Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1995. április

1995-04-04

N­ÉPSZABADSÁG Pest Megyei Krónika 1995. április 4., kedd Tisztelt Olvasó! A Népszabadság évek óta a legnagyobb példányszámú napilap Pest megyében, amióta pedig nincs megyei újság, még többen tisztelnek meg bennünket kitüntető figyelmükkel. Pest megyei olvasóink tőlünk várják az ország és a világ hi­teles híreit, információt, de sokan jelezték, szeretnének többet olvasni lapunkban a megyéről is. Olvasóink kívánságának eleget teszünk. Ezentúl Pest Me­gyei Krónika néven hetente kétszer, kedden és pénteken nyolcoldalas melléklet jelenik meg, csak a Pest megyeieknek szóló helyi hírekkel, információkkal, riportokkal és szolgálta­tásokkal, külön Pest megyei sportoldallal. Fogadják szívesen lapunkban a Pest Megyei Krónikát. A Népszabadság szerkesztősége Laktanyából lakótelep A szovjet csapatok kivonulása után a tököli laktanyaépületek egy részét a helyi önkormány­zat kapta meg a Kincstári Va­gyonkezelő Rt.-től. Összesen 444 lakást újítottak fel, s jutá­nyos áron adtak el fiatal háza­soknak, így mintegy 1200 em­ber költözhetett a lakótelepre. _________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ Kugler Endre tanácsadó tájé­koztatása szerint a házakban hiányosak voltak a közművek, nem volt központi fűtés, gáz. Az épületek meg sem közelítet­ték magyar igényeket, ezért vállalta az önkormányzat a re­konstrukciót. Megépítették a gázvezetéket, teljesen felújí­tották a vízvezetékrendszert és az elektromos hálózatot. Min­den lakásba bevezették a gázt, két épületbe pedig a központi fűtést is. Az felújított lakásokat négy­zetméterenként 22 500 forin­tért adták el, vagyis 1,2-1,6 millió forintba kerülnek a vevőknek. Ez az ár mintegy 400-500 ezer forinttal alacsonyabb, mint a hasonló méretű szigetszentmiklósi la­kótelepi lakásoké. A vételárat nem kellett egy összegben kifi­zetniük a leendő tulajdonosok­nak. Egy részére 25 évi részlet­­fizetési kedvezményt kaptak. A lakások ugyan elkészültek, de a környezet szépítése csak most kezdődik, s a lakókra vár. Az önkormányzat biztosít hoz­zá gyephézagos téglát, sódert, cementet, amiből autóparkolót építhetnek. További lakásfelújítások is folynak. Ezeknél azonban csak a külső tatarozást és a közművek kiépítését végzi el az önkormányzat, s félkész la­kásként adják el majd a vevőknek. Református templom épül Budakeszin Szűk lett az imaház A budakeszi református egy­házközség gyülekezete, közöt­tük sok erdélyi, felvidéki szár­mazású család már tavaly el­határozta, hogy templomot épít, mert az istentiszteletek helyszínéül szolgáló imaház szűknek bizonyult a hívek be­fogadására. Az önkormányzati választások programbeszédei is gyakran említették, hogy fel kell építeni a templomot. A terv megvalósítása elkez­dődött. Ebből az alkalomból a helyi művelődési házban ren­deztek ünnepséget. Az ünnepségen megjelent Dr. Hegedűs Lóránt püspök, a Magyar Reformátusi Zsinat el­nöke, és Nikolits István or­szággyűlési képviselő. A részt­vevők elhatározták, hogy az egyháztagok származási sok­félesége miatt a Budakeszi re­formátusok és a határainkon túl élő magyarok emléktemp­loma címet viseli­ majd az épület. Dr. Hegedűs Lóránt Refor­mátus templom és a magyar társadalom címmel tartott ünnepi előadást. A vasárnapi istentiszteleten dr. Bütösi Já­nos nyugalmazott püspök, a Magyarok Református Világ­­szövetségének elnöke prédi­kált. A templomot 1996 augusz­tusában, az Erdélyben tartan­dó III. Református Világtalál­kozó alkalmából adják át a