Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. augusztus
2001-08-31
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. AUGUSZTUS 31., PÉNTEK 33 A kispestiek elégedettek az önkormányzatokkal A kispestiek a lakáshelyzettel, a köztisztasággal, a közbiztonsággal és a szociális ellátással a legkevésbé elégedettek - derül ki a Monitor Társadalomkutató Intézet és Módszertani Központ által végzett közvéleménykutatásból. A kispesti önkormányzat rendszeres időközönként végeztet közvéleménykutatást, hogy megismerje a kispestiek véleményét, felmérje: a kerület lakói mely területekkel elégedettek és milyen további fejlesztéseket, változásokat szeretnének. A vizsgálat során 802, véletlenszerűen kiválasztott kispesti polgárral készítettek standard kérdőívek segítségével interjút. Az intézet munkatársai a kerület 16 egyéni önkormányzati választókerületének lakossági arányai szerint keresték meg az állampolgárokat, hogy a minta jól tükrözze a kerület teljes felnőtt lakosságát nem, életkor és iskolai végzettség szerint. Az eredmény értékelésekor kiderült: a kerületiek leginkább a telefonhálózattal, az áruellátással és a helyi tömegtájékoztatással elégedettek. A százfokú skálán ezek 80, 75, illetve 69 pontot kaptak. Jó a véleményük a helybelieknek a művelődési és az oktatási intézményekről, a kulturális és sportlétesítményekről, valamint a közműfejlesztésről. Legkevésbé elégedettek viszont a lakáshelyzettel, a köztisztasággal, a közbiztonsággal, a szociális ellátással és az utakkal. A középmezőnyben, de ötven pont fölött végzett a tömegközlekedés, az egészségügy és a parkolás. A legtöbben egyébként a telefonellátásról, a köztisztaságról és az utakról nyilvánítottak véleményt, a legkevesebben a bölcsődék, az óvodák és a gyermekvédelem kérdéséhez szóltak hozzá. A felmérés szerint valamelyest javult a kispestiek véleménye az önkormányzat munkájáról. Mindössze kilenc százalék szerint romlott kisebb vagy nagyobb mértékben a színvonal a legutóbbi választások óta, 52 százalék viszont javulást érzékel. Tímár Béla polgármester tevékenységével is inkább elégedettek a kerületiek: a százfokú skálán hatvanhat pontot kapott. Iskolai jegyekkel értékelve egyest csak két százalék adna, kettest tizenegy százalék, a négyes és ötös osztályzatok aránya pedig éppen hatvan százalék. A. G. HOGYAN VÁLTOZOTT A KISPESTI ÖNKORMÁNYZAT MUNKÁJA A VÁLASZTÁSOK ÓTA? Nagymértékben javult 5% Valamivel rosszabb lett Jelentősen rosszabb lett 2% Nem változott 39% Kismértékben javult 47% Forrás: Monitor Társadalomkutató Intézet MENNYIRE ELÉGEDETT Tímár Béla polgármester TEVÉKENYSÉGÉVEL? (iskolai osztályzatokkal) 3-as 27% 4-es 42% 1-es 2% 5-ös 18% 2-es 11% NÉKZABADSAfrgrafika _________Ír az Olvasó_________ Ha Gül Baba türbéjét keresik... A Gül Baba türbéje közelében lakom, és mint munkanélküli, gyakran sétáltatom a kutyámat. Így aztán van időm megfigyelni az időnként kampányszerűen reklámozott műemlék gyenge pontjait. Olyan vagyok, mint egy mozgó tolmács, naponta többen kérdezik tőlem, hogy ugyan merre lehet a türbe? Általában 50-100 méterre tőle még sejteni sem lehet, hol is van. Kellene annyi közúti és persze gyalogosokat segítő tábla, hogy a „hülye” is odataláljon! Előtte, a térre elkelne néhány jó küllemű szeméttárolóféleség, hogy ha el akarják dobni a papír zsebkendőt, ne kelljen Isztambulig viszszamenniük. És jó lenne egy kis útmutató térkép is a türbénél, hogy aki a város egyik legszebb panorámáját szeretné látni, sétáljon fel ötven métert