Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. december

2002-12-02

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. DECEMBER 2., HÉTFŐ 25 Hajléktalanok aláírásai a hajléktalanokért A jelenlegi ellátórendszerben folya­matosan „újratermelődnek” a hajlék­talanok. Az átmeneti szállón eltölthe­tő két esztendő kevés az önálló élet megteremtéséhez, és utána ismét az utcán találják magukat - hangsúlyoz­za Kocsis Sándor, a Hajléktalanok a Hajléktalanokért Egyesület elnöke, aki aláírásgyűjtő akciót szervez a hajléktalanellátás átalakításáért, az esélyegyenlőségért. Két hét alatt csaknem háromszáz alá­írást gyűjtött össze a fővárosi hajléktalan­ellátó intézményekben a Hajléktalanok a Hajléktalanokért Alapítvány. Aláírás­­gyűjtő akciójukat mindaddig folytatják, míg nem kapnak érdemi választ írásos ja­vaslataikra, amelyeket a napokban juttat­tak el a szociális tárcához, valamint a fő­városi önkormányzathoz - tudatta la­punkkal Kocsis Sándor, a Hajléktalanok a Hajléktalanokért Egyesület elnöke. Az egyesület zömében otthon nélkül vagy a főváros valamelyik intézményé­ben, átmeneti szállón, illetve éjjeli mene­dékhelyen élő tagjai elégedetlenek és el­szántak. Naponta tapasztalják az otthon­talanok kiszolgáltatottságát, munkaválla­lási nehézségét. Szinte semmi esélyük a kijutásra a hajléktalanságból, akkor sem, ha mindent elkövetnek a társadalomba visszailleszkedésért. A környezet egyér­telműen kirekeszti a periférián élőket - állítják egybehangzóan. A közmegítélés is összemossa az önhibáján kívül lecsú­szott, önmagáért még tenni akarót az önsorsrombolóval - vélik. A dolgozó haj­léktalanok állandó félelemben élnek, nem alaptalanul. Csak ideig-óráig tudják titkolni otthontalanságukat munkaadóik előtt. Féltett titkuk hamar kiderül, és előbb vagy utóbb az utcán találják magu­kat. Kényszerűségből gyakran betegen is dolgoznak, hogy ne veszítsék el nehezen megszerzett állásukat. Bejelentett állandó lakcím hiányában, a munkáltató bizal­matlansága miatt sokan képtelenek állan­dó munkát kapni, bankszámlát sem nyit­hatnak - sorolják panaszaikat. Az egyesület elnöke szerint lejárt a lát­szatmegoldások ideje. Tizenkét éve egy helyben topog az ellátórendszer, a hajlék­talanság évről évre újratermelődik. Ezért az egyesület határozottan küzd a szociális törvény hajléktalanokra vonatkozó pa­ragrafusainak módosításáért. Javaslatuk szerint az átmeneti szállón a jelenlegi kettő helyett öt év legyen az el­látás időtartama. Ez elegendő idő az önál­ló élet megalapozására, munkahelyszer­zésre és -megtartásra. Ez idő alatt lehető­ség nyílna akár a továbbtanulásra is. Épüljenek minél nagyobb számban reha­bilitációs otthonok, kiléptető lakások, hogy az átmeneti szállók lakói ne kerülje­nek ismét az utcára. A jelenleg fapados­ként működő éjjeli menedékhelyeken le­gyenek úgynevezett dolgozói ágyak, ahol a munkába járók kipihenhetik magukat. A fapadokon is tegyék kötelezővé és biz­tosítsák a mosás és a tisztálkodás fel­tételeit. Az egyesület tagjai remélik, hogy eljön az idő, amikor a munkaadókat tör­vény kötelezi a megfelelő képzettségű hajléktalanok foglalkoztatására. Az egyesület vezetője saját példájuk­kal bizonyítja, hogy az ellátásban közre­működők közül hátrányt szenvednek azok a civil szervezetek, amelyek nem tartanak fenn intézményeket, elesnek az ellátottak után járó állami támogatástól, és az alaptevékenységükhöz szükséges összegeket kénytelenek pályázatokból összeszedegetni. Varga Ibolya Zuglóban rabolnak a legtöbbször Zuglóban az idén is a vagyon elleni bűn­­cselekmények voltak a legjellemzőbbek, számuk alig változott. A kerületben ez évben 1323 betöréses lopást (tavaly 1484-et), ezen belül 811 lakásbetörést (2001-ben 866-ot) követtek el. Örvende­tes viszont, hogy a betöréses lopások is­­meretlen tettes­ felderítési mutatója csak­nem kétszeresére, a vagyon ellenieké pe­dig általában véve több mit háromszoro­sára emelkedett. Ez azt jelenti, hogy amíg száz ilyen bűncselekményből tavaly nyolcat, az idén (kicsit felfelé kerekítve) már huszonnégyet