Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. december
2002-12-12
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Csak lassabban biztonságos... Újabb sebességkorlátozások várhatók a fővárosi villamosvonalakon Hamarosan a jelenleginél is több helyen kell sebességkorlátozást bevezetni a fővárosi villamosvonalakon. A 306 kilométernyi forgalomban lévő hálózat csaknem száz kilométerén az átlagosnál jóval lassabban, 10-40 kilométeres sebességgel haladhatnak a szerelvények. Az elkövetkező négy évben összesen csaknem tizenötmilliárd forintot kellene költeni pályaátépítésre. Nincs még oly korszerű villamos, amely a jelenlegi, 30-40 kilométeres átlagsebességnél gyorsabban közlekedhetne a fővárosban - derül ki egy felmérésből. Az összegzés szerint a pálya műszaki állapota az elfogadható 60 helyett legfeljebb 50 százalékos. Hogy a tömegközlekedés biztonsága mégse kerüljön veszélybe, az utasszállításra használt 306 kilométeres vágányhálózatból száz kilométeren csak szigorú sebességkorlátozással haladhatnak a szerelvények. S a vágányok műszaki állapotának rohamos romlása miatt hamarosan a jelenleginél is több helyen lesz indokolt újabb korlátozást, további sebességcsökkentést bevezetni. A forgalmi hálózat 87 vágánykilométerét még 1975-1990 között építették úgynevezett nagypaneles tömbsínes rendszerben. Ezeken a szakaszokon - például az Erzsébet királyné útja, Kiskörút, Gubacsi út - főleg a tömeges síntörések, a vasbeton lemezek korróziója, felszakadt sínvályúk veszélyeztetik a közlekedést. Ott, ahol ráadásul a közúti forgalmat is a pályára terelik, az átlagosnál is gyorsabban romlik a vágány állapota. A korszerűtlen, úgynevezett nyitott vágányból jelenleg még mintegy száznegyven kilométert kénytelen használni a BKV. Az ilyen szakaszokat a forráshiány miatt - többnyire a megépítéstől a teljes elhasználódásig általában vágányszabályozás nélkül üzemeltetik, átlagos életkoruk húsz év, műszaki állapotuk negyvenszázalékos. A forgalminál is rosszabb, bizonytalan állapotban vannak a kocsiszíni mellékvágányok. Az átlagosan negyedszázados, összesen negyvenkét kilométernyi hálózat műszaki állapota alig haladja meg a huszonhét százalékot. A vágányhálózat legkényesebb pontjai a kitérők és az átszelések, amelyek kopása lényegesen gyorsabb az úgynevezett folyóvágányokénál. Felmérések szerint a fővárosban használt 759 kitérőből 520- ban nyomtávhiba, 152-ben pedig a megengedettnél nagyobb vezetéstávolsági értékek miatt kell lassítani a haladást. A kitérőkben ráadásul gyakori a hullámos sínkopás, amely jelentősen rontja a közlekedési feltételeket. A kocsiszíni kitérők állapota a teljesen elhasználódott, harmincöt éve gyártott váltók miatt csaknem kritikus. A biztonságos és a jelenleginél gyorsabb villamosközlekedés érdekében a BKV öt év alatt felszámolná a pályahibák miatt bevezetett sebességkorlátozást. Ehhez azonban évente három-négymilliárd forintra lenne szükség. Német H. Erzsébet A vágányok egyharmadán csak szigorú sebességkorlátozással közlekedhetnek a szerelvények fotó: szabó Bernadett Februártól új, csuklós buszok közlekednek a 7-es járat vonalán. A tizennyolc méter hosszú, részben alacsony padlós járműveket januárban veszi át a gyártótól, az Ikarusbus Rt.-től, a BKV. Az Agora nevű, Euro3-as motorral felszerelt jármű 154 utas szállítására alkalmas, és mozgáskorlátozottak is kényelmesen felszállhatnak rá. Közlekedésre több kell, ételre kevesebb jut Januártól alaposan zsebükbe kell nyúlniuk a fővárosiaknak. A közszolgáltatások 2003-ban 4-11 százalékkal lesznek drágábbak, mint az idén. Az áremelkedés hatására folytatódhat a lakossági fogyasztások átrendeződése. Az elmúlt öt évben jelentősen kevesebbet költöttünk élelmiszerre, akárcsak a lakáscélú kiadásokra. Közlekedésre és telefonálásra viszont évről évre többet fordítottunk. A budapestiek jövőre várhatóan az ideinél 4—11 százalékkal többet fizetnek majd a közszolgáltatásokért. A legnagyobb mértékben a BKV emel: januártól