Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1995. május

1995-05-02

1995. május 2., kedd PEST MEGYEI KRÓNIKA NÉPSZABADSÁG DÍJ Az egyház az út széléről az útra került Beszélgetés Keszthelyi Ferenc megyés püspökkel A váci egyházmegye 14 ezer négyzetkilométernyi területén mint­egy 900 ezer ember él, 238 pap - közülük 62 nyugdíjas - tevékeny­kedik. Az egyházmegye főpásztora a 67 éves Keszthelyi Ferenc, akit 1992 márciusában szenteltek püspökké Vácon. Keszthelyi Ferenc egyháza rendszerváltás utáni helyzetét úgy jellemezte, hogy az az út széléről az útra került. Erről az útról beszélgettünk... - Püspök úr, a rendszerváltás az egyház reneszánszával párosult, amelyet sok más mellett bizonyított a fel­nnt­t keresztel­ések nagy száma is. Most, egy fél évtized elteltével, tart-e még az egyház iránti nagy ér­deklődés? - Az egyház olyan, mint a gyümölcsfa: kihajt, virágzik, gyümölcsöt hoz, hullatja leve­lét, aztán a következő évben új­ra kihajt... A tanítás örök, de az egyház mindig tud újra, új mon­danivalóval az emberek felé fordulni, figyelembe véve az idők jeleit. Sokan, akik bátorta­lanok voltak, vagy érdekük volt, hogy bizonyos távolságra maradjanak az egyháztól, ami­kor az akadályok elhárultak, megkeresztelkedtek. Felnőtt egy nemzedék, amely nem ré­szesült vallásos nevelésben, és amikor polgárjogot kapott az egyház is, akkor az érdeklődés felé fordult. - Tehát Magyarországon még ma is a nyugat-európaival ellentétes tendencia érvényesül? - Nem azonosak a körülmé­nyeink a nyugat-európai orszá­gokéval. Az emberek szorongá­sukban, létbizonytalanságuk­ban inkább fordulnak lelki dol­gokhoz, Istenhez vigaszért, mint akik jóléti társadalomban, viszonylagos biztos keretek kö­zött élnek. És ne feledjük, hogy negyven évig, nemcsak vallási téren, bizonyos hiányérzet volt, amit most pótolni kell, és hozzá kell nőni ahhoz a világhoz, amely kialakulóban van. - Ebben a világban benne vannak az alternatívák is. Ön szerint miért keresik sokan a kisebb közössége­ket, szektákat? - Az ember felnőttebbé vált, újat keres. A szekták, amelyek gyökerükben eddig megvoltak, kisebb közösségek, lehet úgy mondani, személyre szabottak, személyes kapcsolaton alapul­nak. A nagyobb egyházakban nem mindig teremtődik meg egy szorosabb kapcsolat, de itt is változások vannak, kisebb plé­bániaközösségek jöttek létre, bensőségesebb kapcsolatok ala­kultak ki. De ne felejtsük el, hogy az egyház félrevonulása nem önkéntes volt, s ha beépült valamilyen közegbe, annak kö­vetkezményei lettek. Nem volt megfelelő utánpótlás, és ma a papság kétharmad részének már nyugdíjban kellene lennie.­­ Püspök úr, ebben a helyzetben az egyház képes működtetni vissza­kapott intézményeit? A visszakért ingatlanok fenntartása, hasznosítá­sa nem haladja meg az egyház lehe­tőségeit?­­ Az egyháznak csak gond és teher egy olyan ingatlan, amit nem tud használni. Csakis olyan kéréssel állt elő az egy­ház, azt kérte vissza, ami életvi­teléhez szükséges. A váci szemi­nárium épületére például nagy szükség van, hiszen négy helyen tanulnak kispapok, háromszáz világi teológus oktatása folyik, számuk rövidesen négyszázra nő, és a kántorképzésre is nagy igény van. Persze, amit már más MTI-FOTÓ belakott, és vissza kell adni, okoz konfliktusokat. De alkal­mazkodtunk, toleránsak va­gyunk. Érdekünk, hogy az em­berek jól érezzék magukat a vá­rosukban, településükön... - Mégis adódtak konfliktusok. Hogyan értékeli általában az önkor­mányzatokkal kialakult viszonyt, kapcsolatot? - Az önkormányzatokkal va­ló viszonyra a jóindulat, a köl­csönös jó szándék volt jellemző, eltekintve egy-két esettől, amelyben személyi problémák adódtak, akár