Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. július
2002-07-05
Citadella-terasz: döntenek a bontásról A Citadella 4-U Vagyonkezelő Kft. határidőn belül, tegnap benyújtotta a Citadella előtti Lődombon engedély nélkül felépített kávézóterasz és illemhely bontási tervdokumentációját - tájékoztatta Veres István, a társaság ügyvezető igazgatója a sajtó képviselőit. Mint ismeretes, a Lődombon engedély nélkül kialakított kávézóterasz és illemhely a múlt hét pénteken nyílt meg, a vendéglátó-tevékenység megkezdését azonban műszaki okok miatt csak egy-két héten belül tervezik. A kft. vezetője egyelőre nem tudta megmondani, hogy a hatóságok valóban elrendelik-e a bontást, hiszen a tervdokumentációt az örökségvédelmi hivatalnak, a természetvédelmi hivatalnak és a tulajdonosi jogokat gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak is el kell bírálnia. Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az illemhely és a terasz is a terepszint alatt található, azokat tehát nem kell elbontani. Az eredeti állapotot ugyanis csak a terepalakulat szintjéig kell visszaállítani. A társaság hozzájutott egy a Citadella építéséről szóló bécsi levéltári anyaghoz, e szerint a Lődomb területét az 1850-es években töltötték fel, tehát - az örökségvédelmi hivatal állításával szemben - kizárt, hogy az építkezés során régészeti leletek semmisültek meg. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal budapesti irodája tegnap délután még nem kapta meg a bontási tervdokumentációt, annak tartalmáról ezért nem is tudtak nyilatkozni. A hivatal tájékoztatása szerint a jelenlegi jogi helyzet egyértelmű, a létesítményeket el kell tüntetni, a Lődombon pedig helyre kell állítani az eredeti állapotot. A bontási tervet várhatóan pár napon belül bírálják el, ha jóváhagyják, akkor tizenöt napon belül a beruházónak végezni kell a munkával. V. M. P. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. JÚLIUS 5., PÉNTEK 25 Üresen áll az Erzsébet téri buszállomás Idegenforgalmi centrum válhatna a sok vitát kiváltott műemlék épületből A napokban átadott Erzsébet téren hónapok óta elnéptelenedve áll a műemlék buszpályaudvar. Egyelőre bérlőt keres a középső épületrész számára. Réthly Ákos turisztikai menedzser ugyanakkor azt javasolja: a város közepén lévő, egyedülálló adottságokkal bíró épületet fejlesszék minden igényt kielégítő idegenforgalmi központtá. Az Erzsébet téri buszpályaudvar, Nyíri István alkotása az elmúlt fél évszázad alatt sokszor kavart vihart. Felépültekor a szocreál elszánt híveinek felháborodását váltotta ki a túlságosan is modernnek bélyegzett alkotás, a rendszerváltás után viszont éppen azért bontották volna le könnyű szívvel, mert szocreálnak látták. Az épület műemlék, így elpusztításáról szó sem lehet. Egyes részletei ráadásul a fél évszázaddal ezelőtti mindennapokba kalauzolnak. A kocsibeállók fölött végigfutó terasz arra emlékeztet, hogy a negyvenes-ötvenes években még a buszok tetején szállították a csomagokat, így a rakodást is csak felülről lehetett megoldani; az utasváró vaskos oszlopaiban pedig egykor a kezdetleges klímaberendezés üzemelt. Az épület alatti kutakból itt vezették föl a hűtésre szolgáló vizet. A Könyves Kálmán körúti Volánbuszpályaudvar üzembe helyezése óta az Erzsébet téren csak két utazási iroda működik. A Volán sajtószóvivőjétől, Mentényi Istvántól megtudtuk: a cég jelenleg bérlőt keres a középső épületrész és az emeleti terek számára. Elképzeléseik szerint az alapos tatarozásra szoruló épület felújítása