a dombra, a Veronika térre! Maga a tér a szerencsétlenség mintapéldánya. Ötvenméternyi aszfaltot kellene kijavítani, de egyik évben sem sikerül. Aki a Mecset utcáról akar feljönni, úgy érzi, hogy most ért véget a világháború. Itt említem meg, hogy sok ember nem találja a Borbolya utcai gyermekkórházat, amely szintén ebben a körzetben található. Nem tudom úgy levinni a kutyámat, hogy ne keresnék, merre is lehet a kórház. Csak ezt idegesebben teszik, általában egy beteg gyerekkel a kocsiban. Kéne néhány tábla ez ügyben is. Becskereki László Játék a görögtűzzel A nyár legutolsó, nagy tömegeket vonzó rendezvénye a budapesti Gellért-hegyen rendezett tűzijáték volt már a háború előtti években is. Sajnos ma a tűzijáték anyagi, szervezési problémáiról esik csak szó az írott és elektronikus sajtóban egyaránt, míg az a tény, hogy a sok évtizedes helyszínt megváltoztatták, mintha kevesebbeket foglalkoztatna, holott ez nem így van. A napokban a budapesti Práter utcában jártam, ahonnan a Gellért-hegy és a Szabadság-szobor jól látható, s ahol évtizedeken át tízezrek nézték az augusztus 20-i tűzijátékot, amely most már csak egy szűk helyről, a Parlament közvetlen közeléből, a Duna-partról tekinthető meg. Ez azért is érthetetlen, hiszen Budapest nagy szerencséje, hogy a budai oldalon - a hegy magasságát is kihasználva - magasra lehet kilőni a színes rakétákat, s a látványban szinte a város minden pontján gyönyörködhetnek (illetve most már múlt időben, gyönyörködhettek) az emberek. Nem értem, hogy fiatal, kormányon lévő barátaink miért rúgták fel ezt a több évtizedes hagyományt. Arról már szólni sem kell, hogy a görögtűz, ami az egyik legszebb látvány, csak a Gellért-hegyen képzelhető el. Tornai Tamás Verítékben úszva Félig itthon, félig külföldön élő magyarként sok nem magyar ismerősömet, barátomat beszéltem rá, hogy jöjjenek el Magyarországra, Budapestre. Nem bánták meg, jól érezték magukat, különösen fürdőinket dicsérték. Büszkén hallgattam őket, de örömömbe üröm is vegyült. Az igazán remek Lukács fürdő főbejárata és pénztára a Frankel Leó utcai oldalon van. Itt kell lebélyegeztetniük kék kezelőlapjaikat a különböző gyógykezelésre beutaltaknak. Az időjárástól függően és a nap különböző óráiban hosszú sorok állnak a többablakos kasszánál. A sorban ott vannak azok is, akik csak az uszodába szeretnének jegyet váltani. Amikor tíz-huszonöt perces várakozás után a pénztárhoz érnek, közük velük, hogy át kell menniük az udvaron, a hátsó épületbe, mert egy idő óta ott árusítják az uszodajegyet. Magyarnak sem öröm ez, de képzeljék el a külföldit, aki a magyarázatból többnyire csak annyit ért, hogy potyára állt sorban. Ők úszótempót mímelve magyarázzák, hogy úszni szeretnének, a magyarok pedig kézzel-lábbal mutogatva igyekeznek eligazítani őket. Héjjas Imréné Belváros: leváltott médiavezetők A tévéadás nem szünetel, de a lap megjelenése egyelőre kétséges Menesztik a belvárosi médiavezetőket. A City TV ügyvezetőjével és a Belváros-Lipótváros lap kiadójával, valamint teljes szerkesztőségével felbontja a szerződést az V. kerületi önkormányzat. A megüresedő posztokra napokon belül kiírják a pályázatot. A tévé adása addig sem szünetel, a lap megjelenése azonban átmenetileg veszélybe kerülhet. Jó ideje szorgalmazták a váltást a belvárosi média élén a tavaly télen viharos körülmények között felülkerekedett szocialista-liberális többségű (MSZP, SZDSZ, Fórum a Belvárosért Egyesület) frakciók képviselői, akik olvasói, nézői panaszokra