Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. április

2002-04-02

Lejárt a kilakoltatási moratórium Folytatás a 25. oldalról Ez történik akkor is, amikor a lakás­­foglalások időpontja bizonytalan. A bí­rósági út több hónapot, nemritkán több évet is igénybe vesz, s jellemző, hogy mire az ítélet megszületik, már a soka­dik család lakja a lakást. A VIII. kerületben több mint három­ezren várnak évek óta bérlakásra. Az ön­kényes lakásfoglalók kiköltöztetése után felszabaduló lakásokat - némi renoválás után - a lehető legrövidebb időn belül kiutalja a hivatal. A X. kerületben idén még nem lakol­­tattak ki egyetlen családot sem, de mint kiderült, kénytelenek lesznek erre. Pin­tér Jánosné, az önkormányzat népjóléti irodájának vezetője elmondta, hogy csu­pa olyan önkényes lakásfoglalóval szemben kell bírósági határozat alapján eljárniuk, akik néhány hete vagy hónap­,­ra feltörtek üresen álló helyiségeket. A legtöbben a Bihari úton és a Hős utcánál vettek illegálisan birtokba lakásokat. Kőbányán tavaly jelentős díjhátralék miatt négy családot kellett kilakoltatni. Az akkor és az idén felszabadított laká­sokat az arra rászorulók hivatalosan kapják meg az önkormányzattól. Jelen­leg több mint nyolcvan olyan család él a kerületben, amelyek lakáshoz juttatásá­ról döntött a népjóléti bizottság. Köztük olyanok is vannak, akik 1998-tól várnak otthonra. Nincs önkényes lakásfoglaló a XIII. kerületben - állítja Borszéki Gyula, An­gyalföld alpolgármestere. A kerületi va­gyonkezelő rt. őrjárata napi rendszeres­séggel ellenőrzi a lepecsételt, a lezárt és gyakran már romos lakásokat. Nem ilyen sima ügy a jogcím nélkül lakók és a díjhátralékosok problémája. Borszéki tájékoztatása szerint az önkormányzat 1998 óta 533 lakó ellen kezdeményezett pert, amelyből eddig 247-et fejeztek be. Ebből is csupán csak 133 esetben kezdő­dött el a kilakoltatás folyamata, de csak kilenc esetben történt meg ténylegesen­­ a moratórium betartásával. A politikus szerint a két szám közötti nagy különb­ség azzal magyarázható, hogy az an­gyalföldi polgárok többsége előbb vagy utóbb elkezdi komolyan venni az ellene folyó eljárást, és a helyhatóság szinte az utolsó pillanatig kompromisszumképes. Zuglóban mostanában nem kezde­ményeztek új kilakoltatást, és a végre­hajtótól sem kaptak értesítést, hogy ilyen lépésre lehet számítani - tudtuk meg a kerület vagyonhasznosítási osz­tályának vezetőjétől, Gebhardtné Lesták Ágnestől. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. ÁPRILIS 2., KEDD 27 Elkezdődött az allergiaszezon Túlterheltek a vizsgálatot végző intézmények­­ Négyszázezer beteget tartanak számon A kora tavaszi favirágzással egy idő­ben Budapesten is elkezdődött az aller­giaszezon. Jelenleg négyszázezerre be­csülik a fővárosi betegek számát, s bár a parlagfűvel borított területek nagy­sága nem nő, mégis egyre többen pa­naszkodnak orrfolyásra, tüsszögésre. Az allergiások számát érzékelteti, hogy az angyalföldi Dévai utcai tüdőgondo­zóban még a tavaly októberben elő­jegyzett vizsgálatokat végzik. A kora tavaszi virágzás nyomán már megjelent a levegőben a városlakó egyik ellensége, az allergiát okozó pollen. A kő­risből és a nyárból származó virágpor koncentrációja magas és közepes értéke­ket mutat, ennek ellenére aggodalomra nincs