Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. október
2002-10-01
A XVI. kerületi polgármesterjelöltek 33 éves, gyermekkora óta a XVI. kerületben él. Tizenöt éve a közigazgatásban dolgozik, ahol a munka mellett végezte el iskoláit, az Államigazgatási Főiskolát és a jogi egyetemet. 1998- tól a XVI. kerületi önkormányzat alpolgármestere. Polgármesterré választása esetén törekszik arra, hogy a szakmai munka kerüljön előtérbe a pártpolitikai csatározások helyett. Úgy tűnik, mintha kicsit megállt volna az idő a kerületben - véli. Fontosnak ítéli, hogy folytatódjon az Orbán-kormány anyagi támogatásából megvalósult útépítések üteme, azonban ezt már lakossági hozzájárulás nélkül kívánja megvalósítani. Még mindig nincs a kerületnek egyetlen uszodája, strandfürdője sem nehezményezi, noha hetven évvel ezelőtt egyedül Szentmihályon volt három. A tehetetlenség ebben is megmutatkozik, hiszen elképzelések, tervek régóta léteznek, és a pénz jó része is rendelkezésre áll. Nem szabad tovább késlekedni, dönteni kell, és meg kell építeni. Az okmányiroda az a hely a hivatalban, ahol előbbutóbb mindenkinek meg kell fordulnia. Haladéktalanul kulturáltabb, az igényeknek megfelelő helyre kell költöztetni, és az ügyfélforgalom gyors, zavartalan lebonyolításához szükséges elegendő ügyintézőt kell biztosítani. A kerületi szakrendelő is meglehetősen lepusztult állapotban van, hiszen az üzemeltető Péterfy Sándor utcai kórház anyagiak hiányában csak elhanyagolható összeget tudott fordítani a felújításra, fejlesztésre. Remélhetőleg az új vezetésű fővárosi önkormányzattal sikerül megfelelő feltételekkel megegyezni, hogy a szakrendelőt a kerület átvegye, és a felújítás terheit közösen viselje a fővárossal. Friss szellemiségű, a kerület érdekeit előtérbe helyező önkormányzati vezetés lehet csak alkalmas az előtte álló feladatok megoldására - véli. Szívesen fogadja ezért bárki javaslatát, észrevételét. 1938-ban született Rákosszentmihályon, azóta is itt él. Legmagasabb beosztása főmérnök volt. Tíz éve az R+A, a Rákosszentmihályi és Árpádföldi Ház- és Lakástulajdonosok Egyesületének elnöke, 12 éve független önkormányzati képviselő. A kerületben a fejlesztési feladatok elmaradásának okát elsősorban az alkotó légkör hiányában, az örökös vitában, az eredménytelen döntésekben látja. Polgármesterré választása esetén legfontosabb céljának a megbékélés, az alkotó légkör megteremtését tartja a lakossági érdek megvalósításáért. Például a kerületnek nincs uszodája, harminc éve nem sikerült elérni, hogy legyen. Véleménye szerint az egyesületek jól példát mutathatnak a kerület érdekében tenni akarók összefogására. Az egyesület programjai minden kerületi lakos számára nyitottak, a nagyobb létszám miatt olcsóbbak, biztonságosabbak. Az önkormányzati munkában minden fillérre szükség van, ezért külön hatékonysági takarékossági programot készítenek százmilliós nagyságrendű eredménnyel - tervezi. Első lépésként megszüntetné a két felesleges alpolgármesteri posztot, ez egy ciklus alatt körülbelül hatvanmillió forint megtakarítást hozna. Az önkormányzatnak is lépéseket kell tennie a várható gazdasági nehézségek, a globalizáció negatívumai és az EU-csatlakozás átmeneti idejének életszínvonalat csökkentő hatásai ellen. Az önkormányzatnak segítséget kell adnia a lakosság azon részének, amelynek a tartalékai máris kimerültek. A költségvetés megfelelő kezelése mellett a kerületi vállalkozások szűkülő piaci lehetőségeinek bővítését tervezi, közhasznú társaságok alapításával olcsóbbá tenné a költségvetésben szereplő munkák egy részét, és munkahelyeket teremtene a