hí­veknek. Mai árakon számolva 30-35 millió forintba kerül. Az építkezés költségeinek felét nemzetközi egyházi szerveze­tek állják, jelentős összeggel járul hozzá a magyar reformá­tus­ egyház, a budakeszi és bu­dapesti székely kör tagjai. T. I. Három év alatt készül el a váci elkerülő út Az olaszok nyerték meg a tendert , vége a forgalmi dugóknak A kettes főút Vácot elkerülő szakaszának megépítésére ta­valy januárjában meghirdetett pályázat eredménnyel járt, s a nyertes vállalkozó, az olasz Iti­nera már munkához is látott. Az olasz vállalat gépei gyalul­ják az út fölső rétegét. Kétszer egysávos nyomvonalat alakíta­nak ki, úgy, hogy később, ha az anyagiak lehetővé teszik autó­pályává fejleszthessék a kerülő utat. A második 15 kilométeres szakasz megépítésére is pályázatott hirdetek, s a 13 je­­ lentkező közül 7 cég - közöttük négy magyar vállalat - áll még versenyben. Ha minden jól megy, a jövő év második felé­ben elkészül az a tizenöt kilo­méteres szakasz, amely Sződli­­getnél indul és a várostól észak­ra, a cementművet elhagyva tér vissza a jelenlegi kettes úthoz. Egy évvel később elkészül a Sződliget és Dunakeszi közötti szakasz, majd 1998 júliusára az elkerülő út befut a fővárosba... Ezzel megszűnik, pontosabban csökken a négy település, Vác, Sződliget, Göd és Dunakeszi gáz-, por-, és ólomszennyezése, ami egy-egy csúcsforgalmi időszakban már szinte elvisel­hetetlen. Ráadásul el lehet majd jutni Vácról Budapestre annyi idő alatt, mint Francia­­országból Angliába... Ehhez azonban több problé­mát meg kell oldani. A készülő út nyomvonalán vannak olyan szakaszok, amelyek tulajdono­saként valamelyik téesz szere­pel, s ahhoz, hogy kisajátíthas­sák, előbb a kárpótlásra jogo­sultaknak meg kell kapniuk. További nehézség, hogy érté­kes régészeti leleteket találtak a leendő út vonalán, de még csak a terület egyharmadát si­került feltárni. Kérdés az is o­kozókat, ugyanis a jelöltek vagy hiárd forintos költségét fele-fele hogy a meglehetősen alacsony jelentkezők a „hazai magas arányban az útalap, illetve az összegű ajánlatával tendert árakhoz” szoktak. Európai Beruházási Bank és a nyert olasz cég talál-e alvállat­ A beruházás összesen 12 mi­­ PHARE-program állja. B. J. Nagy a zsúfoltság a 2-es úton. A Budapesttől Vácig 35 kilométeres szakaszt egy-másfél óra alatt le­het megtenni. Hétvégeken gyakran órákig kell várakozni az óriási dugók miatt, ilyenkor Dunake­szin és Vácott szinte leáll a forgalom Kancsovszki János felvétele Kárpótlásként konzervgyárat A Nagykőrösi Konzervgyár Részvénytársaságról elterjedt ugyan, hogy megvásárolta a kül­földi érdekeltségű Bonduelle cég, de a valóság az, hogy a gyár százszázalékos magyar tulajdon maradt, csak egy kis telephelyet adtak el. A részvénycsomag 51 százaléka a dolgozóké, 46,3 szá­zaléka az államé, 2,7 százalékot pedig az önkormányzat birtokol. Előbb-utóbb eladják a meg­maradó állami tulajdonrészt is, bár a pályázati kiírás még nem látott napvilágot. Mindenesetre a konzervgyári dolgozók köré­ben nagy az érdeklődés, remé­lik, hogy felhasználhatják az egyelőre nem sokat érő kárpót­lási jegyeiket is. A dolgozói résztulajdon sikerét bizonyítja, hogy a tavalyi „csonka” esz­tendőben jelentősen csökkentek a költségek, miközben 15 száza­lékkal növekedett az egy főre jutó termelési érték. ­ Közmunka helyett pénzt kérnek Petíciót küldtek a miniszternek Petíciót írtak Pest megye polgármesterei, a közhasznú foglal­koztatással kapcsolatban április elsejétől bevezetett változta­tások miatt. A fogalmazványt