Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. június

2002-06-05

NÉPSZABADSÁG BUDAP­PEST 2­0­0­2. JÚNIUS 5., SZERDA Multikulturális központ lesz a raktárakból? A terület szabályozási terve csak az ingatlanegyüttes parkosítását tartalmazza Duna-parti kulturális negyed kialakí­tását szorgalmazza a főváros megbízá­sából készült tanulmány az évtizedek óta pusztuló ferencvárosi közraktárak helyére. A térség most készülő szabá­lyozási terve viszont parkosításra jelöli ki az értékes ingatlant. Az évtizedek óta pusztuló ferencváro­si közraktárak hasznosítása és a Buda­pest életéből hiányzó kulturális intézmé­nyek felmérése céljából tanulmányt ké­szíttetett a főváros. A nemrégiben napvi­lágot látott koncepció multikulturális szórakozónegyedet tartana célszerűnek a méltatlan sorsú épületek felújításával és új, a XXI. századot megjelenítő színház- és koncertterem építésével. Derdák And­rás kutatásvezető szerint - aki egyébként az óbudai Banán Klub vezetője - bár az utóbbi tíz évben ugrásszerűen nőtt a kul­turális terek száma, továbbra sincs olyan negyed, ahol mindig történik valami, ahol a betoppanó fiatal, turista is bizto­san talál kedvére való programot. Jelen­leg a sanyarú körülmények között tengő­dő Petőfi Csarnoknak és a modern művé­szetek befogadóhelyének, a Trafónak kell minden létező igényt kielégítenie. Ez természetesen lehetetlen. A hiányt a közraktárak helyén új kulturális negyed kialakításával lehetne pótolni. A terv 22 ezer négyzetméternyi - több Petőfi csarnoknyi­­ hasznosítható felülettel számol, ahol egyszerre akár tízezer em­ber is jól érezhetné magát. Hogy mi lenne az értelmi szerzők által nemes egyszerűséggel csak Negyednek nevezett központban? Az új épületben kapna helyet egy csúcstechnológiával felszerelt háromezer személyes fedett koncertterem klubhelyiséggel, tucatnyi próbateremmel és professzionális stúdió­val. Ezzel az infrastruktúrával lehetőség nyílna külföldi világsztárokat is vendé­gül látni. Szintén a még csak papíron lé­tező létesítményben működne egy há­romszáz személyes színház próbater­mekkel. Utóbbiakból ugyanis óriási a hi­ány - tette hozzá Derdák. A régi épületek ugyancsak a kultúra több ágát szeretnék kiszolgálni. A Duna felőli raktárban például ezerötszáz négy­zetméteres kiállítóterem lenne, ahol el­sősorban önmagát finanszírozni képes életmóddal kapcsolatos tárlatokat szer­veznének. Ide költöznének a meglévő kikötő irodái is. A környéken lévő egye­temek miatt indokolt lenne egy éjjel­­nappal nyitva tartó könyvtár, felmerült egy művészeti iskola nyitása is, de meg­települhetnének a hagyományos szol­gáltatók, mint például posta, vegyesbolt, jegyiroda is. A különböző egységekhez természetesen éttermek, kávézók csa­pódnának, ezeket tartós bérletbe adnák a koncepció készítői. A folyó és a budai hegyoldal látványában pedig hét méter széles sétányról gyönyörködhetnének a látogatók. A tanulmány elemezte a városszerke­zet adottságait is, külföldi és hazai pél­dák sorozata támasztja alá, hogy a zár­ványként megmaradt ipari emlékek kul­turális hasznosítása előnyös és célszerű. (Ilyen a Ganz csarnokaiban megszületett Millenáris Park vagy az újpesti MEO is.) A Duna-part, a belvárosi elhelyezkedés, valamint az egyetemek közelsége és a la­kóházak távolsága valószínűsíti, hogy egy-két