Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. november
2001-11-02
NÉPSZABADSÁG BUDA1JPEST 2001. NOVEMBER 2., PÉNTEK Válság van, csődveszély nincs a kórházakban A Főpolgármesteri Hivatal nem járul hozzá az intézmények működési költségeihez Több fővárosi kórház fordult az elmúlt időszakban a nyilvánossághoz, hogy azOrszágos Baleseti és Sürgősségi Intézet október eleji nyilatkozatához kapcsolódva segítséget kérjen a hazai egészségügy gondjainak orvoslásához. Bár a deklarációk és az intézmények anyagi helyzete között van összefüggés, egyes vélemények szerint mindez kétélű fegyver: a betegek bizalmukat veszíthetik az eszköz- és munkaerőgondokkal küszködő kórházakban. MUNKATÁRSUNKTÓL A főváros tizennyolc kórháza közül most egynek sincs hatvan napon túli tartozása. Szeptemberben összesen 821,5 millió forintos egy és harminc nap között lejárt adósságot halmoztak fel, harminc és hatvan nap között pedig 345 millió forinttal tartoztak szállítóiknak. A fővárosi képviselők szerint a közeljövőben a Szent Margit, a Péterfy, a Szent Imre, a Nyírő Gyula, a Jahn Ferenc és a Heim Pál kórházban lehet gondokra számítani. Berky Zsolt, a Városháza egészségügyi ügyosztályvezetőjének adatai szerint a Péterfyben a folyamatos betegellátáshoz havonta mintegy 200-220 millió forintos megrendeléssel kell élniük, amelyre az egészségbiztosítótól kapott bevételeik nem elegendőek. Annak ellenére sem, hogy a Péterfy teljesítménye meghaladja a fővárosi kórházak átlagos teljesítményét. A Szent Imre Kórház 30 napon túli tartozásai szeptemberben túllépték a 72 millió forintot. A Nyírő Gyula Kórházban is növekszik az adósságállomány, pedig az éppen aktuális pénzügyi helyzetet figyelembe véve hetente rangsorolják megrendeléseiket. A Jahn Ferenc Kórház folyamatosan nehezülő pénzügyi helyzetben van, bár évek óta megszorító intézkedésekkel él a kiadások csökkentése érdekében. Leginkább a detoxikáló állomás működtetése okoz jelentős kiadásokat az intézménynek, mely jelenleg adósságai átütemeztetésével igyekszik enyhíteni a gondokon. Ugyanígy jár el a Heim Pál Gyermekkórház, mellyel szemben már korábban elfogyott a szállítók türelme. Sokszor csak akkor szállítanak, ha az intézmény kiegyenlítette már lejárt tartozásait, esetleg készpénzzel fizet. Bár adóssággondjaikról az intézmények általában nem szívesen beszélnek, az Országos Traumatológiai Intézet és a megszüntetett Mentőkórház összevonásával létrejött Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) orvosainak döntő többsége október 4-én közleményben kérte a közjogi méltóságok és a szakminiszter segítségét a traumatológiai szakma és a magyar egészségügy érdekében. Felhívásukat - mely szerint alapvetően a pénzhiány miatt csak az elvárhatónál lényegesen alacsonyabb szintű ellátásban részesíthetik betegeiket, s esetleg olyan sérülteket veszíthetnek el, akik normál körülmények között megmenthetők volnának - az ország több egészségügyi intézményéből támogatták. Különösen a fővárosi kórházakban kezdődött tiltakozóhullám, melyet éppen Mikola István egészségügyi miniszter a kórháziak által sikerpropagandának minősített és a gondokat eleinte eltussolni igyekvő megnyilatkozásai váltottak ki, erősítettek fel. Először Sárváry András, a Semmelweis Egyetem Péterfy kórházba kihelyezett traumatológiai tanszékének profeszszora, a kórház baleseti sebészeti osztályának vezető főorvosa nyilatkozott úgy lapunkban, hogy „eszköz- és munkaerőhiány miatt a Péterfy baleseti sebészetén is elérték azt a szintet, amely veszélyeztetheti a betegeket”. A professzor szerint „az ellátást garantáló állami intézményrendszer mulasztásos vétséget követ el az állampolgárok ellen, ugyanis minden ember potenciális áldozata lehet a traumatológiákon kialakult helyzetnek”. Később a Heim Pál Gyermekkórház aneszteziológiai és intenzív terápiás osztálya csatlakozott az eredeti közleményhez, jelezve, hogy országos gondokról van szó. A Heim Pálban - ahol Smrcz Ervin, a kórház főigazgatója szerint minden osztályon aláírták a dokumentumot - úgy fogalmaztak: egyetértenek azzal, hogy „a biztonságos betegellátás a jelenlegi alulfinanszírozott rendszerben nem valósítható meg”. Az állásfoglalás egyébként leszögezi: „a magyar nyilvánosságnak meg kell tudnia, hogy az emberek egészséghez való alkotmányos joga nem érvényesül maradéktalanul, hogy az arcpirítóan alacsony fizetések miatt egyre több szakember hagyja el a pályát, a megmaradók megélhetési gonddal küzdenek, és hogy a jelenlegi helyzet konzerválása a paraszolvencia miatt megosztott orvostársadalom csak szűk rétegének az érdeke”. Folytatás a 29. oldalon Modern műszerek és tetemes adósság a Péterfy kórházban fotó: szabó Bernadett Nem lesz csimpánz az