügyosztályának munkatársa elmondta, hogy az erről is szóló belvárosi áru- és teherszállításszabályozási koncepció kidolgozásához a napokban láttak hozzá a szakemberek. Ellentmondásos a belvárosban a helyi vállalkozások parkolási igényeinek, valamint az árufeltöltés lehetőségének megoldása — állítja egy nemrég elkészült, Budapest közterületeinek rendjéről szóló tanulmány. Az üzletek feltöltéséhez, sürgős, fontos ügyek elintézéséhez akkor is megállnak a gépkocsik, ha megbüntetik őket, mert nincs más lehetőségük. A forgalmat feltartó, közlekedősávokban rakodó teherautók ingerlik a sofőröket, és dugókat okoznak. A parkolási nehézségek átalakultak bírságbeszedési tevékenységgé , anélkül, hogy az alapprobléma megoldódott volna. A lakosság és a vállalkozó fizet, a közterületfelügyelő pedig zavarban van, mert érzi, hogy amit tesz, az csak látszatintézkedés. Budapesten a német nagyvárosokban már bevált szállítási-logisztikai szövetség kialakítására volna szükség - állítja Janca Tibor. Berlinben például 1994-ben indult az a city-logisztikai projekt, amelyben 11 fuvarozócég együttműködésével sikerült a napi járatok számát 58-ról 20-ra, a járműkilométerek számát pedig 3000-ről 1450-re csökkenteni. A gépkocsik kihasználtsága 150-280 százalékkal nőtt. Nürnbergben belvárosi számítógépes szolgáltatóközpontot alakítottak ki, ahol összegyűjtik a különböző szállítmányozók által beszállított árukat. Onnan környezetbarát elektromos autók viszik ki körjáratban az árucikkeket a boltokba. A csendes járművek behajthatnak a védett gyalogoszónákba is. Az ilyen rendszerekkel számítások szerint tízszázalékos költségmegtakarítást lehet elérni. (Van olyan város is, például Köln, ahol a vállalkozás veszteséges, ezért tartományi támogatásra szorul.) Szakértők szerint a főváros áruszállítást szabályozó tevékenysége most kimerül a súlykorlátozó táblák kihelyezésében. A rendszerváltozás előtt a Fővárosi Szállítási Tanács többé-kevésbé szabályozni tudta Budapesten a fuvarozási tevékenységet. Néhány éve a multinacionális cégeknél is megjelentek a fenti modellhez hasonló logisztikai központok, amelyek az adott körben jól működnek. Információink szerint a főváros vezetői támogatják ugyan a koncepció elkészítését, a bevezetését azonban túlságosan kockázatosnak tartják. Számos tapasztalat mutatja ugyanis, hogy a kerületi összefogást, vállalkozói önkorlátozást igénylő projektek akadoznak (például a parkolási társulás, a taxizás szabályozása, a közlekedési szövetség), létrehozásuk sokszor sziszifuszi munkát igényel. Egy fővárosi tulajdonú szállítási cég erős érdekérvényesítési képességgel felvértezve várhatóan alaposan felizgatná a fuvarozó vállalkozókat is. Az sem szól az önkormányzati szállítási szövetség mellett, hogy a rendszer felállítása jelentős költséggel jár, és meg kell teremteni a szükséges jogi hátteret is. Tenczer Gábor FOTÓ: KOVÁCS BENCE Szabálytalanul rakodók az Andrássy úton Egy, az üzletek áruszállítási szokásáról szóló felmérés szerint a belvárosi boltok 43 százalékába az üzlet saját járművet szállít, 31 százalékban a gyártó viszi ki az árut, mindössze 14 százalékuk alkalmaz fuvarozócéget. A szállítások 29 százalékát személykocsival, 42 százalékát pedig 1,5 tonnánál kisebb súlyú tehergépkocsival végezték a vizsgált időtartamban. A fuvarok döntő többségét, 67 százalékát délelőtt 8 óra és 12 óra között intézik, többnyire napi gyakorisággal. A padok felét megrongálják A jelentősebb budapesti parkokban nagyjából ötezer pad van. Minden második áldozatául esik a vandáloknak, akik szívesen firkálgatják, karcolgatják vagy törik össze őket. A fővárosi önkormányzat 2001-ben kilencszázmillió forintot tud az általa gondozott csaknem négyszázötven hektárnyi zöldfelület felújítására fordítani, ebből a kevés pénzből kell a padokra is költeni — tudtuk meg Kovács Ágotától, a Főpolgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyosztályának munkatársától. Ez magyarán azt jelenti: egy négyzetméternyi zöldre — beleértve a padokat is - kétszáz forint jut. Ebben az évben négy park komfortosabbá tételére elég a pénz: hamarosan felújítják a Margit híd budai hídfőjének déli oldalán lévő területet, a Kós Károly sétányt - a Kerényi-kúttal együtt a leégett Globe Színház helyét és a Ferenc körút-Üllői út kereszteződésében lévő parkocskát. A vandálok legkedveltebb célpontjai közé tartozik a Ferenciek tere, a Deák Ferenc tér, a Bem tér, a Bem rakpart, a Margit-sziget, a Városliget és a Gesztenyéskert. Az utóbbit a nyár eleji felújítás óta eddig szerencsére elkerülték a rongások. Egy pad felújítására átlagosan húszezer forintot költ a főváros. Első hallásra talán meglepő az adat, de Budapesten csaknem harmincfajta pad található a közterületen. A legegyszerűbb változatot a szakemberek amerikai padnak nevezik: ez nem más, mint két betonpillér, amelyre keresztbe deszkákat fektetnek. E fajtából meglehetősen sok, másfél ezernyi van, mert ezt a legkönnyebb telepíteni. Hátránya, hogy nem igazán kényelmes, és gyakran tüzelőként végzi. Középkategóriásnak számít az úgynevezett Schönbrunn-modell, ilyenek láthatók - egyebek mellett — az Andrássy úton. Ismeretes még a szitarácsos változat - amelynek nagy előnye, hogy lehetetlen összefirkálni, viszont könnyen kihűl -, ilyen példányra a Hild téren bukkanhatunk. Külön típus az úgynevezett szentendrei pad (sárga lécekkel) és a városligeti pad (piros deszkákkal). Hogy elhelyezzenek-e padot egy közterületen, az attól függ, beleillik-e a háttérbe, valamint attól,, mennyi pénz jut rá. A Városháza a lakossági észrevételeknek is igyekszik leget tenni. Általában nem érkezik olyan jelzés, hogy a budapestiek kevesellnék a padokat. Sőt inkább azt lehet mondani, hogy sok helyen kihasználatlanok az ülőalkalmatosságok - állítja Kovács Ágota. Schmidt Gábor A Gesztenyéskertet a nyár eleji felújítás óta eddig elkerülték a rongások FOTÓ: KOVÁCS BENCE Idegenvezetőket büntettek meg Két idegenvezetőnél találtak szabálytalanságot a Budapesti Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége és a Budapesti Rendőr-főkapitányság tegnapi közös akciója során - tájékoztatta a Magyar Idegenvezetők Szövetsége (MISZ) közleményben az MTI-t. A szervezetek a Hősök terén, a Gellért-hegyen és a budai Várban harminckét idegenvezetőt ellenőriztek, egyiküknél adminisztratív hiányosságokra bukkantak, amiért írásbeli figyelmeztetést kapott. A másik megbírságolt személy egy külföldi idegenvezető volt, aki jogosulatlanul végezte munkáját. Bálint Zoltán, a MISZ elnöke elmondta: az ilyen esetekben kiszabható legmagasabb öszszegű bírság hatvanezer forint, míg a helyszínen tízezer forintot lehet elkérni. A három szervezet közötti együttműködés a Gazdasági Minisztérium turisztikai helyettes államtitkársága koordinálásával jött létre. A megállapodás értelmében a szezon végéig több alkalommal, különböző helyeken tartanak ellenőrzést a jogosulatlan idegenvezetés kiszűrése és megakadályozása érdekében. Befürödve Most nem ijesztgetésképpen mondom, csak legyünk tényszerűek: könnyen megeshet, hogy az ember a Rudas fürdőből egy kupolával a fején távozik. Egy fürdőcsarnok kupolája a fejbúbon egyrészt alaposan megterheli a nyakizmokat, másrészt eléggé feltűnő látvány a városban, és bizony mondom: nem mindenki kedveli a feltűnést. Én például nem, ezért aztán a Rudasba sem járok. És a Királyba sem, mert ott is hasonló a helyzet. Most azt kérdezik, hogy kerül a kupola a fejtetőre. Úgy, hogy rászakad. Mint a mennybolt. Állítólag annyira elgyengült már a műemlék fürdő tetőszerkezete, hogy rövidesen lekívánkozik, egyszerűbben szólva: az épület életveszélyes. Ám úgy