után az idegenforgalomé lenne a volt buszpályaudvar, elsősorban vendéglátóhelyek kapnának benne helyet. Mint ismeretes, az Erzsébet téri Nemzeti Színház tervezésekor úgy gondolták, múzeum kerülne a műemlék épületbe. Réthly Ákos turisztikai menedzser viszont úgy látja: a pályaudvarnak tervezett csarnokok erre nem alkalmasak, vendéglátóhellyel pedig már most jól el van látva a Belváros. Elképzelése szerint ez az épület, amely a város kellős közepén, gyakorlatilag kikerülhetetlen helyen van, ideális lenne idegenforgalmiturisztikai centrum számára. A földszinten, ahol eddig a pénztárak voltak, információs pultokat, jegyirodákat, autókölcsönző-kirendeltségeket találna a turista. Szállást foglalhatna, színházjegyet, múzeumi belépőt, közlekedési bérletet vásárolhatna, vehetne térképet, útikönyvet , bármit, amire szüksége van. Használhatná a csomagmegőrzőt vagy az alagsorban kialakítható mosdót. Az emeleten jutna hely irodáknak és olyan helyiségeknek, ahol akár filmeket is lehetne vetíteni. Az épületben lenne mód kisebb kiállítások rendezésére, az egykori csomagteraszon pedig egy-két kisebb kávézót lehetne berendezni. Az Erzsébet tér nemcsak tömegközlekedési centrum, hanem itt futnak össze a város turista-főútvonalai is. Akár a bazilika felől, akár a Belvárosból vagy az Andrássy útról jön a látogató, itt köt ki - mondja Réthly Ákos, aki szerint az épület eredeti funkcióját is ki lehetne itt használni. A városnéző buszok most alkalmatlan helyeken, rendszerint a forgalmat akadályozva veszik föl az utasokat, az Erzsébet téren viszont érintetlenek a régi buszbeállók. Padányi Ágnes, a Magyar Turizmus Rt. információs irodájának vezetője megerősíti: Budapestnek nagy szüksége lenne ilyen intézményre. Mint mondja, a Tourinform így is évente 200 ezer turistát szolgál ki, de a mellékutcákban lévő irodákat nemcsak az idegenek, hanem a városlakók is nehezen találják meg. A turistákat segítő szolgáltatók a világ nagyvárosaiban is egy helyen, mégpedig szinte kikerülhetetlen pontokon várják az érdeklődőket. Londonban például a Regent Streeten, Berlinben az úgynevezett Europa Centerben. Padányi Ágnes úgy látja: az a tény, hogy az Andrássy út most a világörökség részévé vált, jó apropót is teremtene egy Erzsébet téri idegenforgalmi centrum létrehozásához. N. K. J. A buszok helyén park, az utasok helyén turisták? fotó: domaniczky tivadar Schiffer nem bontatná le a PeCsát A főpolgármesterrel ellentétben Schiffer János nem bontatná le a városligeti Petőfi Csarnokot. A kulturális területért felelős szocialista főpolgármester-helyettes egy nemrég elkészült statikai szakértői véleményre támaszkodva úgy gondolja: ha maga az intézmény nem is marad e falak között, az épületet még lehet más célra hasznosítani. A szakértők ugyanis megállapították, hogy bár valóban alapos felújításra szorul, de statikailag nincs gond az épület szerkezetével. A fővárosi önkormányzat hétéves fejlesztési tervében szerepel a PeCsa felújítása, kétmilliárd forintért. Az idei költségvetésben el is különítették a megfelelő összeget a tervezésre. A szocialista politikus szerint jól körül kell járniuk, mi lenne a legjobb megoldás. Már keresik a Városligetben működő intézmény új helyét. Felvetődött a Gázgyár, illetőleg a pesti Duna-parti közraktárak területe. Az előbbi helyszín átalakításához a becslések szerint túl sok pénz kellene, de a közraktáraknál még mindig elképzelhető egy ifjúsági és kortárs művészeti központ. Schiffer János úgy gondolja, a PeCsa épületét át lehetne adni a