Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. január

2002-01-07

NÉPSZABADSÁG BUDA­­­PEST 2002. JANUÁR 7., HÉTFŐ Bemutató félnapos kirándulással Tizenkétezren voltak kíváncsiak a hét végén az Álmok álmodóira Mintegy tizenkétezren voltak kíváncsiak az elmúlt hét végén az Álmok álmo­dói - világraszóló magyarok című kiállításra a budai Millenáris Parkban. Szombat estig 32 378-an tekintették meg a „magyar ötlet” történetét bemutató tárlatot, legtöbben családjukkal. Csak ezen a napon 1400 pedagógus látogató volt, ők ingyenjegyet kapnak. A tapasztalatok szerint legalább fél nap szüksé­ges ahhoz, hogy végigjárjuk a 13 ezer négyzetméteres iparcsarnokot. Nem véletlen, hogy aki egyszer meg­váltotta a jegyét, másodjára fél áron jut­hat be az Álmok álmodói a világraszóló magyarok című kiállítás csarnokaiba. Szombat délután egymás sarkát tapodják a látogatók a Millenáris Parkban. A bejá­ratnál lévő, a magyar nyelv alapszavait bemutató sötét helyiségben afféle vidám­parki hangulat uralkodik: sűrű bocsánat­kérések közepette ütközünk egymásnak, nevetünk, majd nyakunkat meresztve böngésszük a csillagok képében megjele­nő szavakat, melyekhez számok, ponto­sabban dátumok kötődnek, a történeti emlékek szerint ekkor bukkantak fel elő­ször ezek a kifejezések a magyar nyelv­ben. Mindez kezdetben persze nem olyan egyértelmű. Ez miért jó? - kérdezi egy női hang mögöttem. Valaki biztos belelá­tott valamit - hangzik a magabiztos vá­lasz. Liszt 1279, serpenyő 1395, hörcsög 1393 mormoljuk hangosan, a répa meg 1310, vajon mennyi a borostyán? Nahát a liszt és a palota száma ugyanaz! - méltat­lankodik valaki, majd rövidre zárja a bar­­kochbázást: ez valami nyereményjáték lehet. Megyünk tovább: az óriási hajszá­rító burát idéző harangokba bújunk, me­lyekben a palóc, székely, moldvai, mező­ségi nyelvjárásból kapunk ízelítőt. — A bura most nem praktikus, meleg van a teremben. Legközelebb hétköznap jövünk - szögezi le egyöntetűen két ba­rátnő, nevüket nem árulják el, csak any­­nyit mondanak: mindketten könyvelők. Két kora kamaszlánnyal érkeztek, akik egykedvűen bámészkodnak az emeletről. Nem igazán az ő világuk, különben is, a dackorszakot élik - mosolyog az egyik hölgy. - Átjöttünk az irodalmon, most vagyunk a zenén. A nyelv is nagyon ér­dekes volt - mondják, majd továbbsod­ródnak a tömeggel. Az Álmok álmodói - világraszóló magyarok című kiállítás helyszíne, a Lövőház utcai villamossági gyár 1897- ben épült. A magyar ipar fellegváraként ismert Ganz-gyár átalakított csarnokai­ban valósulhatott meg a nagyszabású tárlat, a tényleges, eredeti magyar szel­lemi teljesítmény alapos számbevétele. A Millenáris Kiállítócsarnok 12 800 négyzetméteren (60 000 légköbméteren) mutatja be a tudomány, ipar, technika, művészet, kultúra legfontosabb szemé­lyiségeit, a magyar lelemény legizgal­masabb kincseit - olvassuk a sajtó­anyagban. A tárlat 250 múzeum és ma­gángyűjtő kollekciójából állt össze. Vi­szonylag kevés, de annál sikeresebb az eredeti műtárgy, mint például a fonott oldalú szekér, melyet egy középkorú hölgy azonnal hazavinne. A tavaly december 17-én megnyitott tárlat megvalósítására kétmilliárd forintot költöttek. A Millenáris Kht. belső statisztikája szerint naponta 3-4 ezer látogató fárad el a Millenáris Parkba. Legtöbben család­jukkal jönnek el, de az idősebb korosz­tály és a tizenhat éven felüliek is szép számban látogatják. Idős úr nézi nagy figyelemmel az egyik tablót, unokája éppen az üveglap alatti, népviseletet, népzenét bemutató té­vén topog, hiába, otthon nemigen adatik meg az ilyesmi. Baki Csaba azt mondja félig komolyan: elkeseredett, két órája nézelődik és legalább