Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. november

2001-11-02

NÉPSZABADSÁG BUDA­­1J­PEST 2­0­0­1. NOVEMBER 2., PÉNTEK Válság van, csődveszély nincs a kórházakban A Főpolgármesteri Hivatal nem járul hozzá az intézmények működési költségeihez Több fővárosi kórház fordult az elmúlt időszakban a nyilvánossághoz, hogy az­­Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet október eleji nyilatkozatához kapcso­lódva segítséget kérjen a hazai egész­ségügy gondjainak orvoslásához. Bár a deklarációk és az intézmények anyagi helyzete között van összefüggés, egyes vélemények szerint mindez kétélű fegyver: a betegek bizalmukat veszít­hetik az eszköz- és munkaerőgondok­kal küszködő kórházakban. MUNKATÁRSUNKTÓL A főváros tizennyolc kórháza közül most egynek sincs hatvan napon túli tartozása. Szeptemberben összesen 821,5 millió fo­rintos egy és harminc nap között lejárt adósságot halmoztak fel, harminc és hat­van nap között pedig 345 millió forinttal tartoztak szállítóiknak. A fővárosi képvi­selők szerint a közeljövőben a Szent Mar­git, a Péterfy, a Szent Imre, a Nyírő Gyu­la, a Jahn Ferenc és a Heim Pál kórházban lehet gondokra számítani. Berky Zsolt, a Városháza egészségügyi ügyosztályvezetőjének adatai szerint a Péterfyben a folyamatos betegellátáshoz havonta mintegy 200-220 millió forintos megrendeléssel kell élniük, amelyre az egészségbiztosítótól kapott bevételeik nem elegendőek. Annak ellenére sem, hogy a Péterfy teljesítménye meghaladja a fővárosi kórházak átlagos teljesítmé­nyét. A Szent Imre Kórház 30 napon túli tartozásai szeptemberben túllépték a 72 millió forintot. A Nyírő Gyula Kórház­ban is növekszik az adósságállomány, pe­dig az éppen aktuális pénzügyi helyzetet figyelembe véve hetente rangsorolják megrendeléseiket. A Jahn Ferenc Kórház folyamatosan nehezülő pénzügyi hely­zetben van, bár évek óta megszorító in­tézkedésekkel él a kiadások csökkentése érdekében. Leginkább a detoxikáló állo­más működtetése okoz jelentős kiadáso­kat az intézménynek, mely jelenleg adós­ságai átütemeztetésével igyekszik enyhí­teni a gondokon. Ugyanígy jár el a Heim Pál Gyermekkórház, mellyel szemben már korábban elfogyott a szállítók türel­me. Sokszor csak akkor szállítanak, ha az intézmény kiegyenlítette már lejárt tarto­zásait, esetleg készpénzzel fizet. Bár adóssággondjaikról az intézmé­nyek általában nem szívesen beszélnek, az Országos Traumatológiai Intézet és a megszüntetett Mentőkórház összevoná­sával létrejött Országos Baleseti és Sür­gősségi Intézet (OBSI) orvosainak döntő többsége október 4-én közleményben kérte a közjogi méltóságok és a szakmi­niszter segítségét a traumatológiai szak­ma és a magyar egészségügy érdekében. Felhívásukat - mely szerint alapvetően a pénzhiány miatt csak az elvárhatónál lé­nyegesen alacsonyabb szintű ellátásban részesíthetik betegeiket, s esetleg olyan sérülteket veszíthetnek el, akik normál körülmények között megmenthetők vol­nának - az ország több egészségügyi in­tézményéből támogatták. Különösen a fővárosi kórházakban kezdődött tiltako­zóhullám, melyet éppen Mikola István egészségügyi miniszter a kórháziak által sikerpropagandának minősített és a gon­dokat eleinte eltussolni igyekvő megnyi­latkozásai váltottak ki, erősítettek fel. Először Sárváry András, a Semmel­weis Egyetem Péterfy kórházba kihelye­zett traumatológiai tanszékének profesz­­szora, a kórház baleseti sebészeti osztá­lyának vezető főorvosa nyilatkozott úgy lapunkban, hogy „eszköz- és munkaerő­­hiány miatt a Péterfy baleseti sebészetén is elérték azt a szintet, amely veszélyez­tetheti a betegeket”. A professzor szerint „az ellátást garantáló állami intézmény­­rendszer mulasztásos vétséget követ el az állampolgárok ellen, ugyanis minden em­ber potenciális áldozata lehet a traumato­lógiákon kialakult helyzetnek”. Később a Heim Pál Gyermekkórház anesztezi­­ológiai és intenzív terápiás osztálya csat­lakozott az eredeti közleményhez, jelez­ve, hogy országos gondokról van szó. A Heim Pálban - ahol Smrcz Ervin, a kórház főigazgatója szerint minden osz­tályon aláírták a dokumentumot - úgy fo­galmaztak: egyetértenek azzal, hogy „a biztonságos betegellátás a jelenlegi alul­finanszírozott rendszerben nem valósít­ható meg”. Az állásfoglalás egyébként le­szögezi: „a magyar nyilvánosságnak meg kell tudnia, hogy az emberek egészség­hez való alkotmányos joga nem érvénye­sül maradéktalanul, hogy az arcpirítóan alacsony fizetések miatt egyre több szak­ember hagyja el a pályát, a megmaradók megélhetési gonddal küzdenek, és hogy a jelenlegi helyzet konzerválása a paraszol­vencia miatt megosztott orvostársadalom csak szűk rétegének az érdeke”. Folytatás a 29. oldalon Modern műszerek és tetemes adósság a Péterfy kórházban fotó: szabó Bernadett Nem lesz