Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. november

2002-11-12

Gödöllői kastély: milliárdok kellenének Az elmúlt évben a szállodai vendégek több mint egynegyede üzleti, további 13 százaléka konferencián részt vevő turis­ta volt - hangzott el hétfőn egy szakmai tanácskozáson. Faragó Hilda, a Minisz­terelnöki Hivatal turisztikai államtitká­rának kabinetfőnöke elmondta: a meg­rendezett konferenciák száma alapján készült ranglistán Budapest a világ váro­sai között a 17., hazánk az országok rangsorában a 24. helyen állt. A konfe­rencia- és üzleti turizmus azért nagyon jelentős ágazat, mert ezek a turisták egy átlagos vendég költéseinek hat-nyolc­szorosát produkálják. A Gödöllő és Környéke Regionális Tu­risztikai Egyesület (GKRTE) és a CEU Konferencia Központ közös rendezvé­nyén Faragó Hilda azt is elmondta: jövő­re várhatóan 19 milliárd forint lesz a tu­risztikai célelőirányzat, ám ebből a pénz­ből 10,6 milliárdot már idei döntésekkel elköltötték. A kabinetfőnök arról is hírt adott, hogy a készülő nemzeti fejlesztési tervben a turizmus önállóan nem szere­pel, ám szinte valamennyi fejezet foglal­kozik turisztikai kérdésekkel is. A tanácskozáson Körösvölgyi László, a Gödöllői Királyi Kastély Kht. vezetője ki­fejtette: a kastély fenntartására ma évente százmilliókat kell költeni. Bár ez Európa második legnagyobb barokk kastélya, je­lenlegi állapotában nem tud önfenntartó lenni. Körösvölgyi szerint 14 milliárd fo­rintnyi befektetéssel lehetne létrehozni egy modern, jó állapotú, konferenciák rendezésére is alkalmas épületet a kas­télyból. A pénzből 260 szobás szállodát, hatszáz fős konferenciatermet és 1600 négyzetméternyi kiállítóhelyiséget lehet­ne létrehozni. Körösvölgyi szerint az a je­lenlegi koncepció, mely szerint az épület­ben csak 13 luxusapartmant alakítanának ki, üzletileg elvetélt ötlet. A GERTE hétfői programján bemutat­kozott a TETT, a Turisztikai Egyesületek és Tourinform Társulások új szerveződése is. Daubner György ügyvivő a Népsza­badság kérdésére elmondta: céljuk az, hogy a szakmai szervezetek aktív közre­működésével egy szolgáltató egyesületet hozzanak létre. Ennek jegyében elkészí­tik saját turizmusfejlesztési és turizmus­marketing koncepciójukat. H. J. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. NOVEMBER 12., KEDD 25 Számítógép a patkányok elleni harcban A rágcsálók irtását a WHO a világ legjobban szervezett hosszú távú programjának tartja Három évtizede még kétmillió patkány élt a fővárosban, ma már csak elvétve fordulnak elő: évente csupán százötven helyen bukkannak fel a többféle beteg­séget terjesztő rágcsálók, ez pedig az egész világon egyedülálló. Irtás nélkül azonban másfél év alatt újra ellepnék a várost a patkányok. Irtásuk módszerét az Egészségügyi Világszervezet 1998 őszén megjelentetett kiadványában a vilá­gon a legjobban szervezett hosszú távú programként mutatta be. Harminc éve patkánymentes Buda­pest, az évfordulót mégsem követi ün­nepségsorozat, hiszen a kártevők hiá­nyához már tökéletesen hozzászoktak a fővárosiak. Tavaly a főváros 226 ezer épülete, létesítménye közül mindössze 166-ban láttak patkányt, ez 0,075 száza­lékos fertőzöttséget jelent. A teljesít­mény helyes megítélést segíti, hogy a nagyvárosok közül mostanáig az egész világon csak Budapesten irtották ki a rágcsálókat - mondta lapunknak az ir­tást végző Bábolna Bio vezetője, Bajomi Dániel. A probléma nagyságát jelzi, hogy a fertőző és parazitás betegségeket, vala­mint a veszettséget terjesztő patkányok­ból a 1960-as évek végén még kétmillió élt a fővárosban, az