Népszabadság - Budapest melléklet, 2003. február

2003-02-01

Elutasított előköltségvetés Folytatás a 31. oldalról Bőhm András azonban közölte: a szo­cialisták mindvégig tudták, hogy a költ­ségvetésről tárgyaló SZDSZ-delegáció arra kapott felhatalmazást, hogy minden ügyben egyeztessen Atkári János főpol­gármester-helyettessel is. Ha véleménye­ik eltérnek, akkor a frakciónak kell hatá­roznia. Atkári János kérdésünkre tagadta, hogy bármilyen aláírt koalíciós megál­lapodást „megfúrt” volna. Elismerte azonban, hogy a benyújtott listában egyetlen tétel volt, amelyről nem szüle­tett írásos megállapodás a koalíciós de­legációk között. Ez a 350 millióval sze­replő dél-pesti regionális egészségügyi centrum kialakítása, amely tulajdon­képpen a csepeli kórház sorsát határoz­za meg. Erről az érzékeny kérdésről még nem sikerült végleges álláspontot kialakítani. Az ellenzékiek pedig nem vállalták fel annak ódiumát, hogy az MSZP velük szavaztasson meg egy tu­lajdonképpen előköltségvetésnek is fel­fogható előterjesztést. A regionális egészségügyi centrum ki­alakítása a hírek szerint a Jahn Ferenc dél-pesti és a csepeli kórház összevoná­sát, az utóbbi városi kórházként való megszűnését jelenti. Zsinka László, aki az egészségügyi bizottság tagja is, közöl­te: nem értenek egyet a kórház ilyen mó­don történő megszüntetésével. Az intéz­mény szerintük az új főigazgató belépése óta gazdaságosan működik. A szocialisták úgy nyilatkoztak: írás­ban nem, de szóban Csepel polgármeste­re, Atkári János és Szolnoki Andrea egészségügyi főpolgármester-helyettes már megállapodtak a kérdésben. Az át­alakítás összegét pedig nem a politiku­sok, hanem a szakágazat határozta meg. E. N.­T. E. G. Rangosabb díjak Angyalföldön A jövőben az eddigi öt helyett évente legfeljebb hárman kaphatnak díszpolgá­ri címet a XIII. kerületben. Tizenkettő­ről hatra csökken a kiemelkedő szakmai tevékenységért odaítélhető Budapest Főváros XIII. Kerületért Díj kitüntetett­jeinek száma, és húsz helyett maximum tizenöten kaphatnak Polgármesteri Di­cséretet. A díszpolgári címhez emlék­tárgy és oklevél jár, pénzjutalom adható. A kerületért díjjal és a dicsérettel az ok­levél mellett pénzjutalmat is kapnak a kitüntetettek. A díjazottak számának mérséklésével a nagyobb megbecsülést, a kitüntető címek rangját hangsúlyozza a kerület. További változás, hogy míg eddig állampolgárok általában javaslatot tehettek a díszpolgári címre, ezután, a rendelet megfogalmazása szerint, csak kerületi lakosok tehetik ezt. V. G. Z. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2003. FEBRUÁR 1., SZOMBAT 33 Azbesztveszély a Rózsakertben Drága, de nem halogatható a szennyezés megszüntetése Azbesztmentesítésre hívja fel a XXII. kerületi rózsakerti lakótelepen élők fi­gyelmét egy környezetvédő szervezet. A szórólapok a korábban rendszeresen alkalmazott szigetelőanyag veszélyeiről és a védekezés lehetőségeiről tájékoz­tatják a főváros legnagyobb, azbeszttel szennyezett területén élőket. Az orszá­gos kampány első állomását jelentő akció célja elérni: az állam vállalja magá­ra a mentesítés költségeit, amivel a szakminisztérium is egyetért. A rózsakerti lakótelepen 11 ezer négyzetméteres felületet borít be az egészségre rendkívül káros - rákkeltő - anyag. A vakolat alá tűz- és zajvédelmi szigeteléshez használt, szórt azbeszt fedi a közös helyiségek - lépcsőházak, gará­zsok, babakocsi- és kerékpártárolók - mennyezetét, és ezzel takarták be az épületgépészeti berendezéseket is. Bár a lakásokba nem került a méregből, Buda­pest legnagyobb összefüggő szennyezett területén mégis 1004 otthon lakóit fe­nyegeti egészségkárosodás. A Másik Oldal - Ökoszociális Mozgalom január­ban indított szórólapos kampánya a ve­szély mellett a szennyezés megszünteté­sének szükségességére, illetve az állam elleni kártérítési per lehetőségére is fel­hívja a figyelmet.