csimpánz az állatkertben Magyar Örökség-díjat kapott a Főváro­si Állat- és Növénykert szerdán. A 135 éves intézmény kimagasló természettu­dományos ismeretterjesztő tevékenysé­ge mellett azért vehette át Hámori Jó­zsef korábbi kulturális minisztertől az elismerést, mert számos kulturális és építészeti ritkaságnak is otthont ad a lé­tesítmény. Az eseményen Argentína nagykövete, Horacio Antranik Chailan is jelen volt, aki egy ritkaságnak számí­tó hernyóselyemfát ajándékozott az ál­latkertnek. Amint arról beszámoltunk, 2003 márciusától jelentősen szigorítják az állatkertekben az állatok tartási szabá­lyait. A fővárosi létesítményben talál­ható ötszáz faj közül jelenleg száznak az elhelyezési körülményei nem felel­nek meg a rendeletnek. Ha határidőre nem sikerülne a szükséges átalakítással végezni, akkor az állatkert egyes részeit be kellene zárni. Persányi Miklós, az intézmény fő­igazgatója kérdésünkre közölte, hogy intenzív tárgyalásokat folytatnak a tel­jesíthetetlen határidő és egyes részlet­­szabályok módosítása érdekében. Hoz­zátette, megfordulni látszik a természet­­védelmi hatóságok és a környezetvédel­mi tárca korábbi elutasító véleménye, vagyis nincs kizárva a rendelet ilyen irányú megváltoztatása. Az azonban biztos, hogy a tartási szabályok betartá­sa érdekében az állatkert a jövőben több nagy testű és mozgásigényű állattól, például a csimpánztól kényszerű meg­válni. Egyelőre úgy tűnik, az embersza­bású majmok közül csak a gorillák ma­radnak az állatkertben. Az elmúlt tizen­öt évben csaknem hatvan faj tűnt el a kertből. Az előírások teljesítése nagyjá­ból egymilliárd forintot emészt fel. A Kós-madárházban kapott helyett a hernyóselyemfa fotó: szabó Barnabás Készül Budapest költségvetése Megkezdődhet a fővárosi MSZP és SZDSZ politikai egyeztetése a fővárosi önkormányzat jövő évi költségvetéséről, miután Atkári János főpolgármester-he­lyettes korábbi ígéretének megfelelően elkészíttette a hivatal tervezetét, s azt egy nappal a vállalt határidő előtt megküldte a két frakciónak - tudta meg városházi forrásokból az MTI. A költségvetési tervezet szerint a fővá­ros jövőre 221 milliárd forintnyi bevétel­lel és 254 milliárd forintos kiadással szá­mol. A 33 milliárd forintos hiányt rész­ben az 1999-ben aláírt világbanki és az 1998-ban kötött EIB-hitel lehívásával fi­nanszíroznák. A fennmaradó 25,4 mil­liárd forintos hiányt 100 millió eurós hi­telfelvétellel biztosítanák. A tervezetből az is kiderül, hogy az idei költségvetés 305 milliárd forintos bevételi és kiadási terve szeptember vé­géig 65 százalékban teljesült. A beruhá­zásoknak és a felújításoknak azonban csak 26-28 százaléka valósult meg, emiatt ezeknek a feladatoknak a jelentős része áthúzódik jövőre. A főváros idei likviditási helyzetét mindenesetre jelen­tősen javíthatja, hogy lehívhatóvá vált az EIB 110 millió eurós hitele, s ebből visszapótolhatják azt a pénzt, amelyet a beruházásokra önkormányzati források­ból megelőlegeztek. Elmaradt azonban az 1998-ban kibocsátott s 2003-ban lejá­ró, 150 millió német márka összegű köt­vény refinanszírozására tervezett köt­vénykibocsátás. Lapszél Főváros Az országok közti jószomszédi viszony elősegítésére és az EU integráció ügyei­nek előmozdítására jövő tavasszal test­vérvárosi együttműködési megállapodást köt Budapest és Bukarest. Az erről szóló közös nyilatkozatot szerdán írta alá Demszky Gábor Budapest és Traian Basescu Bukarest főpolgármestere. A testvérvárosi együttműködéssel az orszá­gok közti kapcsolatok javítását és a ki­sebbségek jogainak maradéktalan érvé­nyesülését szeretnék elősegíteni. Angyalföld Hétfőn ismét megnyílik az 50 férőhelyes hajléktalan nappali melegedő a XIII. ke­rületben a Mohács utca 18/A szám alatt. Az ingyenesen igénybe vehető szolgálta­tás lehetőséget nyújt a hajléktalanok pi­henésére, tisztálkodására, ruházatuk fris­sítésére, csomagjaik megőrzésére, postai küldeményeik átvételére. Az itt lévők zsí­ros kenyeret és teát kapnak. Ferencváros Budapest belvárosának első, 1849-es ara­di vértanút ábrázoló köztéri dombormű­vét avatják fel hétfőn Ferencvárosban. A Knézich Károly bronz domborművet a Knézich utca-Bakáts tér sarkán lévő álta­lános iskola falán helyezik el délelőtt ti­zenegy órakor. Az alkotás Dinyés László munkája, a költségeket a ferencvárosi ön­­kormányzat vállalta magára. Akár 500 ezer Ft November 10-ig az Opel Astra” vásárlásakor 200 ezer Ft árelőny + 1 év casco, Opel Vectra esetében 350 ez­er Ft árelőny + 1 év casco! Az ajánlat minden, 2001. november 10-ig megrendelt Astrára”és Vectrára vonatkozik! A részletekről érdeklődjön márkakereskedésünkben! * Kivéve Astra Viva modellje OPEL- TÓTH 1191 BUDAPEST, Üllői út 194. Tel.: 282-9710 Tel./Fax: 282-3158 e-mail: toth@opel-toth.hu internet: www.opel.hu 4 4

Next