kerület lakói számára. Több egyesület független képviselői a SZTE irányításával a civil munkát szeretnék önkormányzati szintre emelni, polgármesterjelöltként ezt képviseli ő is. 1944-ben született. Szervező közgaz-dász, 48 éve a XVI. kerület lakója, iskoláit is itt végezte, majd az akkori legnagyobb üzemben, az EMG-ben lett szakmunkás, gazdasági és politikai vezető. Dolgozott gazdaságpolitikusként az Ikarusban is, és 1989-1990-ben ő volt a kerület utolsó tanácselnöke. Több , mint 30 éves vezetői múltja van. 1985—1990-ig tanácstag, majd 1990- 1998 között önkormányzati képviselő és bizottsági elnök, e megbízatásaiban ál-lamigazgatási gyakorlatot szerzett. Noha nem tagja az SZDSZ-nek, megy tiszteltetésnek vette, hogy baloldali beál- Iítottságú emberként rá gondoltak - jelentette ki. Örömmel vállalta a felkérést, mert úgy érzi, hogy vezetésével, programjával és legfőképpen pártsemleges önkormányzati hozzáállásával leendő , képviselőtársai segítségével a következő években a XVI. kerület felzárkózhat a főváros sikeres kerületeihez. Programja sok területen egybeesik jelölttársai ígéreteivel - mutatott rá. Kiemelten szeretne foglalkozni a kerület infrastruktúrájának fejjesztésével, a közművesítés befejezésével, az MO-ás ügyének rendezésével, a közlekedési káosz megszüntetésével, a kerületi vállalkozók közügyekbe való nagyobb arányú bevonásával. Szívügye a szociális problémák enyhítése, elsősorban a fiatalok lakáshoz juttatásával, az idősek létbiztonságának megteremtésé- vel (idősek otthona, életjáradék), a kerület szociális és egészségügyi ellátásának I növelésével kíván tenni ezért. Megválasztása esetén első teendőjének I a polgármesteri hivatal lakosságot érintő I szolgáltatásaiban mutatkozó tarthatatlan állapot megszüntetését tekintené, ami a lakosság és az ott dolgozók szempontjából is szükséges. Véleménye szerint egy ilyen apparátus sikeres irányításához kevés a lelkesedés, szükséges hozzá a megszerzett vezetői szaktudás és gyakorlat. Az eltelt 30 év eredményei és számtalan kerületi lakos személyes megkeresése miatt vállalta el a jelöltséget. DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP) 1949-ben született, politológus, 1981- től az ELTE Jogi Karának oktatója. Az MSZP alapító tagja, az MSZP budapesti szervezeteinek alelnöke, majd elnöke. 1990-től a Fővárosi Közgyűlés tagja. 1994-től a XVI. kerület országgyűlési képviselője, a külügyi bizottsság tagja. 1998-tól a XVI. kerület polgári mestere. A Lengyel Köztársaság Szolgálatáért érdemrend lovagkeresztjének tulajdonosa. A Demény Pál Alapítvány egyik létrehozója és kurátora. 1998 és 2002 között polgármesterként , kisebbségi háttere volt a kerületi képviselő-testületben. Azt reméli, hogy az új választások eredményeként olyan testületi többség alakulhat ki, amely jól tudja segííteni majd célja megvalósításában, és ez: hozzájárulni egy fejlődő kertváros építéséhez, ahová jó hazajönni, ahol jó élni. Ezért megválasztása esetén tovább erősíi a kerület közbiztonságát, támogatja a rendőrséget, a polgárőrségeket. Létre- hozza a saját közterület-felügyeletet, folytatja a közműfejlesztéseket, a csatornák, a burkolt utak, az útfelújítások meg- s valósítását, törekszik a közúti forgalom csillapítására. Folytatja a kerület intézmé-nyeinek felújítását, kulturális és sportcentrummá kívánja fejleszteni az Erzséb Ibet-ligetet, tanuszodát kíván létesíteni Rákosszentmihályon. Tervezi középtávú kerületfejlesztési program kidolgozását. Ebben szerepel majd a kerületrészek fejjettsége közötti infrastrukturális különbségek felszámolása, az önkormányzati ingatlanok