éven belül népszerű és a turisták­nak is eladható negyed jöhetne létre. A kulturális és szórakoztatócentrum a környezettudatos magatartást is szeretné reklámozni, ezért az energiaellátás egy része napkollektorokból származna, az eldobható műanyag poharat pedig szám­űznék. A hatmilliárd forintos beruházást a tervek szerint fele-fele arányban finan­szírozná a főváros és a vállalkozók, kö­zös részvénytársaságot alapítva. Számí­tások szerint a befektetők biztosan szá­míthatnának arra, hogy pénzük belátható időn belül visszatérülne. Úgy tudjuk, hogy az elképzeléssel a kulturális tárca is foglalkozik. A koncepciót a Kultúra­­közvetítők Társasága is modellértékűnek tartja. A szép tervek megvalósítását némi­képp nehezítheti, hogy a főváros és a földművelésügyi és vidékfejlesztési tár­ca együttes tervtanácsa nemrégiben nem ezt a javaslatot, hanem a terület parkosí­tását és csupán egy épület megtartását tá­mogatta. Ebben persze megférnének a kulturális és a hajókikötőhöz kapcsolódó funkciók, a Negyedről azonban szó sem lehetne. Derdák elképzelhetőnek tartja a tanulmányban felsorolt kulturális egysé­gek számának csökkentését, egyetlen épületben azonban csak ráfizetéssel mű­ködhetnének. Mucska Péter FORRÁS: STUDIO METROPOLITANA URBANISZTIKAI KUTATÓ KÖZPONT KHT. Ilyen ma, és ilyen lenne: alsó képünk a kulturális negyed makettjét mutatja Vitatja a milliárdos veszteséget a Városháza Noha az ellenzék ezt állítja, nem 1,5 milliárd forintba, legfeljebb 500 millióba került a Városháza-projekt előkészítése a főpolgármesteri hivatal gazdasági vezetője szerint. Az ellenzék továbbra is vizsgálatot követel a budapesti Város­háza átépítésének lebonyolítására létrehozott Vagyonkezelő 2000 Kft. végelszá­molása ügyében, és szeretné látni a tanácsadói szerződéseket. A fővárosi önkormányzat 520 millió forinttal emelte meg 1997-ben a Vagyon­kezelő 2000 Kft. törzstőkéjét, azaz tulaj­donképpen ennyi pénzt fizetett ki a cég­nek a Városháza átépítésének előkészítési feladataira. Ebből jelenleg 215 millió fo­rint készpénze van a társaságnak - mond­ta lapunknak Tóth Sándor, a gazdasági fő­polgármester-helyettesi iroda vezetője. Hozzátette: az ellenzék által emlegetett 1,5 milliárd forintos veszteség légből ka­pott summa. Mint arról beszámoltunk, a fővárosi SZDSZ-frakció az ellenzékkel karöltve megszavazta a múlt heti közgyűlésen a Városháza tízmilliárd forintos átépítését előkészítő Vagyonkezelő 2000 Kft. meg­szüntetését, mondván, ha a projekt meg­rekedt, a cég is felesleges. A szocialisták nem értettek egyet a végelszámolással. Az ellenzéki pártok bejelentették: vizsgá­latot követelnek, kiderítendő, hova tűnt 1,5 milliárd forint. Az irodavezető állítja: az 1998-as egyszeri és jelentősebb kiadás mellett (338 millió forint) a Vagyonkezelő 2000 Kft. évente mindössze 10-15 milliót köl­tött a cég működésére, s emellett össze­sen mintegy 70 milliót fizettek ki a ter­vezési, valamint a tanácsadói díjakra. A kérdésre, miért nem haladt a Városháza­projekt a terület-előkészítés befejezése óta, Tóth úgy válaszolt: a beruházói ten­der eredményét 1998-ban megfellebbez­te az egyik pályázó, akit az előminősítés során alkalmatlanság miatt kizártak. A közigazgatási per - amelyet a főváros megnyert - két évig húzódott. Időköz­ben az V. kerület a Nemzeti Színház