Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. július

2002-07-18

Az MSZP bízik az őszi győzelemben A tavaszi siker után az őszi önkor­mányzati választásokat is szeretné megnyerni az MSZP Budapesten - je­lentette be a párt fővárosi elnöke egy tanácskozáson. Mandur László alá­húzta: nem tervezik főpolgármester­jelöltjük visszaléptetését Demszky Gábor javára. Gy. Németh Erzsébet elmondta: célja a mainál élhetőbb, otthonosabb főváros megteremtése. A gazdasági és közéleti személyisé­geket tömörítő Economy 2002 Egyesü­let - melynek elnöke Medgyessy Péter — A jövő Budapestje címmel megrende­zett vitaestjén egy lehetséges új városve­zetésről és annak új programjáról esett szó. A rendezvényre Mandur Lászlót, az MSZP budapesti elnökét és Gy. Németh Erzsébet frakcióvezetőt, főpolgármes­ter-jelöltet hívták meg. Az új városvezetés legmeghatározóbb hatalmi tényezője, a szocialisták remé­nyei szerint, az MSZP frakciója lesz. Mandur szerint ehhez olyan kampány szükséges, amelyben van „húzóembe­rük”. Bár szimpatizánsaik ma Demszky Gábor győzelmében hisznek, Mandur bízik abban, hogy októberben már Gy. Németh Erzsébetben is hinni fognak. A főpolgármester-választás esélyeiről úgy nyilatkozott, hogy „meg lehet nyerni”. A főpolgármester-jelölt, elképzeléseit ismertetve, elmondta: az elmúlt 12 évben komoly előrelépés történt számos terüle­ten, ám jelentős változtatásokra is szük­ség van egy élhetőbb, otthonosabb város megteremtése érdekében. Gy. Németh Erzsébet elsősorban a közlekedést fej­lesztené, méghozzá a fővárosi közgyűlés által 2000-ben elfogadott 15 éves kon­cepció alapján. Északon 2006-ig meg kell épülnie az aquincumi vagy az M0-s híd­nak — attól függően, melyik készülhet el hamarabb­­, négy év alatt le kell cserélni az összes trolibuszt, új buszokra, villamo­sokra van szükség. Szorgalmazza emel­lett az úgynevezett humán infrastruktúra fejlesztését, ezen belül átfogó kórház-fel­újítási program megindítását. Figyelmez­tetett arra: a főpolgármesteri hivatalnak gyorsabban kell reagálnia a beruházási törekvésekre és lehetőségekre. Jelenleg, elsősorban a hivatal lassúsága miatt, a fejlesztésre fordítható éves keretnek álta­lában csak a felét költik el. Gy. Németh Erzsébet nyomatékosí­totta azt is: megválasztása esetén arra tö­rekszik majd, hogy a kerületi polgár­­mesterekkel olyan intézményes és haté­kony együttműködést alakítson ki, ame­lyet Budapest jelenlegi vezetésének az elmúlt nyolc évben nem sikerült megva­lósítania. H. J. On­line a közigazgatásban Szándéknyilatkozatot írt alá a fővárosi informatikai programok közös megvaló­sítására tegnap Kovács Kálmán informa­tikai és hírközlési miniszter, valamint Demszky Gábor főpolgármester. Az együttműködés az állami és önkormány­zati közszolgáltatásokat és a társadalmi esélyegyenlőség területét érinti, emiatt a kormányprogram megvalósításának is része - fogalmazott az informatikai mi­niszter. A közös stratégiába a huszon­négy órás közigazgatási on-line ügyfél­­szolgálatok, a közlekedési előrejelzés és a korszerű jegyrendszer feltételeinek ki­alakítása, valamint Budapest egészség­­ügyi és oktatási intézményeinek infor­matikai fejlesztése szerepel. A sajtótájékoztatón Demszky Gábor elmondta: a minisztérium több ponton kapcsolódik a fővárosi közgyűlés által tavaly elfogadott, 1,2 milliárd forintos budapesti információgazdálkodási kon­cepció megvalósításához. A program (BIG) része például az esélyegyenlőség megvalósítása az informatikában. A fő­polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyatékkal élők augusztus 25-ig benyújtandó pályázatok útján, kamattá­mogatásokkal vagy ingyenesen juthat­nak számítógéphez. A fővárosi önkor­mányzat erre kétszázötvenmillió forin­tot különített el. A BIG keretében a www.budapest.hu internetes portál átalakul - mondta a fő­polgármester. A főváros huszonöt pont­ján helyeznek el számítógépes terminálo­kat, amelyeken keresztül ingyenesen le­het használni az internetet. Az első termi­nálok felállítása őszre várható. Szintén őszre készül el a tervezett öt-hét különle­ges internetközpont, főleg Budapest el­maradottabb övezeteiben, ahol kedvező költségekkel használható majd a hálózat. S. Z. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK 29 Ezermilliárdok Budapestnek A hazánkban lévő külföldi érdekeltségű cégek több mint felét a fővárosban tartják nyilván A hazánkban tevékenykedő külföldi érdekeltségű vállalkozások több mint felének Budapesten van a székhelye. Ezek a cégek általában kereskedelem­mel, ingatlanokkal és pénzügyi szol­gáltatásokkal foglalkoznak. Főként a német, az osztrák és a holland befek­tetők érdeklődtek a főváros iránt: eb­ből a három országból eddig több mint ezermilliárd forint érkezett. Minden száz, Magyarországon műkö­dő külföldi érdekeltségű cégből 54-nek Budapesten, további hatnak Pest megyé­ben van a székhelye. A Központi Statisz­tikai Hivatal nemrégiben nyilvánosságra hozott adataiból kiderül: elsősorban a ke­reskedelem, az ingatlanügyletek és a pénzügyi-gazdasági szolgáltatás terüle­tén fektettek be külföldi tőkét. Nem is keveset: a régióban megközelítőleg 16300 külföldi érdekeltségű vállalkozást tartanak nyilván. Ezek cégbíróságon be­jegyzett összes tőkéje 2370 milliárd fo­rint, ebből 2050 milliárd forint külhon­ból érkezett, ami több mint nyolcvanhat százalékos arányt jelent. Ezeknek a cé­geknek az úgynevezett saját tőkéje meg­haladja a 3600 milliárd - ebből a külföl­di tőke a háromezermilliárd­­ forintot. Az, hogy a külföldi befektetők az or­szág régiói közül kiemelten Budapestet és Pest megyét célozták meg, nem vé­letlen. Az itt bejegyzett külföldi érde­keltségű cégek nagy része ugyanis - szemben a más régiókban működőkkel — nemcsak helyben, hanem az ország egész területén végzi tevékenységét. Ilyen például a német érdekeltségű táv­közlési óriás, a Matáv, ilyen a több gaz­dasági ágazatban érdekelt General Elec­tric, ilyenek a pénzintézetek és biztosí­tók (csak néhány: Raiffeisen Bank, CIB Bank, K&H Bank, Budapest Bank, a biztosítók közül a Generali-Providencia vagy Nationale-Nederlanden), valamint az ország szinte minden megyeszékhe­lyén - de emellett természetesen Buda­pesten is - számos bevásárlóközpontot üzemeltető Plaza Centers Europe. A sort hosszan lehetne folytatni: gazdasá­gi elemzők szerint a befektetett külföldi pénz legalább kilencven százaléka or­szágos hatáskörrel tevékenykedő cé­gekhez érkezett. A különböző gazdasági ágazatokon belül a kereskedelem, az ingatlanpiac és a pénzügyi-gazdasági szolgáltatások vonzották a legtöbb befektetőt. Ebben a három szegmensben csaknem tizenkét­ezer külföldi érdekeltségű cég tevékeny­kedik. A régióban jelentős — több mint tízszázalékos —, a fővárosban viszonylag alacsony az ipari vállalkozások részará­nya. Ez utóbbi jelenség szoros összefüg­gésben van azzal, hogy az elmúlt évek­ben a fővárosból folyamatosan kitelepült az ipar az agglomerációs településekre. A legtöbb befektetett pénz Németor­szágból érkezett Budapestre: az 1674 milliárd forint csaknem egyharmada, 476 milliárd. A második legnagyobb be­fektető ország Hollandia, ahonnan 340 milliárd forint működőtőke áramlott a fővárosba. Százmilliárdot meghaladó összeget hoztak az osztrák és az USA- beli befektetők is. A régióba összesen 2050 milliárd forint érkezett, ennek egy­­egy­negyedét - külön-külön több mint ötszázmilliót - német és holland üzlet­emberek hozták. Régiós szinten megha­tározó, csaknem százmillió forint a fran­cia tőke aránya is. Ez azonban így is csak a fele az összes hazánkba érkező francia befektetésnek (a hollandok