Közlekedési Múzeumnak, hiszen amúgy is ott található a repülésbemutató kiállítás. Ez a hasznosítási mód is illeszkedne a Városligethez. Avagy - a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériummal közösen - ifjúsági rekreációs központot alakíthatnának ki, ahol nem nagyrendezvényeket, hanem inkább sporteseményeket tarthatnának, tanácsadással, drogmegelőzéssel foglalkozhatnának. A szocialista politikus emellett fontosnak tartaná, ha Budapesten nem egyetlen olyan rendezvényközpont lenne, amely legalább kétezer ember befogadására képes, s a környék lakóinak zavarása nélkül alkalmas koncertek tartására. E. N. Terézvárost is figyelik a kamerák Megkezdődött a VI. kerületi térfigyelő rendszer próbaüzeme - jelentették be tegnap a terézvárosi rendőrházban, a Szinyei Merse Pál utcában. A hatvannyolc kamerából álló hálózat kiépítése nagyjából fél évig tartott és kétszázmillió forintjába került az önkormányzatnak. Fenntartása hozzávetőleg harmincmillió forint havonta. Elkezdődött a terézvárosi térfigyelőrendszer próbaüzeme - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján a VI. kerület polgármestere, Farkas György. A csaknem hetven kamerából álló hálózat azonban nem tegnap debütált, már dolgozik egy ideje, sőt eredményekkel is szolgált: egyebek mellett rögzített egy kábítószeres bűncselekményt és egy közterületi rongálást - tudtuk meg. A nyolc szabadnapos rendőr által működtetett hálózat kamerái a városrész kilencven százalékát látják. A VI-VII. kerület megbízott kapitánya, Balla Béla kérdésünkre közölte, hogy a maradék tíz százalék olyan terület, ahol kriminológiai szempontból nem indokolt az állandó pásztázás. Szili László ezredes, a budapesti rendőrfőkapitány gazdasági helyettese megjegyezte: minden egyes kamerát egy plusz rendőrnek lehet tekinteni. Megtudtuk még, hogy Terézvárosban már a rendszer kiépítésének hírére is fogyatkozni kezdtek a bűncselekmények. Balla példaként megemlítette, hogy az utóbbi időben a korábbinál negyven százalékkal kevesebb lakásbetörést regisztráltak, és a gépkocsifeltörések aránya is visszaesett. A rendőrség - amely sok egyéb mellett három szolgálati kocsit is kapott az önkormányzattól - három percen belül képes a kamerákkal észlelt jogsértések helyszínén teremni. A VI. kerületet egyetlen bűnelkövető sem hagyhatja el úgy, hogy ne készüljenek róla felvételek -jegyezte meg a megbízott kapitány. Farkas György bejelentette: a városrészben számos ponton, különböző méretű táblákkal jelzik, hogy figyelik a közterületeket. Hozzátette: újra kezdeményezi a belügyminiszternél az önálló, kerületi kapitányság felállítását. Mint ismeretes, Terézváros régóta lobbizik a saját rendőrség újbóli megszervezéséért, de a kezdeményezést - mindenekelőtt emberhiányra hivatkozva - a BM eddig nem támogatta. A Szinyei Merse utcai egység ma a VII. kerülettel közös kapitányság alosztályaként működik. A terézvárosi térfigyelő rendszer kiépítése hozzávetőleg kétszázmillió forintba került, fenntartására havi húszmillió forintot, a szabadnapos rendőrök javadalmazására nagyjából tízmillió forintot költ az önkormányzat. B.T. Az érdi vasúti híd védelmében június 15-én írás jelent meg a lapban, mely szerint „nem tudni, mi lesz a sorsa a lezárt érdi háromcsuklós ívhídnak, amelynek bontását utólagos műemlékvédelem alá vonás hátráltatja”. A műemlékvédelem nagyon helyesen tette, hogy védetté nyilvánította a hidat, amely a magyar ipar történetének jelentős tárgya. Az „utólag” szóval nem tudok mit kezdeni, hiszen minden épületet utólag