Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. június

2002-06-05

Szoborpark, föld alatti város A nagytétényi szoborparkban tegnap há­rom új városházi kiadvány bemutatóját tartották. Mindhárom a Mi Budapestünk sorozatban jelent meg. Az egyik - ezért a helyszín - Boros Géza Szoborpark című kötete. Az ismert művészettörténész be­mutatja a mementópark negyvenegy al­kotását, s a kert koncepcióját. „Ez a park a diktatúráról szól, de hogy parkot épít­hettünk a diktatúrának, az a demokráciát jelenti” - fogalmazott a kert tervezője, ifj. Eleőd Ákos a tájékoztatón. A létesít­mény egyedülálló a világon, s most egy remek zsebkalauz is készült hozzá, ami angol és német nyelven is hozzáférhető. A másik két kötet N. Kósa Judit és Szablyár Péter Föld alatti Buda, föld alatti Pest című munkája. Az újságíró­barlangász szerző páros olyan felszín alatti építményekbe és természetes bar­langokba kalauzol el bennünket, ame­lyek el vannak zárva a nagyközönség elől. A könyv segítségével bepillantha­tunk többek közt a budai várbarlangba, a Gellért-hegyi víztározóba, a budavári sziklakórházba. Követhetjük szerzőin­ket a Parlament alatti szellőző- és hűtő­­rendszerbe, az Opera süllyesztőjébe, a metróalagutakba. Sajnos csak a könyvek lapjain, mert a rejtekhelyek többségébe a jövőben sem fognak beengedni ben­nünket. Ezért is értékesek a Mi Buda­pestünk sorozat ezen új darabjai. Cs. L. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. JÚNIUS 5., SZERDA 35 Pro Scholis Urbis - tanároknak A közoktatásban kiemelkedő munkát végző pedagógusokat díjazott a főváros A főváros közoktatásában kiemelkedő munkát végző pedagógusok és egy isko­la közössége vehette át tegnap a Város­háza dísztermében rendezett pedagógus­napi ünnepségen a Pro Scholis Urbis Közalapítvány díjait. Schiffer János fő­polgármester-helyettes mondott köszön­tőt. A másodízben odaítélt elismerésben részesültek: Bíró Ferencné tanárnő több évtizedes kiemelkedő oktatói tevékeny­ségéért, szerteágazó publikációs, okta­tásszervezői munkásságáért, a tanulók esélyegyenlőségének javításáért, dr. Horváth László igazgató a hátrányos helyzetű középiskolás diákok egyetemi továbbtanulását elősegítő országos szer­vezőmunkájáért, a szakközépiskolai ok­tatók egyetemi diplomához segítő kép­zésének megszervezéséért, az általa egy évtizede vezetett Puskás Tivadar Táv­közlési Technikum oktatási színvonalá­nak fejlesztéséért. Dr. Mezei Gyula egyetemi docens a főváros oktatásának és művelődési éle­tének irányításában és fejlesztésében végzett több évtizedes kimagasló mun­kásságáért részesült az elismerésben. Dr. Ranschburg Jenő pszichológus az Országos Gyermekvédő Liga elnöke­ként a fiatalok érdekében kifejtett tevé­kenységéért, az emberi személyiség megismerése és a családi nevelés terüle­tén folytatott több évtizedes kutató- és közössége a nagyvárosi létből fakadó verési eredményeiért, a sokszínű vitéz­­felvilágosító munkája elismeréseként problémák pedagógiai kezelésében és a ményi program végrehajtásáért kapta az vehette át a díjat. Az újpalotai Hartyán lakótelepen élő nehéz anyagi helyzetű elismerést, Kézi Általános Iskola közalkalmazotti gyerekek körében 30 év során elért nő- Cs. K. E. Dr. Ranschburg Jenő pszichológusnak Schiffer János főpolgármester-helyettes adta át a kitüntetést fotó: domaniczky tivadar Őrizetbe vett közterület-felügyelők A rendőrség hétfőn őrizetbe vett négy közterület-felügyelőt, hivatalos személy által kötelességszegés, folytatólagosan,­­ üzletszerűen elkövetetett vesztegetés­­ alapos gyanúja miatt - tudtuk meg a fő-­­­városi közterület-felügyelet