általuk évente oko­zott kárt akkor 300-400 millió forintra becsülték. A kártevőktől annak ellenére sem sikerült megszabadulni, hogy 30-50 millió forintot költöttek az ellenük foly­tatott hadjáratra. (Összehasonlításképp: jelenleg évente százhúszmillió forintért patkánymentes a város.) A rendkívül súlyos helyzet miatt­­ száz objektumból átlagosan 33-ban for­dult meg rágcsáló -, 1971-ben a Fővá­rosi Tanács elrendelte, hogy Budapest teljes, 525 négyzetkilométeres területét patkánymentesíteni kell. A feladattal a Bábolna Környezetbiológiai Központot bízták meg, ez a cég végzi azóta is ezt a munkát. Másfél éven keresztül össze­sen 121 ezer házba, pincébe, gyárba, valamint a csatornahálózatba és a köz­területekre helyezték ki a mérget. En­nek hatására vált 1973-ra Budapest olyan várossá, ahol csak hírből ismerik a patkányt. A cég egyedülálló technológiát dol­gozott ki a kártevők ellen, ennek lénye­ge, hogy számítógépen tartják nyilván, hogy hol és mikor bukkant fel rágcsáló, és ezeknek az adatoknak az alapján üte­mezik a munkálatokat. Meghatározott időközönként külön ellenőrzik a szenny­vízcsatorna-rendszert is. A patkányokat ezután mérgezett csalétekkel teszik el láb alól. Az alkalmazott irtószer a me­legvérű élő szervezetekre veszélyes, azonban a mérget olyan - a veszélyre fi­gyelmeztető felirattal ellátott - dobo­zokban, ládákban helyezik el, amelyek­hez csak a rágcsálók férnek hozzá. Az irtásra az érintett területen plakátokkal és balesetvédelmi tájékoztatókkal is fel­hívják a figyelmet. A módszer világszer­te ismertté vált, az Egészségügyi Világ­­szervezet (WHO) 1998 őszén megjelen­tetett kiadványában a világon a legjob­ban szervezett hosszú távú programként mutatta be. Az elmúlt években évente átlagosan 350-450 bejelentés érkezett a Bábolna Biohoz, a gyanú azonban csak minden harmadik esetben igazolódott be. A pat­kányok elsősorban a szennyvízcsatorna­hálózatban, a folyó- és patakpartok men­tén, az állattartó telepeken és a szemétte­lepeken fordulnak elő. A pályaudvarok, kikötők, vágóhidak, piacok is veszélyez­tetettek, mert oda könnyen kerülhetnek vidékről állatok. A patkányok távoltartása érdekében a fővárosi önkormányzat az idén újabb közbeszerzési pályázatot írt ki, ezt szin­tén a Bábolna Bio nyerte meg. A társa­ságnak a szerződés szerint 2007-ig kell a rágcsálómentességről gondoskodnia. Irtás nélkül ugyanis a kártevők száma alig másfél év alatt ismét elérné a két­milliót. V. M. P. Meghatározott időközönként külön ellenőrzik a csatornarendszert FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR A PATKÁNNYAL FERTŐZÖTT FŐVÁROSI OBJEKTUMOK SZÁMA (darab) Kigyulladt a felújításra váró troli Egyenként húszmillióért rekonstruálják a járműveket Folytatás 23. oldalról A hárommillió forintos kár ugyan je­lentős, a trolit - akárcsak az összes IK- 280-ast - hamarosan húszmillió forintért újítják fel teljesen. A társaság a közel­múltban a 70-es vonalán forgalomba állí­totta azt a tizenöt darab alacsony padlós trolit, amelyet a Környezetvédelmi Alap Céltámogatás segítségével vásároltak. A főváros és a BKV vezetőinek ígérete sze­rint jövőre újabb húsz új troli áll majd forgalomba, a tervek szerint 2005 végére a teljes járműpark megújul. A BKV azonban nem csak a trolik cse­réjét tervezi. A teljes buszpark rekonst­rukciója mellett megkezdődött a szent­endrei HÉV-vonal felújítása is. A vágá­nyok, a biztosító- és áramellátó berende­zések, valamint a távközlési rendszer ál­lapota miatt a felújítást már nem lehetett tovább halogatni. Szakértők szerint há­rom év alatt több mint