tűnik, ez egyedi, a vendéget érdekli, aki maximum kalapot szeret a fején viselni, azt is csak hidegebb időben. Az állam azt mondja: a fürdőt újítsa fel a főváros, a főváros meg azt mondja, újítsa föl az állam. Az egymásra mutogatás háttere annyi csupán: az említett létesítmények gazdája az állam, ingyenes használójuk viszont a főváros. Van aztán jogi csűrcsavar, mellyel e helyütt nem untatnám a kedves olvasót. Annyit viszont feltétlenül megjegyeznék, hogy jó volna már egyszer abbahagyni az egymásra mutogatást, jó volna már befejezni ezt a „ te alagutad, én metróm, te gödröd, én Nemzetim, te fürdőd, én Rudasom ” játékot. Mert miközben fegyelmezett óvodásként fügét mutatnak egymásnak az urak, addig szaporodnak a megoldásra váró és egyre halaszthatatlanabb ügyek, gyűlnek a romok. És az indulatok. Pirosodik az arc, szaporábban ver a pulzus. És jó volna a felhevült testet lehűteni valahol. Egy fürdőben esetleg. T. Z. Elektronikus önkormányzás A bel-budai önkormányzatok kezdeményezésére a fővárosban az I., a II., a XI. és a XII. kerület lesz az, ahol kipróbálják az elektronikus önkormányzást - jelentették be tegnap az érintett polgármesterek. A kísérlet nyomán a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztossága tapasztalatokat szerez arról, hogy miként vezessék be az összes önkormányzatnál az elektronikus ügyintézést, ehhez milyen feltételek szükségesek, hogyan kell változtatni a jogszabályokon. Mint azt Sík Zoltán informatikai kormánybiztos elmondta: a kísérlet, melyben a kormány szoftverekkel is segíti az önkormányzatokat, arra is szolgál, hogy az állam és az önkormányzatok közötti elektronikus információcserét modellezzék. Hogy mindez mikor kezdődik, menynyibe kerül, milyen lépésekben hajtják végre, még nem lehet tudni. A négy budai önkormányzat várhatóan őszre dolgozza ki azt a közös programot, amely ezekre a kérdésekre választ ad - közölte Mitnyan György, a XII. kerület polgármestere. Elképzeléseik szerint első lépésben a kerületek honlapjait fejlesztik olyan szintre, hogy a felhasználók minden lehetséges információt megkaphassanak ügyeik intézéséhez. Második lépés lenne az ügyek elektronikus úton történő intézése, majd a folyamat nyomon követésének biztosítása. E. N. Már nem a rendőrt kell faggatni A Hungaroring történetében első alkalommal települnek ki Tourinform irodák az idei Magyar Nagydíj alkalmával a versenypályára és környékére. Mile Mária, a gödöllői kastélyban működő iroda vezetője lapunknak elmondta, hogy a Magyar Turizmus Rt. két információs pavilont állíttat fel a Silver és a Gold tribün mögött, a Tourinform gödöllői régióirodája pedig a Vigalmi negyed bejáratánál, a Kerek tó partján várja az érdeklődőket prospektusokkal, térképekkel, szóbeli útbaigazítással. A három iroda már most, a felkészülés idején is szorosan együttműködik. A Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület hosszabb ideje szorgalmazza a Forma-1-es futamra látogató turisták jobb ellátását. A civil szervezet nevével fémjelzett Tourinform iroda kitelepülését örömmel fogadja a mogyoródi önkormányzat, a helyet adó Advert Kft. pedig nem kér bérleti díjat. A Kerek tó partján nyolc munkatársával állja majd a rohamot az iroda vezetője. A magyar mellett angol, német, francia és olasz nyelven igazítják útba az utazó vándorcirkusz közönségét — eddig a rendőrökre hárult a tájékoztatás feladata. Mile Máriától megtudtuk, hogy a gödöllői kastélyban működő iroda még most is tud szállást ajánlani a versenyre érkező vendégeknek. A Magyar Turizmus Rt. támogatásának köszönhetően, ők is hosszabbított nyitva tartással dolgoznak. Naponta 9 órától 18 óráig lehet hozzájuk fordulni, míg hétfőn, amikor a kastély zárva tart, telefonügyeletet tartanak a (06-28) 415-402-es számon. E-mail címük: godollo@tourinform.hu, B. A. G.