­­ Nem pénzt várunk az akciótól, ha­nem szeretnénk, ha a lakosság maga venné kézbe az épületek azbesztmente­sítését, és összefogással elérje a munká­latok állami finanszírozását - oszlatja el az esetleges félreértéseket Csuja László, hozzátéve, hogy több daganatos beteg is kereste már, állítva, hogy ideköltözése után betegedett meg. (A por alakban a levegőbe jutó és belélegzett azbesztják a tüdőben és a légutakban okoznak kóros elváltozásokat, végső stádiumban rossz­indulatú daganatotokat, tüdőrákot, amelynek okozójaként sorrendben a do­hányzás után következik.) A mozgalom alapító tagja lapunknak elmondta: az egyik házban már történt ingyenes men­tesítés, de inkább bemutató jelleggel, s a folytatás elmaradt. A munka költségeit alapul véve - egy négyzetméternyi szennyezés megszüntetése, szállítással és ártalmatlanítással együtt megközelíti a 40 ezer forintot - a lakosságnak nem is lesz pénze, csak az állami segítség jöhet szóba. Magyarországon a hetvenes évek kö­zepétől mintegy 10 évig a 43. számú Építőipari Vállalat és az ORSZAK használt azbesztszórásos technológiát panelépületek szigetelésére. Azóta nem alkalmazzák ezt az országban. Egy 2000. évi jogszabály rendelkezik az az­beszt felhasználásáról, ennek értelmé­ben azbesztcementből készült cső és pala 2005-ig még beépíthető az épüle­tekbe. Kozák Kristóftól, a Környezetvédel­mi és Vízügyi Minisztérium vezető fő­tanácsosától megtudtuk: a szaktárca 1999-ben megkezdte az azbeszttel szennyezett épületek felmérést, ám fi­nanszírozás hiányában 2002-ben meg­akadt ez. A vizsgálat kimondottan a la­kóépületekre koncentrált, ezek mente­sítését, a szakember szerint is állami támogatással kell megoldani. A még nem befejezett felmérés egyelőre két megye - Győr-Moson-Sopron és Ko­­márom-Esztergom —, illetve a főváros területeire korlátozódott. Az adatok alapján az országban vélhetően mint­egy 400 ezer négyzetméternyi felület vár mentesítésre - lakó- és középület, ipari övezet —, amelynek becsült költ­sége 14,4 milliárd forintra rúgna. A fő­tanácsos elmondta: Budapesten a rózsakertin kívül más lakótelepen nem találtak azbesztet, tudomást szerzett viszont a minisztérium egyéb épületek­ről. Felkerültek a listára óvodák, isko­lák összesen 2700, ipari és kereskedel­mi létesítmények 17 ezer, irodaházak közel 22 ezer, szállodák és tömegköz-A leégett Budapest Sportcsarnok bontási anyaga is tartalmazott az­besztet. A kőbányai MÁV-telepre szállított törmelék megtisztításával, és a mintegy 300 tonnányi veszé­lyes hulladék eltávolításával tavaly májusra végzett a Belfor Hungária Kft. Az európai uniós előírásoknak megfelelően a rákkeltő szennyező­dés mennyiségét a hulladék teljes tömegének egy százaléka alá csök­kentették. Ez után a környezetvé­delmi felügyelőség veszélytelennek minősítette a törmeléket. A sitt-tö­meget várhatóan február végén kezdik elszállítani a területről. A Másik Oldal - Ökoszociális Moz­galom alapítója ennek ellenére büntetőfeljelentést tett környezet­­szennyezés gyanúja miatt. Csuja László szerint a törmelék mentesí­tését csak részlegesen végezték el, tehát az továbbra is jelentős men­nyiségű azbesztet tartalmaz. rekedési épületek - mint például a Déli pályaudvar - 3500-3500 négyzetmé­ternyi szennyezéssel. (A Szabadfoglal­kozású Természetvédők Köre korábban pert indított a minisztérium ellen, állít­va, hogy a szaktárca eltitkolja a felmé­rés eredményét. A KVM a le nem zá­rult vizsgálatra és arra hivatkozott, hogy a tanulmány egy jogszabály elő­készítésére született. A bíróság első fo­kon a nyilvánosságra tartozó részletek átadására kötelezte a minisztériumot, ennek eleget tett a KVM, bár a környe­zetvédők szerint nem maradéktalanul. A felmérés eredményét az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) is meg­kapta.) Kozák elmondta: reményre ad okot az országos hulladékgazdálkodási terv, amely előírja, hogy az azbeszttartalmú bontási hulladék kezeléséről, illetve az épületek azbesztmentesítéséről