Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. október

2001-10-17

34 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. OKTÓBER 17., SZERDA Paletta GYÉMÁNT LÁSZLÓ festőművész ki­állítását Székhelyi József színművész nyitja meg ma este hét órakor a Pfister Galériában (VI., Révay utca 14.). LÁSZLÓ BANDY hatvanadik születés­napja alkalmából rendezett Tanulmá­nyok, tanítványok, tanulságok című visszatekintő kiállítást Szlankó László képzőművész nyitja meg ma este hat óra­kor a Matrica Múzeumban (Százhalom­batta, Gesztenyés út 1-3.). ELMARAD MA ESTE a Katona József Színházban a Hóhérok hava, holnap a Koldusopera című előadás Hollósi Fri­gyes betegsége miatt. A pénteki Koldus­opera helyett A talizmánt adják. A FÉLHOLD ÉS KERESZT című tu­dományos kiállítás és konferencia ma délelőtt tizenegy órakor nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (VIII., Szabó Ervin tér 1.). SZÍNHÁZMŰSOR Bárka Színház: Nexxt (7). Bárka Stúdió: Periszkóp (21.30 - könyvbemutató). Budapest Bábszínház: A legkisebb boszorkány (10). Budapest Operettszín­ház: A muzsika hangja (7). Budapesti Kamaraszín­ház a Tivoliban: Frederick (7). Budapesti Kamara­színház Ericsson Stúdió: Bűn és bűnhődés (7). Bu­daörsi Játékszín: Kökény király lakodalma (10, tél 3). Játékszín: A Napsugár fiúk (7). József Attila Színház: A bolond lány (7 - Ráday Imre-bérl., 1. ea.). Kamra: Játék a kastélyban (7). Kolibri Fé­szek: Mosható és barátai (tél 11). Lézerszínház: Pink Floyd 3D (tél 8). Magyar Állami Operaház: Cosi fan tutte (7). Madách Színház: Macskák (7). Ma­dách Színház Tolnay Szalon: Mikszáth különös há­zassága (fél 8). Madách Kamara Színház: Vacsora négyesben (7). Merlin Színház: Shopping and F***ing(7 - a Napszínház­bn.). Merlin Kamarate­rem: Szókratész fédőbeszéde (fél 8). Mikroszkóp Színpad: Szeplős Pötyi (fél 4). Mikroszkóp Kabaré (fél 8 - tévéfelvétel). Millenáris Teátrum: Klasszikus zenei esték (fél 8). Fogadó a Millenárishoz: Kortár­sak (8). Pesti Magyar Színház, Sinkovics Imre Szín­pad: Sade márkiné (7). Szkéné Színház: Kórház Bakony (8). Thália Színház: Amadeus (7 - Szolnoki Szigligeti Színház ea.). Thália Színház Új Stúdió: Az ötödik Sally (fél 8). Térszínház: Antigoné (7). Új Színház: Szószátyárok (7). Vígszínház: Nóra (7). Vígszínház Házi Színpad: Az iglic (7). Pesti Színház: Gyalog galopp (7). Dunai vázlatok XIX. századi táj- és városképek a Közép-európai Kulturális Intézetben A táj- és városképek a XIX. században sokszor hasonló céllal készültek, mint ma a fényképek. A legfontosabb az eredeti látvány visszaadása volt. A valósághű vá­rosábrázolásokat a romantika kalandvá­gya és elvágyódása hozta divatba. A Kö­zép-európai Kulturális Intézet (VIII. ke­rület, Rákóczi út 15.) Dunai vázlatok cím­mel rendezett kiállítást táj- és városké­pekből. A tárlat október 20-ig látható. Ulm, Passau, Bécs, Komárom, Buda­pest és Újvidék. Noha a felsorolt városok különböző országokban találhatók, egy­valamiben mégis hasonlóak: mind a Du­na folyása mentén épültek. A Duna a XIX. századig elsősorban kereskedelmi térképeken szerepelt, a romantikával azonban megjelent a művészek rajzköny­veiben is. A romantikus kalandvágy di­vatba hozta az utazást, a nagyközönség érdeklése megnőtt az idegen, távoli tájak iránt. A Közép-európai Kulturális Intézet a XIX. század dunai táj- és városképmű­veiből rendezett kiállítást. A XVIII. században részletes kidolgo­zású városképekkel szerzett hírnevet két velencei festő, Giovanni Antonio Cana­letto és Francesco Guardi. Hagyományai­kat követte az Angliában a XVIII. század­ban kialakult, gondosan szerkesztett pers­pektíván alapuló város- és tájképrajzolás. Az eredeti látványt a városképek sokszor olyan alaposan megőrizték, hogy segítsé­gükkel lerombolt településeket építettek újjá, mint például Varsó történelmi város­részét a második világháború után. A Duna a tájábrázolásokon