ok, hiszen a fák pollenje csupán az allergiások tíz százalékában vált ki tünete­ket — tájékoztatta lapunkat Farkas Ildikó, az ÁNTSZ aerobiológiai hálózatának ve­zetője. Az előrejelzések szerint az elkö­vetkező napok melegebb időjárása miatt tovább emelkedik a virágpor koncentráci­ója. Az igazán veszélyes pollent terjesztő fűfélék virágba borulására május közepé­től kell számítani, a parlagfű pedig július végétől ontja a pollent. A Fővárosi Közgyűlés csütörtökön fo­gadta el a város idei parlagfűprogramját és a tavalyi védekezésről szóló beszámo­lót. E szerint 2001-ben 388 millió forintot költött az önkormányzat a kaszálásra, így sikerült megakadályozni, hogy a főváros­ban tovább gyarapodjon az egészségre veszélyes gyomokkal borított területek nagysága. Az allergiás betegek száma - többek között a szennyezett levegő miatt - mégis évi tizenöt százalékkal nő. 2001- ben az időjárás „kegyes” volt az allergén növényekhez, ezért augusztusban több­éves csúcsokat döntött a parlagfű pollen­koncentrációja. A mérések szerint a leg­súlyosabban fertőzött kerület Kispest és Budafok-Tétény volt. A mezőgazdasági területeket ellenőrző Fővárosi és Pest me­gyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat tavaly 1650 felszólítást postázott az érin­tetteknek és 11 bírságot szabott ki, a ke­rületek 2907 felszólítást adtak ki, 18 sza­bálysértési eljárást folytattak le és 63 esetben bírságoltak. Az idén várhatóan a költségek növeke­dését meghaladó mértékben nő a zöldfe­lületek kaszálására fordítható összeg - tudtuk meg a Főpolgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyosztályának mun­katársától, Bíró Esztertől. A Városháza tervei között szerepel a Pest megyei ön­­kormányzatokkal való szorosabb együtt­működés is, hiszen a budapesti levegőben található virágpor nagy része a város kör­nyéki mezőgazdasági területekről érke­zik. 2002-ben szintén bevetik az élő fű­nyírókat, a birkák a III. kerületi Mocsáros dűlő környékén legelnek majd. Bár a szénanáthát fül-orr-gégész is kezelheti, Magyarországon hagyomány, hogy a bőrgyógyászati allergiákat a bőr­­gyógyászaton igyekeznek gyógyítani, a légúti allergiák, így az asztmások keze­lése pedig a tüdőgyógyászatokra épül. A tüdőgondozók legtöbbjében már elkezd­ték az asztmás rendeléseket, s végeznek bőrpróbát is. A betegek a tüdőgondozók mellett a nagyobb intézetek ambulanciá­it is igénybe vehetik. Ilyen ambulanciát működtet például az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, vagy a Petényi közben a Szent János Kórház; ezeken a helyeken szükség esetén fek­vőbeteg-háttér is adva van. Az allergiás és idült légúti betegségek, a tüdőrák és a dohányzás elleni küzdelem jegyében a pulmonológiai intézet tavaly, százéves évfordulóján indította útnak a Korányi­programot. Idén a kerületi tüdőgondozó­kat is bevonják a programba: nyílt na­pok keretében tüdőszűrés mellett ingye­nes allergia- és koleszterinszint-vizsgá­­latot, légzésfunkciós mérést végeznek. Legközelebb Pestszentlőrincen, a Thö­köly utca 3. szám alatt vizsgálnak április 27-én. A fővárosban szakemberek szerint megoldott a légúti allergiások kezelése, ennek azonban némiképp ellentmond, hogy az angyalföldi Dévai utcai tüdőgon­dozóban jelenleg még a tavaly október­ben előjegyzett vizsgálatokat végzik. Na­ponta 