eljuttatták Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszterhez és a munkaügyi tanácshoz. Kérik, gondolják újra az illetékesek, jobb lesz-e, ha a tegnap közhasznú­ munkásai mától jövedelemkiegészítésért sorakoz­nak majd az önkormányzatoknál. Pest megye polgármesterei konferencián vitatták meg, azt a döntést, hogy megcsap­pan a települések támogatása, kevesebb pénzt kapnak a Fog­lalkoztatási Alaptól, s keve­sebb embert dolgoztathatnak közhasznú munkán. Sziráki Mihály, a megyei munkaügyi tanács soros elnöke elmondta, hogy az 1994-ben kapott összeg több mint 35 százalé­kát fordította a megye a mun­kanélküliek képzésére, a köz­hasznú munka támogatására pedig 31,9 százalékát for­dította. A megyében összesen 3200 embert foglalkoztattak ily módon. A közhasznú mun­kások sok helyen árkokat ta­karítottak, rendben tartották a parkokat, utcákat sepreget­­tek, néhol a rendőröknek se­gítettek, vagy hivatalsegédi teendőket láttak el a városhá­zán. A polgármesterek most attól félnek, hogy ezek a mun­kanélküliek, akik a plusz há­romezer forintért megfogták a lapát vagy a seprű nyelét, hol­naptól jövedelempótló támo­gatásért állnak majd sorba a hivatalokban. Többen szóvá tették, hogy ezeket a feladato­kat a jövőben is el kell végez­tetni majd valakikkel, és ez az amúgy is elszegényedett ön­­kormányzatok szűkös költ­ségvetéséből veszi el a pénzt. Többen kérték a megye számára engedélyezett 1200 fős létszámot emeljék meg, il­letve azoktól az önkormány­zatoktól, amelyek eddig nem igényeltek erre pénzt, vegyék el a lehetőséget és adják azoknak, amelyek több ilyen munkást tudnak foglalkoz­tatni. Akadt egy-két polgármester is, aki a többórás vitát meddőnek és feleslegesnek tartotta, mondván eldöntött dolgokon felesleges vitatkoz­ni. Persze ennek ellenére meg­szavazták a petíció elküldé­sét, gondolván így hamarabb szabadulnak... Pomáz a kastélyra vár Műemlékből lehet-e iskola ? A pomázi Teleki-kastélyt a község szeretné megszerezni a jelenlegi tulajdonostól, a me­gyei önkormányzattól. A terv megvalósítása azonban akadá­lyokba ütközik. Az épületet műemlékké nyilvánították, s ezért nem adható el. Ráadásul a kastélyt jelenleg is lakja a Gyermekvédő Intézet, amely sokat áldozott azért, hogy az épület jó állapotban legyen. A pomázi önkormányzat ké­relmét több fórumon is vissza­utasították már. Diósi Gábor országgyűlési képviselő, koráb­bi pomázi alpolgármester el­mondta: az önkormányzat ké­rését először a vagyonátadó bi­zottság tagadta meg, majd fel­lebbezésüket a Belügyminiszté­rium küldte vissza. Mindkét esetben ugyanaz volt az indok, az épület műemlék jellege. Czink József jegyző azonban még bizakodik, az idevonatko­zó jogszabály ugyanis az ilyen jellegű ingatlanok sorsát egy későbbi törvénnyel kívánja rendezni. A pomáziak már most is több célra használják a Teleki-kas­télyt. Színházi előadásokat tartanak a helybeli gyerekkö­zönségnek, most éppen a János vitéz próbái folynak. Rendsze­resek a népzenei és komolyze­nei előadások, többek között az Alpok-Adria nemzetközi ze­nés esték rendezvénysorozatá­nak ad helyszínt a kastély. Az önkormányzatnak azonban más elképzelései is vannak. Vagy a zeneiskolát költöztet­nék ide, vagy a leendő középis­kolát, ha egyszer sikerülne a megyétől megkapniuk a két­­hektáros parkkal övezett ingat­lant. T. I. A Teleki-kastély sorsa egyelőre eldőlt: a helyi önkormányzat nem kaphatja meg a megyétől, mert műemléknek nyilvánították. A pomáziak pedig reménykednek tovább, hogy egyszer mégiscsak ebben az épületben lesz a gimnázium

Next