állatkertben Magyar Örökség-díjat kapott a Fővárosi Állat- és Növénykert szerdán. A 135 éves intézmény kimagasló természettudományos ismeretterjesztő tevékenysége mellett azért vehette át Hámori József korábbi kulturális minisztertől az elismerést, mert számos kulturális és építészeti ritkaságnak is otthont ad a létesítmény. Az eseményen Argentína nagykövete, Horacio Antranik Chailan is jelen volt, aki egy ritkaságnak számító hernyóselyemfát ajándékozott az állatkertnek. Amint arról beszámoltunk, 2003 márciusától jelentősen szigorítják az állatkertekben az állatok tartási szabályait. A fővárosi létesítményben található ötszáz faj közül jelenleg száznak az elhelyezési körülményei nem felelnek meg a rendeletnek. Ha határidőre nem sikerülne a szükséges átalakítással végezni, akkor az állatkert egyes részeit be kellene zárni. Persányi Miklós, az intézmény főigazgatója kérdésünkre közölte, hogy intenzív tárgyalásokat folytatnak a teljesíthetetlen határidő és egyes részletszabályok módosítása érdekében. Hozzátette, megfordulni látszik a természetvédelmi hatóságok és a környezetvédelmi tárca korábbi elutasító véleménye, vagyis nincs kizárva a rendelet ilyen irányú megváltoztatása. Az azonban biztos, hogy a tartási szabályok betartása érdekében az állatkert a jövőben több nagy testű és mozgásigényű állattól, például a csimpánztól kényszerű megválni. Egyelőre úgy tűnik, az emberszabású majmok közül csak a gorillák maradnak az állatkertben. Az elmúlt tizenöt évben csaknem hatvan faj tűnt el a kertből. Az előírások teljesítése nagyjából egymilliárd forintot emészt fel. A Kós-madárházban kapott helyett a hernyóselyemfa fotó: szabó Barnabás Készül Budapest költségvetése Megkezdődhet a fővárosi MSZP és SZDSZ politikai egyeztetése a fővárosi önkormányzat jövő évi költségvetéséről, miután Atkári János főpolgármester-helyettes korábbi ígéretének megfelelően elkészíttette a hivatal tervezetét, s azt egy nappal a vállalt határidő előtt megküldte a két frakciónak - tudta meg városházi forrásokból az MTI. A költségvetési tervezet szerint a főváros jövőre 221 milliárd forintnyi bevétellel és 254 milliárd forintos kiadással számol. A 33 milliárd forintos hiányt részben az 1999-ben aláírt világbanki és az 1998-ban kötött EIB-hitel lehívásával finanszíroznák. A fennmaradó 25,4 milliárd forintos hiányt 100 millió eurós hitelfelvétellel biztosítanák. A tervezetből az is kiderül, hogy az idei költségvetés 305 milliárd forintos bevételi és kiadási terve szeptember végéig 65 százalékban teljesült. A beruházásoknak és a felújításoknak azonban csak 26-28 százaléka valósult meg, emiatt ezeknek a feladatoknak a jelentős része áthúzódik jövőre. A főváros idei likviditási helyzetét mindenesetre jelentősen javíthatja, hogy lehívhatóvá vált az EIB 110 millió eurós hitele, s ebből visszapótolhatják azt a pénzt, amelyet a beruházásokra önkormányzati forrásokból megelőlegeztek. Elmaradt azonban az 1998-ban kibocsátott s 2003-ban lejáró, 150 millió német márka összegű kötvény refinanszírozására tervezett kötvénykibocsátás. Lapszél Főváros Az országok közti jószomszédi viszony elősegítésére és az EU integráció ügyeinek előmozdítására jövő tavasszal testvérvárosi együttműködési megállapodást köt Budapest és Bukarest. Az erről szóló közös nyilatkozatot szerdán írta alá Demszky Gábor Budapest és Traian Basescu Bukarest főpolgármestere. A testvérvárosi együttműködéssel az országok közti kapcsolatok javítását és a kisebbségek jogainak maradéktalan érvényesülését szeretnék elősegíteni. Angyalföld Hétfőn ismét megnyílik az 50 férőhelyes hajléktalan nappali melegedő a XIII. kerületben a Mohács utca 18/A szám alatt. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás lehetőséget nyújt a hajléktalanok pihenésére, tisztálkodására, ruházatuk frissítésére, csomagjaik megőrzésére, postai küldeményeik átvételére. Az itt lévők zsíros kenyeret és teát kapnak. Ferencváros Budapest belvárosának első, 1849-es aradi vértanút ábrázoló köztéri domborművét avatják fel hétfőn Ferencvárosban. A Knézich Károly bronz domborművet a Knézich utca-Bakáts tér sarkán lévő általános iskola falán helyezik el délelőtt tizenegy órakor. Az alkotás Dinyés László munkája, a költségeket a ferencvárosi önkormányzat vállalta magára. Akár 500 ezer Ft November 10-ig az Opel Astra” vásárlásakor 200 ezer Ft árelőny + 1 év casco, Opel Vectra esetében 350 ezer Ft árelőny + 1 év casco! Az ajánlat minden, 2001. november 10-ig megrendelt Astrára”és Vectrára vonatkozik! A részletekről érdeklődjön márkakereskedésünkben! * Kivéve Astra Viva modellje OPEL- TÓTH 1191 BUDAPEST, Üllői út 194. Tel.: 282-9710 Tel./Fax: 282-3158 e-mail: toth@opel-toth.hu internet: www.opel.hu 4 4