Népszabadság - Budapest melléklet, 2003. február
2003-02-01
Elutasított előköltségvetés Folytatás a 31. oldalról Bőhm András azonban közölte: a szocialisták mindvégig tudták, hogy a költségvetésről tárgyaló SZDSZ-delegáció arra kapott felhatalmazást, hogy minden ügyben egyeztessen Atkári János főpolgármester-helyettessel is. Ha véleményeik eltérnek, akkor a frakciónak kell határoznia. Atkári János kérdésünkre tagadta, hogy bármilyen aláírt koalíciós megállapodást „megfúrt” volna. Elismerte azonban, hogy a benyújtott listában egyetlen tétel volt, amelyről nem született írásos megállapodás a koalíciós delegációk között. Ez a 350 millióval szereplő dél-pesti regionális egészségügyi centrum kialakítása, amely tulajdonképpen a csepeli kórház sorsát határozza meg. Erről az érzékeny kérdésről még nem sikerült végleges álláspontot kialakítani. Az ellenzékiek pedig nem vállalták fel annak ódiumát, hogy az MSZP velük szavaztasson meg egy tulajdonképpen előköltségvetésnek is felfogható előterjesztést. A regionális egészségügyi centrum kialakítása a hírek szerint a Jahn Ferenc dél-pesti és a csepeli kórház összevonását, az utóbbi városi kórházként való megszűnését jelenti. Zsinka László, aki az egészségügyi bizottság tagja is, közölte: nem értenek egyet a kórház ilyen módon történő megszüntetésével. Az intézmény szerintük az új főigazgató belépése óta gazdaságosan működik. A szocialisták úgy nyilatkoztak: írásban nem, de szóban Csepel polgármestere, Atkári János és Szolnoki Andrea egészségügyi főpolgármester-helyettes már megállapodtak a kérdésben. Az átalakítás összegét pedig nem a politikusok, hanem a szakágazat határozta meg. E. N.T. E. G. Rangosabb díjak Angyalföldön A jövőben az eddigi öt helyett évente legfeljebb hárman kaphatnak díszpolgári címet a XIII. kerületben. Tizenkettőről hatra csökken a kiemelkedő szakmai tevékenységért odaítélhető Budapest Főváros XIII. Kerületért Díj kitüntetettjeinek száma, és húsz helyett maximum tizenöten kaphatnak Polgármesteri Dicséretet. A díszpolgári címhez emléktárgy és oklevél jár, pénzjutalom adható. A kerületért díjjal és a dicsérettel az oklevél mellett pénzjutalmat is kapnak a kitüntetettek. A díjazottak számának mérséklésével a nagyobb megbecsülést, a kitüntető címek rangját hangsúlyozza a kerület. További változás, hogy míg eddig állampolgárok általában javaslatot tehettek a díszpolgári címre, ezután, a rendelet megfogalmazása szerint, csak kerületi lakosok tehetik ezt. V. G. Z. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2003. FEBRUÁR 1., SZOMBAT 33 Azbesztveszély a Rózsakertben Drága, de nem halogatható a szennyezés megszüntetése Azbesztmentesítésre hívja fel a XXII. kerületi rózsakerti lakótelepen élők figyelmét egy környezetvédő szervezet. A szórólapok a korábban rendszeresen alkalmazott szigetelőanyag veszélyeiről és a védekezés lehetőségeiről tájékoztatják a főváros legnagyobb, azbeszttel szennyezett területén élőket. Az országos kampány első állomását jelentő akció célja elérni: az állam vállalja magára a mentesítés költségeit, amivel a szakminisztérium is egyetért. A rózsakerti lakótelepen 11 ezer négyzetméteres felületet borít be az egészségre rendkívül káros - rákkeltő - anyag. A vakolat alá tűz- és zajvédelmi szigeteléshez használt, szórt azbeszt fedi a közös helyiségek - lépcsőházak, garázsok, babakocsi- és kerékpártárolók - mennyezetét, és ezzel takarták be az épületgépészeti berendezéseket is. Bár a lakásokba nem került a méregből, Budapest legnagyobb összefüggő szennyezett területén mégis 1004 otthon lakóit fenyegeti egészségkárosodás. A Másik Oldal - Ökoszociális Mozgalom januárban indított szórólapos kampánya a veszély mellett a szennyezés megszüntetésének szükségességére, illetve az állam elleni kártérítési per lehetőségére is felhívja a figyelmet. Nem pénzt várunk az akciótól, hanem szeretnénk, ha a lakosság