először egy-egy város jellegzetes összképéhez tartozott, mint például a Schedel-krónika 1493-as Buda-ábrázolásán. A XVI. szá­zadtól nagyobb figyelmet fordítottak a helyrajzi pontosságra, később a látképe­ket hadmérnökök készítették. A képek előterébe figurákat, gyakran hadvezére­ket állítottak a tér érzékeltetésére. A Du­náról Jakob Alt Donauansichten című lát­képsorozata volt az első, amely a forrás­­tóba tengerig követte a folyót. A művész 246 rajzon mutatta be a Duna menti fon­tosabb településeket. Az 1818-ban elkez­dett litográfiasorozatot előfizetéssel lehe­tett megvásárolni, és 1828-ban fejezték be kiadását. A sorozat olyan sikeres volt, hogy 1833-ban rövidebb, 71 lapos válto­zatban is elkészült. A XIX. században a Duna menti tájak első számú feltérképe­zői - Jakob Althoz hasonlóan - osztrák művészek voltak. A magyar tájképfestők közül id. Markó Károly fiatalkorában szintén készített helyrajzi pontosságú lát­képeket. A kiállításon Beckó várát ábrá­zoló alkotása kapott helyet, amelyet fel­vidéki mérnöki munkája idején készített. A XIX. században az angol grafikák témái a hazai tájak mellett elsősorban Itá­lia és Franciaország városai voltak, a re­formkori változások azonban felkeltették az angol diplomácia érdeklődését Ma­gyarország iránt. Egyre több utazó és ke­reskedelmi ügynök érkezett Magyaror­szágra, köztük John Paget is, akinek Hun­gary and Transylvania című műve 1839- ben jelent meg Londonban. A könyvet Paget kísérője, a képzőművész George Hering illusztrálta. Hering rajzai önálló albumban szintén megjelentek, a címla­pon a Morva és a Duna összefolyásánál fekvő Dévény várának képével. A kötetet a szerző Széchenyi Istvánnak ajánlotta, indoklása szerint, mivel céljuk ugyanaz, Magyarországot a természeti szépségé­hez és kincseihez méltó rangra emelni. Rumpler György George Hering: Visegrád látképe Menekülés a rövidfilmbe Holnap kezdődnek a IV. Menekülés a rö­vidfilmbe című fesztivál budapesti ese­ményei. A Banán klub és a Francia Inté­zet közös rendezvénye két részből áll. Az információs vetítéseken a franciaorszá­gi clermont-ferrandi rövidfilmfesztivál díjazottjai és belga rövidfilmek lesznek láthatóak. De lesz verseny is: mintegy nyolcvannégy alkotás indul az Aranyba­nán Díjért. A Menekülés a rövidfilmbe fesztivál vetítései már hétfőn elkezdődtek Pé­csen, a budapesti helyszínek holnap kapcsolódnak be az eseménysorozatba, amely két részből áll. Bemutatják a ta­valyi clermont-ferrandi rövidfilmfeszti­vál díjazott alkotásait, a hazai rövidfil­mesek pedig versenybe szállnak az Aranybanán Díjért. A holnap este fél nyolckor a Francia Intézetben kezdődő megnyitón a Szár­nyak Színházának rövid performance-a után levetítik a hat filmből álló első fran­cia blokkot. Az első napon a belépés in­gyenes, a filmeket szinkrontolmácsolják. Másnap, péntek este hat órától a belga összeállítás következik, amelyet este nyolckor a második francia csokor követ. A nyolcvannégy magyar kisjátékfilm viszont másik helyszínen, október 20-23. között a Cirkó Gejzír moziban mérkőzik meg az Aranybanán Díjért. A vetítések délután négy órától kezdőd­nek, kivétel a szombat, amikor már dél­után kettőtől várják a filmrajongókat. A másfél órás blokkokra külön-külön je­gyet kell váltani. Aki esetleg kihagyta a francia és a belga kisfilmeket, a kiste­remben párhuzamosan zajló vetítéseken még megnézheti azokat, igaz, már szinkrontolmácsolás nélkül. A szakmai zsűri -Enyedi Ildikó, Réz András és Can Togay - a vetítéseken folyamatosan je­len lesz. A díjkiosztó 23-án, kedd este nyolc órakor lesz, utána a nyertes alko­tásokat újra levetítik. A díjak, azaz az arany, ezüst és bronz banánok Nagy Edit képzőművész munkái, márvány talapza­ton eredeti méretű, festett banánokat formázó kisplasztikák. A fesztivál vendége lesz Laurent Guerrier, a clermont-ferrandi fesztivál egyik szervezője: Cs. G. t­t

Next