Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. november
2002-11-12
Gödöllői kastély: milliárdok kellenének Az elmúlt évben a szállodai vendégek több mint egynegyede üzleti, további 13 százaléka konferencián részt vevő turista volt - hangzott el hétfőn egy szakmai tanácskozáson. Faragó Hilda, a Miniszterelnöki Hivatal turisztikai államtitkárának kabinetfőnöke elmondta: a megrendezett konferenciák száma alapján készült ranglistán Budapest a világ városai között a 17., hazánk az országok rangsorában a 24. helyen állt. A konferencia- és üzleti turizmus azért nagyon jelentős ágazat, mert ezek a turisták egy átlagos vendég költéseinek hat-nyolcszorosát produkálják. A Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület (GKRTE) és a CEU Konferencia Központ közös rendezvényén Faragó Hilda azt is elmondta: jövőre várhatóan 19 milliárd forint lesz a turisztikai célelőirányzat, ám ebből a pénzből 10,6 milliárdot már idei döntésekkel elköltötték. A kabinetfőnök arról is hírt adott, hogy a készülő nemzeti fejlesztési tervben a turizmus önállóan nem szerepel, ám szinte valamennyi fejezet foglalkozik turisztikai kérdésekkel is. A tanácskozáson Körösvölgyi László, a Gödöllői Királyi Kastély Kht. vezetője kifejtette: a kastély fenntartására ma évente százmilliókat kell költeni. Bár ez Európa második legnagyobb barokk kastélya, jelenlegi állapotában nem tud önfenntartó lenni. Körösvölgyi szerint 14 milliárd forintnyi befektetéssel lehetne létrehozni egy modern, jó állapotú, konferenciák rendezésére is alkalmas épületet a kastélyból. A pénzből 260 szobás szállodát, hatszáz fős konferenciatermet és 1600 négyzetméternyi kiállítóhelyiséget lehetne létrehozni. Körösvölgyi szerint az a jelenlegi koncepció, mely szerint az épületben csak 13 luxusapartmant alakítanának ki, üzletileg elvetélt ötlet. A GERTE hétfői programján bemutatkozott a TETT, a Turisztikai Egyesületek és Tourinform Társulások új szerveződése is. Daubner György ügyvivő a Népszabadság kérdésére elmondta: céljuk az, hogy a szakmai szervezetek aktív közreműködésével egy szolgáltató egyesületet hozzanak létre. Ennek jegyében elkészítik saját turizmusfejlesztési és turizmusmarketing koncepciójukat. H. J. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. NOVEMBER 12., KEDD 25 Számítógép a patkányok elleni harcban A rágcsálók irtását a WHO a világ legjobban szervezett hosszú távú programjának tartja Három évtizede még kétmillió patkány élt a fővárosban, ma már csak elvétve fordulnak elő: évente csupán százötven helyen bukkannak fel a többféle betegséget terjesztő rágcsálók, ez pedig az egész világon egyedülálló. Irtás nélkül azonban másfél év alatt újra ellepnék a várost a patkányok. Irtásuk módszerét az Egészségügyi Világszervezet 1998 őszén megjelentetett kiadványában a világon a legjobban szervezett hosszú távú programként mutatta be. Harminc éve patkánymentes Budapest, az évfordulót mégsem követi ünnepségsorozat, hiszen a kártevők hiányához már tökéletesen hozzászoktak a fővárosiak. Tavaly a főváros 226 ezer épülete, létesítménye közül mindössze 166-ban láttak patkányt, ez 0,075 százalékos fertőzöttséget jelent. A teljesítmény helyes megítélést segíti, hogy a nagyvárosok közül mostanáig az egész világon csak Budapesten irtották ki a rágcsálókat - mondta lapunknak az irtást végző Bábolna Bio vezetője, Bajomi Dániel. A probléma nagyságát jelzi, hogy a fertőző és parazitás betegségeket, valamint a veszettséget terjesztő patkányokból a 1960-as évek végén még kétmillió élt a fővárosban, az