vonnak műemlékvédelem alá, amikor már létezik, esetleg akkor, amikor veszély fenyegeti. Ugyanebben az írásban szerepel, hogy „... fontos lenne a 80 éves, a forgalom elől egy éve lezárt érdi háromcsuklós ívhíd bontása és egy új szerkezet építése”. Teljes rejtély, milyen új szerkezet építésére van szükség Érden? A régi híd mellett már megépült az új, azon átmennek a vonatok. A műemlék régi híd használatára magam is tettem javaslatot (Unokáink sem fogják látni, 2001. június 17., Népszabadság 2001. június 30.), mert meggyőződésem, hogy az új vasúti hídtól független régi híd gyalog- vagy bicikliútként kiválóan használható a mélyben futó vasúti sínek fölötti összeköttetésre. Csak nem kéne éppenséggel pusztulni hagyni! A szándékos károkozásnak nem ez az első példája a MÁV gyakorlatában. Az ország legnagyobb vállalata számtalan értékes vasútállomást bontott le vagy alakított át Tokajtól Hegyeshalomig, és senki sem volt elég erős ahhoz, hogy lefogja kezüket. Hagyták elrohadni Pesterzsébet egyedülálló art-deco vasútállomását, majd amikor megtudták, hogy az 1998. január 1-jén életbe lépő törvény jóvoltából nagyobb bírságot is kaphatnának, karácsony és szilveszter között szélsebesen lebontották, és még a nyomait is eltüntették. Most éppen a védett Kelenföldi pályaudvart hagyják pusztulni, hátha előbb-utóbb olyan állapotba kerül, hogy megkaphatják rá a bontási engedélyt. A legendás biatorbágyi vasúti viaduktot - miután újat épített, s a régit használaton kívül helyezte - le akarta bontani a MÁV. Csak az mentette meg, hogy kikerült a tulajdonukból, átvette a helyi önkormányzat. Előbb-utóbb ki kéne találni, hogyan lehet az ország értékeit megvédeni azoktól, akik feladata a fenntartás, a hasznosítás lenne. Lehet, hogy ez éppen egy szigorú műemléki törvény, és az azt alkalmazó Örökségvédelmi Hivatal dolga (lenne). Sajnálatos, ha a Népszabadságban a bontó szándék kap pártfogást, a védő pedig kritikai sorokat. Érték az 1913-ban épült különleges híd, és meg kell védeni törvénnyel, rábeszéléssel, újságcikkel is, ha kell. Ráday Mihály Újra sugároz a Zugló TV Egy év szünet után újra indul a zuglói tévé - jelentették be csütörtökön a stúdió vezetői. A Label Videostúdió nyílt közbeszerzési pályázaton nyerte el a lehetőséget a zuglói önkormányzat által finanszírozott, de szakmailag független tévé működtetésére - ismertette Szemenyei Betti főszerkesztő. A tervek szerint a tévéadás naponta 18—20 óra között jelentkezik, szeptembertől pedig bővítik, az önkormányzati magazin mellett a zuglóiakat érintő műsorok is lesznek. Így például távoktatási program kezdődik, elsősorban gyesen lévő kismamáknak. Témái között lesz például az internethasználat, de igény szerint szerveznek hasonlót más hasznos tudnivalókról is. A főszerkesztő közszolgálati kerületi tévéstúdiót ígér, amelybena korábban évekig a stúdió által működtetett Otthonunk a XVI. kerület magazinhoz hasonlóan) helyet kapnak a fiatalok is. A zuglói gyerekeknek tévésulit indítanak, és a diákmédia-stúdióban készült munkáikkal rendszeresen képernyőre kerülhetnek. A Zugló TV az UPC C 10-es csatornán lesz fogható. Kővári Miklós stúdióvezető elmondta: a stáb régi televíziósokból verbuválódik, sikerült több zuglóit is bevonni a munkába. Képeznek fiatalokat is, jelenleg öten sajátítják el itt a szakmát. A tévét a kerületiek kéréseikkel, témafelvetéseikkel a Cserepesházban találják, az 1144, Vezér út 28/B címen érhető el. A stúdió munkatársai a 422-1386-os telefonon is várják az ötletadó helybelieket. Cs. K. É.