Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. december

2002-12-12

NÉPSZABADSÁG BUDA­­­PEST 2­0­0­2. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Csak lassabban biztonságos... Újabb sebességkorlátozások várhatók a fővárosi villamosvonalakon Hamarosan a jelenleginél is több he­lyen kell sebességkorlátozást bevezetni a fővárosi villamosvonalakon. A 306 kilométernyi forgalomban lévő hálózat csaknem száz kilométerén az átlagos­nál jóval lassabban, 10-40 kilométeres sebességgel haladhatnak a szerelvé­nyek. Az elkövetkező négy évben összesen csaknem tizenötmilliárd fo­rintot kellene költeni pályaátépítésre. Nincs még oly korszerű villamos, amely a jelenlegi, 30-40 kilométeres át­lagsebességnél gyorsabban közlekedhet­ne a fővárosban - derül ki egy felmérés­ből. Az összegzés szerint a pálya műsza­ki állapota az elfogadható 60 helyett leg­feljebb 50 százalékos. Hogy a tömegköz­lekedés biztonsága mégse kerüljön ve­szélybe, az utasszállításra használt 306 kilométeres vágányhálózatból száz kilo­méteren csak szigorú sebességkorláto­zással haladhatnak a szerelvények. S a vágányok műszaki állapotának rohamos romlása miatt hamarosan a jelenleginél is több helyen lesz indokolt újabb korláto­zást, további sebességcsökkentést beve­zetni. A forgalmi hálózat 87 vágánykilomé­terét még 1975-1990 között építették úgynevezett nagypaneles tömbsínes rendszerben. Ezeken a szakaszokon - például az Erzsébet királyné útja, Kiskör­út, Gubacsi út - főleg a tömeges síntöré­sek, a vasbeton lemezek korróziója, fel­szakadt sínvályúk veszélyeztetik a közle­kedést. Ott, ahol ráadásul a közúti forgal­mat is a pályára terelik, az átlagosnál is gyorsabban romlik a vágány állapota. A korszerűtlen, úgynevezett nyitott vá­gányból jelenleg még mintegy száznegy­ven kilométert kénytelen használni a BKV. Az ilyen szakaszokat a forráshiány miatt - többnyire a megépítéstől a teljes elhasználódásig általában vágányszabá­lyozás nélkül üzemeltetik, átlagos életko­ruk húsz év, műszaki állapotuk negyven­­százalékos. A forgalminál is rosszabb, bi­zonytalan állapotban vannak a kocsiszíni mellékvágányok. Az átlagosan negyed­­százados, összesen negyvenkét kilomé­ternyi hálózat műszaki állapota alig ha­ladja meg a huszonhét százalékot. A vágányhálózat legkényesebb pontjai a kitérők és az átszelések, amelyek kopá­sa lényegesen gyorsabb az úgynevezett folyóvágányokénál. Felmérések szerint a fővárosban használt 759 kitérőből 520- ban nyomtávhiba, 152-ben pedig a meg­engedettnél nagyobb vezetéstávolsági ér­tékek miatt kell lassítani a haladást. A ki­térőkben ráadásul gyakori a hullámos sínkopás, amely jelentősen rontja a köz­lekedési feltételeket. A kocsiszíni kitérők állapota a teljesen elhasználódott, har­mincöt éve gyártott váltók miatt csaknem kritikus. A biztonságos és a jelenleginél gyor­sabb villamosközlekedés érdekében a BKV öt év alatt felszámolná a pályahibák miatt bevezetett sebességkorlátozást. Eh­hez azonban évente három-négymilliárd forintra lenne szükség. Német H. Erzsébet A vágányok egyharmadán csak szigorú sebességkorlátozással közlekedhetnek a szerelvények fotó: szabó Bernadett Februártól új, csuklós buszok köz­lekednek a 7-es járat vonalán. A ti­zennyolc méter hosszú, részben alacsony padlós járműveket janu­árban veszi át a gyártótól, az Ikarusbus Rt.-től, a BKV. Az Agora nevű, Euro3-as motorral felszerelt jármű 154 utas szállítá­sára alkalmas, és mozgáskorláto­zottak is kényelmesen felszállhat­nak rá. Közlekedésre több kell, ételre kevesebb jut Januártól alaposan zsebükbe kell nyúlniuk a fővárosiaknak. A közszol­gáltatások 2003-ban 4-11 százalékkal lesznek drágábbak, mint az idén. Az áremelkedés hatására folytatódhat a lakossági fogyasztások átrendeződése. Az elmúlt öt évben jelentősen keveseb­bet költöttünk élelmiszerre, akárcsak a lakáscélú kiadásokra. Közlekedésre és telefonálásra viszont évről évre többet fordítottunk. A budapestiek jövőre várhatóan az ide­inél 4—11 százalékkal többet fizetnek majd a közszolgáltatásokért. A