a havibérletek - a felnőtt és a diák egyaránt - 11 százalékkal, a menetjegyek 8 százalékkal drágulnak. Júliusban további 5-5 százalékos BKV-áremelés lesz. A statisztikai hivatal adatai szerint az elmúlt öt évben folyamatosan és gyorsuló ütemben nőtt az a pénzmennyiség, amelyet egy fővárosi lakos közlekedésre és telefonálásra ad ki. Egy átlagos budapesti 1997-ben minden ezer forintból 153,7 forintot költött - hivatalos megnevezése szerint - közlekedési és hírközlési célú kiadásra. Tavaly ez az összeg már megközelítette a 170 forintot. Az úgynevezett fogyasztói kosár adatai szerint ilyen nagy arányban egyetlen más célú kiadásunk sem emelkedett az elmúlt öt évben. Tavaly már havi nyolcezer forintot, vagyis egy év alatt csaknem százezret költöttünk erre. 1997-ben ez az összeg még csak havi négyezer, évi 48 ezer forint volt (igaz, összes személyes célú kiadásunk is emelkedett, 316 ezerről 565 ezerre). A közlekedési és hírközlési kiadások mellett jelentősen növekedett a művelődési, üdülési és szórakozási célúak öszszege is: öt év alatt évi 23 ezerről több mint negyvenezerre. Kevéssel nőttek a művelődési és kulturális célú kiadások, de többet költünk üdülésre (fejenként évi ötezer helyett csaknem 13 ezret). Bár az elmúlt években a lakásfenntartással kapcsolatos tarifák szintén nagymértékben emelkedtek, lakáscélokra arányaiban kevesebbet költöttünk tavaly, mint öt éve (igaz, 2000-ig emelkedett ez az arány). A csökkenés részben azzal magyarázható, hogy megkezdődött a távfűtéses lakások áttérése átalánydíjról mérés szerinti elszámolásra, ami jelentős költségcsökkentő tényező. Másrészt az újonnan épülő (nem luxus) lakások fenntartási költségei olcsóbbak, karbantartásukra pedig lényegében alig kell költeni. Ezzel magyarázható, hogy ezer forintból ma már csak 191-et költünk lakásfenntartásra (1997-ben ez még 204 forint volt), további 63-at egyéb lakáscélú költségre (öt éve ez még 95 forint volt). Az intenzív lakásépítések miatt a lakásfelszerelésre, valamint az építkezésre fordított pénz aránya, hacsak kismértékben is, de emelkedik. Erőteljesen csökkent viszont az élelmiszerre fordított összeg hányada. Tavaly ezer forintból már csak 253-at költöttünk ételre, 1997-ben még 277 forintot. A csaknem két és fél százalékpontos csökkenés főként a növekvő kínálat miatt kialakult árversennyel, a hipermarketek olcsóbb kínálatával magyarázható. A felmérések szerint most sem eszünk kevesebbet, mint öt éve; sőt, az adatok szerint éppen ellenkezőleg: tavaly már fejenként csaknem ötven kiló húst fogyasztottunk, egy évvel korábban mintegy 46 kilót. Ennél is nagyobb mértékben nőtt - mintegy jelezve az életmód változását - az elfogyasztott zöldség és gyümölcs mennyisége. Az életmód megváltozását jelzi az is, hogy évről évre nőnek egészségügyi és testápolási kiadásaink: ezer forintból ma már 66-ot, öt éve még csak 58-at szántunk erre a célra. A következő években várhatóan tovább mérséklődik - bár az eddiginél kisebb ütemben - az étkezésre szánt pénz mennyisége. A lakáscélú kiadások viszont - ha valóban megkezdődik a panelfelújítás és gyorsul a társasház-rehabilitáció - az átmeneti csökkenés után jövőre ismét emelkedhetnek. Haász János BUDAPESTI LAKOSOK FOGYASZTÓI KOSARÁNAK* VÁLTOZÁSA (1997-2001) Kiadási csoport 1997 1998 1999 2000 2001 Változás, 1997-2001 Élelmiszer 27,73 27,25 26,15 23,98 25,31 -2,42 Élvezeti cikkek 5,16 5,71 5,57 5,12 5,72 0,56 Ruházkodás 5,23 5,64 5,82 5,93 5,22-0,01 Lakásfenntartás 20,44 19,62 20,76 21,61 19,131,31 Háztartás és lakásfelszerelés 4,48 5,66 5,22 5,25 4,76 0,28 Egészségügy, testápolás 5,83 6,01 5,93 6,85 6,64 0,81 Közlekedés, hírközlés 15,37 14,01 15,89 16,37 16,92 1,55 Művelődés, üdülés, szórakozás 7,14 7,74 7,68 8,59 8,56 1,42 Egyéb személyes célú kiadás 3,62 4,51 4,44 3,8 4,09 0,47 Lakásépítés, -bővítés, -vásárlás 3,85 2,54 2,5 3,65 -1,35 Összes személyes célú kiadás 100 100 100 100 100 Összes lakás célú kiadás 29,92 29,13 28,52 29,36 27,54 -2,38 * Az