Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. július

2002-07-05

Citadella-terasz: döntenek a bontásról A Citadella 4-U Vagyonkezelő Kft. ha­táridőn belül, tegnap benyújtotta a Cita­della előtti Lődombon engedély nélkül felépített kávézóterasz és illemhely bon­tási tervdokumentációját - tájékoztatta Veres István, a társaság ügyvezető igaz­gatója a sajtó képviselőit. Mint ismere­tes, a Lődombon engedély nélkül kiala­kított kávézóterasz és illemhely a múlt hét pénteken nyílt meg, a vendéglátó-te­vékenység megkezdését azonban mű­szaki okok miatt csak egy-két héten be­lül tervezik. A kft. vezetője egyelőre nem tudta megmondani, hogy a hatóságok valóban elrendelik-e a bontást, hiszen a tervdoku­mentációt az örökségvédelmi hivatalnak, a természetvédelmi hivatalnak és a tulaj­donosi jogokat gyakorló Kincstári Va­gyoni Igazgatóságnak is el kell bírálnia. Az ügyvezető igazgató felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az illemhely és a te­rasz is a terepszint alatt található, azokat tehát nem kell elbontani. Az eredeti álla­potot ugyanis csak a terepalakulat szint­jéig kell visszaállítani. A társaság hozzá­jutott egy a Citadella építéséről szóló bécsi levéltári anyaghoz, e szerint a Lődomb területét az 1850-es években töltötték fel, tehát - az örökségvédelmi hivatal állításával szemben - kizárt, hogy az építkezés során régészeti leletek semmisültek meg. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal budapesti irodája tegnap délután még nem kapta meg a bontási tervdokumen­tációt, annak tartalmáról ezért nem is tudtak nyilatkozni. A hivatal tájékoztatá­sa szerint a jelenlegi jogi helyzet egyér­telmű, a létesítményeket el kell tüntetni, a Lődombon pedig helyre kell állítani az eredeti állapotot. A bontási tervet várha­tóan pár napon belül bírálják el, ha jóvá­hagyják, akkor tizenöt napon belül a be­ruházónak végezni kell a munkával. V. M. P. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. JÚLIUS 5., PÉNTEK 25 Üresen áll az Erzsébet téri buszállomás Idegenforgalmi centrum válhatna a sok vitát kiváltott műemlék épületből A napokban átadott Erzsébet téren hónapok óta elnéptelenedve áll a mű­emlék buszpályaudvar. Egyelőre bér­lőt keres a középső épületrész számá­ra. Réthly Ákos turisztikai menedzser ugyanakkor azt javasolja: a város kö­zepén lévő, egyedülálló adottságokkal bíró épületet fejlesszék minden igényt kielégítő idegenforgalmi központtá. Az Erzsébet téri buszpályaudvar, Nyíri István alkotása az elmúlt fél év­század alatt sokszor kavart vihart. Fel­épültekor a szocreál elszánt híveinek felháborodását váltotta ki a túlságosan is modernnek bélyegzett alkotás, a rend­szerváltás után viszont éppen azért bon­tották volna le könnyű szívvel, mert szocreálnak látták. Az épület műemlék, így elpusztításáról szó sem lehet. Egyes részletei ráadásul a fél évszázaddal ez­előtti mindennapokba kalauzolnak. A kocsibeállók fölött végigfutó terasz arra emlékeztet, hogy a negyvenes-ötvenes években még a buszok tetején szállítot­ták a csomagokat, így a rakodást is csak felülről lehetett megoldani; az utasváró vaskos oszlopaiban pedig egykor a kez­detleges klímaberendezés üzemelt. Az épület alatti kutakból itt vezették föl a hűtésre szolgáló vizet. A Könyves Kálmán körúti Volán­buszpályaudvar üzembe helyezése óta az Erzsébet téren csak két utazási iroda működik. A Volán sajtószóvivőjétől, Mentényi Istvántól megtudtuk: a cég je­lenleg bérlőt keres a középső épületrész és az emeleti terek számára. Elképzelé­seik szerint az alapos tatarozásra szoruló épület