háromszor ennyi időre lenne szüksége. Egyezzünk meg másfél napban, pontosít. Szenzációsan szép - teszi hozzá -, rengeteg újat tanul­tam, Fejes Jenőről, Galamb József felta­lálókról például még nem is hallottam. Talán a festőművészet az, amit hiányolok. Judit, harmincas orvosnő zavarban van. Az eleje nyomasztó - gondolja vé­gig újra de a második csarnokban, a volt nagyszereldében már levegőhöz ju­tottam. Amikor konkrét dolgokat mutat­nak be, az kimondottan tetszett. Legin­kább a magyar szabadalmakat hirdető, palackba zárt óriás tabletták. (Talán nem véletlenül.) A menet végén ott az elkerülhetetlen ajándékbolt, lehet vinni velúrlapból ké­szült sakktáblát vagy Duna-kavicsot ajándékba. Csak azt nem tudni, az a frá­nya Milky­way vajon mit keres az „ősma­gyar” termékek sorában. Giyápay Katalin Csak többórás sétával nézhető végig a millenáris kiállítása Jól jön egy kis pihenő FOTÓK: SZABÓ BERNADETT Az Álmok álmodói - Világraszóló magyarok című kiállítás az elmúlt két-háromszáz év kimagasló telje­sítményeit, a zene, film, színházmű­vészet, építészet, irodalom, tudo­mány, ipar és technika kiemelkedő képviselőinek életútját, alkotásait mutatja be. A nagyszabású szellemi kaland előkészítésében 628 szak­ember vett részt. A kiállításhoz 430 olyan tartó készült, melyekhez a speciális nyomdatechnikával - se­lyemfotózással - készült bemutató­táblákat rögzítették. A világításhoz és a vezérlésekhez 25 ezer méter ká­belt építettek be. A tárlaton mind­­összesen 689 személyiséget és 290 műtárgyat mutatnak be. Naponta kétszázötvenen a közfürdőkben Nem oly régen az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tiszti főorvosi Szolgálat) még fontolgatta, hogy be­zárja a főváros leglátogatottabb haj­léktalan-közfürdőjét, ahol évente csaknem 60-70 ezer, naponta 200-250 fedél nélküli tisztálkodik. A hajlékta­lanellátásban részt vevőknek minden évben pályázni kell a működési költsé­gért a szociális tárcához, ám az elmúlt két esztendőben erre a célra tőlük nem, ám idei munkájukhoz az egész­ségügyi tárcától kaptak segítséget. MUNKATÁRSUNKTÓL Már a kicsinyke udvarban gyanakodni kezdek, hiszen ott, ahol máskor 15-20 hajléktalan is várakozik egyszerre, most, szombat délután nincs senki. A főváros legnagyobb közfürdőjének ajtaján írás: hét végén a bojler meghibásodása miatt nincs fürdés. A szerencsésebbek reggel még zuhanyozhattak, a délután érkezők már csak igazolást kaphattak arról, hogy testükön nincs semmiféle élősködő. Gyula úrnak ma fürdős és kötözős napja van, azért jött. A korábban jobb napokat látott rokkantnyugdíjas hetente legalább négyszer érkezik XI. kerületi komfort nélküli otthonából, és keres valamiféle meleget az itteni zuhany alatt. Alaposan elfekélyesedett lábát két éve rendszere­sen itt kezelik, kötözik. Még szerencse, hogy hétvégeken és ünnepnapokon kicsit kevesebben vannak, így mire hétfőn újraindul a nagyüzem, minden rendben lesz. Azért most is jön­nek, hiszen hajléktalan háziorvosi rende­lő, fertőtlenítő­ és tisztasági fürdő műkö­dik hatodik esztendeje a IX. kerületi Gyáli úton, ahol a parazitamentesség igazolásá­ra naponta reggel nyolctól este hét óráig van lehetőség - kezd bele a hajléktalanok és a szociálisan elesettek óriás fürdőszo­bájának bemutatásába dr. Baranyi Irén, aki öt évvel ezelőtt vidéki háziorvosi ren­delőjét cserélte ÁNTSZ-beli állásra, de a gyógyítást, a beteg emberek közelségét keresi és találja meg itt a rászorultak kö­zötti munkában. A fürdőben ugyan 60-70 ezren fordulnak meg évente, ebből sajnos 3-6 ezer azoknak a száma, akiket fertőtle­níteni is kell, de az orvosi rendelőben is évente 5-6 ezren keresnek gyógyulást. A