fejlesztése, hasznosítása, a vállalkozói tőkének a fejlesztésekbe való bevonása. Szándékában áll megnyitni a lehetőséget a szociális és emelt szintű bérlakások építésére, és az arra alkalmas helyeken vállalkozói területeket kialakítani, hogy a vállalkozások ne zavarják a lakóközösségeket. Az időskorúak ellátáának kiterjesztését kezdeményezi, a rendelőintézet kézbevételével javítaná a kerületi szakellátást. Szorgalmazza az Örs vezér tere-Gödöllő HÉV gyorsvasúttá alakítását, a tömegközlekedés javítását. ZSINKA LÁSZLÓ (MIÉP) 1953-ban született. Közgazdász, nemzetközi sakkmester, 1994—1998-ig a XVI. kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának tagja, 1998 óta a Fővárosi Közgyűlés képviselője. Jelenleg a főváros tulajdonosi bizottságában és egészségügyi és sportbizottságában tevékenykedik, MIÉP-frakcióvezető. Polgármesterré választása esetén célja a XVI. kerületi önkormányzat képviselőtestületében a tulajdonosi szemléletű vagyongazdálkodás, és egy pályázatfigyelő rendszer felállítása. Meg kívánja szüntetni a lakossági önerőből való közműépítés gyakorlatát. Szükségesnek tartja a lakossággal való kapcsolattartás, a tájékoztatás javítását, az okmányirodán jelenleg is tartó állapotok megváltoztatását, a Jókai utcai rendelőintézet végleges kerületi tulajdonba vételét, és ezzel párhuzamosan a teljes körű felújítását. Tervezi az iskolák felújítására szánt összeg megduplázását. Sportolási lehetőséget biztosítana fiatalnak és idősnek egyaránt, megoldaná az Ikarus-pálya régóta halogatott ügyét, és tarthatatlannak tartja, hogy a XVI. kerületben (a fővárosban egyedül) nincs uszoda vagy strand. Célja békés kertvárosi életkörülmények biztosítása, a közlekedés és a forgalomirányítás lakosságközpontú újragondolása, szakszerű forgalomcsillapítás. Az Erzsébet-liget rendezését, közműveinek fejlesztését, a romos épületek lebontását, a strand újjáépítését tervezi. Szándékában áll egy kerületi tévéadás beindítása, amely élőben közvetítené a testületi üléseket is. Kerékpárutat létesítene a Szilas-patak völgyében, lépéseket tenne a sashalmi postahivatal viszszaállításáért, szorgalmazná a szociális bérlakásépítést és a külső kerületrészek fokozott fejlesztését. A helyi kisvállalkozók támogatására készül, és a kerületet plazamentes övezetnek szeretné megtartani. A mozgáskorlátozottak számára az intézmények akadálymentesítését és a kerületi szociális támogatások rendszerének átláthatóbbá tételét is sürgeti. PRATZNER GYŐZŐ (Sashalmi Ingatlantulajdonosok Egyesülete) SZABÓ IMRE GÁBOR (SZDSZ) DR. CSÖMÖR ERVIN (Fidesz-MDF-MKDSZ) NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. OKTÓBER 1., KEDD 25 Kertvárosi „kihelyezett fogadóórák” Az elviselhetetlen átmenő gépjárműforgalom indulatos lakossági fórumok visszatérő témája A XVI. kerületi önkormányzat képviselőtestülete különleges összetétellel alakult meg 1998-ban. A huszonnyolc fős testületbe tíz politikai párt, civil szervezet képviselője került be, olyan szocialista polgármester vezetésével, akinek a háttere kisebbségi volt. Ezért a konszenzuskeresés, a partneri együttműködés alapfeltétele volt az eredményes testületi munkának. Az MSZPSZDSZ és a Fidesz- FKGP-KDNP képviselőcsoportok közös irányításra vállalkoztak, a polgármester munkáját egy szocialista és két fideszes alpolgármester segítette. A XVI. kerület gazdálkodása stabil, pénzügyi helyzete szilárd volt az elmúlt időszak során, noha a számítások szerint a központi finanszírozás reálértéke csökkent, és a felhasználhatósága zömében meghatározott feladatokhoz kötődött. A költségvetés főösszege 5,4 milliárd forintról 7,8 milliárdra