esetében ez az arány meghaladja a nyolcvan, Német­ország és Ausztria esetében a hetven szá­zalékot). A következő években várhatóan meg­változik a külfölditőke-befektetések jel­lege - vélekednek a szakemberek. Az el­múlt évtizedben - jórészt a privatizáció­nak köszönhetően - az esetenkénti na­gyobb befektetések voltak a jellemzőek, egy-egy üzlet milliárdos nagyságrendű tőkebevételt is eredményezhetett. A jö­vőben várhatóan kisebb vegyesvállala­tok alapításával érkezik majd külhoni tő­ke a fővárosba. A tőkebeáramlás üteme is csökkenhet, hiszen a külföldiek által elsődlegesen megcélzott ágazatok jobbá­ra telítettek. Kivételt csak az ingatlanpi­ac jelenthet, ahol a növekedés lassulása ellenére vannak még szabad kapacitások. Haász János Az egyik legnagyobb befektető, a General Electric kiállításon mutatja be itt gyártott termékeit fotó: sopronyi gyula KÜLFÖLDI TŐKEBEFEKTETÉSEK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN Ország Budapest, milliárd forint Arány, százalékban Pest megye, milliárd forint Arány, százalékban Közép-Mol, milliárd forint Arány, százalékban Németország 476,5 28,5 65,5 17,4 542,0 26,4 Hollandia 340,7 20,3 198,0 52,7 538,7 26,3 Ausztria 246,4 14,7 14,6 3,9 261,0 12,7 USA 122,4 7,3 9,7 2,6 132,1 6,4 Franciaország 85,1 5,1 14,1 3,8 99,2 4,8 Olaszország 33,2 2,0 13,9 3,7 47,1 2,3 Svájc 31,3 1,9 12,0 3,2 43,3 2,1 Egyéb ország 338,8 20,2 47,6 12,7 386,4 18,9 1674,4 100,0 375,4 100,0 2049,8 100,0 Forrás: KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága Szőrmentén blokkolnak a fodrászok Szebbek lettek az üzletek, de az árak tovább emelkedtek - állapították meg a fogyasztóvédelmi felügyelők, akik csaknem negyven budapesti fodrászt, illetve kozmetikust ellenőriztek júni­usban. A szalonokban legutóbb há­rom éve volt ellenőrzés, pedig a rend­szerváltás előtt gyakrabban vizsgál­ták e szolgáltatókat. A leggyakoribb szabálytalanság most is az árjegyzék hiánya, valamint a nyugtaadás elmu­lasztása volt. Két akciósorozat is lezajlott júniusban a budapesti fodrász, és kozmetikai szalo­nokban. Pontosabban csak azokban, aho­vá a szúrópróbaszerű ellenőrzések alkal­mával eljutottak a fogyasztóvédők. Első körben tizenkét üzletben, a második kör­ben huszonhatban ellenőrizték a jogsza­bályok betartását. A telefonkönyvből ki­választott, összesen harmincnyolc vállal­kozás közül tízet bírságolnak meg 560 ezer forint értékben. A határozatok még el sem készültek, így jogerőre sem emel­kedhettek, ezért az érintett üzletek nevét és címét egyelőre nem hozzák nyilvá­nosságra. Pedig van olyan, ahol 300 ezer forintos fogyasztóvédelmi bírság kisza­básáról értesül hamarosan a többszörös mulasztáson ért vállalkozó. A próbafogyasztással, illetve jelen esetben próbahajvágást, szárítást, fes­tést, hauert többek mellett Vári Nagy Bálintné és Svantek Jánosné fogyasztó­­védelmi felügyelő ellenőrizte. Az akció­kat bejelentkezés nélkül kezdték, de több helyen tapasztalták, hogy csak be­jelentésre fogadják őket. Az üzletekben egyébként kötelező feltüntetni a vállalá­si szabályzatban többek közt azt is, hogy a fodrász csak bejelentésre vagy anélkül dolgozik. Vári Nagy Bálintné elmondta: a három évvel ezelőtt szerzett tapaszta­lataikhoz képest nem mutatkozott jelen­tős eltérés. Az akcióknak már másnap híre megy, így hirtelen a legtöbb helyen kapnak nyugtát, miközben általános je­lenség, hogy arról a fodrászok és a koz­metikusok is el szoktak feledkezni. Fel­tűnő volt ugyanakkor a megszépült üzle­tek elterjedése, az utóbbi években a leg­több vállalkozó felújította boltját. A be­ruházás költségét persze beépítik az árakba, így a visszatérő vendégek szá­míthatnak az újranyitás utáni drágulásra. Az árak a lehető legváltozatosabb ké­pet mutatják. Szabadáras vállalkozásról lévén szó, a