külön­­programban kell gondoskodni. Ugyan­csak megoldást jelenthet az országos la­kásprogram is, amelyben a panelépüle­tek felújítása kapcsán szintén szerepel a szennyezés megszüntetése. Jelentős előrelépés várható az OTH egészség év­tizedének Johan Béla nemzeti program­jától, amely szervezéssel és informati­kai támogatással koordinálja a lakó- és középületek mentesítését. Legfonto­sabb azonban a külön kormányprogram lehet, amely megszabja a feladatok kö­rét, és pénzt is rendel a munkálatok el­végzéséhez. A Másik Oldal addig is folytatja a kampányt. Összesen 20 ezer szórólappal hívja fel az érintett területeken élők fi­gyelmét a veszélyre. Várnai Zoltán Rákkeltő anyag hullik a mennyezetről FOTÓ: SZABÓ BERNADETT Sorban állás tulajdoni lapokért A kedvezményes hitelek miatt jelzálog-bejegyzési roham a földhivatalban Hárommillió tulajdonilap-másolatot kértek ki tavaly a budapesti földhiva­talban, ahol 350 ezer beadványt is re­gisztráltak. Ráadásul a kedvezmé­nyes lakásvásárlási kölcsön hatása markánsan jelentkezett: 2002-ben 50 ezerrel több jelzálogjogot jegyeztek be, mint az előző években. A négy éve majdnem 700 ezres hátralékkal in­dult Fővárosi Kerületek Földhivata­lában még 131 ezer feldolgozatlan ak­ta van. Az apparátus tömegesen vál­lalta a túlórázást. - A földhivatal soha nem lesz telje­sen hátralékmentes - szögezi le Fiedler Péter, a Fővárosi Kerületek Földhivata­lának új vezetője, aki december köze­pén váltotta elődjét. - A hátralékfeldol­gozás lényege, hogy valamennyi ügy­irat kézbe kerül, de nem biztos, hogy azonnal elintézhető, hiszen rengeteg a hiányos beadvány. A szaktárca és a Fő­városi Földhivatal most biztosította a túlórák anyagi fedezetét, és néhány hé­ten belül érzékelhető változást várunk a munkaidőn túl vállalt feldolgozási ak­ciótól. A legfrissebb adatok szerint feldol­gozatlan aktából még 131 ezer darab van, közülük 37 ezer származik az 1998 előtti évekből. A tavalyi, több mint 350 ezer beadványból is maradt legalább 53 ezer olyan, amelyben még nem hoztak határozatot az ügyintézők. A 2002-es év mérlegét jelentősen ront­ja, hogy a használt lakásokra is igényel­hető kedvezményes kölcsön óriási lavi­nát indított el az ingatlanpiacon. Csak a hitelhez szükséges jelzálogjogkérel­mek száma 50 ezerrel ugrott meg, rá­adásul az idén várhatóan tovább tart a fellendülés. Erre pedig nem voltak fel­készülve a földhivatalban, bár most újabb 15-tel növelhetik a munkatársak 380 főnyi csapatát. A hátralékok mennyiségét reményte­lenül növeli a még csak épülő társashá­zakból származó több ezer beadvány. Ezeket az ingatlanokat ugyanis már ak­kor eladják, azaz adásvételi szerződést kötnek rájuk, amikor még telekköny­­vezve sincs a ház. A földhivatal pedig csak akkor tud határozatot hozni a bead­ványok ügyében, amikor a telekkönyve­­zés megtörtént és a tulajdonjog beje­gyezhető — mutatott rá Fiedler Péter. Ezekre az épülő, telekkönyvezetlen la­kásokra hitelt sem lehet felvenni, mivel jelzálogjogot csak az ingatlannyilván­tartásban szereplő ingatlanra terhelnek. Hasonló esetekben az építtető veszi fel a hitelt, a vevő vele áll kapcsolatban. A hivatal polcain „évekig ücsörgő akták” mennyiségének nagyságrendjét jól ér­zékelteti, hogy a XIII. kerületben épülő harminckét házból csak szeptemberben 1400 beadvány érkezett, a ferencvárosi rehabilitációs övezetből pedig már há­romezer telekkönyvezetlen lakás aktája származik. A hátralékok feldolgozása érdekében meghirdetett akció - amely természete­sen csak az elintézhető, tehát probléma­mentes esetekben lehet eredményes - máris érezteti hatását. Mint a hivatalve­zető tájékoztatott: a II. és a III. kerület­ből tavaly érkezett beadványokkal már a szeptembernél tartanak, a többi kerü­letben pedig már az októberi aktákat in­tézik. Az ügyfélszolgálaton a lakásvá­sárlási boom miatt kialakult káoszt át­szervezéssel látványosan enyhítették. Különválasztották ugyanis az iratbe­adást