igazgatójá­­­­tól. Az eljárást kezdeményező Varsányi Péter közölte: a nyomozás érdekei azt diktálják - és a rendőrség is azt kérte -, egyelőre ne közöljön további részlete­ket. A felügyelők - akiknek kihallgatása tegnapi lapzártánkkor is tartott - kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel számolhatnak. Varsányi hivatalba lépése, azaz 2000. májusa óta huszonöt hasonló ügy rob­bant ki a felügyeletnél. Ennyi fegyelmi, illetve büntetőeljárást indítottak a kor­rupt, vagy a jelek szerint annak látszó kollégák ellen. Legtöbbjüket el is bocsá­tották, bírósági ítélet azonban mindösz­­sze egy esetben született. A taláros testü­let tavaly — első fokon — kétéves, illetve másfél éves letöltendő börtönre büntetett két felügyelőt, akik öt-, később tízezer forintos sápot húztak egy római-parti vendéglátóstól. Cserébe szemet hunytak felette, hogy a tulajdonos engedély nél­kül működtette teraszát. A vendéglős vé­gül megelégelte a vámszedést, megsze­rezte a közterület-foglalási hozzájárulást az önkormányzattól, majd a felügyelőket feljelentette igazgatójuknál, aki értesítet­te a rendőrséget. A vendéglős a követke­ző találkozón a rendőrök által megjelölt bankjegyeket adott át a köztereseknek, akiket így tetten érhettek Varsányi érdeklődésünkre elmondta: a testületen belüli korrupció visszaszorí­tása - amelyet már 2000-es igazgatói pályázatában is legfontosabb céljai kö­zött jelölt meg­­ nehéz és hosszadalmas harc. Nagyon megnehezíti ugyanis, hogy a megzsaroltak — vagy ha úgy tet­szik, a megvesztegetők - a törvénytől tartva a legritkább esetben segítik az ügyek felgöngyölítését tanúként. Így a legtöbbször csak tettenéréssel tudják megbuktatni gyanúba keveredett mun­katársaikat. Az utcán szolgáló felügyelők átlagos bruttó bére ma havi kilencvenezer forint. Az igazgató elismeri, hogy ez nem sok, de leszögezte: a korrupcióra nincs ment­ség. B.T. 2000 szeptemberében a Ferencvárosban bukott meg egy közteres, miközben zsebre büntette az autósokat. Amikor előállították csaknem száznegyvenezer forint, tíz dollár és harminc márka került elő zsebeiből. Négy hónappal később az Astoriánál fogtak korrupt felügyelőt. Ez az eset kacifántosabb volt: a szó­ban forgó személy, miután többedmagával lefülelte az aluljáróban ténykedő il­legális árusokat, egyikükkel felment a Rákóczi úton álló szolgálati autójukhoz, hogy ott intézkedik. Az intézkedés látszólag megtörtént, ám amikor utóbb a rendőrök igazoltatták az árust, az közölte: a felügyelő ezer forint ellenében el­tekintett a felelősségre vonásától. Amikor kérdőre vonták a felügyelőt, az be­ismerte a vesztegetést. Az eset különösen kellemetlen volt, mivel az illető az addig feddhetetlennek tartott elit egység, az akciócsoport tagja volt. Újabb lépések az 1-es buszért Terézváros vissza akarja kapni a járatot, a Városháza nem válaszolt a felvetésre Vissza akarja kapni az 1-es buszt a te­rézvárosi önkormányzat. A helyi kép­viselő-testület tegnap (lapzártánk utánra) ismét napirendjére tűzte az erről szóló, tavalyi előterjesztését, amelyre eddig nem kapott választ a főpolgármestertől. A kerület a köz­­igazgatási hivatalhoz fordul, mert a válasz elmulasztása sérti a tör­vényeket. A Városháza és a BKV nem tervezi az 1-es újraindítását. Nem mondott le az 1-es buszjárat új­raindításáról Terézváros önkormányza­ta, a helyi képviselő-testület tegnap esté­re ismét napirendjére tűzte az újraindí­tást szolgáló felterjesztést, amelyet ta­valy nyáron egyszer már elfogadott, és eljuttatott a főpolgármesternek - ered­ménytelenül. A felfrissített indítvány határozati javaslatából kiderül: a