Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. szeptember
2002-09-02
MÉCSZI-MDSÁO BUDAPEST 2002. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ Félmaratonnal rajtolt az őszi futószezon Hét nagy versenyt rendeznek még az idén - A mezőny mindig a város legszebb részein halad keresztül A tegnapi Nike Budapest Nemzetközi Félmaratonnal megkezdődött az őszi futószezon. A főváros utcáin még az idén hét nagy, többezres tömeget megmozgató verseny halad végig. A szervezők szerint a futás reneszánszát éli, ma már nincs világváros mozgalmas futóélet nélkül. Budapesten - a legnevesebb versenyekhez hasonlóan - a város legszebb részein futnak a versenyzők. MUNKATÁRSAINKTÓL A tegnapi Nike Budapest Nemzetközi Félmaratoni futóversennyel megkezdődött az őszi futószezon. Kelet-Közép-Európa legnépszerűbb utcai futóversenyén minden eddiginél többen, négyezer-ötszázan indultak el, és csupán százan kényszerültek azt idő előtt feladni. A résztvevők a huszonegy kilométeres táv során város főbb pontjain futottak keresztül: a verseny a Kós Károly sétányról rajtolt, érintette a Hősök terét, az Andrássy utat, a Roosevelt teret, a Lánchidat, a Clark Ádám teret, a Bem rakpartot, a Váci utat, a Dózsa György utat és az Állatkerti körutat. A férfiaknál egyébként kenyai, míg a nőknél magyar siker született. Az amatőr vagy profi futók naptárából aligha hiányozhatnak a legnevesebb fővárosi események. A legjelentősebb, legtöbb embert megmozgató fővárosi futóversenyek a Budapest Sportiroda nevéhez fűződnek, évente 70-80 ezer futó rajtol a sportiroda különböző rendezvényein. - A futás reneszánszát éli, ma már nincs világváros mozgalmas futóélet nélkül - állítja Kocsis Árpád, a BSI egyik vezetője. A legnevesebb versenyekhez - a budapesti eseményekhez hasonlóan - a városok legszebb pontjai adják a hátteret. Ilyen a Champs-Élysées és a Diadalív Párizsban, a Brandenburgi kapu Berlinben, a Tower Londonban vagy az Óváros Prágában - teszi még hozzá a cég vezetője, aki egyben a világ 140 nagy futóversenyét tömörítő AIMS vezetőségi tagja is. A sportiroda versenyeinek útvonalai is Budapest legszebb helyein vezetnek, sőt kifejezetten olyan városvédő futásokat is szervez a cég, ahol a sportolók figyelmét fővárosunk nevezetességei, értékei felé fordítják. A versenyek útvonala is érinti a város nevezetesebb pontjait, idegenforgalmi látványosságait. A nemzetközi események szervezését már 12-14 hónappal a verseny előtt elkezdi a szervezőgárda. A rendezők önkormányzati, rendőrségi és BKV-s szakemberekkel együtt választják ki a legmegfelelőbb útvonalat, készítik el a forgalomelterelési terveket. A legforgalmasabb csomópontokat igyekeznek elkerülni vagy a lehető legkevesebb ideig igénybe venni. A legkritikusabb helyek a táv elején vannak, amikor még együtt fut a sok ezer ember. A Lánchíd, vagy a körutak zárása sohasem több 25-30 percnél, míg más események esetén ez akár több óra is lehet, mint például a múlt hét végi Budapest Parádé - teszi hozzá Máth István, a Budapest Sportiroda igazgatója. A versenyek végén - hogy a hosszabb zárásokat elkerüljék - alternatív utakat választanak. Ezért nem fut például soha visszafelé is a mezőny az Andrássy úton, bármilyen szép lenne. A legnagyobb tömeget megmozgató őszi futóesemény a kizárólag hölgyeknek szervezett Tartsd a formád! Női Futógála. E futóverseny szervezése hálás feladat, hiszen évről évre egyre több hölgy érez magában elég elszántságot és nevez be a „testre szabott” rendezvényre. Tavaly például 17 700-an vállalkoztak a 2, 3, 6 vagy a 10 kilométeres távok teljesítésére. A szervezők, hogy a nagy létszámú verseny ne zavarja a közlekedést, a rövidebb távokat Margit-sziget területén kijelölt úton rendezik, egyedül a 10 kilométeres versenytáv résztvevői futnak ki a szigetről. A hagyományos őszi utcai futóversenyek közül a legnagyobb változással a 22. Futapest szervezői álltak elő - igaz, mint azt a szervezők mondják, kényszerből. A Futapest a főváros tradicionális eseménye; ez volt az