30-40 személyt vizsgálnak meg, bár a betegek nemcsak allergiával keresik fel a tüdőgondozót - tudtuk meg dr. Szűcs Hajnalka allergológustól. Mint korábban megírtuk, a XIII. kerületben tavaly meg­szűnt az ingyenes allergológiai szakren­delés a Visegrádi utcai szakrendelőben, így a légúti allergiások nagy része a Dé­vai utcába járt vizsgálatra-kezelésre. Gel­­lért Lajos, az angyalföldi önkormányzat sajtóreferense most arról tájékoztatta la­punkat, hogy március elsejétől ismét in­gyenes allergológiai szakrendelés várja az érintetteket a Visegrádi utcai szakren­delőben. Szerda délután 15-19 óra kö­zött, csütörtök pedig délelőtt 8—12 óráig várják a betegeket. Gellért Lajos azt is elmondta: a város­rész a tavalyihoz hasonlóan idén is kam­pányt folytat majd a parlagfű elleni véde­kezés jegyében. Tavaly értesítették a tu­lajdonosokat és a vállalatokat, hogy irt­sák területükön a legtöbbeknek gondot okozó parlagfüvet. Brigádok járták a ke­rületet, büntették azokat, akik nem tesz­nek eleget az előírásoknak, s végső eset­ben az önkormányzat kaszáltatta le a par­lagfüvet. K. A.-V. M. P. A cseresznyefa is korán virágzik ALLERGÉN GYOMNÖVÉNYEK BORÍTOTTSÁGI ÉRTÉKEI BUDAPESTEN, 1996-2001 NYARÁN (százalékban) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 ■ 1996 1997 LviiiviT □ 1999□ 2000 E32001 líTm.lfíi Parlagfű Üröm Forrás: Főpolgármesteri Hivatal | | Iv] , Bili fhrq | m­ Ri , Perjefélék Muharfélék Tarackbúza Libatop Összes NÉPSZABADSÁG-grafika FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Rehabilitálják a Rákos-patakot? Civil szervezetek szövetség létrehozását szorgalmazzák Vízgyűjtő területi szövetség létrehozá­sát szorgalmazták a napokban Szadán a Rákos-patakról rendezett eszmecse­re résztvevői, civil szervezetek és ön­­kormányzatok képviselői. A 44 kilomé­ter hosszú vízfolyás újjáélesztése csak az összes érintett település összefogásá­val képzelhető el, s ezt igényli majd az Európai Unió szabályozása is. A főváros már készített rehabilitációs tervet a Rákos-patak területén áthaladó szakaszára, a megvalósításra szánt egy­­milliárd forintot azonban átcsoportosítot­ták. Pécel, Isaszeg és Gödöllő önkor­mányzatai szándéknyilatkozatban fejez­ték ki együttműködési készségüket a munkálatok folytatására. Szada különleges helyzetet élvez a Rá­kos-patak vízgyűjtő területén, forrása ugyanis a határában ered. Igaz, csak né­hány métert halad ott, s máris Gödöllőre ér. A város túl közel nőtt hozzá, ezért szinte elvész a házak között. Másik olda­lán kétszáz tulajdonos erdeje övezi. Gödöllő és Isaszeg között tucatnyi tó fűződik a Rákos-patakra, s ezekbe jut a város tisztított szennyvize is. Bár az ön­­kormányzat néhány éve már el tudja szál­lítani a tisztítómű területéről a szennyvíz­­iszapot, ez tehát már nem veszélyezteti az élővizet, a tisztítómű ma már elavult, fel­újításra szorul. Isaszegen felhagyott tőzegbányatavakban halad tovább a pa­tak, amelynek a bányaművelés során a medrét is eltüntették. Az önkormányzat és a helyi horgászok egyesülete többször is eredménytelenül pályázott a rehabilitá­cióhoz szükséges támogatásokra. A Rákosmente Egyesület, valamint a Kör­nyezeti Management és Jog Egyesület másodszor rendezte meg az ökozsibogót, amelyen a lakosság, a civil szervezetek és az önkormányzatok