felújítása után az idegenforgalo­mé lenne a volt buszpályaudvar, elsősor­ban vendéglátóhelyek kapnának benne helyet. Mint ismeretes, az Erzsébet téri Nem­zeti Színház tervezésekor úgy gondol­ták, múzeum kerülne a műemlék épület­be. Réthly Ákos turisztikai menedzser vi­szont úgy látja: a pályaudvarnak terve­zett csarnokok erre nem alkalmasak, vendéglátóhellyel pedig már most jól el van látva a Belváros. Elképzelése szerint ez az épület, amely a város kellős köze­pén, gyakorlatilag kikerülhetetlen he­lyen van, ideális lenne idegenforgalmi­turisztikai centrum számára. A földszinten, ahol eddig a pénztárak voltak, információs pultokat, jegyirodá­kat, autókölcsönző-kirendeltségeket ta­lálna a turista. Szállást foglalhatna, szín­házjegyet, múzeumi belépőt, közlekedé­si bérletet vásárolhatna, vehetne térké­pet, útikönyvet , bármit, amire szüksége van. Használhatná a csomagmegőrzőt vagy az alagsorban kialakítható mosdót. Az emeleten jutna hely irodáknak és olyan helyiségeknek, ahol akár filmeket is lehetne vetíteni. Az épületben lenne mód kisebb kiállítások rendezésére, az egykori csomagteraszon pedig egy-két kisebb kávézót lehetne berendezni.­­ Az Erzsébet tér nemcsak tömegköz­lekedési centrum, hanem itt futnak össze a város turista-főútvonalai is. Akár a ba­zilika felől, akár a Belvárosból vagy az Andrássy útról jön a látogató, itt köt ki - mondja Réthly Ákos, aki szerint az épü­let eredeti funkcióját is ki lehetne itt használni. A városnéző buszok most al­kalmatlan helyeken, rendszerint a for­galmat akadályozva veszik föl az utaso­kat, az Erzsébet téren viszont érintetle­nek a régi buszbeállók. Padányi Ágnes, a Magyar Turizmus Rt. információs irodájának vezetője megerősíti: Budapestnek nagy szüksége lenne ilyen intézményre. Mint mondja, a Tourinform így is évente 200 ezer turis­tát szolgál ki, de a mellékutcákban lévő irodákat nemcsak az idegenek, hanem a városlakók is nehezen találják meg. A turistákat segítő szolgáltatók a világ nagyvárosaiban is egy helyen, mégpedig szinte kikerülhetetlen pontokon várják az érdeklődőket. Londonban például a Regent Streeten, Berlinben az úgyneve­zett Europa Centerben. Padányi Ágnes úgy látja: az a tény, hogy az Andrássy út most a világörökség részévé vált, jó ap­ropót is teremtene egy Erzsébet téri ide­genforgalmi centrum létrehozásához. N. K. J. A buszok helyén park, az utasok helyén turisták? fotó: domaniczky tivadar Schiffer nem bontatná le a PeCsát A főpolgármesterrel ellentétben Schiffer János nem bontatná le a városligeti Pe­tőfi Csarnokot. A kulturális területért fe­lelős szocialista főpolgármester-helyet­tes egy nemrég elkészült statikai szakér­tői véleményre támaszkodva úgy gon­dolja: ha maga az intézmény nem is ma­rad e falak között, az épületet még lehet más célra hasznosítani. A szakértők ugyanis megállapították, hogy bár való­ban alapos felújításra szorul, de statikai­lag nincs gond az épület szerkezetével. A fővárosi önkormányzat hétéves fej­lesztési tervében szerepel a PeCsa felújí­tása, kétmilliárd forintért. Az idei költ­ségvetésben el is különítették a megfele­lő összeget a tervezésre. A szocialista politikus szerint jól körül kell járniuk, mi lenne a legjobb megoldás. Már kere­sik a Városligetben működő intézmény új helyét. Felvetődött a Gázgyár, illető­leg a pesti Duna-parti közraktárak terü­lete. Az előbbi helyszín átalakításához a becslések szerint túl sok pénz kellene, de a közraktáraknál még mindig elkép­zelhető egy ifjúsági és kortárs művésze­ti központ. Schiffer János úgy gondolja, a PeCsa épületét át lehetne adni