első, nagy tömegeket megmozgató utcai futóverseny. A 80- as években sokan ennek a rendezvénynek a hatására kezdtek el futni. Tavaly azonban már csak nagyjából ötszázan álltak rajthoz. Lászay Dénes, a Futapest Klub elnöke a kényszerű útvonal-változtatások — nem futhattak a megszokott Rákóczi úton —, a tavalyi rossz idő, illetve a hoszszabb táv (14 kilométeres lett) számlájára írja a drasztikus létszámcsökkenést. Folytatás a 25. oldalon Négy és fél ezren vágtak neki a huszonegy kilométernek FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Nem véletlenül vasárnap, napközben rendezik a nagyobb futóversenyeket, hiszen ekkor a legkisebb a főváros forgalma. A versenyek útvonalát kialakító szakemberek elsősorban a tömegközlekedés igényeit mérlegelik. Ha például a futók a Duna partján is elhaladnak, szerencsésebb őket az alsó rakpartra terelni, ahol nincs tömegközlekedés. Alapszabály, hogy nem lehet több hidat egy időben lezárni, vagy a felső és alsó rakpartok forgalmát egyszerre korlátozni. Ha a versenyzők útja villamosvonalat is keresztez, a járműveket 10 percenként át kell engedni, akár a versenyzők megállításával is. S d íjjal vették be a Várat a honfoglalók Krími tatárok, törökök és honfoglalás korabeli magyarok mérték össze erejüket szombaton a budai Várban. A másfél száz induló nem a stratégiailag fontos pont ellenőrzéséért, hanem a Magyar Íjász Szövetség első történelmi országos bajnoki címéért küzdött. Honfoglalás kori íjásznak lenni egyáltalán nem hálás feladat. A magyarokra jellemző prémes süveg például kifejezetten zavaró lehet a nyár végi hőségben, egy korhű tatár felszerelés ráadásul bőven hazavágja az átlag magyar család teljes havi költségvetését. A középkategóriás íj - alapfelszerelés - 25-30 ezer forint, ezt pedig nem árt egy ötvenezres karddal megfejelni. Ehhez kell, mondjuk Mongóliából egy ott még mindig hétköznapi viseletnek minősülő kimenő öltözet, kiegészítőnek, pedig a csip-csup dolgok tárolására szolgáló tízezer forintos tarsoly és a húszezres csizma. (Mindegyik vásár fiaként hazavihető volt a rendezvényről.) Mindezen felül még az íjjal is el kell boldogulni. Behatárolja például a használók körét, hogy az eszköz egyszeri felajzásához legalább annyi erő kell, mint egy húszkilós súly felemeléséhez. (Eleink könyörgésbe foglalt nyilainak kilövéséhez kétszer ekkora izomkapacitás kellett.) A versenyre a baleseteket elkerülendő csak íjászegyesületi tagok nevezhettek, nekik húsz, különböző távolságban lévő és papírból készült lovag, kígyóbűvölő vagy pajzs meghatározott részét kellett eltalálniuk a Vár Újvilágkertjében, a Rondellán és környékén, valamint a Budapesti Történeti Múzeum belső udvaraiban. (Személyes megfigyelésem szerint lépcsőről igen nehéz megcélozni egy, a mélyben guggoló ember szakállát.) A tizenhárom kategóriában felvonuló versenyzőknek egyébként megérte a fáradozás, hiszen a helyezettek értékes íjakkal, tartozékokkal gazdagodhattak, a férfi versenyzők kedélyén pedig hatvan üveg bor is segített az I. Morgen Kupán. A korabeli hangulatról az ilyenkor elmaradhatatlan ősi sztyeppés zene gondoskodott, a jurtakonyhában pedig honfoglalás kori ételeket szolgáltak fel. Utóbbi konyha erősen vegetáriánus lehetett, a tűzön ugyanis árpagyöngyös zöldséges köleskása rotyogott, húsevők ezt némi pulykapörkölttel egészíthették ki. Az alapanyagokat állítólag régészek találták meg, az étel tehát autentikus volt. A laikusok Ondrik Tibor világ-, valamint Bánszki Gábor Európa-bajnok segítségével ismerkedhettek meg az íjászat fortélyaival. A Várban felvonultatott fegyverarzenál egyébként távolról sem csak papír bohócok és lovagi pajzsok átlyuggatására volt alkalmas. Az egyik résztvevő úgy jellemezte saját íját: ez egy gonosz fegyver, igazából nem is idevaló. Hatvankét fontos (azaz ekkora erő kell a felajzásához) vaddisznóra szokott vadászni vele. Úgyhogy nem is lőttek vele, nehogy „meghaljon valaki a városban”. V. M. P. „Tatárok, törökök és honfoglaló magyarok” versengtek fotó: szabó Barnabás Kívánatos vendég a futóturista A nemzetközi futóversenyek egyre jelentősebb szerepet játszanak a fővárosi turizmusban. Évről évre több turista azért jön Budapestre, hogy fusson: tavaly már több mint negyven országból körülbelül négyezren érkeztek. A robbanásszerű növekedést jelzi, hogy három éve még csak ezer, a kilencvenes évek közepén pedig csupán egy-kétszáz vendéget hoztak a futóversenyek. A futóturizmus jó hírverés a városnak - az utcai futóversenyeket általában Budapest leglátványosabb helyein, például a világörökségi Duna-parton rendezik, és üzletnek sem utolsó. A versenyek kedvéért ideláthatók hagyományos „jó” vendégnek számítanak, ezt jelzi például, hogy kétharmaduk repülővel jön. A turisztikai szakemberek tapasztalatai szerint másfélszer annyit költenek, és hosszabb ideig - általában legalább négy napig maradnak itt, mint az átlagos vendégek. Budapesten évente három-négy nagy, nemzetközi vonzerővel bíró és további 16-18 egyéb, elsősorban belföldieket megcélzó hosszútávfutó-versenyt szerveznek. A fő szezon ősszel van, ekkor zajlik a maratoni, a félmaratoni és a női tíz kilométeres verseny is. Kezdődhet a budapesti temetők fejlesztése A Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Rt. a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki döntése nyomán megkapta a legsürgetőbb temetőfejlesztési munkához szükséges pénzt a városházától. A 150 millió forintos extra támogatás legnagyobb részét - ötvenötmillió forintot - a csepeli temető bővítésére fordítaná a részvénytársaság. A temető kis híján megtelt, miközben a helyi lakosságszám az elmúlt években harmincezerrel nőtt, ezért újabb területet kell vásárolni. Az új telek legalább húsz évre megoldaná Csepel temetkezési gondjait - közölte az intézet igazgatója, dr. Simóka Kálmánné. A Farkasréti temető templomudvarának és alagsori kriptasorának rekonstrukciójára 34 millió forintot szán a BTI, ott az udvar szigetelésére, burkolatának és vízelvezetésének felújítására kellett a pénz. A társaság mindemellett újra megnyitná a kispesti öreg temetőt, ehhez mindenekelőtt rendbe kell tetetni a ravatalozót, ami 23 millió forintba kerül. Ugyanott színvonalas úthálózatot és térburkolatot is akarnak létesíteni, ehhez hétmillió forint szükséges. A BTI integrált számítástechnikai hálózatának kialakítására - amely a sírhelyek nyilvántartását is megkönnyítené - tizenhatmillió forintot kért a cég. A 150 millió fennmaradó részéből több kisebb feladatot oldanának meg, egyebek mellett rámpát építenek belőle a kerekes székeseknek a Fiumei úti sírkert ravatalozójánál; ez félmillió forintba kerül majd. B.T. Lapszél Soroksár Elkészült és szombaton a kerületi tanévnyitó keretében átadták a diákoknak az elmúlt négy év legnagyobb kerületi beruházását, a felújított és kibővített Grassalkovich Antal Általános Iskolát. A két tannyelvű oktatási intézménynek otthont adó épületre az elmúlt két és fél évben új szintet emeltek, az alsó két emeletet pedig teljesen egészében renoválták. A régi szárnyban zeneiskolát alakítottak ki, ezt szeptember 6-án vehetik birtokba a tanulók. A beruházás félmilliárd forintos költségét a városrész fizette. II. kerület A kerületben folyó játszótér-felújítási program keretében ma délelőtt adják vissza a gyerekeknek a felújított és szabványosított Zsigmond téri létesítményt. A játszóteret kerítéssel vették körbe, eltávolították a balesetveszélyes eszközöket, felépítettek egy játszóvárost és gumiburkolatot helyeztek el. A megvalósítás tizenhétmillió forintjából hétmilliót a főváros adott, a többit a került állta. * Kőbánya Ismét lehet pályázni Kőbányán a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjra. A kerület a felsőoktatásban részt vevő és az oda igyekvő fiatalokat támogatja. Az ösztöndíj elbírálása kizárólag a szociális rászorultságtól függ, a tanulmányi eredménytől függetlenül. A polgármesteri hivatalban átvehető űrlapokat szeptember 12. és október 11. között lehet beadni a szociálpolitikai csoportnál.