maga venné kézbe az épületek azbesztmentesítését, és összefogással elérje a munkálatok állami finanszírozását - oszlatja el az esetleges félreértéseket Csuja László, hozzátéve, hogy több daganatos beteg is kereste már, állítva, hogy ideköltözése után betegedett meg. (A por alakban a levegőbe jutó és belélegzett azbesztják a tüdőben és a légutakban okoznak kóros elváltozásokat, végső stádiumban rosszindulatú daganatotokat, tüdőrákot, amelynek okozójaként sorrendben a dohányzás után következik.) A mozgalom alapító tagja lapunknak elmondta: az egyik házban már történt ingyenes mentesítés, de inkább bemutató jelleggel, s a folytatás elmaradt. A munka költségeit alapul véve - egy négyzetméternyi szennyezés megszüntetése, szállítással és ártalmatlanítással együtt megközelíti a 40 ezer forintot - a lakosságnak nem is lesz pénze, csak az állami segítség jöhet szóba. Magyarországon a hetvenes évek közepétől mintegy 10 évig a 43. számú Építőipari Vállalat és az ORSZAK használt azbesztszórásos technológiát panelépületek szigetelésére. Azóta nem alkalmazzák ezt az országban. Egy 2000. évi jogszabály rendelkezik az azbeszt felhasználásáról, ennek értelmében azbesztcementből készült cső és pala 2005-ig még beépíthető az épületekbe. Kozák Kristóftól, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezető főtanácsosától megtudtuk: a szaktárca 1999-ben megkezdte az azbeszttel szennyezett épületek felmérést, ám finanszírozás hiányában 2002-ben megakadt ez. A vizsgálat kimondottan a lakóépületekre koncentrált, ezek mentesítését, a szakember szerint is állami támogatással kell megoldani. A még nem befejezett felmérés egyelőre két megye - Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom —, illetve a főváros területeire korlátozódott. Az adatok alapján az országban vélhetően mintegy 400 ezer négyzetméternyi felület vár mentesítésre - lakó- és középület, ipari övezet —, amelynek becsült költsége 14,4 milliárd forintra rúgna. A főtanácsos elmondta: Budapesten a rózsakertin kívül más lakótelepen nem találtak azbesztet, tudomást szerzett viszont a minisztérium egyéb épületekről. Felkerültek a listára óvodák, iskolák összesen 2700, ipari és kereskedelmi létesítmények 17 ezer, irodaházak közel 22 ezer, szállodák és tömegköz-A leégett Budapest Sportcsarnok bontási anyaga is tartalmazott azbesztet. A kőbányai MÁV-telepre szállított törmelék megtisztításával, és a mintegy 300 tonnányi veszélyes hulladék eltávolításával tavaly májusra végzett a Belfor Hungária Kft. Az európai uniós előírásoknak megfelelően a rákkeltő szennyeződés mennyiségét a hulladék teljes tömegének egy százaléka alá csökkentették. Ez után a környezetvédelmi felügyelőség veszélytelennek minősítette a törmeléket. A sitt-tömeget várhatóan február végén kezdik elszállítani a területről. A Másik Oldal - Ökoszociális Mozgalom alapítója ennek ellenére büntetőfeljelentést tett környezetszennyezés gyanúja miatt. Csuja László szerint a törmelék mentesítését csak részlegesen végezték el, tehát az továbbra is jelentős mennyiségű azbesztet tartalmaz. rekedési épületek - mint például a Déli pályaudvar - 3500-3500 négyzetméternyi szennyezéssel. (A Szabadfoglalkozású Természetvédők Köre korábban pert indított a minisztérium ellen, állítva, hogy a szaktárca eltitkolja a felmérés eredményét. A KVM a le nem zárult vizsgálatra és arra hivatkozott, hogy a tanulmány egy jogszabály előkészítésére született. A bíróság első fokon a nyilvánosságra tartozó részletek átadására kötelezte a minisztériumot, ennek eleget tett a KVM, bár a környezetvédők szerint nem maradéktalanul. A felmérés eredményét az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) is megkapta.) Kozák elmondta: reményre ad okot az országos hulladékgazdálkodási terv, amely előírja, hogy az azbeszttartalmú bontási hulladék kezeléséről, illetve az épületek azbesztmentesítéséről