képviselői tájéko­zódtak a patakkal kapcsolatos tudomá­nyos igényű kutatásokról és települési el­képzelésekről. Oros András, az ELTE hallgatója a vízgyűjtő terület történelmi földrajzát dolgozza fel. A dokumentumok bizonyít­ják, hogy a patakot évszázadokon át úgy használták az emberek, hogy élővíz ma­radhatott. Pesti török források a Rákos­patakon itatták a lovakat. A XVIII. szá­zad végén minden település működtetett egy-egy vízimalmot rajta. Budapesten hat jelentősebb élővíz tor­kollik a Dunába, ezek egyike a Rákos-pa­tak, amely 22 kilométer hosszan, négy kerületen át folyik. Szaszovszky Ferenc, a főpolgármesteri hivatal vezető főtanácso­sa elmondta, hogy a Bécs segítségével el­készült revitalizációs terv megvalósításá­ra egymilliárd forintot szántak, de csak 60 milliót használtak fel belőle. A többit átcsoportosították, ám megvan a remény arra, hogy ezt visszakapják. A kerületek­től és a környezetvédelmi tárcától is vár­ható támogatás. A beruházás révén a pa­tak kiszabadulhat betonágyából, s előbb­­utóbb újra megélhet benne névadója, a rák. A 90-es évek óta közvetlen beavat­kozás nélkül is javult a víz minősége, mert több környezetszennyező cég tönk­rement a környékén. A Rákos menti fő­gyűjtő szennyvízcsatorna megépítése is hozzájárul a kedvező irányzathoz. Gödöllő, Isaszeg és Pécel önkormány­zatai szándéknyilatkozatban fejezték ki, hogy készek a területükön is folytatni a patak újjáélesztését. Mindehhez azonban állami támogatás szükséges. B. A. G. A forrásnál A SZERZŐ FELVÉTELE Megújul a Fehérvári úti piac MTI-JELENTÉS Várhatóan 2003 májusára megújul a XI. kerületi Fehérvári úti piac. A csaknem 1,7 milliárd forintos rekonstrukciót a Hérosz Építőipari Rt. és a Magyar Építő Rt. végzi majd, a cégeknek a szerződés aláírásától számított 14 hónapon belül kell végezniük a munkával. A vásárcsar­nok a felújítás alatt részlegesen nyitva lesz - adta hírül az MTI, a Közbeszerzé­si Értesítőre hivatkozva. A kiírás szerint teljesen átépítik a piac csaknem 11 ezer négyzetméteres területét, mozgólépcső­ket, modern szemétgyűjtő, kezelő- és szállítórendszert alakítanak ki. A beru­házás nyomán a vásárcsarnok hasznos alapterülete 2500 négyzetméterrel bő­vül. Lefedik a földszinti utcai elárusító­helyeket, és növelik a meglévő galéria, valamint a parkoló területét is. Mint arról beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés tavaly augusztusban döntött a Fehérvári úti vásárcsarnok beruházási programjának és engedélyokiratának el­fogadásáról. A 25 éve épült, háromszin­tes, nyitott teraszos piac szerkezeti ele­mei, építészeti, gépészeti és elektromos berendezései mára elhasználódtak, ez indokolta a korszerűsítést. Fővárosi Gázművek Rt. A Fővárosi Gázművek Rt. tájékoztatja Tisztelt Fogyasztóit, hogy 2002. március hónapra a mérési eredmények alapján az alábbi elszámolás-technikai adatok kerültek meghatározásra a főváros területére: Kerület Tengerszint feletti átlagos magasság A szolgáltatott földgáz átlagos fűtőértéke Átlagos barometrikus nyomásérték Nyomáskorrek­ciós tényező IV., V, VI., VII., VIII., IX., X., XIII., XIV., XV, XVIII., XIX., XX., XXI, XXIII. 100 m 33,97 MJ/m3 1005,2 hPa 1,0167 I., III., XI., XVI., XVII., XXII. 200 m 33,97 MJ/m3 992,3 hPa 1,0040 II., XII. 300 m 33,97 MJ/m3 980,2 hPa 0,9921

Next