a Közlekedési Múzeumnak, hiszen amúgy is ott talál­ható a repülésbemutató kiállítás. Ez a hasznosítási mód is illeszkedne a Város­ligethez. Avagy - a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériummal közösen - ifjú­sági rekreációs központot alakíthatná­nak ki, ahol nem nagyrendezvényeket, hanem inkább sporteseményeket tarthat­nának, tanácsadással, drogmegelőzéssel foglalkozhatnának. A szocialista politikus emellett fontos­nak tartaná, ha Budapesten nem egyetlen olyan rendezvényközpont lenne, amely legalább kétezer ember befogadására ké­pes, s a környék lakóinak zavarása nélkül alkalmas koncertek tartására. E. N. Terézvárost is figyelik a kamerák Megkezdődött a VI. kerületi térfigye­lő rendszer próbaüzeme - jelentették be tegnap a terézvárosi rendőrház­ban, a Szinyei Merse Pál utcában. A hatvannyolc kamerából álló hálózat kiépítése nagyjából fél évig tartott és kétszázmillió forintjába került az ön­­kormányzatnak. Fenntartása hozzá­vetőleg harmincmillió forint havonta. Elkezdődött a terézvárosi térfigyelő­rendszer próbaüzeme - jelentette be csü­törtöki sajtótájékoztatóján a VI. kerület polgármestere, Farkas György. A csak­nem hetven kamerából álló hálózat azonban nem tegnap debütált, már dol­gozik egy ideje, sőt eredményekkel is szolgált: egyebek mellett rögzített egy kábítószeres bűncselekményt és egy közterületi rongálást - tudtuk meg. A nyolc szabadnapos rendőr által mű­ködtetett hálózat kamerái a városrész ki­lencven százalékát látják. A VI-VII. ke­rület megbízott kapitánya, Balla Béla kérdésünkre közölte, hogy a maradék tíz százalék olyan terület, ahol kriminológiai szempontból nem indokolt az állandó pásztázás. Szili László ezredes, a buda­pesti rendőrfőkapitány gazdasági helyet­tese megjegyezte: minden egyes kamerát egy plusz rendőrnek lehet tekinteni. Megtudtuk még, hogy Terézvárosban már a rendszer kiépítésének hírére is fo­gyatkozni kezdtek a bűncselekmények. Balla példaként megemlítette, hogy az utóbbi időben a korábbinál negyven szá­zalékkal kevesebb lakásbetörést regiszt­ráltak, és a gépkocsifeltörések aránya is visszaesett. A rendőrség - amely sok egyéb mellett három szolgálati kocsit is kapott az önkormányzattól - három per­cen belül képes a kamerákkal észlelt jog­sértések helyszínén teremni. A VI. kerü­letet egyetlen bűnelkövető sem hagyhatja el úgy, hogy ne készüljenek róla felvéte­lek -jegyezte meg a megbízott kapitány. Farkas György bejelentette: a város­részben számos ponton, különböző mé­retű táblákkal jelzik, hogy figyelik a közterületeket. Hozzátette: újra kezde­ményezi a belügyminiszternél az önálló, kerületi kapitányság felállítását. Mint is­meretes, Terézváros régóta lobbizik a sa­ját rendőrség újbóli megszervezéséért, de a kezdeményezést - mindenekelőtt emberhiányra hivatkozva - a BM eddig nem támogatta. A Szinyei Merse utcai egység ma a VII. kerülettel közös kapi­tányság alosztályaként működik. A terézvárosi térfigyelő rendszer ki­építése hozzávetőleg kétszázmillió fo­rintba került, fenntartására havi húsz­millió forintot, a szabadnapos rendőrök javadalmazására nagyjából tízmillió fo­rintot költ az önkormányzat. B.T. Az érdi vasúti híd védelmében június 15-én írás jelent meg a lapban, mely szerint „nem tudni, mi lesz a sorsa a lezárt érdi háromcsuklós ívhídnak, amelynek bontását utólagos műemlék­­védelem alá vonás hátráltatja”. A műemlékvédelem nagyon helyesen tette, hogy védetté nyilvánította a hidat, amely a magyar ipar történetének jelen­tős tárgya. Az „utólag” szóval nem tu­dok mit kezdeni, hiszen minden épületet utólag vonnak