különprogramban kell gondoskodni. Ugyancsak megoldást jelenthet az országos lakásprogram is, amelyben a panelépületek felújítása kapcsán szintén szerepel a szennyezés megszüntetése. Jelentős előrelépés várható az OTH egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programjától, amely szervezéssel és informatikai támogatással koordinálja a lakó- és középületek mentesítését. Legfontosabb azonban a külön kormányprogram lehet, amely megszabja a feladatok körét, és pénzt is rendel a munkálatok elvégzéséhez. A Másik Oldal addig is folytatja a kampányt. Összesen 20 ezer szórólappal hívja fel az érintett területeken élők figyelmét a veszélyre. Várnai Zoltán Rákkeltő anyag hullik a mennyezetről FOTÓ: SZABÓ BERNADETT Sorban állás tulajdoni lapokért A kedvezményes hitelek miatt jelzálog-bejegyzési roham a földhivatalban Hárommillió tulajdonilap-másolatot kértek ki tavaly a budapesti földhivatalban, ahol 350 ezer beadványt is regisztráltak. Ráadásul a kedvezményes lakásvásárlási kölcsön hatása markánsan jelentkezett: 2002-ben 50 ezerrel több jelzálogjogot jegyeztek be, mint az előző években. A négy éve majdnem 700 ezres hátralékkal indult Fővárosi Kerületek Földhivatalában még 131 ezer feldolgozatlan akta van. Az apparátus tömegesen vállalta a túlórázást. - A földhivatal soha nem lesz teljesen hátralékmentes - szögezi le Fiedler Péter, a Fővárosi Kerületek Földhivatalának új vezetője, aki december közepén váltotta elődjét. - A hátralékfeldolgozás lényege, hogy valamennyi ügyirat kézbe kerül, de nem biztos, hogy azonnal elintézhető, hiszen rengeteg a hiányos beadvány. A szaktárca és a Fővárosi Földhivatal most biztosította a túlórák anyagi fedezetét, és néhány héten belül érzékelhető változást várunk a munkaidőn túl vállalt feldolgozási akciótól. A legfrissebb adatok szerint feldolgozatlan aktából még 131 ezer darab van, közülük 37 ezer származik az 1998 előtti évekből. A tavalyi, több mint 350 ezer beadványból is maradt legalább 53 ezer olyan, amelyben még nem hoztak határozatot az ügyintézők. A 2002-es év mérlegét jelentősen rontja, hogy a használt lakásokra is igényelhető kedvezményes kölcsön óriási lavinát indított el az ingatlanpiacon. Csak a hitelhez szükséges jelzálogjogkérelmek száma 50 ezerrel ugrott meg, ráadásul az idén várhatóan tovább tart a fellendülés. Erre pedig nem voltak felkészülve a földhivatalban, bár most újabb 15-tel növelhetik a munkatársak 380 főnyi csapatát. A hátralékok mennyiségét reménytelenül növeli a még csak épülő társasházakból származó több ezer beadvány. Ezeket az ingatlanokat ugyanis már akkor eladják, azaz adásvételi szerződést kötnek rájuk, amikor még telekkönyvezve sincs a ház. A földhivatal pedig csak akkor tud határozatot hozni a beadványok ügyében, amikor a telekkönyvezés megtörtént és a tulajdonjog bejegyezhető — mutatott rá Fiedler Péter. Ezekre az épülő, telekkönyvezetlen lakásokra hitelt sem lehet felvenni, mivel jelzálogjogot csak az ingatlannyilvántartásban szereplő ingatlanra terhelnek. Hasonló esetekben az építtető veszi fel a hitelt, a vevő vele áll kapcsolatban. A hivatal polcain „évekig ücsörgő akták” mennyiségének nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a XIII. kerületben épülő harminckét házból csak szeptemberben 1400 beadvány érkezett, a ferencvárosi rehabilitációs övezetből pedig már háromezer telekkönyvezetlen lakás aktája származik. A hátralékok feldolgozása érdekében meghirdetett akció - amely természetesen csak az elintézhető, tehát problémamentes esetekben lehet eredményes - máris érezteti hatását. Mint a hivatalvezető tájékoztatott: a II. és a III. kerületből tavaly érkezett beadványokkal már a szeptembernél tartanak, a többi kerületben pedig már az októberi aktákat intézik. Az ügyfélszolgálaton a lakásvásárlási boom miatt kialakult káoszt átszervezéssel látványosan enyhítették. Különválasztották ugyanis az