legna­gyobb mértékben a BKV emel: januártól a havibérletek - a felnőtt és a diák egy­aránt - 11 százalékkal, a menetjegyek 8 százalékkal drágulnak. Júliusban további 5-5 százalékos BKV-áremelés lesz. A statisztikai hivatal adatai szerint az elmúlt öt évben folyamatosan és gyorsu­ló ütemben nőtt az a pénzmennyiség, amelyet egy fővárosi lakos közlekedésre és telefonálásra ad ki. Egy átlagos buda­pesti 1997-ben minden ezer forintból 153,7 forintot költött - hivatalos megne­vezése szerint - közlekedési és hírközlési célú kiadásra. Tavaly ez az összeg már megközelítette a 170 forintot. Az úgynevezett fogyasztói kosár ada­tai szerint ilyen nagy arányban egyetlen más célú kiadásunk sem emelkedett az elmúlt öt évben. Tavaly már havi nyolc­ezer forintot, vagyis egy év alatt csaknem százezret költöttünk erre. 1997-ben ez az összeg még csak havi négyezer, évi 48 ezer forint volt (igaz, összes személyes célú kiadásunk is emelkedett, 316 ezerről 565 ezerre). A közlekedési és hírközlési kiadások mellett jelentősen növekedett a művelő­dési, üdülési és szórakozási célúak ösz­­szege is: öt év alatt évi 23 ezerről több mint negyvenezerre. Kevéssel nőttek a művelődési és kulturális célú kiadások, de többet költünk üdülésre (fejenként évi ötezer helyett csaknem 13 ezret). Bár az elmúlt években a lakásfenntar­tással kapcsolatos tarifák szintén nagy­mértékben emelkedtek, lakáscélokra ará­nyaiban kevesebbet költöttünk tavaly, mint öt éve (igaz, 2000-ig emelkedett ez az arány). A csökkenés részben azzal ma­gyarázható, hogy megkezdődött a távfű­téses lakások áttérése átalánydíjról mérés szerinti elszámolásra, ami jelentős költ­ségcsökkentő tényező. Másrészt az újon­nan épülő (nem luxus) lakások fenntartá­si költségei olcsóbbak, karbantartásukra pedig lényegében alig kell költeni.­­ Ezzel magyarázható, hogy ezer forint­ból ma már csak 191-et költünk lakás­­fenntartásra (1997-ben ez még 204 forint volt), további 63-at egyéb lakáscélú költ­ségre (öt éve ez még 95 forint volt). Az intenzív lakásépítések miatt a lakásfel­szerelésre, valamint az építkezésre fordí­tott pénz aránya, hacsak kismértékben is, de emelkedik. Erőteljesen csökkent viszont az élelmi­szerre fordított összeg hányada. Tavaly ezer forintból már csak 253-at költöttünk ételre, 1997-ben még 277 forintot. A csaknem két és fél százalékpontos csök­kenés főként a növekvő kínálat miatt ki­alakult árversennyel, a hipermarketek olcsóbb kínálatával magyarázható. A felmérések szerint most sem eszünk kevesebbet, mint öt éve; sőt, az adatok szerint éppen ellenkezőleg: tavaly már fejenként csaknem ötven kiló húst fo­gyasztottunk, egy évvel korábban mint­egy 46 kilót. Ennél is nagyobb mértékben nőtt - mintegy jelezve az életmód válto­zását - az elfogyasztott zöldség és gyü­mölcs mennyisége. Az életmód megvál­tozását jelzi az is, hogy évről évre nőnek egészségügyi és testápolási kiadásaink: ezer forintból ma már 66-ot, öt éve még csak 58-at szántunk erre a célra. A következő években várhatóan to­vább mérséklődik - bár az eddiginél ki­sebb ütemben - az étkezésre szánt pénz mennyisége. A lakáscélú kiadások vi­szont - ha valóban megkezdődik a panel­­felújítás és gyorsul a társasház-rehabilitá­­ció - az átmeneti csökkenés után jövőre ismét emelkedhetnek. Haász János BUDAPESTI LAKOSOK FOGYASZTÓI KOSARÁNAK* VÁLTOZÁSA (1997-2001) Kiadási csoport 1997 1998 1999 2000 2001 Változás, 1997-2001 Élelmiszer 27,73 27,25 26,15 23,98 25,31 -2,42 Élvezeti cikkek 5,16 5,71 5,57 5,12 5,72 0,56 Ruházkodás 5,23 5,64 5,82 5,93 5,22-0,01 Lakásfenntartás 20,44 19,62 20,76 21,61 19,13­­1,31 Háztartás és lakásfelszerelés 4,48 5,66 5,22 5,25 4,76 0,28 Egészségügy, testápolás 5,83 6,01 5,93 6,85 6,64 0,81 Közlekedés, hírközlés 15,37 14,01 15,89 16,37 16,92 1,55 Művelődés, üdülés, szórakozás 7,14 7,74 7,68 8,59 8,56 1,42 Egyéb személyes célú kiadás 3,62 4,51 4,44 3,8 4,09 0,47 Lakásépítés, -bővítés, -vásárlás­ 3,85 2,54 2,5 3,65 -1,35 Összes személyes célú kiadás 100 100 100 100 100­ Összes lakás célú kiadás 29,92 29,13 