általuk évente okozott kárt akkor 300-400 millió forintra becsülték. A kártevőktől annak ellenére sem sikerült megszabadulni, hogy 30-50 millió forintot költöttek az ellenük folytatott hadjáratra. (Összehasonlításképp: jelenleg évente százhúszmillió forintért patkánymentes a város.) A rendkívül súlyos helyzet miatt száz objektumból átlagosan 33-ban fordult meg rágcsáló -, 1971-ben a Fővárosi Tanács elrendelte, hogy Budapest teljes, 525 négyzetkilométeres területét patkánymentesíteni kell. A feladattal a Bábolna Környezetbiológiai Központot bízták meg, ez a cég végzi azóta is ezt a munkát. Másfél éven keresztül összesen 121 ezer házba, pincébe, gyárba, valamint a csatornahálózatba és a közterületekre helyezték ki a mérget. Ennek hatására vált 1973-ra Budapest olyan várossá, ahol csak hírből ismerik a patkányt. A cég egyedülálló technológiát dolgozott ki a kártevők ellen, ennek lényege, hogy számítógépen tartják nyilván, hogy hol és mikor bukkant fel rágcsáló, és ezeknek az adatoknak az alapján ütemezik a munkálatokat. Meghatározott időközönként külön ellenőrzik a szennyvízcsatorna-rendszert is. A patkányokat ezután mérgezett csalétekkel teszik el láb alól. Az alkalmazott irtószer a melegvérű élő szervezetekre veszélyes, azonban a mérget olyan - a veszélyre figyelmeztető felirattal ellátott - dobozokban, ládákban helyezik el, amelyekhez csak a rágcsálók férnek hozzá. Az irtásra az érintett területen plakátokkal és balesetvédelmi tájékoztatókkal is felhívják a figyelmet. A módszer világszerte ismertté vált, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1998 őszén megjelentetett kiadványában a világon a legjobban szervezett hosszú távú programként mutatta be. Az elmúlt években évente átlagosan 350-450 bejelentés érkezett a Bábolna Biohoz, a gyanú azonban csak minden harmadik esetben igazolódott be. A patkányok elsősorban a szennyvízcsatornahálózatban, a folyó- és patakpartok mentén, az állattartó telepeken és a szeméttelepeken fordulnak elő. A pályaudvarok, kikötők, vágóhidak, piacok is veszélyeztetettek, mert oda könnyen kerülhetnek vidékről állatok. A patkányok távoltartása érdekében a fővárosi önkormányzat az idén újabb közbeszerzési pályázatot írt ki, ezt szintén a Bábolna Bio nyerte meg. A társaságnak a szerződés szerint 2007-ig kell a rágcsálómentességről gondoskodnia. Irtás nélkül ugyanis a kártevők száma alig másfél év alatt ismét elérné a kétmilliót. V. M. P. Meghatározott időközönként külön ellenőrzik a csatornarendszert FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR A PATKÁNNYAL FERTŐZÖTT FŐVÁROSI OBJEKTUMOK SZÁMA (darab) Kigyulladt a felújításra váró troli Egyenként húszmillióért rekonstruálják a járműveket Folytatás 23. oldalról A hárommillió forintos kár ugyan jelentős, a trolit - akárcsak az összes IK- 280-ast - hamarosan húszmillió forintért újítják fel teljesen. A társaság a közelmúltban a 70-es vonalán forgalomba állította azt a tizenöt darab alacsony padlós trolit, amelyet a Környezetvédelmi Alap Céltámogatás segítségével vásároltak. A főváros és a BKV vezetőinek ígérete szerint jövőre újabb húsz új troli áll majd forgalomba, a tervek szerint 2005 végére a teljes járműpark megújul. A BKV azonban nem csak a trolik cseréjét tervezi. A teljes buszpark rekonstrukciója mellett megkezdődött a szentendrei HÉV-vonal felújítása is. A vágányok, a biztosító- és áramellátó berendezések, valamint a távközlési rendszer állapota miatt a felújítást már nem lehetett tovább halogatni. Szakértők szerint három év alatt