el­költözése miatt új rendezési tervet készí­tett: a Kiskörút menti bazársor helyére immár nem park, hanem irodaház épül­hetett, ez új koncepciót kívánt. Az új Tóth Sándor irodavezető szerint a Vagyonkezelő 2000 Kft. egyszer költött el nagyobb összeget a pro­jekt előkészítése során, méghozzá 1998-ban 338 millió forintot (áfa nélkül). Ennyibe került a Városhá­za Kiskörút felőli oldalán, a ba­zársor mögötti rész épületeinek bontása, az étkezde, a büfé, a nyomda elköltöztetése, valamint a terület régészeti feltárása. koncepció 2001. júniusra készült el. Bár többször szerepelt a bizottságok és a közgyűlés napirendjén, az elmúlt egy évben a képviselők nem jutottak dűlőre az elfogadásáról. Deák András, a Fidesz-MDF­­MKDSZ-frakció helyettes vezetője la­punknak elmondta: egy percig sem ké­telkedett abban, hogy a vagyonkezelő cég számlái rendben vannak, ám tovább­ra is úgy gondolja, hogy vizsgálat tisz­tázhatja megfelelően a helyzetet. Deák kétli, hogy a tanácsadói szerződésekre mindössze néhány tízmillió forintot köl­tött volna a társaság. Emellett szeretné megnézni a szerződésekben, hogy mi­lyen a vállalt feladat és a fizetség ará­nya. Hozzátette: az általa emlegetett 1,5 milliárd forintot a költségvetés tartal­mazza. Az összeg elköltéséről azonban hiába kérdezte a gazdasági vezetést, mint képviselő sem kapott választ. Tenczer Gábor A IX. kerületi önkormányzat most készíti az érintett terület, Belső-Fe­­rencváros szabályozási tervét, ez szintén az egy fennmaradó raktáros változattal számol. A Fővárosi Köz­gyűlés fejlesztési tanácsnoka, Bihary Gábor úgy gondolja, meg­barátkozhatnának a város vezetői a gondolattal, hogy kulturális létesít­ményt nullszaldósan vagy akár nye­reségesen is lehet működtetni. Ha most nem él a város a tanulmányban felvázolt lehetőségekkel, valószínű­leg nem lesz még egy alkalom a va­lóban szükséges kulturális negyed kialakítására. Lapszél Újpalota Tervismertetőt tart az önkormányzat a Kontyfa utcai általános iskola aulájában ma este hat órától. A rendezvényen be­mutatják az újpalotai lakótelep területére készített kerületi szabályozási tervet. Újpest A bútorok és a lakberendezés iránt érdek­lődőknek nyitottak tárlatot a Deák Ferenc utca 40.-ben. A Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola végzőseinek vizsga­munkái június 13-áig tekinthetők meg. Istvánmező Jótékonysági koncertet rendeznek június 9-én este a Thököly úti Rózsafüzér Ki­rálynéja plébániatemplomban, az épület helyreállítása érdekében. A váci Vox Humana kórus előadásában Liszt-, Ko­dály-, Bárdos Lajos- és Daróci Bárdos Tamás-művek hangzanak fel. MITSUBISHI: 15 ÉVE MAGYARORSZÁGON. A 15 éves jubileumi akciósorozat keretében a Mitsubishi Carisma-t ajánljuk most Önnek, amely alapváltozatban 4 légzsákot, blokkolásgátlót, klímaberendezést, elektromos állítású és fűthető külső tükröket, elektromos ablakemelőket tartalmaz, saját raktári készletről, rövid szállítási határidővel. Nyitva tartás: hétfőtől szombatig •Plusz metálfelár! DUNA INTERSERVICE www.mitsubishi.co.hu • E-mail: ertek@dunainterservice.hu 1012 Budapest, Alkotás utca 20. 1037 Budapest, Zay utca 24. 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 47. Telefon: 202-5180 Telefon: 250-4065 Telefon: 350-2121 Árelőny: 400 000 Ft Carisma 1.6 modell: 3 654 000 Ft*

Next