szolgáltatási díj mértékét, az eltérések okait a fogyasztóvédők nem vizsgálják. Mint Svantek Jánosné rámu­tatott: a mosás-szárítás díja átlagosan 2­­5 ezer forint, de a komolyabb munka, mint a festés, hauer vagy a vágás akár 12 ezer forintba is kerülhet. A lényeg az, hogy az árral jó előre tisztában legyen a vendég. A legszörnyűbb dolgokat a szál­lodai szalonokban tapasztalták, ahol elő­fordult, hogy ránézésre szabták meg a vendégeknek az árat. Az árjegyzéket a fogyasztóvédők fi­gyelmeztetésére a legtöbb helyen kifüg­gesztették, sőt a vásárlók könyve is elő­került a legtöbb fiókból. Érdekes - je­gyezte meg Vári Nagy Bálintné -, hogy a panaszkönyvben kizárólag dicsérő meg­jegyzésekre bukkantak. Az igazsághoz tartozik, hogy a felügyelőséghez elvétve, az idén például mindössze egy esetben érkezett fodrászra bejelentés. A panaszte­vő a hauer minőségét kifogásolta, de mint kiderült, annak árát, vagy újbóli elvégzé­sét az érintett fodrász már felajánlotta. A szalonokban járt felügyelők hangsúlyoz­ták, hogy e speciális, személyre szabott szolgáltatással kapcsolatos minőségi ki­fogások utólagos kivizsgálása különben sem könnyű, a kijelölt minőségvizsgáló intézet szakértő szakembereinek hiánya miatt. Szerencsére azonban az elmúlt év­tizedben nagyjából másfél ezerre szapo­rodott budapesti fodrászatokkal a vendé­gek többsége elégedett, vagy ha nem, könnyedén választhat magának másik üzletet a temérdek konkurens közül. A minőségi szolgáltatás a fodrászok - és az ezúttal jóval kisebb számban vizsgált - kozmetikusok érdeke is, hiszen az ár­emelkedések miatt amúgy is megcsap­pant visszatérő vendégeik száma. Az ellenőrzéseken megbukott, nyug­tát mellőző vállalkozók hamarosan adó­ellenőrök felbukkanására is számíthat­nak, mivel címüket a fogyasztóvédők hi­vatalból továbbítják az APEH-nek. Sándor Tünde Drágább lett a nyilatkozás FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Budapest biztonságosabb lett Diplomaták és külképviseletek mun­katársai előtt tartott tegnap tájékozta­tót Magyarország és Budapest közbiz­tonságáról Salgó László tábornok, or­szágos és Kökényesi Antal tábornok, budapesti főkapitány. Az elmúlt négy évben mintegy negyven százalékkal csökkent az ismertté vált bűncselek­mények száma. A főváros közbizton­sága nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét - hangzott el. A vagyon elleni bűncselekményt az el­múlt négy évben tizenkilenc százalékkal kevesebbet követtek el, mint azelőtt. En­nél is jelentősebben javult a helyzet a gépkocsilopásokkal kapcsolatban, hiszen öt évvel ezelőtt negyvenhat százalékkal több autót loptak el, mint tavaly. Hason­ló, mértékben, negyven százalékkal sike­rült visszaszorítani a zseblopásokat is. Az ilyen bűncselekmények ellen küzdő egy­ség létszámát évekkel ezelőtt megdupláz­ták, és a bűncselekmények vizsgálatának hatékonyságán is javítottak. Ezek az in­tézkedések már idegenforgalmi szem­pontból is hasznosnak bizonyultak. Amíg 1998-ban 8747 külföldi állam­polgár vált bűncselekmény sértettjévé a fővárosban, addig tavaly számuk nem ér­te el az öt és fél ezret. Akkor a vendége­ket leginkább sújtó zseblopásnak 2451 károsultja volt, míg tavaly már csak 997. Mindez annak is köszönhető, hogy a főváros kiemelt figyelmet fordít a külföl­diek biztonságára. Működik például olyan Tourinform-iroda, ahol rendőrök is várják a turisták bejelentéseit. Hagyo­mány, hogy elsősorban a tolmácsolásban segítő diákok járőröznek együtt az egyenruhásokkal. Ez - mint azt a főkapi­tány elmondta - nemcsak az intézkedése­ket segíti, de egyfajta bizalmi kapcsolat kialakulását is előmozdítja. Rendszeresek a fővárosban az idegenrendészeti akciók, amelyek alkalmával a jogtalanul vagy bűnös szándékkal Budapesten tartózkodó külföldieket szűri ki a hatóság. S. I.

Next