Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. augusztus
2002-08-03
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT 33 A Rómain nyílt a legújabb Máltai-játszótér Új játszótérrel gazdagodott a III. kerület: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az óbudai önkormányzat által közösen létrehozott Silvanus játszóteret pénteken adták át a Római lakótelepen. Palotai Ilona, a játszótérprogram koordinátora az MTI-nek elmondta: a parkban európai színvonalú játszószerekkel várják a gyerekeket. Az éjszaka őrzött téren nappal pedagógusok foglalkoznak az ide látogatókkal. A mintegy 50 millió forintért kialakított parkban egy játszóházat is felépítettek, ahol rossz időben és télen találhatnak maguknak elfoglaltságot a gyermekek. A játszótér létrehozását a III. kerület finanszírozta. A park fenntartása azonban évente nyolc-tízmillió forintba kerül, ehhez az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium nyújt segítséget a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. Hasonló parkok kialakításával négy éve foglalkozik a szolgálat. A Római lakótelepen felépített játszótér a tizenegyedik az országban, hasonló tereken játszhatnak a gyerekek Budapesten több helyen, Esztergomban, Tatabányán, Szegeden, Miskolcon, Pápán és hamarosan Debrecenben is. Elhunyt a Kiscelli Képtár „szülőanyja” 56 éves korában elhunyt Földes Emília, a Budapesti Történeti Múzeum Móra Ferenc-díjas művészettörténész munkatársa, a Kiscelli Képtár egykori vezetője, akinek - kollégái szerint - személyes érdeme a Kiscelli Templomtér kiállítótérré alakítása. Földes Emília pályája kezdetétől, 1971-től volt a múzeum munkatársa, 1980-tól 1994-ig a múzeum képzőművészeti osztályának vezetője, illetve a Fővárosi Képtár igazgatója. Munkájának köszönhetően nyílt meg 1988-ban a „Templomtér” a Kiscelli Múzeumban. Fő műve a Fővárosi Képtár gyűjteménye 1890-1945 című kötet. Földes Emíliától a pálya- és munkatársak nevében Marosi Ernő augusztus 12- én, három órakor búcsúzik a Bazilikában. Kínálati csúcs az irodapiacon A bérelhető terület negyede, háromszázezer négyzetméter üresen áll Április és július között csaknem 85 ezer négyzetméternyi területtel nőtt az így már több mint 1,2 millió négyzetméteres fővárosi irodapiac. Ez minden eddigit meghaladó bővülés. Mivel a kereslet nem tartotta a lépést ezzel a növekedéssel, már csaknem 300 ezer négyzetméternyi iroda áll üresen. Az év második felében ez a szám csökkenni fog - állítják az ingatlan-tanácsadók. Erre az évre előzetesen százötvenszáznyolcvanezer négyzetméternyi irodaterület átadását jósolták a szakemberek. Július elejéig ebből több mint százhúszezer négyzetmétert már át is adtak - derül ki a Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fórumának közleményéből. Az első negyedévben negyven-, a másodikban már csaknem 85 ezer négyzetméternyi új iroda került piacra. Ez az utóbbi mennyiség új kínálati rekordot jelent: korábban még soha nem bővült ennyivel egyetlen negyedév alatt a fővárosi irodaterület. Az elmúlt három hónapban fejeződött be az Alkotás Point, a Dorottya Udvar és az Infopark építése. A dinamikus növekedés megcáfolni látszik a szakemberek elmúlt év végi pesszimista várakozásait - bár a kép korántsem olyan kedvező, mint amilyennek első ránézésre tűnik. Tavaly a legtöbb iroda-bérbeadással vagy -üzemeltetéssel foglalkozó cégnél úgy vélekedtek: az ágazat az elmúlt években tapasztalt dinamikus növekedés után megtorpan. 