hétmilliárd forint­ból lehetne rendbe hozni a szentendrei HÉV-vonalat. A BKV-ra váró legnagyobb feladat a 2-es metróvonal infrastruktúrájának és járműparkjának teljes felújítása. Az el­avult áramellátási, biztosítási és távközlé­si rendszer, a hiányos tűzvédelem és a csaknem harmincéves szerelvényeken kí­vül a barátságtalan és ódivatú mozgólép­csők és állomások is megújulnának. A lépcsőzetesen végrehajtandó ötéves program tervezett költsége összesen 21,5 milliárd forint lenne. N. H. E. Rendbe hozták a palotai játszóteret Átadták tegnap a XV. kerületben az EU-normák szerint felújított Besenyő parki játszóteret. Az átépítésre a kerület harminckétmillió forintot fordított, ebből csaknem kétezer négyzetméter korszerű, szabvány játékokkal felszerelt teret kaptak a gyerekek és a pihenni vágyók. A felújítás egy hónapig tartott, az átvétel során a megrendelő önkormányzat mindent rendben talált fotó: mit bruzák noémi Hazatér Brémából a szamizdat Prága, Berlin és Brüsszel után jövő év ta­vaszán Budapesten is bemutatkozik a brémai egyetem kelet-közép-európai sza­­mizdatkultúrát bemutató kiállítása.­­ A brémai gyűjtemény egy része „hazaérkezik” - mondta tegnap a Mille­náris Parkban a kiállításról tartott sajtótá­jékoztatón dr. Wolfgang Eichwede, a Ke­let-európai Kutatóintézet igazgatója, a Brémai Egyetem kelet-európai politiká­val és történelemmel foglalkozó tanszék­ének vezetője. A Németországban két év­tizede gyűjtött anyag több tétele ugyanis Magyarországról származik. Ilyen példá­ul az a stencilgép, amelyen Demszky Gá­bor 1990 előtt saját kezűleg készítette a szamizdat kiadványokat, majd a brémai intézet gyűjteményének adományozott. Bár a kollekció nagyrészt az orosz, a lengyel és a cseh földalatti mozgalmak tárgyait tartalmazza, Eichwede kiemelke­dően fontosnak tartja a gyűjtemény ma­gyar darabjait. A főpolgármester hozzá­tette: a magyarországi underground nem merült ki a tiltott iratok sokszorosításá­ban, önálló kulturális irányzat fejlődött a mozgalomból. Ezért a hazai szamizdat „termékei” alatt - az előállítás eszközei mellett - festményeket, könyveket, grafi­kákat, kéziratokat, performance-okat, sőt színházi előadásokat is érteni kell. Vagyis minden olyan művészi-kulturális meg­mozdulást, amely az egykori hatalom képviselői ellen irányult. A brémai anyagot Berlinben, Prágá­ban, majd a brüsszeli Európai Parlament­ben mutatták be. Ez utóbbi helyszínen határozták el a szervezők, hogy a vándor­­kiállítás következő állomása Budapest lesz. Demszky szerint a kollekció befoga­dására a Millenáris Park a legalkalma­sabb hely a fővárosban. December 31-én bezár az Álmok álmodói - világraszóló magyarok című tárlat, így a kiállítócsar­nok egyik termébe beköltözhet a kelet­európai szamizdatkultúra. Wolfgang Eichwede úgy nyilatkozott, a budapesti kiállítás megnyitása előtt a brémai intézet kutatásokat folytat a témában Magyaror­szágon, és ennek kiadásait magára vállal­ja. A fővárost terhelik viszont a kiállítás anyagának szállítási, biztosítási számlája és a tárlat megrendezésének költsége. Valaczkay Gabriella A patkány jelenlétére rágásnyomok­ból, ürülékből, láb- és faroknyomok­ból vagy a szagból következtethe­tünk. Amennyiben ilyet észlelünk, akkor haladéktalanul jelentsük a 432-0412-es vagy a 432-0415-ös te­lefonszámokon, illetve a 432-0401- es faxon. A bejelentés e-mailen is el­küldhető az info@babolna-bio.hu címre. A cég a bejelentéseket egy­két napon belül kivizsgálja, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Az irtás ingyenes. Takaróakció hajléktalanoknak Ma indul