VI. ke­rületiek ismét a szükséges lépések meg­tételére kérik Demszky Gábort, aki ellen egyúttal - mulasztásos törvénysértés cí­mén - panaszt tennének a közigazgatási hivatalnál - tudtuk meg. Mint hírül adtuk, a polgármester, Far­kas György - aki idén februárban újra írt a járat visszaállítása érdekében Demsz­­kynek, mindhiába­­ úgy érvelt: a vi­szonylat megszüntetése óta olyan válto­zások mentek végbe a városban, ame­lyek miatt egyre erősödik a tömegközle­kedés, ezen belül a megszüntetett 1-es busz iránti igény. A díjfizetős parkolási övezetek bővülése, az épülő és tervezett sétálóutcák, a meglévő járművekre jel­lemző zsúfoltság és az egyre elviselhe­tetlenebb gépjárműforgalom egyaránt indokolja a Dél-Budát, a Belvárost és Közép-Pestet összekötő járat visszaállí­tását. A helyi alpolgármester, Zettner- Kovács Krisztián mindehhez most hoz­zátette: az új felterjesztésben a Bartók Béla úton ugyan nem tervezett, de sokak által remélt buszsáv is érvként szerepel. Ha ugyanis ezt a főváros mégis kialakí­taná - mint ahogy például a Levegő Munkacsoport javasolja -, az 1-es busz a budai szakaszon rendkívül hatékony közlekedési eszközzé válhatna. Demszky Gábor egy korábbi kerületi felvetésre úgy reagált, hogy az 1-est az utasszámcsökkenés nyomán, a párhuza­mos közlekedés felszámolása és az üze­meltetési költségek csökkentése érdeké­ben szüntették meg. Demszky hozzátet­te: az 1-es járat visszaállítása a Szabad­ság híd leromlott állapota miatt sem le­hetséges. A Városháza álláspontja az üggyel kapcsolatban nem változott - értesül­tünk a közlekedési ügyosztály vezetőjé­től, Csordás Mihálytól -, és úgy tudjuk, hogy a járat újraindítását a BKV sem tartja indokoltnak. Bárkay Tamás AZ 1-ES BUSZ ÚTVONALA IMIN­PI.. .—­—WM NÉPSZABADSÁG-grafika Készül a válásra Pest megye A főváros miatt milliárdoktól esne el a térség? Pest megye évente 80 milliárd forint uniós támogatástól eshet el, ha a jelen­legi Közép-magyarországi Régió fennmarad. A megyénél ezért - kistér­ségi ösztönzésre - az önállósulás gon­dolatával foglalkoznak. Az EU-tól azok a térségek számíthatnak forrá­sokra, amelyeknek GDP-je nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A Közép­magyarországi Régió GDP-je jelenleg 71,5 százalék, Budapesté 86 százalék, Pest megyéé pedig 36-40 százalék kö­zött határozható meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A parlament 1996-ban meghozott hatá­rozata, illetve egy 1999-ben hozott tör­vénymódosítás szerint jöttek létre a ré­giók az országban. A döntést az indo­kolta, hogy az EU ekkora egységekben gondolkozva ítéli oda a támogatásokat. A hét régió megalakulásával szinte egy időben kezdődött meg a vita, megfele­lők-e a kijelölt határok. Az EU-tól re­mélt felzárkóztató támogatásokra ugyanis ott lehet számítani, ahol a GDP átlaga nem éri el az uniós átlag 75 szá­zalékát. Ha régió áll még távol ettől az értéktől, de a hetedikben, a Közép-ma­gyarországi Régióban már az 1997 és 1999 közötti adatok alapján is megkö­zelítette a 72 százalékot. Egyes gazda­sági szakértők szerint, a fejlődés várha­tó ütemét tekintve, csatlakozásunk ide­jére, de legkésőbb 2006-ra ebben a tér­ségben eléri a GDP azt a szintet, amely hatására Budapest 135, Pest megye pe­dig 80 milliárd forintos támogatástól esik el évente. A veszélyre a főváros már korábban is igyekezett felhívni a figyelmet, s egyes baloldali gazdasági szakértők is felvetet­ték, hogy újra kell gondolni a régiós ha­tárokat. T. Mészáros András, Pest Megye Köz­gyűlése, egy személyben a Közép-ma­gyarországi Regionális Fejlesztési Ta­nács elnöke az írott és az elektronikus