az egyik, akár a másik fél részéről. Az egyház­megyének van tizennégy-tizen­­öt katolikus irányítású intéz­ménye, de írni csak egyről írtak, Dabas-Sáriról. A váci Karoli­­na-iskoláról nem írtak, mert itt semmiféle konfliktus nem volt... - És nem lesz konfliktus a másik váci belvárosi iskolával, a Juhász Gyulával kapcsolatban sem? Úgy tudom, az önkormányzat kérte, hogy az egyház mondjon le erről. Megszü­letett már a válasz? - Ez egy váci kanonok műve, egyházi tulajdon volt. A tulaj­donjogról nem mondunk le, de mivel a Karolina-iskola rendel­kezésünkre áll, az átvétel idő­pontját hajlandóak vagyunk el­halasztani. Majd elválik, lesz-e igény arra, hogy az egyház át­vegye... - A nagypréposti palotát szintén visszakérte az egyház, pedig ott már megkezdődtek a munkálatok, hogy végre legyen egy múzeuma Vácnak... - Lesz múzeuma a városnak, ezért kértük vissza a nagypré­posti palotát. Egyházmegyei múzeumot szeretnénk létesíteni, hogy megmutassuk az értéke­ket. Mi nem akarunk rajta ülni a kilincseken, folyamatosan vé­geztetjük restaurálásukat a kul­turális támogatásból. Akarjuk, hogy legyen funkciója az épület­nek. Először a földszinten, két teremben akarjuk megnyitni a kiállítást, és újabb és újabb anyagot akarunk bemutatni. - Talán a legfontosabb, az egyház karitatív tevékenysége maradt utol­jára, de mivel ez egy külön beszélge­tés témája lehetne, csupán arról kér­ném a véleményét, hogy megvan-e még bennünk, valllásos és nem val­lásos emberekben a segíteni akarás? - Engem meglepett, hogy a nehéz évtizedek után mennyi ember vállalkozott a karitász­­munkára, hogy mennyi jóság és segítőkészség van. A politikai felfogástól függetlenül fognak össze emberek, hogy segítsenek a rászorulókon. Mert tudja, az ember nemcsak észből áll, ha­nem szívből, jóakaratból is. Ha ehhez fordulunk, annak vissz­hangja van... B. J. A váci egyházmegye térképe ­ * A legnépszerűbb közrendőrök Váci és tápiósági a két díjazott A vezető politikusok népszerűségét világszerte értékelik a közvé­lemény-kutatók, de más foglalkozási ágakban ma még ritka az ilyen. Dr. V. Fodor Imre tartalékos rendőr alezredes 1992-ben alapította a Pest Megye Legnépszerűbb Közrendőre díjat, melyet minden évben a rendőrség napján adnak át. Az ideit is beleszá­mítva eddig öten nyerték el a címet és a vele járó nettó hatvanezer forint jutalmat. A díj odaítélése több lépcső­ben történik. A városi kapi­tányságokról javasolják azokat, akiket legérdemesebbnek tarta­nak, s ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete egyetért ve­le, továbbítják a jelölést a me­gyei kuratóriumnak. Idén egy tucatnál több jelölt közül vá­lasztotta ki a két legnépszerűbb közrendőrt az öttagú kuratóri­um, melynek elnöke dr. Komá­romi István ezredes, Pest me­gyei rendőrfőkapitány. Az ünnepélyes díjátadás a vá­ci polgármesteri hivatal dísz­termében volt. A két idei kitün­tett rendőr Torma János fő­törzszászlós baleseti helyszíne­lő a Váci Rendőrkapitányságon, Kiss János főtörzszászlós pedig körzeti megbízott Tápióságon. □ Torma János mellett ott volt a felesége, aki harminc éve hű társa jóban és rosszban. Ismeri a munkáját is, bár megbor­zong, ha szóba kerülnek a sú­lyos balesetek. Emlékszik arra, amikor férje először helyszí­nelt, pedig annak már huszon­két esztendeje. Akkor a vonat levágta a lábát egy fiúnak. Amikor hazaérkezett az intéz­kedő rendőr, otthon vacsora várta. Rá se tudott nézni az ételre. S azóta hányszor történt már ugyanígy! A főtörzszászlós, aki koráb­ban hivatásos gépkocsivezető volt a rendőrségen, azóta sok mindent látott, és megedzőszött. A gyermekbalesetek rázzák meg legjobban és az, amikor tragikus eseményekről kell ér­tesíteni a hozzátartozókat.