és a tulajdoni lap másolatának ki­adását, ami korábban egy helyen tör­tént. A Budafoki úti épületben újabb te­rületeket vettek bérbe, amelyek révén bővíthetik az ügyfélszolgálat alapterü­letét. További eredményt az informati­kai rendszer folyamatban lévő fejleszté­se hozhat. A földhivatalba igyekvők évek óta — úgymond - maszek ügyintézők, avagy „bérsorbaállók” szolgáltatásait is igénybe vehetik. Mint az új hivatalve­zető elismerte: őt zavarja a jelenség, de az érvényes vállalkozói igazolvánnyal intézkedőkkel nem tehetnek semmit. Egyébként e vállalkozók legális mun­kát végeznek, s évek óta megélnek ott, hiszen sokan inkább fizetnek, semmint sorbaálljanak. A hivatalvezető szerint azonban fontos tudni: hiába ígér bárki soron kívüli ügyintézést, ők sem min­denhatók­­ csupán annyira képesek, mint bármelyik, sorban álló ügyfél. Ne­vezetesen: beadják az ügyfél helyett az iratokat vagy a tulajdonilap-másolati kérelmet. Sándor Tünde Februártól újabb panelpályázatok Ez évben még nem változnak jelentősen a feltételek Előreláthatólag februárban írják ki az idei panelfelújítási pályázatot. Bár a korábbi programok sikertelenségét fő­ként a lakossági önerő hiánya okozta, a finanszírozásban egyelőre nem várha­tó lényeges változás. A 2004-es indítás­sal tervezett panelprogram idei minta­projektjeiben továbbra is csak a költ­ségek harmadát fedezi az állam. Holott csak Budapesten százezernél több la­kás van olyan házban, amelynek felújí­tása elkerülhetetlenné válik. A nyolcszázezernél több fővárosi la­kásból mintegy 220 ezer épült iparosított technológiával. A kormányzati illetéke­sek múlt év őszén bejelentették: 2004- ben átfogó panelfelújítási program indul, ez évtől pedig mintaprojektek kezdőd­nek. A Miniszterelnöki Hivatal nemzeti la­káspolitikai titkárságának vezetője, Leit­­ner József lapunknak elmondta: a minta­projektek finanszírozásában az állami tá­mogatás marad a korábbi egyharmados szinten. Egy átlagosnak vett, ötven négy­zetméteres lakásra másfél-kétmillió fo­rintos felújítási összeg jut. Ez azt jelenti, hogy az állam 500-600 ezer forintot ad, és ugyanennyi pénzt kell fizetnie az ön­­kormányzatnak, valamint a lakónak is. A kormányzat tervei szerint idén a pá­lyázatot benyújtó lakók és önkormány­zatok bármilyen arányban előteremthetik a beruházáshoz szükséges pénz kéthar­madát. Horváth Csaba, a parlament la­kásügyi albizottságának elnöke korábban úgy fogalmazott: olyan megoldást is el­képzelhetőnek tart, hogy a felújításhoz a lakossági saját erő kiváltására a helyi ön­­kormányzat kamatmentes kölcsönt ad­jon, és annak egy részét szociális támoga­tásként jóváírják. Az önkormányzatok pénzügyi helyze­tét ismerve azonban aligha számíthatnak a lakók a minimálisnál nagyobb támoga­tásra. Keglovics Ferenc, aki a XV. kerü­letben 2100 házgyári lakás közös képvi­selője, úgy érzi: álomvilágban él, aki ab­ban bízik, hogy az önkormányzatok több­sége az eddiginél több pénzt tud adni a házak felújítására. Szerinte a közös költ­ségből lehet olyan felújítási alapot képez­ni, amelyből a társasház előteremtheti a költségek egyharmadát, egy lakástaka­rék-pénztári szerződés megkötésével pe­dig a lakók is fedezhetik az egyharmadot. A lakók azonban gyakran nem vállal­hatnak újabb költségeket, hiszen sokan lakásfenntartásuk díját sem képesek meg­fizetni — figyelmeztet Endrődy István, a csepeli önkormányzat vagyonkezelő cé­ge, a Csevak Kft. ügyvezetője. Szerinte azért nagyon nehéz az állami támogatás felhasználásához szükséges pénzt előte­remteni, mert főleg azokban a külső kerü­letekben van sok panellakás, amelyek ön­­kormányzatai is, lakói is szegényebbek a fővárosi átlagnál. Endrődy István szerint is fontos lenne, hogy a társasház közös kasszájában különítsenek el pénzt átfogó felújításra. Nem bízik azonban abban, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer­ben rövid időn belül meg lehet oldani a problémát. Haász János

Next