a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat téli akciója: meleg takarókat gyűjtenek a hajléktalanoknak. A szer­vezők legalább tízezer takaróra szá­mítanak. A Budapesten élő, becsült adatok sze­rint is legalább 15 ezer hajléktalan ellá­tását 18 civil szervezet végzi. A legna­gyobbak között van a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely évek óta ko­moly erőfeszítéseket tesz az országban, de főleg a fővárosban egyre na­gyobb lélekszámban meg­jelenő hajléktalanok meg­segítéséért. Az ő kezdeményezé­sükre működik a XIII. ke­rületi Vágány utcai haj­léktalanvonat, ahol már október óta minden este kitehetik a „megtelt” táb­lát, mert a 110 ágyra es­ténként 130 jelentkező is kopogtat. A vonatszálló vezetője, Kenessey Balázs szerint a tél előrehalad­tával a helyzet egyre drámaibb lesz. Szá­mítanak arra, hogy megismétlődik a ta­valyi eset és egy-egy fagypont körüli hőmérsékletű éjszakán akár 140-150 fe­dél nélküli is jelentkezik a meglévő he­lyekre. Hétfőtől szombatig fogadja a hajlék­talanokat a XI. kerület Móricz Zsig­­mond téren és az I. kerületi Batthyány téren a máltaiak mozgó orvosi rendelője. Az Eőry Ajándok vezette mentő utcai háziorvosi ellátást és szociális ügyek in­tézését végzi a szabad ég alatt. A hónap meghatározott napjain pedig hívásra a hajléktalanellátó intézményekben és a közterületen végez szűrést a szolgálat mozgó tüdőszűrőbusza. Ezenkívül a fő­város négy pontján nappali melegedőket működtetnek, ahol a tisztálkodási, mo­sási lehetőségeken kívül teát és zsíros kenyeret kaphatnak a betérők. A máltaiak most kezdődő téli akció­jukban meleg takarókat gyűjtenek az ut­cán élőknek. Reményeik szerint sok emberben éb­red fel a felelősségérzet a legelesettebbek iránt és követik Szent Márton pél­dáját, aki köpönyegét osz­totta meg egy szegény emberrel — bizakodik az akció sikerében a főszer­vező Menti Péterné, aki legalább tízezer takaróra számít. Szükség is lesz er­re a mennyiségre, mert az utcán élők nem tudják ta­karójukat tisztítani, és az elpiszkolódott pokrócokat majd kidobják. A hét végén, november 15-től kezdő­dő krízisellátás részvevői aggódnak az előttünk álló tél miatt. Félő, ha nem kap­ják meg időben az ellátáshoz szükséges pályázati pénzeket, akkor a programokat nem tudják majd beindítani. A szakem­berek egy része komolyan tart attól, hogy az idén bekövetkezik, amitől évek óta tartottak: összeomlik a hajléktalano­kat ellátó rendszer a fővárosban, és egy­re többen rekednek a közterületeken. V. R. I. A TAKARÓGYŰJTŐ AKCIÓ FŐVÁROSI HELYSZÍNEI 111., Miklós utca 32. 111., Kelta utca 5. VI. , Eötvös utca 21. VII. , Murányi utca 38. XI. , Borszék utca 1. XII. , Szarvas Gábor utca 58-60. XII., Moszkva tér 17. XIV., Szatmár utca 26. Ravatalozó épült Gödön Háromévi közösségi munka eredménye­ként ismét működik és látogatható Alsógöd korábban már bezárt temetője. A helyreállított, nyolcvanéves sírkertben felavatták az új ravatalozót, amelyet öt­millió forintból épített a gödi önkor­mányzat. Az 1920-as években megnyitott temetőt fél évszázaddal később bezárták, használhatatlanná vált ravatalozóját le­bontották. A város déli végében fekvő te­mető újbóli megnyitását azonban sokan kérték, a helyiek három évvel ezelőtt hozzá is kezdtek a rendbetételéhez. Mint a ravatalozó avatóünnepségén az egyik kezdeményező és a munkák meg­szervezője, Virágh Lászlóné pedagógus elmondta: három év alatt kitisztították a temetőt, járhatóvá tették a sírok közötti utakat, haranglábat építettek - ez a gödi piarista szakmunkásképző diákjainak munkája - és keresztet állítottak. B. J. G.

Next