műemlékvédelem alá, amikor már létezik, esetleg akkor, ami­kor veszély fenyegeti. Ugyanebben az írásban szerepel, hogy „... fontos lenne a 80 éves, a forga­lom elől egy éve lezárt érdi háromcsuk­lós ívhíd bontása és egy új szerkezet épí­tése”. Teljes rejtély, milyen új szerkezet építésére van szükség Érden? A régi híd mellett már megépült az új, azon átmen­nek a vonatok. A műemlék régi híd használatára magam is tettem javaslatot (Unokáink sem fogják látni, 2001. júni­us 17., Népszabadság 2001. június 30.), mert meggyőződésem, hogy az új vasúti hídtól független régi híd gyalog- vagy bicikliútként kiválóan használható a mélyben futó vasúti sínek fölötti össze­köttetésre. Csak nem kéne éppenséggel pusztulni hagyni! A szándékos károkozásnak nem ez az első példája a MÁV gyakorlatában. Az ország legnagyobb vállalata számtalan értékes vasútállomást bontott le vagy alakított át Tokajtól Hegyeshalomig, és senki sem volt elég erős ahhoz, hogy le­fogja kezüket. Hagyták elrohadni Pest­erzsébet egyedülálló art-deco vasútállo­mását, majd amikor megtudták, hogy az 1998. január 1-jén életbe lépő törvény jóvoltából nagyobb bírságot is kaphat­nának, karácsony és szilveszter között szélsebesen lebontották, és még a nyo­mait is eltüntették. Most éppen a védett Kelenföldi pályaudvart hagyják pusztul­ni, hátha előbb-utóbb olyan állapotba kerül, hogy megkaphatják rá a bontási engedélyt. A legendás biatorbágyi vasúti viaduk­tot - miután újat épített, s a régit haszná­laton kívül helyezte - le akarta bontani a MÁV. Csak az mentette meg, hogy kike­rült a tulajdonukból, átvette a helyi ön­­kormányzat. Előbb-utóbb ki kéne találni, hogyan le­het az ország értékeit megvédeni azoktól, akik feladata a fenntartás, a hasznosítás lenne. Lehet, hogy ez éppen egy szigorú műemléki törvény, és az azt alkalmazó Örökségvédelmi Hivatal dolga (lenne). Sajnálatos, ha a Népszabadságban a bontó szándék kap pártfogást, a védő pe­dig kritikai sorokat. Érték az 1913-ban épült különleges híd, és meg kell védeni törvénnyel, rábe­széléssel, újságcikkel is, ha kell. Ráday Mihály Újra sugároz a Zugló TV Egy év szünet után újra indul a zuglói té­vé - jelentették be csütörtökön a stúdió vezetői. A Label Videostúdió nyílt köz­­beszerzési pályázaton nyerte el a lehető­séget a zuglói önkormányzat által finan­szírozott, de szakmailag független tévé működtetésére - ismertette Szemenyei Betti főszerkesztő. A tervek szerint a té­véadás naponta 18—20 óra között jelent­kezik, szeptembertől pedig bővítik, az önkormányzati magazin mellett a zuglói­akat érintő műsorok is lesznek. Így pél­dául távoktatási program kezdődik, első­sorban gyesen lévő kismamáknak. Témái között lesz például az internethasználat, de igény szerint szerveznek hasonlót más hasznos tudnivalókról is. A főszerkesztő közszolgálati kerületi tévéstúdiót ígér, amelyben­­a korábban évekig a stúdió ál­tal működtetett Otthonunk a XVI. kerü­let magazinhoz hasonlóan) helyet kap­nak a fiatalok is. A zuglói gyerekeknek tévésulit indítanak, és a diákmédia-stú­­dióban készült munkáikkal rendszeresen képernyőre kerülhetnek. A Zugló TV az UPC C 10-es csatornán lesz fogható. Kővári Miklós stúdióvezető elmondta: a stáb régi televíziósokból ver­buválódik, sikerült több zuglóit is bevon­ni a munkába. Képeznek fiatalokat is, je­lenleg öten sajátítják el itt a szakmát. A tévét a kerületiek kéréseikkel, téma­felvetéseikkel a Cserepesházban találják, az 1144, Vezér út 28/B címen érhető el. A stúdió munkatársai a 422-1386-os telefo­non is várják az ötletadó helybelieket. Cs. K. É.

Next