több mint hétmilliárd forintból lehetne rendbe hozni a szentendrei HÉV-vonalat. A BKV-ra váró legnagyobb feladat a 2-es metróvonal infrastruktúrájának és járműparkjának teljes felújítása. Az elavult áramellátási, biztosítási és távközlési rendszer, a hiányos tűzvédelem és a csaknem harmincéves szerelvényeken kívül a barátságtalan és ódivatú mozgólépcsők és állomások is megújulnának. A lépcsőzetesen végrehajtandó ötéves program tervezett költsége összesen 21,5 milliárd forint lenne. N. H. E. Rendbe hozták a palotai játszóteret Átadták tegnap a XV. kerületben az EU-normák szerint felújított Besenyő parki játszóteret. Az átépítésre a kerület harminckétmillió forintot fordított, ebből csaknem kétezer négyzetméter korszerű, szabvány játékokkal felszerelt teret kaptak a gyerekek és a pihenni vágyók. A felújítás egy hónapig tartott, az átvétel során a megrendelő önkormányzat mindent rendben talált fotó: mit bruzák noémi Hazatér Brémából a szamizdat Prága, Berlin és Brüsszel után jövő év tavaszán Budapesten is bemutatkozik a brémai egyetem kelet-közép-európai szamizdatkultúrát bemutató kiállítása. A brémai gyűjtemény egy része „hazaérkezik” - mondta tegnap a Millenáris Parkban a kiállításról tartott sajtótájékoztatón dr. Wolfgang Eichwede, a Kelet-európai Kutatóintézet igazgatója, a Brémai Egyetem kelet-európai politikával és történelemmel foglalkozó tanszékének vezetője. A Németországban két évtizede gyűjtött anyag több tétele ugyanis Magyarországról származik. Ilyen például az a stencilgép, amelyen Demszky Gábor 1990 előtt saját kezűleg készítette a szamizdat kiadványokat, majd a brémai intézet gyűjteményének adományozott. Bár a kollekció nagyrészt az orosz, a lengyel és a cseh földalatti mozgalmak tárgyait tartalmazza, Eichwede kiemelkedően fontosnak tartja a gyűjtemény magyar darabjait. A főpolgármester hozzátette: a magyarországi underground nem merült ki a tiltott iratok sokszorosításában, önálló kulturális irányzat fejlődött a mozgalomból. Ezért a hazai szamizdat „termékei” alatt - az előállítás eszközei mellett - festményeket, könyveket, grafikákat, kéziratokat, performance-okat, sőt színházi előadásokat is érteni kell. Vagyis minden olyan művészi-kulturális megmozdulást, amely az egykori hatalom képviselői ellen irányult. A brémai anyagot Berlinben, Prágában, majd a brüsszeli Európai Parlamentben mutatták be. Ez utóbbi helyszínen határozták el a szervezők, hogy a vándorkiállítás következő állomása Budapest lesz. Demszky szerint a kollekció befogadására a Millenáris Park a legalkalmasabb hely a fővárosban. December 31-én bezár az Álmok álmodói - világraszóló magyarok című tárlat, így a kiállítócsarnok egyik termébe beköltözhet a keleteurópai szamizdatkultúra. Wolfgang Eichwede úgy nyilatkozott, a budapesti kiállítás megnyitása előtt a brémai intézet kutatásokat folytat a témában Magyarországon, és ennek kiadásait magára vállalja. A fővárost terhelik viszont a kiállítás anyagának szállítási, biztosítási számlája és a tárlat megrendezésének költsége. Valaczkay Gabriella A patkány jelenlétére rágásnyomokból, ürülékből, láb- és faroknyomokból vagy a szagból következtethetünk. Amennyiben ilyet észlelünk, akkor haladéktalanul jelentsük a 432-0412-es vagy a 432-0415-ös telefonszámokon, illetve a 432-0401- es faxon. A bejelentés e-mailen is elküldhető az info@babolna-bio.hu címre. A cég a bejelentéseket egykét napon belül kivizsgálja, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Az irtás ingyenes. Takaróakció hajléktalanoknak Ma