sajtóban hangsúlyozta, hogy a központi régiót ketté kéne választani a megyére és a fővárosra. A megye önkormányzatának május 31-i közgyűlésén a napirend előtt Fördős Attila MIÉP-es képviselő kérdés formájában kért magyarázatot az elnök­től. A képviselők meghallgatták a vá­laszt, a közgyűlés azonban nem foglal­kozott a problémával, mivel az nem sze­repelt a napirenden. A közgyűlés szocialista frakciójának néhány napja megválasztott új vezetője, Fábry Béla viszont munkatársunknak hangsúlyozta: - Nem értünk egyet az elnök úr nyi­latkozataival, a regionális tanácsban ő a megyei közgyűlést képviseli, amelytől erre a lépésre nem kapott felhatalmazást. A megye életét meghatározó, fontos kér­désről van szó, amely megfelelő, körül­tekintő döntés-előkészítést igényel. Budapest és a megye rengeteg szállal kapcsolódik egymáshoz, problémáik csak közösen oldhatók meg. Külön-kü­­lön nem lehet kezelhető sem a közleke­dés, sem a szennyvíztisztítás, sem a hul­ladékgazdálkodás. A megye számára nélkülözhetetlenek a budapesti munkale­hetőségek, az egészségügyi, az oktatási szolgáltatások. A megye pedig egyben a főváros éléskamrája és „pihenőparkja”. Keresni kell azonban a megoldás módját és rövid időn belül meg is találni, mert a térséget egycentnyi uniós támogatástól is vétek lenne megfosztani. A frakcióveze­tő szerint a kormányváltás jó alkalom a kompromisszum kialakítására. Pest Megye Közgyűlésének elnöke kérdésünkre elmondta, a szocialista frakcióvezető téved, nem ő kezdemé­nyezte a kérdés felvetését. A Regionális Fejlesztési Tanács május 13-i ülésén a kistérségi társulások polgármesterei kér­ték fel a probléma vizsgálatára, szakér­tőkkel való megvitatására. Már négy kistérségi tanácsban megtörtént ez, a többi tízben még ebben a hónapban na­pirendre kerül. Az eddigi tapasztalatok szerint a kistérségek támogatják a válás gondolatát. T. Mészáros András vélemé­nye szerint júliusban, rendkívüli köz­gyűlésen, vagy legkésőbb Pest megye önkormányzatának augusztus végi köz­gyűlésén megvitathatják a képviselők is, aminek eredményeként a megye az Or­szággyűléstől kérhetné a törvény módo­sítását. A főváros más forrásokból pótol­hatná a strukturális alapoknál elveszített pénzt, s a megyének nem kellene lemon­dania a támogatásokról. Kevesebb támogatásra számíthat a régió A Közép-magyaországi Régió szétválasztására való törekvés nem egy „rossz házas­ság” végkifejletének jele. Egy dologról van csupán szó: a pénzről. Igaz, nagyon sok pénzről. Ha megmarad a jelenlegi központi régió, a számítások szerint egy-két évig az EU felzárkóztatásra szánt forrásaiból 215 milliárd forinthoz juthat, amelyből a főváros része 135 milliárd, a megyéé pedig 80 milliárd. Abban a pillanatban, ami­kor a GDP eléri a térségben az EU-átlag 75 százalékát, sem a főváros, sem a megye nem juthat több pénzhez. Abban az esetben, ha bekövetkezik a válás, a megye 80 milliárdját semmi nem fenyegeti, viszont Budapest nem részesülhet a strukturális alapokból. A fővárosnak viszont lehetősége van - legalábbis egyes szakértők szerint - arra, hogy Prágához hasonlóan regionális központtá válva, más forrásokat használjon fel. Sőt ez még biztosabbnak is látszik, úgy értesültünk ugyanis, hogy a korábbi ígére­tekhez képest - hasonlóan az agrártámogatásokhoz - az Európai Unió az említettek­nél (ha úgy tetszik, a korábban ígérteknél) sokkal kevesebb pénzt biztosít a csatla­kozó országok kisebb térségeinek a területi kiegyenlítésre. Olyan megoldást kéne találniuk a politikusoknak, amelynek eredményeként az országnak egy EU-centről sem kéne lemondania. Viktor Sándor

Next