­­ El kell mennem a szülőkhöz, a feleségekhez, és közölni velük a gyászhírt. Szörnyű dolgok ezek. □ Kiss János számára akár ajándék lehetne a díj, amit egy nappal az ötvenötödik születés­napja előtt kapott. Harminchá­rom éve és nyolcvanhat napja szolgál a rendőrségen. Azért tudja ilyen pontosan, mert kö­zeledik a nyugdíj, bár erre nem szívesen gondol. Egyelőre nehe­zen bírja elképzelni az életet a megszokott munkája nélkül. Körzeti megbízottként ismeri a 2300 lakosú Tápióság minden gondját és baját. Keresik éjjel-nappal a körzeti megbízottat, aki nem tudja el­választani egymástól a munkát és a magánéletet. De ezt így tartja természetesnek. A felesé­gét többnyire úgy emlegetik, hogy a „seriffhelyettes”, mert ő jegyzi a panaszokat, ha nincs otthon a férje. Torma Jánost pe­dig Papának nevezi nemcsak a három gyermeke, hanem a falu apraja-nagyja, Ga. J. A Tápió-vidék megmentése a tét Meddig bírja ki a gyenge alap? Elsősorban a Tápió-vidék ter­mészeti értékeit bemutató kiál­lítás nyílik május 4-én, csütör­tökön 14 órakor Nagykátán, a városi könyvtár Szabadság téri kiállítótermében. A 20 év a természet szolgála­tában című kiállítás anyaga a Jászkun Természetvédelmi Szervezet gyűjteménye. Tevé­kenységük messze túlnő Szol­nok megye határain: ők gon­dozzák, felügyelik Bács-Kis­­kun, Heves és Pest megye jelen­tős területeit, így kerültek kap­csolatba a Tápió-vidékkel: csaknem két évtizede tanulmá­nyozzák a régió növény- és ál­latvilágát Tóalmástól, Sülysáp­tól le egészen Újszászig, másik irányban pedig Monortól Jász­berényig. Tevékenységü­­ egyik eredményeként tájvédelmi kör­zetté nyilváníttatták a terüle­tet. Egyre szélesebb körben válik ismertté a Nagykáta és Farmos határában fekvő, 350 hektáros Nagy-Nádas-tó, a tápiósági Nagyrét, vagy a Felső-Tápió közvetlen környéke. Nem vélet­lenül rendeztek az utóbbi he­lyen két évvel ezelőtt nemzetkö­zi természetvédő tábort, ahol Európa és hazánk közel négy­száz ornitológusa és a tudo­mány jelöltje végzett itt fau­­nisztikai (állatvilág-kutató) munkát. Volt mivel foglalkozni, hisz a Tápió-vidék európai je­lentőségű madárlelőhely: meg­található (még) a gyurgyalag, a lappantyú, ugartyúk, kócsag, bölömbika, szalakóta, a növé­nyek között az apró nőszirom, homoki pirosító, mezei sárma, pozsgás zsázsa, szomorú estike, hegyi ternye, homoki pimpó­­­s lehetne még sorolni a ritkaságo­kat. A kiállításon a Tisza-mellék és más területek anyagai között három tabló mutatja be az előbb jelzett élővilágot. A meg­nyitón kerül először nyilvános­ság elé A Tápió-vidék természe­ti értékei című tudományos munka is: a könyvet a Jászkun Természetvédelmi Szervezet titkára, Urbán Sándor írta ku­tatótársával, Füri Andrással, aki a Budapesti Természetvé­delmi Igazgatóság osztályveze­tője. Az esemény remélhetően is­mét ráirányítja a figyelmet Pest megye délkeleti szegleté­re, ahol ma még fellelhetők az értékek, ám kétséges, hogy meddig. Az évtizedekkel ko­rábbi vízlecsapolás, az utóbbi időszak szárazsága ugyanis egyre inkább eltorzítja, hátrá­nyosan átalakítja az ősi, zavar­talan állapotokat. Történtek kísérletek - például Tápió­­szentmártonban minden illeté­kes országos és területi szak­hatóság részt vett a farmosi nádas helyreállításával kap­csolatos találkozáson -, ám ed­dig nem kezdődött természet­­védő akció. Hátha most elindul valami: ez az igazi tét... A kiállítás május 4-től május 18-ig tart nyitva. Tóth Ferenc Vállalkozók találkozója Hazai és határainkon túl élő magyar vállalkozókat hívnak és várnak találkozóra a gödöllői központú Három Halom Alapít­vány határainkon kívüli ma­gyarokért tevékenykedő képvi­selői.