hivatkoztak. A döntés a napokban rendkívüli testületi ülésen - a kisebbségbe került polgári oldal kivonulása mellett - megszületett. Az önkormányzat végkielégítéssel megválik Fekete Zoltántól, a City TV ügyvezető igazgatójától, aki azonban maga is pályázhat megüresedő székére. Az adás nem szünetel, Fekete az új ügyvezető kijelöléséig végzi feladatát - tudtuk meg Karsai Károlytól (Fidesz), Belváros-Lipótváros polgármesterétől. Veszélybe kerülhet viszont a lap folyamatos megjelenése. A testület ugyanis úgy határozott, hogy már a következő számot sem a jelenlegi szerkesztőséggel és kiadóval, hanem ideiglenes stábbal állítja elő. Az érvényes szerződések felmondása és új emberek toborzása azonban jó ideig eltarthat. Azt viszont nem tudni, hogy a pályázat lefolytatásáig (legalább két és fél hónap) lehet-e helyettesítőket foglalkoztatni olyan munkára, amelyre egyébként közbeszerzési eljárást kell kiírni. Igaz, most még az sem biztos, hogy akar-e ideiglenes stábot a többségi oldal. A legutóbbi testületi ülésen csak az derült ki: a mostaniakkal nem kívánnak tovább együtt dolgozni. Ezért elképzelhető, hogy kimarad egy-két szám, vagy egyáltalán nem jelenik meg a Belváros- Lipótváros - mondta Karsai. Azt sem tudni még, hogy milyen néven jelenhetne meg egy másik önkormányzati lap, mivel a jelenlegi védett. A változás miatt a költségvetést is módosítani kell, a végkielégítésre és esetleges kártérítésre összesen legalább ötvenmillió forintja rámegy a kerületnek - mondta a polgármester. — Nincs az a kártérítési összeg, amiért azonnal letennénk a munkát — mondta Karalyos József, a kerületi lap igazgatófőszerkesztője. — Ez szakmai presztízskérdés. Bár a szerződésem meghatározatlan időre szól, a felmondás januártól léphet életbe. Addig - garantálom - megjelenik az újság. A kiadó — az Impress Lapkiadó — és jómagam sem a testülettel, hanem az önkormányzattal szerződtünk, ezért a képviselői határozatot egyelőre nem tartom magunkra érvényesnek. A szerződés egyoldalú felmondása hosszú, bonyolult eljárás lesz. Addig viszont dolgozunk. Nem kártérítéssel, hanem munkával akarjuk megkeresni a pénzt. Pártatlan lap előállítását vállaltuk évekkel ezelőtt, mi is pályázat útján nyertük a megbízatást. Tíz éve készítünk már újságot négy, különféle politikai vezetésű kerület számára (ezek a III., V, VII., VIII. kerület), de eddig sehol nem volt panasz a munkánkra. Mivel szakmai kifogás itt sem merült fel ellenünk - menesztésünket sem indokolták -, csak arra gondolok: politikai döntést hoztak a hatalomra került belvárosi frakciók - jelentette ki Karalyos. Német H. Erzsébet Mellékmérős számlázás kérdőjelekkel A fogyasztóvédők szerint burkolt áremelés a különtarifa Egyelőre csak találgatások vannak arról, miként dönt ősszel a főváros a mellékvízmérők alapján történő leolvasási és számlázási különdíj-megállapítással kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság határozata alapján ugyanis jogszerű a szolgáltatók által megállapított különtarifa. Ám ha azt Budapesten - fogyasztóvédelmi nyomásra - hatósági árassá teszik, ez a lépés a taláros testület döntésének ismeretében és a közelgő választásokra tekintettel akár politikai döntésnek is minősülhet. Mindmáig heves fogyasztóvédelmi ellenállásba ütközik a Fővárosi Vízművek Rt. és a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Rt. gyakorlata, hogy előbbi a mérők leolvasásáért, utóbbi pedig az ennek alapján történő egyéni fogyasztói számlák kiállításáért különdíjat számít