indul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat téli akciója: meleg takarókat gyűjtenek a hajléktalanoknak. A szervezők legalább tízezer takaróra számítanak. A Budapesten élő, becsült adatok szerint is legalább 15 ezer hajléktalan ellátását 18 civil szervezet végzi. A legnagyobbak között van a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely évek óta komoly erőfeszítéseket tesz az országban, de főleg a fővárosban egyre nagyobb lélekszámban megjelenő hajléktalanok megsegítéséért. Az ő kezdeményezésükre működik a XIII. kerületi Vágány utcai hajléktalanvonat, ahol már október óta minden este kitehetik a „megtelt” táblát, mert a 110 ágyra esténként 130 jelentkező is kopogtat. A vonatszálló vezetője, Kenessey Balázs szerint a tél előrehaladtával a helyzet egyre drámaibb lesz. Számítanak arra, hogy megismétlődik a tavalyi eset és egy-egy fagypont körüli hőmérsékletű éjszakán akár 140-150 fedél nélküli is jelentkezik a meglévő helyekre. Hétfőtől szombatig fogadja a hajléktalanokat a XI. kerület Móricz Zsigmond téren és az I. kerületi Batthyány téren a máltaiak mozgó orvosi rendelője. Az Eőry Ajándok vezette mentő utcai háziorvosi ellátást és szociális ügyek intézését végzi a szabad ég alatt. A hónap meghatározott napjain pedig hívásra a hajléktalanellátó intézményekben és a közterületen végez szűrést a szolgálat mozgó tüdőszűrőbusza. Ezenkívül a főváros négy pontján nappali melegedőket működtetnek, ahol a tisztálkodási, mosási lehetőségeken kívül teát és zsíros kenyeret kaphatnak a betérők. A máltaiak most kezdődő téli akciójukban meleg takarókat gyűjtenek az utcán élőknek. Reményeik szerint sok emberben ébred fel a felelősségérzet a legelesettebbek iránt és követik Szent Márton példáját, aki köpönyegét osztotta meg egy szegény emberrel — bizakodik az akció sikerében a főszervező Menti Péterné, aki legalább tízezer takaróra számít. Szükség is lesz erre a mennyiségre, mert az utcán élők nem tudják takarójukat tisztítani, és az elpiszkolódott pokrócokat majd kidobják. A hét végén, november 15-től kezdődő krízisellátás részvevői aggódnak az előttünk álló tél miatt. Félő, ha nem kapják meg időben az ellátáshoz szükséges pályázati pénzeket, akkor a programokat nem tudják majd beindítani. A szakemberek egy része komolyan tart attól, hogy az idén bekövetkezik, amitől évek óta tartottak: összeomlik a hajléktalanokat ellátó rendszer a fővárosban, és egyre többen rekednek a közterületeken. V. R. I. A TAKARÓGYŰJTŐ AKCIÓ FŐVÁROSI HELYSZÍNEI 111., Miklós utca 32. 111., Kelta utca 5. VI. , Eötvös utca 21. VII. , Murányi utca 38. XI. , Borszék utca 1. XII. , Szarvas Gábor utca 58-60. XII., Moszkva tér 17. XIV., Szatmár utca 26. Ravatalozó épült Gödön Háromévi közösségi munka eredményeként ismét működik és látogatható Alsógöd korábban már bezárt temetője. A helyreállított, nyolcvanéves sírkertben felavatták az új ravatalozót, amelyet ötmillió forintból épített a gödi önkormányzat. Az 1920-as években megnyitott temetőt fél évszázaddal később bezárták, használhatatlanná vált ravatalozóját lebontották. A város déli végében fekvő temető újbóli megnyitását azonban sokan kérték, a helyiek három évvel ezelőtt hozzá is kezdtek a rendbetételéhez. Mint a ravatalozó avatóünnepségén az egyik kezdeményező és a munkák megszervezője, Virágh Lászlóné pedagógus elmondta: három év alatt kitisztították a temetőt, járhatóvá tették a sírok közötti utakat, haranglábat építettek - ez a gödi piarista szakmunkásképző diákjainak munkája - és keresztet állítottak. B. J. G.