derített fel a rendőr­ség. 2002-ben a tettenérés is gyakoribb volt, az efféle esetekben az előző évi 645- höz képest 956 esetben indítottak eljárást. A XIV. kerületben változatlanul sok a kocsilopás, illetve a kocsiból lopás, az idén 2550 esetet regisztráltak a rendőrök. E bűncselekményfajta kerületszerte tipi­kus, bár vannak frekventált helyek: a Fogarasi úti lakótelep, a Tesco szomszéd­sága és az Örs vezér tere. A rablások szá­ma a tavalyi 130-ról 155-re nőtt. E bűn­cselekmény-kategóriában Zugló élen jár a kerületek között. A rablások zömét köz­területen, feltűnően sok esetben fiatalko­rúak sérelmére követték el, főleg mobil­­telefonjaik megszerzése érdekében. A helyi rendőrség az idén csaknem megkétszerezte a vádemelésre felter­jesztett nyomozások számát (2044 eset), és ezzel e téren a második helyet vívta ki magának a kerületi kapitányságok kö­zött - olvasható dr. Krucsó János ezre­des, rendőrkapitány jelentésében, ame­lyet kedden vett tudomásul a kerületi képviselő-testület. B.T. Karácsony az Iparművészetiben Kézműves karácsonyi vásárt rendeztek az Iparművészeti Múzeumban a hét vé­gén. A kirakodó igazi kincsesbányát jelentett azoknak, akik személyre szóló, egyedi ajándékot kerestek. A karácsonyfa és az ünnepi asztal rég elfeledett dí­szítési módjait is elsajátíthatták a látogatók fotó: mis­­­soós lajos Csepeli tisztítómű: uniós pályázat A főváros ötvenmilliárd forintos támogatásra számít A budai főgyűjtő is része lesz a közös uniós pályázatnak, amelyet várhatóan jövő márciusban nyújt be Brüsszelnek a főváros a csepeli központi szennyvíz­­tisztító beruházásához. A remények szerint a csaknem száztízmilliárdos összköltség felét fedezi majd az unió környezetvédelmi alapja, az ISPA. In­formációink szerint - ha a döntést Brüsszel is támogatja - hazánk ilyen jellegű, legnagyobb fejlesztése további, jelentős közösségi forrásokhoz juthat. Budapest egyetlen közös pályázatot nyújt be az Európai Unió környezetvé­delmi alapjához, az ISPA-hoz, hogy Magyarország legnagyobb környezet­­védelmi beruházása, a csepeli szenny­víztisztító és kapcsolódó létesítményei az eredeti elképzeléseknél is kedvezőbb finanszírozással készülhessenek el. A kelet-közép-európai régióban is egyedülálló, csaknem száztízmilliárd fo­rintos összköltségű beruházásnak leg­alább negyven-ötven százalékát fedezné az unió. Így a korábbi tervekhez képest nemcsak a tisztítótelephez, hanem a fe­rencvárosi, az albertfalvai és a kelenföldi átemelőtelepekhez, a Duna alatti átveze­tésekhez nyújtana pénzt az ISPA. A brüsszeli támogatásból jutna hatmilliárd forint a budai főgyűjtő megépítéséhez is. Agár András, a főváros közműügyosz­tály alosztályvezetője lapunknak el­mondta, hogy a pályázat nem vonatkozik a Budai alsó rakpart kiszélesítésére. A közös pályázat pozitív elbírálásra szá­míthat Brüsszelben, ahol az erre vonat­kozó úgynevezett befogadási terv már számol a beruházással. Döntés csak 2004, vagyis uniós csatlakozásunk idő­pontja körül várható. Agór András érte­sülésünket nem akarta kommentálni, de elmondta: az óriási jelentőségű budai fő­gyűjtő (amely környezetében tekintélyes mértékű csatornázásokra ad lehetőséget) csak akkor kaphatja meg működésére a környezetvédelmi engedélyt, ha a befo­gadó, azaz a csepeli létesítmény már el­készült. A két program tehát nem nagyon választható el egymástól. A központi szennyvíztisztító beruhá­zásáért felelős iroda, az Enviro-Duna Kft. ügyvezetője, Oszkó Károly (a Fővá­rosi Csatornázási Művek Rt. korábbi fej­lesztési igazgatója) elmondta azt is, hogy a pályázati dokumentációkat összeállító svéd-magyar konzorcium decemberre készíti el a megvalósíthatósági, valamint a környezetvédelmi, illetve egyéb hatás­­tanulmányokat. A teljes dokumentáció­nak február 19-ig kell elkészülnie. A közös pályázatot várhatóan 2003 márciusában nyújtják be Brüsszelnek. Ha minden zökkenőmentes lesz, a ma­gyar kormány és Brüsszel 2003 végén, de inkább 2004 elején aláírhatja a teljes beruházás finanszírozási szerződését. Oszkó Károly szerint a nemzetközi