28,52 29,36 27,54 -2,38 * Az összes személyes célú kiadás egyes kiadási célok szerinti csoportosítása, százalékban Forrás: KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság Hitelszázmilliók euróban Elképzelhető, hogy a Fővárosi Köz­gyűlés mai ülésén még nem az összes, 370 millió euró értékű EIB-hitel fel­vételéről döntenek, hanem csak a körúti villamosok beszerzésére és a 2-es metró felújítására vonatkozóak­­ról. A szocialisták ugyanis szeretnék pontosítani, hogy ebből milyen okta­tási, egészségügyi és városrehabilitá­ciós feladatokra költenének el 170 millió eurót. A Fidesz-MKDSZ sze­rint a főváros vezetése adósságspirál­ba kergeti Budapestet. MUNKATÁRSUNKTÓL összesen 370 millió euró, azaz csaknem 90 milliárd forint hitel felvételéről tár­gyal mai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Az önkormányzat - kedvező feltételek­kel - az Európai Beruházási Banktól (EIB) a tömegközlekedés, az oktatás, az egészségügy és a szociális terület fejlesz­tésére, továbbá városrehabilitációra ven­ne fel kölcsönt. Ebből 200 millió eurós hitelügylet az, amiről gyorsan kell dönte­niük, mert az állami garanciavállalásra vonatkozó javaslatot a pénzügyi és a gazdasági tárca a kormány pénteki ülésé­re kívánja beterjeszteni. A bank igazga­tótanácsa egyébként már novemberi ülé­sén döntött a 370 milliós hitelkeret bizto­sításáról. A hitelfelvételről szóló közgyűlési előterjesztés - az első ütemmel együtt - körülbelül 40 új körúti villamos beszer­zését és a 2-es metróvonal felújítását tar­talmazza, első körben. Előzetes számítá­sok szerint az új villamosokra a város több mint 40 milliárd forintot költ, míg a metró korszerűsítése összesen 50 milli­árd forintba kerül. A koalíciós partnerek sem tisztázták még egymás között, pon­tosan mire is fordítanák azt a fennmara­dó 170 milliós eurós, azaz körülbelül 40 milliárd forintos EIB-hitelkeretet, ame­lyet oktatási, egészségügyi fejlesztésre és városrehabilitációra vennének föl. Ha a közgyűlésig erre nem kerül sor, a szo­cialisták javasolni fogják, hogy a köz­gyűlés következő, rendes ülésén kerüljön napirendre a kérdés - nyilatkozta Gy. Németh Erzsébet frakcióvezető. Folytatás a 25. oldalon Lapszél Budapest A Fővárosi Szlovák Önkormányzat eb­ben az évben is megrendezi a Budapesti Szlovákok Napja alkalmából a Szlová­kok Karácsonyát. A program december 14-én délután három órakor kezdődik a BM Duna Palotában. Az eseményen fel­lép egyebek mellett a Budapesti Szlovák Kórus és a Budapesti Szlovák Iskola gyermekegyüttese is. Angyalföld Csomagonként több mint tízezer forint értékű ajándékot kapott a XIII. kerületi rendőrség és tűzoltóság tíz-tíz nagy­­családos tagja tegnap a Menedék Em­berbaráti Egyesület Vitéz Klubjától. Csepel Európai Információs Pont nyílt tegnap Csepelen, a Koltói Anna utca 12. szám alatt. A szolgáltatás az uniós csatlakozás előkészítéséhez nemcsak a XXI. kerület és a környező budapesti városrészek, ha­nem az összes Csepel-szigeti település lakóinak, vállalkozóinak nyújt segítsé­get naprakész információkkal, progra­mok szervezésével. Az Ön Opel-partnere:Schiller Opel Bp., XIII. kér., Váci út 113. Tel.: 452-1111,452-1100, Fax: 452-1134, www.schilleropel.hu 3 nagyszerű ajánlat egyszerre a Schillernél! Agila Viva 1.0 ........................................................................................................................................ 1 999 000 Ft-tól Corsa Viva 1.0 (3 ajtós)....................................................................................................................... 1 999 900 Ft-tól Astra Viva 1.2 (3 ajtós) .......................................................................................................................2 399 000 Ft-tól Agila Viva 6,5l/100km, CO2 156 g/km • Corsa Viva 5,6-6,3 l/100km, CO2 135-151 g/km • Astra Viva 6,2-7,2 l/100km, CO2 149-173 g/km Jöjjön és kérdezzen, ami nem kérdés Opelt Schillertől! Opel Viva Család. Új autót mindenkinek! Vasárnap is nyitva! Opel. Jó ötletek - jobb autók.

Next