nőtt, és míg a fejlesztésre fordított előirányzat 1998-ban a teljes költségvetés 16,8 százalékát tette ki, 2002-ben ez a részarány 27,6 százalékra emelkedett. A ciklus során hitelfelvételre és vagyonfelélésre nem került sor. A fejlesztési források között kiemelkedő a több mint kétszeresére nőtt iparűzésiadó-bevétel és a fővárosi és a központi keretekből pályázatokon elnyert, évente több százmillió forint. Ebben a ciklusban számos új feladatkör került az önkormányzatokhoz, ezek jelentős pluszterhet jelentettek a XVI. kerület számára is. Például az okmányiroda működése körüli anomáliák jócskán (és joggal) kaptak lakossági kritikát. A fennakadások fő okát az iroda rendkívüli túlterheltségében látják. Várhatóan az okmányiroda Baross utcai elhelyezése feloldja majd a működési zavarokat. A lakossági kapcsolatokat szolgálta az 1999 tavaszán rendszerbe állított zöldszám (06-80-200-939) is, amelyre évente öthatszáz lakossági panasz, jelzés érkezik. A hivatalos fogadóórákon túl a közvetlen lakossági információáramlást segítette a polgármester által meghonosított „járőrözés”, vagyis a fővárosban egyedülálló kihelyezett fogadóórák rendszere, amelyet a kerületi rendőrkapitánnyal közösen rendszeresen a városrész különböző részeiben tartottak meg. Itt a helyszínen, személyes találkozások és bejárások során szembesülhettek az adott kerületrész közlekedésének, közbiztonságának, ellátásának neuralgikus pontjaival. A XVI. kerületben a rendszerváltás óta eltelt tizenkét év harmadik önkormányzati ciklusában egyedül több fejlesztésre került sor, mint az előző kettőben együttvéve - összegezték szakemberek. Bár a döntést kemény vita előzte meg, de végül megépült a Szilas II. gyűjtőcsatorna, amely a kerület délkeleti részein, Cinkota és a Nógrádverőce utca környékén a csatornázási gondok végleges megoldását jelenti. Központi és fővárosi támogatásból összesen 864 millió forintot nyert el a kerület Cinkota és Mátyásföld vízgyűjtőire. 1999 óta 51 utcában 17 kilométer csatorna épült a kerületben, 22 kilométer út készült el, összesen 85 kerületi kezelésben lévő utcában. A nagyobb volumenű munkák egyike volt a Szlovák út, idén pedig a Rákosi út és György utca hamarosan elkészülő felújítása. Ezenkívül a kerület saját forrásából kilenc utcában, 3,5 kilométer hosszan fektettek le aszfaltszőnyeget, nyolc utcában sárjázó is épült. Negyvenhat új buszmegálló készült el, az Újszász utcában pedig két új jelzőlámpás átkelőt létesítettek. A kerület intézményhálózatának működési kiadásai a költségvetés mintegy felét teszik ki. A kerület 13 iskolájában és tíz óvodájában hatezer iskolást és 2200 óvodást oktatnak-nevelnek. 1999-ben kezdett átfogó vizsgálat alapján elkészült a kerület oktatásfejlesztési terve, amely tartalmazza az oktatási intézmények működtetésének alapelveit. A ciklus során sikerült a korábbi szintet tartani, drasztikusabb lépésre, intézmény-összevonásra, iskolabezárásra nem került sor, és kiemelkedően nagy összeget, több mint százmillió forintot költöttek oktatásfejlesztésre. A négy év egyik jelentős eseménye volt az új zeneiskola átadása. Az országos hírű Rácz Aladár Zeneiskola új épületében a kerület egy koncertteremmel is gazdagodott. Megkezdődött az „évente egy óvoda, egy iskola” felújítási program. Az oktatási intézmények rekonstrukcióját segíti a kiskincstári rendszer bevezetéséből származó megtakarítás is. E ciklus idején sem sikerült érdemben előbbre jutni a kerület egészségügyi szakellátásának átvétele ügyében, és bár több elképzelés vetélkedik egymással, nem született döntés uszoda-strand ügyben sem. Az önkormányzat kiemelkedően