2000-ben még több mint Forrás: Studio Metropolitana Kht, Budapesti Ingatlantanácsadók Egyeztető Fóruma NÉPSZABADSÁG-grafika 350 ezer, tavaly is mintegy 250 ezer négyzetméterrel nőtt a fővárosi irodaterület. Erre az évre a már befejeződött beruházások és a még folyamatban lévő építkezések alapján 150-180 ezer négyzetméternyi iroda átadása várható. A keresletet figyelembe véve még ez is soknak tűnik: a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Kht. szakemberei egy ez év tavaszán publikált elemzésében úgy fogalmaznak: jelenleg az irodaigény évi 60-100 ezer négyzetméterre becsülhető. Bár úgy tűnik, hogy a városkutató cég némileg alábecsülte a keresletet - már az első fél évben bérbe adtak mintegy hatvanezer négyzetméternyi irodát -, az jól látható: több iroda épül, mint amennyire most igény van. Így júliusra az üresen álló irodahelyiségek aránya tovább nőtt: az úgynevezett üresedési ráta a március végi 22,9 százalékról 23,3 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy összesen 295 ezer négyzetméternyi iroda áll kihasználatlanul. Ez a mutató az év második felében várhatóan nem romlik tovább. Az új irodák nagy részét már átadták, őszre csak néhány kisebb beruházás befejezése várható. Igaz, az elmúlt időszakban több nagy bérbeadás is történt: az Axelero az Infoparkban, a Matáv a Lurdy Házban vett bérbe jelentősebb irodaterületet. Ugyancsak a közelmúltban költözött a BBDO Reklámügynökség a Bellevue Plazába, a La Halle divatház a MOM Park egyik irodatornyába. Július elején jelentették be azt is, hogy a Sony az Óbuda Gate-ben bérelt ezer négyzetméternél nagyobb területet, a Terézvárosban nemrégiben átadott Oktogon Házba pedig egy személyzeti tanácsadással foglalkozó cég és a Skyline Tickets Utazási Iroda tette át székhelyét. Bár az építtetők nem számítanak a helyzet további romlására, a túlkínálat miatt biztosra akarnak menni. Egyre jellemzőbb, hogy az irodákat már az átadás előtt értékesítik, és az építkezésnek is csak akkor állnak neki, ha a terület egy részére már biztos bérlőt találtak. Ingatlanos szakemberek szerint ezzel magyarázható az is, hogy a most piacra került irodamennyiség nem növelte jelentősen az üresen álló irodák számát. A bérlők így is nagyon kedvező helyzetben vannak: a város bármely pontján találhatnak igényüknek megfelelő irodát. Arról nem is beszélve, hogy a bérleti díjak — ugyancsak a bőséges kínálat miatt — alacsonyabbak az öt évvel ezelőttinél. Mára a kelet-közép-európai régióban Budapesten lehet legolcsóbban irodát bérelni, ami nemcsak a bérlőknek jó, hanem a főváros regionális pozícióit is erősítheti. H. J. ÜRESEDÉSI RÁTA A BUDAPESTI IRODAPIACON (százalék*) 24 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 * Év végi, 2002. június 30-i állapotok szerint A túlkínálat miatt csökkennek a bérleti díjak fotó: szabó Bernadett Központi régió: az EU-ban kicsi lenne Budapest Pest megye nélkül nem számíthatna A közép-magyarországi régió területe kisebb, mint az uniós csatlakozásra váró országok bármelyikének átlagos régiónagysága - derül ki a statisztikai adatokból. Mindez azért érdekes, mert nemrégiben még Pest megye önálló régióvá alakulásáról is szó volt. Egy frissen megjelent KSH-kiadvány azt is elárulja: az uniós tagállamokban is nagyobbak és általában népesebbek a régiók. A közép-magyarországi (vagy központi) régióban az év eleji adatok szerint 2 millió 826 ezer ember él, összesen 6919 négyzetkilométernyi területen - tájékoztat a Magyar régiók zsebkönyve, az 1998 óta minden évben megjelenő KSH-kiadványsorozat idei kötete. A régión belül Budapest 525 négyzetkilométert és 1 millió 738 ezer lakost „birtokol”, Pest megye 6394 négyzetkilométeres területén pedig 1 millió 88 ezren élnek. A többi hat magyarországi régió területe 11 200 és 18 400 négyzetkilométer közötti - tehát jóval nagyobb, mint a központi régióé -, lakosainak száma pedig 995 ezer és 1 millió 560 ezer között változik. Ez utóbbi mutató alapján tehát egyértelműen Pest megye és Budapest kettőse a „legerősebb”. Kérdés, meddig még. Hiszen a közelmúltban T. Mészáros András, a megyei közgyűlés elnöke többször kinyilatkoztatta: szeretné, ha a jövőben elválnának egymástól a főváros és a megye útjai - legalábbis a régiós berendezkedést illetően. A politikus szerint a megye önállóan is képes lenne régiót alkotni - és ebben az esetben biztosan jogosult lenne az EU strukturális alapjainak támogatására, mivel GDP-je nem éri a régiós átlag 75 százalékát, s ezt kellene tennie Budapestnek is. Igaz, a főváros ebben az esetben biztosan kikerülne a támogatható régiók köréből - hasonlóan azokhoz az országokhoz, ahol a főváros szintén önállóan képez egy régiót (például Prága GDP-je az uniós átlag 124 százaléka, Pozsonyé 95 százalék). A jelenlegi uniós tagállamok és a csatlakozásra váró országok adatai egyébként is azt jelzik: Pest megye területe jóval kisebb a jellemző régióterületnél, és lélekszáma is alacsonyabb az átlagosnál. Az Európai Bizottság magyarországi delegációjától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az EU-n belül egy régió átlagosan körülbelül 13 ezer négyzetkilométeres, s jellemzően 1,9-2 millióan lakják. Vagyis területét tekintve még a jelenlegi központi régió is a kisebbek közé tartozna. A KSH régiós zsebkönyve ettől némileg eltérő adatokat közöl. E szerint a 15 uniós tagállamban összesen 211, ami régióbeosztásunknak megfelelő köz uniós támogatásra igazgatási egység van. Átlagos területük 15124 négyzetkilométer - kétezer négyzetkilométerrel több, mint hazánkban, két és félszer annyi, mint a központi régióé, lakosaik száma 1 millió 775 ezer. Ez utóbbi tehát alacsonyabb, mint a jelenlegi közép-magyarországi régió lélekszáma, ám jóval magasabb, mint önmagában Pest megyéé lenne. Tény ugyanakkor, hogy az egyes tagállamokon belül ettől jelentősen eltérhet az átlagos régiónagyság, aminek általában történeti vagy politikai okai vannak. (Finnországban például külön régiónak számít egy 25 ezer - szinte kizárólag a svéd kisebbséghez tartozó - ember által lakott sziget, Aaland.) A Benelux államokban (Belgium, Hollandia, Luxemburg) a háromezer négyzetkilométert sem éri el az átlagos régióterület, miközben a skandináv országokban és Dániában ez a szám meghaladja a negyvenezer négyzetkilométert. Jelentősen eltérő adatokat kapunk akkor is, ha az egyes régiók lakosainak számát vesszük górcső alá: a 433 ezres Luxemburgon kívül négy olyan ország van, ahol az egyes régiók átlagnépessége egymillió alatt marad (vagyis ezeknél nemcsak a központi régió, hanem Pest megye önmagában is népesebb). A többi tíz tagállamban 1,3 és 5,3 millió között változik az egy régióban élők száma. A csatlakozásra váró államokban még a tagországokénál is nagyobb az átlagos régióterület és a lakosok száma. A tíz kelet-közép- és kelet-európai országban — a hazai adatokat is beleértve — 10 és 65 ezer négyzetkilométer között változik a jellemző régiónagyság, a tíz ország átlaga meghaladja a 20 ezer négyzetkilométert - ez a mi központi régiónk méretének csaknem háromszorosa. Az egyes régiók népessége 1,3 és 3,7 millió között változik, az átlag 1,9 millió. Ez a mostani közép-magyarországi régió lélekszámánál kisebb, de a Pest megyeinek csaknem a kétszerese. H. J. AZ EU-TAGÁLLAMOK ÉS HAZÁNK RÉGIÓINAK* FŐBB ADATAI Ország Régiók átlagos területe (km2) Régiók átlagos népessége (ezer fő) Ausztria 9 318 899 Belgium 2 774 929 Dánia 43 094 5 330 Egyesült Királyság 6 590 1608 Finnország 50 755 861 Franciaország 20 922 2 246 Görögország 10 125 809 Hollandia 2 824 1318 Írország 35 137 1873 Luxemburg 2 586 433 Németország 8 926 2 052 Olaszország 15 066 2 882 Portugália 13 129 1427 Spanyolország 28 044 2 190 Svédország 51 367 1107 EU átlaga 15 124 1 775 MAGYARORSZÁG 13 290 1438 - ezen belül: központi régió 6 919 2 826 - ebből: Budapest 525 1 738 Pest megye 6 394 1088 * A magyarországi régióbeosztásnak megfelelő EU-közigazgatási egységek adatai. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Nagykovácsi, a fesztiválfalu Hétfőn kezdődik a harmadik Linum Folytatás a 31. oldalról A programok szaporodásával megszületett az ötlet: a faluban jelen lévő „szellemi tőkét” fesztiválként kellene kamatoztatni. Az anyagi háttér biztosítására létrehozták a Linum Művészeti Alapítványt, amelynek számláján az idén mintegy nyolcmillió forint gyűlt össze a rendezvény céljaira. A támogatók közt van az előző kormány kultusztárcája, a Pest Megyei Közgyűlés, különböző médiumok (így lapunk, a Népszabadság), a nagykovácsi önkormányzat, helyi cégek és magánszemélyek. A szervezők a faluból és környékéről, de Budapestről és külföldről is várják az érdeklődőket. A művészeti fesztivál jó alapja lehet a kulturális idegenforgalomnak, s habár a településnek ehhez egyelőre nincs meg a szükséges infrastruktúrája, mindenképpen előny, hogy Nagykovácsi a fővárostól csupán hat kilométerre fekszik, s akár autóbusszal is rövid idő alatt megközelíthető. Az idén közel harminc különböző eseményt kínál az augusztus 5-től 18-ig tartó programsorozat, amelyen olyan itt élő művészek lépnek föl, mint Bencze Ilona színművész, Sáry László zeneszerző vagy Gulyás Dénes operaénekes. A fesztivál gerincét a római katolikus templomban elhangzó komolyzenei koncertek alkotják; közülük néhányat a Bartók rádió is közvetít. Barokk és klasszikus szerzők kompozícióival lépnek fel a Nagykovácsi Művészeti Iskola tanárai augusztus 10-én, Beethoven, Mozart és Orbán zongoratriói csendülnek fel 11-én; 12-én pedig a Klukon Edit-Ránki Dezső művész házaspár ül a zongorákhoz. Lesz mesterkurzus Hámori Júlia vezetésével, de a könnyebb műfajok kedvelői sem maradnak szórakozás nélkül. Igazi csemegének ígérkezik a Vukán György vezette Creative Art Jazz Quartet és a Budapest Táncszínház közös estje 17-én az Amerikai Nemzetközi Iskolában. A művészeti ágak találkozására ad példát Esterházy Péter augusztus 8-i irodalmi estje, A kékszakállú herceg csodálatos élete, amelyen közreműködik Sáry László és Sáry Bánk. Előtte, 6- án Kányádi Sándor és a Kaláka együttes közös zenés irodalmi műsorát láthatják-hallhatják az érdeklődők, szintén az Amerikai Nemzetközi Iskola színpadán. Lesz sanzonest 9-én a Nagykovácsiban élő Juhász Rózával, dzsesszbalett Hófehérke címmel 7-én nagykovácsi gyerekek és szülők előadásában, vásári komédia 18-án a Budapesti Utcaszínház jóvoltából. A képzőművészet területén különlegességet kínál a szájjal, lábbal festő alkotók kiállítása 11-én, és nem mindennapi színházi eseményre invitálnak a komlói Leo Amici Alapítvány Drogterápiás Intézetének amatőrjei. Hogy a Linum Fesztivál nem csupán a művészet, hanem az élet egyéb területeit is felöleli, arra a Nagykovácsi-medence múltja és jövője címmel 14-én tartandó természetvédelmi kerekasztalbeszélgetés szintén jó példa. R. V. A III. Linum Művészeti Fesztivál megnyitója hétfő este fél hatkor lesz a nagykovácsi Amerikai Nemzetközi Iskolában. Bemutatkozik Linum németországi település, továbbá a badacsonyi Sipos Borház Linum vulcanum nevű bora, amelyből a fesztivál ideje alatt minden koncert után árverést rendeznek. Ezen a napon nyílik meg Morvay Zsuzsa keramikus és Csiky László szobrászművész kiállítása, továbbá A Budai-hegység egykor és ma című fotótárlat. Este fél nyolckor Bencze Ilona Örökség című zenés irodalmi estje hangzik el. Jegyek minden eseményre a Blaguss Volánbusz Utazási Irodában (Bp. V ker., Erzsébet tér; tel.: 317-7777), a Sütő utcai Tourinformnál (tel.: 317-9800), valamint nagykovácsi üzletekben és a helyszínen kaphatók.