föl. Mint arról már beszámoltunk, a legutóbbi vitát az FCSM bejelentése váltotta ki, amikor ez év elején a számlázási díj bevezetéséről döntött. A máig elhúzódó polémiában a társaság arra hivatkozik, hogy a mellékmérő alapján történő számlázást számára semmilyen jogszabály nem írja elő. Mivel azonban nagy lakossági igény mutatkozott erre a különszolgáltatásra, az FCSM vállalja ezt a feladatot. Ez azonban szerinte olyan többletigény, amiért a fogyasztóknak fizetniük kell. A lakásokban lévő vízórák ugyanis csak a társasházon belüli költségmegosztásra szolgálnak, így az rt. a továbbiakban nem tudja magára vállalni e számlázás évi százmillió forintos költségét. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) Budapesti Szervezete szerint elsősorban nem a különdíj megállapítása sérti a fogyasztói érdekeket, hanem az, hogy mindezt a szolgáltatók saját hatáskörükben állapítják meg. Az OFE szerint abban is eltérőek az álláspontok, hogy a kritizált gyakorlat része-e az alapszolgáltatásnak. Ha igen, akkor ugyanis azért különdíj sem lenne felszámolható. Ennél azonban aggályosabbnak tartják, hogy a részben privatizált gazdasági társaságok ezzel a módszerrel saját kedvükre burkolt áremelést hajthatnak végre - kontroll nélkül. Ezért az OFE azt javasolja, hogy a jövőben a Fővárosi Közgyűlés - mint illetékes árhatóság - állapítsa meg ezeket a tarifákat is, hasonlóan a víz- és a csatornadíjakhoz. E témáról egyébként a közelmúltban a főváros illetékes szakbizottságai is tárgyaltak. Felkérték Demszky Gábor főpolgármestert, hogy még szeptemberben készítsen előterjesztést, s tegyen javaslatot e témakörben. Fővárosi forrásaink ezzel kapcsolatban utaltak az Alkotmánybíróság korábbi határozatára, miszerint az említett különszámlázás nem tartozik az alapszolgáltatáshoz, a vízművek kötelezettsége ugyanis csak a fővízmérőig terjed. (Az FCSM pedig a vízfogyasztás alapján számolja ki a csatornadíjat.) A Városháza névtelenséget kérő, magas beosztású tisztségviselője emlékeztetett arra az 1995-ös kormányrendeletre is, miszerint a lakásonkénti mérésre és számlázásra a szolgáltatónak és a fogyasztónak különszerződést kell kötnie. Mindez persze nem zárja ki, hogy a főváros saját hatáskörébe utalja a különdíj megállapítását, bár a taláros testület döntése értelmében erre semmilyen kötelezettsége nincs. Ismeretes azonban, hogy Budapesten évente egyszer, az év utolsó időszakában emelik az ivóvíz és a csatornahasználat díját. Így közeledve az önkormányzati választásokhoz, lehet, hogy politikai döntés születik: a városházi SZDSZ-MSZP koalíció, elkerülendő a várható civil támadásokat, hatósági árassá teszi a mellékvízmérő-leolvasás és -számlázás díját. Jelenleg azonban a Városházán senki nem foglalkozik a kérdéssel. Értesülésünk szerint e témában az előterjesztés jó egy hónap múlva készülhet el. Ekkorra esedékesek ugyanis a szolgáltatók áremelési ajánlatai, így a két ügyet a városházi szakértők szerint „érdemes öszszekapcsolni”. A közgyűlési állásfoglalás pedig ebből következően az áremelésről szóló döntéssel egy időben, azaz novemberben vagy legkésőbb decemberben várható. Kálmán Attila Beszerelés előtt K OVÁCS A Peugeot 307 új korszakot nyit! Szeretne egy automata klímaberendezést alapáron? Most rendkívül kedvező finanszírozási feltételekkel kínáljuk a Peugeot 307 modellt. Ne késlekedjen! Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Peugeot Kovács Peugeot Kovács A siker Kovácsa! 1039 Szentendre út 255. Telefon: 436-0580 LUZ PEUGEOT