összes személyes célú kiadás egyes kiadási célok szerinti csoportosítása, százalékban Forrás: KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság Hitelszázmilliók euróban Elképzelhető, hogy a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén még nem az összes, 370 millió euró értékű EIB-hitel felvételéről döntenek, hanem csak a körúti villamosok beszerzésére és a 2-es metró felújítására vonatkozóakról. A szocialisták ugyanis szeretnék pontosítani, hogy ebből milyen oktatási, egészségügyi és városrehabilitációs feladatokra költenének el 170 millió eurót. A Fidesz-MKDSZ szerint a főváros vezetése adósságspirálba kergeti Budapestet. MUNKATÁRSUNKTÓL összesen 370 millió euró, azaz csaknem 90 milliárd forint hitel felvételéről tárgyal mai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Az önkormányzat - kedvező feltételekkel - az Európai Beruházási Banktól (EIB) a tömegközlekedés, az oktatás, az egészségügy és a szociális terület fejlesztésére, továbbá városrehabilitációra venne fel kölcsönt. Ebből 200 millió eurós hitelügylet az, amiről gyorsan kell dönteniük, mert az állami garanciavállalásra vonatkozó javaslatot a pénzügyi és a gazdasági tárca a kormány pénteki ülésére kívánja beterjeszteni. A bank igazgatótanácsa egyébként már novemberi ülésén döntött a 370 milliós hitelkeret biztosításáról. A hitelfelvételről szóló közgyűlési előterjesztés - az első ütemmel együtt - körülbelül 40 új körúti villamos beszerzését és a 2-es metróvonal felújítását tartalmazza, első körben. Előzetes számítások szerint az új villamosokra a város több mint 40 milliárd forintot költ, míg a metró korszerűsítése összesen 50 milliárd forintba kerül. A koalíciós partnerek sem tisztázták még egymás között, pontosan mire is fordítanák azt a fennmaradó 170 milliós eurós, azaz körülbelül 40 milliárd forintos EIB-hitelkeretet, amelyet oktatási, egészségügyi fejlesztésre és városrehabilitációra vennének föl. Ha a közgyűlésig erre nem kerül sor, a szocialisták javasolni fogják, hogy a közgyűlés következő, rendes ülésén kerüljön napirendre a kérdés - nyilatkozta Gy. Németh Erzsébet frakcióvezető. Folytatás a 25. oldalon Lapszél Budapest A Fővárosi Szlovák Önkormányzat ebben az évben is megrendezi a Budapesti Szlovákok Napja alkalmából a Szlovákok Karácsonyát. A program december 14-én délután három órakor kezdődik a BM Duna Palotában. Az eseményen fellép egyebek mellett a Budapesti Szlovák Kórus és a Budapesti Szlovák Iskola gyermekegyüttese is. Angyalföld Csomagonként több mint tízezer forint értékű ajándékot kapott a XIII. kerületi rendőrség és tűzoltóság tíz-tíz nagycsaládos tagja tegnap a Menedék Emberbaráti Egyesület Vitéz Klubjától. Csepel Európai Információs Pont nyílt tegnap Csepelen, a Koltói Anna utca 12. szám alatt. A szolgáltatás az uniós csatlakozás előkészítéséhez nemcsak a XXI. kerület és a környező budapesti városrészek, hanem az összes Csepel-szigeti település lakóinak, vállalkozóinak nyújt segítséget naprakész információkkal, programok szervezésével. Az Ön Opel-partnere:Schiller Opel Bp., XIII. kér., Váci út 113. Tel.: 452-1111,452-1100, Fax: 452-1134, www.schilleropel.hu 3 nagyszerű ajánlat egyszerre a Schillernél! Agila Viva 1.0 ........................................................................................................................................ 1 999 000 Ft-tól Corsa Viva 1.0 (3 ajtós)....................................................................................................................... 1 999 900 Ft-tól Astra Viva 1.2 (3 ajtós) .......................................................................................................................2 399 000 Ft-tól Agila Viva 6,5l/100km, CO2 156 g/km • Corsa Viva 5,6-6,3 l/100km, CO2 135-151 g/km • Astra Viva 6,2-7,2 l/100km, CO2 149-173 g/km Jöjjön és kérdezzen, ami nem kérdés Opelt Schillertől! Opel Viva Család. Új autót mindenkinek! Vasárnap is nyitva! Opel. Jó ötletek - jobb autók.