hajléktalanok... folytatás a 21.oldalon Elromlott a bojler, de a kezelések nem maradhattak el FOTÓ: KOVÁCS BENCE Nehéz évre számíthatnak a kórházak Egyes vélemények szerint katasztrofá­lis következményekkel jár a fővárosi kórházakra nézve, hogy januártól 50 ezer forintra emelték a minimálbért. A Szent István Kórház főigazgatójának kórházvezetők körében végzett „mini közvélemény-kutatása” szerint jelen­leg nincs olyan intézmény, ahol vécépa­pírt tudnának adni a betegeknek. MUNKATÁRSUNKTÓL Bármelyik pillanatban válsághelyzet ala­kulhat ki a főváros fekvőbetegeket ellátó intézményeiben. Így fogalmazott Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes arra utal­va, hogy a kedvezőtlen finanszírozási helyzetet tovább rontja a januártól 50 ezer forintra emelkedett minimálbér. Ez megfe­lelő ellentételezés nélkül mindenütt súlyos pénzügyi helyzetet teremthet. Katasztrofá­lisnak minősítette a minimálbér kötelező emelését Bertai Olga, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszerveze­tének (EDDSZ) budapesti elnöke. Tavaly a minimálbér 40 ezer forintra emelése a fő­városi egészségügyi szakdolgozók 25-37 százalékát érintette, most viszont 45-50 százalékuknak emelkedhet 50 ezer forintra a bére - mondta. Mindez nem volna baj, ha a munkahelyi pótlékok megemelésével ta­valy év végén lényegében nem szűnt volna meg a dolgozók közötti differenciálás le­hetősége. Így a hiányszakmának elismert elmeellátó rendszerben, az anesztezioló­­giai-intenzív ellátásban értékét vesztette a kiemelt pótlék: nincs, ami ott tartja a dol­gozókat - mondta. Bertai szerint a munkáltatóknak nincs lehetőségük házon belüli differenciálás­ra, 1999 óta nem kapnak pénzt dologi kiadásokra, a rezsire, az áremelkedések­re. Az EDDSZ budapesti elnöke úgy fo­galmazott, az egészségügyiek már nem is méltatlankodnak - aki teheti, elhagyja a pályát. Bertái Olga azt sem tartja el­képzelhetetlennek, hogy a státustörvény hatására megjelennek a kórházakban a romániai munkavállalók, s a kórház­­igazgatók a nehéz anyagi helyzetben esetleg alacsonyabb bérű szakképzetle­neket alkalmaznak majd. A Heim Pál Gyermekkórházban Smrcz Ervin főigazgató adatai szerint havonta 10,5 millió forintos többletkiadást jelent a minimálbér, a pótlékok és a közalkal­mazotti bértábla alapján járó bérek emel­kedése. Tavaly 170 milliós hiányt okozott az intézménynek az ellentételezés nélküli kiadásnövekedés, az idén várhatóan mintegy „százmilliót kell megspórolniuk a betegeken”. Hogy mely területeken, ar­ról jelenleg is egyezkedik a kórház veze­tése az orvosokkal. A főigazgató szerint bizonyos vizsgálatok leépítése, illetve a gyógyszerrendelés szigorítása jöhet szó­ba. Eddig például a Heim Pálban nem várták el, hogy a szülő hozza be a gyógy­szert gyermekének, de nem kizárt, hogy esetenként ezen változtatni kell. Lehet ol­csóbb gyógyszert is rendelni, csakhogy elképzelhető, hogy attól lassabban gyógyul meg a beteg... Nehéz... folytatás a 21. oldalon Lapszél Várnegyed Már kézbesítik a 2002. évi ingyenes la­kossági és a kedvezményes intézményi parkolási engedélyeket az I. kerületben. Az átvételkor 1200 forintot kell fizetni. Kispest A Budapest Média Intézet vásárolta meg a XIX. kerületi, több mint húsz éve be­zárt Ady mozit. A tervek szerint - mint­egy 150 millió forintért - nyolc, huszon­négy fős tantermet és egy százhúsz fő befogadására alkalmas előadót alakíta­nak ki az épületben. Rákosmente Négymillió forint támogatást szavazott meg a XVII. kerületi önkormányzat a Kardiovaszkurális Védelem Alapítvány számára, amely a Bajcsy-Zsilinszky Kórházzal kötött szerződés alapján a XVII. kerület kardiológiai szakellátását végzi.

Next