iratbeadást és a tulajdoni lap másolatának kiadását, ami korábban egy helyen történt. A Budafoki úti épületben újabb területeket vettek bérbe, amelyek révén bővíthetik az ügyfélszolgálat alapterületét. További eredményt az informatikai rendszer folyamatban lévő fejlesztése hozhat. A földhivatalba igyekvők évek óta — úgymond - maszek ügyintézők, avagy „bérsorbaállók” szolgáltatásait is igénybe vehetik. Mint az új hivatalvezető elismerte: őt zavarja a jelenség, de az érvényes vállalkozói igazolvánnyal intézkedőkkel nem tehetnek semmit. Egyébként e vállalkozók legális munkát végeznek, s évek óta megélnek ott, hiszen sokan inkább fizetnek, semmint sorbaálljanak. A hivatalvezető szerint azonban fontos tudni: hiába ígér bárki soron kívüli ügyintézést, ők sem mindenhatók csupán annyira képesek, mint bármelyik, sorban álló ügyfél. Nevezetesen: beadják az ügyfél helyett az iratokat vagy a tulajdonilap-másolati kérelmet. Sándor Tünde Februártól újabb panelpályázatok Ez évben még nem változnak jelentősen a feltételek Előreláthatólag februárban írják ki az idei panelfelújítási pályázatot. Bár a korábbi programok sikertelenségét főként a lakossági önerő hiánya okozta, a finanszírozásban egyelőre nem várható lényeges változás. A 2004-es indítással tervezett panelprogram idei mintaprojektjeiben továbbra is csak a költségek harmadát fedezi az állam. Holott csak Budapesten százezernél több lakás van olyan házban, amelynek felújítása elkerülhetetlenné válik. A nyolcszázezernél több fővárosi lakásból mintegy 220 ezer épült iparosított technológiával. A kormányzati illetékesek múlt év őszén bejelentették: 2004- ben átfogó panelfelújítási program indul, ez évtől pedig mintaprojektek kezdődnek. A Miniszterelnöki Hivatal nemzeti lakáspolitikai titkárságának vezetője, Leitner József lapunknak elmondta: a mintaprojektek finanszírozásában az állami támogatás marad a korábbi egyharmados szinten. Egy átlagosnak vett, ötven négyzetméteres lakásra másfél-kétmillió forintos felújítási összeg jut. Ez azt jelenti, hogy az állam 500-600 ezer forintot ad, és ugyanennyi pénzt kell fizetnie az önkormányzatnak, valamint a lakónak is. A kormányzat tervei szerint idén a pályázatot benyújtó lakók és önkormányzatok bármilyen arányban előteremthetik a beruházáshoz szükséges pénz kétharmadát. Horváth Csaba, a parlament lakásügyi albizottságának elnöke korábban úgy fogalmazott: olyan megoldást is elképzelhetőnek tart, hogy a felújításhoz a lakossági saját erő kiváltására a helyi önkormányzat kamatmentes kölcsönt adjon, és annak egy részét szociális támogatásként jóváírják. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetét ismerve azonban aligha számíthatnak a lakók a minimálisnál nagyobb támogatásra. Keglovics Ferenc, aki a XV. kerületben 2100 házgyári lakás közös képviselője, úgy érzi: álomvilágban él, aki abban bízik, hogy az önkormányzatok többsége az eddiginél több pénzt tud adni a házak felújítására. Szerinte a közös költségből lehet olyan felújítási alapot képezni, amelyből a társasház előteremtheti a költségek egyharmadát, egy lakástakarék-pénztári szerződés megkötésével pedig a lakók is fedezhetik az egyharmadot. A lakók azonban gyakran nem vállalhatnak újabb költségeket, hiszen sokan lakásfenntartásuk díját sem képesek megfizetni — figyelmeztet Endrődy István, a csepeli önkormányzat vagyonkezelő cége, a Csevak Kft. ügyvezetője. Szerinte azért nagyon nehéz az állami támogatás felhasználásához szükséges pénzt előteremteni, mert főleg azokban a külső kerületekben van sok panellakás, amelyek önkormányzatai is, lakói is szegényebbek a fővárosi átlagnál. Endrődy István szerint is fontos lenne, hogy a társasház közös kasszájában különítsenek el pénzt átfogó felújításra. Nem bízik azonban abban, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszerben rövid időn belül meg lehet oldani a problémát. Haász János