pá­lyáztatások után, akár már 2004 végén megköthetik a kivitelezői szerződést is. A budai főgyűjtő üzemszerű építését nehezítheti azonban a főváros és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség között lassan másfél éve zajló vita. A hatóság ugyanis továbbra is csak úgy adná meg a létesítmény elvi vízjogi engedélyét, hogy az újonnan épü­lő budai csatornarendszer már úgyneve­zett elválasztott rendszerű lenne, azaz külön vezetné el a csapadék- és külön a szennyvizeket. A főváros emiatt - szak­mai és pénzügyi okokra hivatkozva - már kétszer is fellebbezett. Informáci­óink szerint azonban a két fél között kompromisszumos megoldás formáló­dik, amelynek az is része lehet, hogy ma­ga a főgyűjtő már üzemelhet, mielőtt a csepeli telep megkezdené működését. A tárgyalások jelenlegi állása szerint egy mechanikai előtisztítóval ideiglene­sen a Dunába vezetnék a szennyvizeket. Ez viszont azt jelenti, hogy a ma még csatornázatlan budai területeken előbb kezdődhetne a fejlesztés. Kálmán Attila A központi szennyvíztisztító maketten A csepeli beruházás része a főváros csaknem kétszázmilliárd forintos középtávú szennyvízkezelési és fejlesztési programjának, amely 2010-ig szól. Ennek során számos régi létesítményt, így az észak- és a dél-pesti tisztítótelepeket újították, illetve újítják meg és bővítik kapacitásukat. A csepeli telep önmagában napi 350 ezer köbméternyi szennyvíz tisztítására lesz alkalmas. Ha a létesítmény várha­tóan 2006-2007 körül megkezdi működését, Budapest szennyvizeinek csaknem a kilencven százaléka tisztul majd meg biológiai úton - szemben a jelenlegi 35 százalékkal. A százszázalékos tisztítás a jelenleg még mindig csak formálódó dél-budai regionális tisztítótelep megépítése után válik lehetővé. Fél áron az állatkertbe MUNKATÁRSUNKTÓL Egységesen 300 forintért látogathatják a gyerekek decemberben a Fővárosi Állat- és Növénykertet. A díjcsökkentés nem csak a 650 forintos egyéni, hanem a 450 forintos csoportos gyermekjegyekre is vonatkozik. Az intézmény vezetői ezzel a kedvezménnyel szeretnék vonzóbbá és elérhetőbbé tenni a családok részére az ünnepkőhez kötődő gyermekprogramo­kat és a télen is gyönyörű kert látogatását. A közlemény szerint vasárnap ingye­nes ökojátszóházzal várják a látogatókat az állatkert Barlangtermében. A játszó­házban esőerdő képe, fán lógó növé­nyek, fűkunyhó, dús aljnövényzet, liá­nok és őserdei állatok teremtenek trópu­si hangulatot. A vállalkozó kedvű gyer­mekek „trópusi fotón” próbálhatják ki tudásukat. Az intézmény vezetői azt re­mélik, a kedvezmény miatt nemcsak hét végén, hanem hétköznap is megnő a for­galom. h, Fővárosi Gázművek Rt. A Fővárosi Gázművek Rt. tájékoztatja Tisztelt Fogyasztóit, hogy 2002. november hónapra a mérési eredmények alapján az alábbi elszámolástechnikai adatok kerültek meghatározásra a főváros területére: Kerület Tengerszint feletti átlagos magasság A szolgáltatott földgáz átlagos feltőértéke Átlagos barometrik­us nyomásérték Nyomás­korrekciós tényező IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XIII., XIV., XV., XVIII., XIx., XX., xxi., xxvi. 100 m 34,11 MJ/m3 1003,8 hPa 1,0153 L, III., XI., XVI., XVII., XXII. 200 m 34,11 MJ/m3 991,7 hPa 1,0034 II., XII. 300 m 34,11 MJ/m3 979,9 hPa 0,9918 Használt áron - szinte új! Astra Classic 1.6i Family gépkocsik 1 999 000 Ft-tól! Alig használt 6-24 hónapos, garanciális gépkocsik eladók, kevés kilométerrel, több színben, nagy választékban. Felszereltségük: szervokormány, dupla légzsák, rádiós magnó, riasztó, központi zár, színezett üveg, indításgátló, ködfényszóró, fordulatszámmérő, elektromos ablakok, elektromos és fűthető tükör, színre fújt lökhárító. Akciós részletfizetés, már 20% kezdő befizetéstől, akár 72 hónapos futamidőre is. THM: 12,48%-tól. 50% kezdő befizetés esetén casco-mentesség lehetséges. Siessen, nehogy lekéssen a legjobb vételről! Ugorjon be az Opel Dunába! jiff Az Ön Opel-partnere:Opel Duna 1097 Budapest, Soroksári út 160. Tel.: 347-1020, 347-1015, 347-1014,.Fax: 347-1010, www.opel.hu

Next