jó kapcsolatban van a helyi rendőrkapitánysággal. A támogatás részeként öt lakást, összesen hat személygépkocsit, valamint a cinkotai „legényszállást” vehették át a kapitányság munkatársai, és érezhetően jó hatása volt a körzeti megbízotti rendszer visszaállításának is. Régóta állandósult gondja a kertvárosiaknak az a teher, amelyet a kerületet érintő, egyre erősödő átmenő közlekedési forgalom okoz. Az indulatos lakossági fórumok tanúsága szerint különösen a Vidámvásár, az Ostoros és a Szlovák úton lakók szenvedik meg az M0-ás autópálya M3-at és M5-öt összekötni hivatott, el nem készült szakaszának hiányát, de az ezekkel párhuzamos utak, utcák mindegyikére már-már elviselhetetlen nyomással nehezedik a városból kifelé tartó, illetve a városközpont felé igyekvő gépjárművek forgalma. Hasonlóképpen az elmúlt években különösen megnőtt a György, a János, a Rákóczi és a Pálya utcákra nehezedő forgalmi teher. Érzékelhető enyhülést legtöbben attól várnak, ha megépül a tervezett M0-ás autópálya, amely az átmenő forgalmat a kerületen kívül vagy annak peremén vezeti el. Ez a téma megosztotta a képviselő-testületet is, amint azt a visszatérő heves viták jelezték a testületi üléseken, lakossági fórumokon és az elkerülő autópálya nyomvonalával kapcsolatos szakmai bemutatókon is. Volt olyan képviselő, akinek meggyőződése, hogy a kerületi közúti forgalom akár felére is csökkenhet az MO-ás megépítésével, és olyan is, aki tiltakozott az MO-ás Árpádföld és Csömör közé tervezett nyomvonala ellen, mert véleménye szerint ez a vonal újabb rendkívüli terheket fog róni a kerület egészére. A négy év alatt nem sikerült megalkotni a kerület közlekedési koncepcióját, ez a feladat is a következő testületre vár. Cs. K. É. Ide költözik az okmányiroda FOTÓ: KOVÁCS BENCE Tizenkét kisebbségi önkormányzat A négy évvel ezelőttihez képest akár megkétszereződhet az idei helyhatósági választások után a megalakuló kisebbségi önkormányzatok száma a XVI. kerületben. MUNKATÁRSUNKTÓL Jelenleg hat kisebbségi önkormányzat működik a XVI. kerületben: a cigány, a horvát, a lengyel, a német, az örmény és a román. A Helyi Választási Bizottság a kisebbségek kezdeményezésére október 20-ára kitűzte a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbségi önkormányzati választást. (A választási törvény szerint a választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható kisebbségi képviselők száma.) A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal Választási Információs Szolgálatának adatai szerint a XVI. kerületben 12 kisebbségi önkormányzatba öszszesen 114 képviselőjelölt jelentkezett. A Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás 2001 kiadványának a nemzetiségi kötődésre vonatkozó adatai szerint a XVI. kerület 71 028 lakójából 211-en vallották magukat a német, 5-en az örmény, 15-en a ruszin, 37-en a román, 17-en a szlovén, 37-en a szlovák, 50-en az ukrán, 26-an a bolgár, 158-an a cigány (roma, beás, romani) nemzetiséghez, illetve etnikumhoz tartozónak. 18 görög, 41 lengyel, 22 horvát nemzetiségű kerületi lakost regisztráltak. Ezektől eltér azoknak a száma, akik az adott nemzetiség kulturális értékeihez, hagyományaihoz kötődőnek vallották magukat, illetve a nemzetiség nyelvét anyanyelvükként beszélik, és a statisztika kitér azokra is, akik az adott nyelvet családi, baráti körben használják. A legnagyobb lélekszámú német kisebbség esetében például a 211 nemzetiséghez tartozó mellett 294-en a kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődnek, 110- en német anyanyelvűek és 263-an beszélik a németet családi, baráti körben.