­­ A találkozó az üzleti kap­csolatok létrejöttét segíti. Sze­retnénk ezt a találkozót június 10-11-én tartani, a pontos hely­szín azonban még nincs kije­lölve. A vajdasági, erdélyi, felvi­déki, kárpátaljai, szlavóniai magyar vállalkozók találkoz­hatnak az itthon élő, dolgozó vállalkozókkal. Már a szervezés időszakában is születtek előnyös üzletek. A hónap végéig várjuk az érdeklődők jelentke­zését Gödöllőn az Iposz székhá­zában - mondta el a kuratórim képviselője, Ecker Károly. Nem lépnek be Nem a négy forintért döntött úgy Vác város képviselő-testü­­lete, hogy nem lép be a Telepü­lési Önkormányzatok Országos Szövetségébe. Miután a szövet­ség elnöke és főtitkára levélben kereste meg az önkormányza­tot, a polgármester a testülethez fordult: döntsön a belépésről. Az önkormányzati szövetség­nek korábban - még a tanácsi időszakban - tagja volt a város, ám nem látván súlyát és szere­pét, kilépett a szövetségből. Úgy tűnik, a városatyák most sem látnak változást, ezért dön­töttek úgy, hogy nem foglalkoz­nak egyelőre a belépéssel. Az állandó lakosonként fizetendő négyforintos tagsági díj szóba sem került... Nem kapta meg a szükséges többségi szavazatot egy ellen­zéki - MDF-es - képviselő javas­lata sem: ő a Magyar Önkor­mányzatok és Önkormányzati Képviselők Országos Szövetsé­gébe való belépés mellett agitált. Az MIT teljesíti ígéreteit A gyors növekedés fájdalmakkal is jár Gyorsan fejlődő kamaszhoz ha­sonlította a Monor Telefon Tár­saságot (MTT-t) Bill Ruhl, a há­romnegyedében észak-amerikai alaptőkével létrehozott vegyes vállalat igazgatósági elnöke. A tengerentúli tulajdonosok és a maga nevében megerősítette: a monori primer körzetben a le­hető legrövidebb időn belül mindenütt kiépül a digitális há­lózat. A megvalósításért - jelen­tette ki Ruhl úr - személyes fe­lelősséget érzek. A garanciavállalás ez utóbbi formája már az MTT-vezérkar elmúlt hetekben végzett feszí­tett tempójú tevékenységére utal. Március végén Hank Maz­­zoni elnök-vezérigazgató irá­nyításával Pilisen és Tápiósá­gon polgármesterekkel folytat­tak konzultációt. A tervbe vett szolgáltatáscsomagok és az egységárak mellett ezeken a ta­lálkozókon merült fel, hogy négy településen - közöttük Nagykátán - esetleg a jövő évre csúszik át a helyi hálózat meg­építése. Időközben nyilatkozott la­punknak dr. Steinreich Péter külkapcsolati igazgató is. A cikk megjelenésével egy időben ülésezett az MTT igazgatótaná­csa, s fontos kérdésekről szüle­tett döntés, illetve folyik tár­gyalás. Az új fejlemények lé­nyegét összegezte a beveze­tőnkben már idézett módon a Pest Megyei Krónikának Bill Ruhl. Elmondta: az MTT mint cég kilenc hónappal ezelőtt még nem létezett. Tavaly ősztől viszont villámgyorsan növeke­dik, miközben a lakosságot közvetlenül érintő, látványos eredményeket ért el (erről nyi­latkozott lapunknak dr. Stein­reich Péter). A hirtelen növés­nek persze lehetnek fájdalmai: ilyen például az - magyarázta Bill Ruhl -, hogy a cég egyes egységei nem mindig dolgoztak teljes szinkronban. Ezért kel­lett átütemezni, munkálatokat átmenetileg leállítani, átszer­vezni. Ezen korrigált most a cég, s belső változtatásokat hajtott végre. Szükségessé vált egy tőkeemelés előkészítése is, ám az MTT már túljutott a ne­hezén azzal, hogy a 30 millió dolláros OPIC-kölcsönt meg­kapta az amerikai államtól. A 75-25 százalékos tőkearány tartása végett egyébként sze­retnének lehetőséget adni a magyar befektetőknek: az igaz­gatóság két magyar tagja, dr. Samu János országgyűlési kép­viselő, Tápióság polgármestere és Kovács István, Örkény pol­gármestere mindent elkövet en­nek megvalósulásáért. Az ügy­let tárgyalás alatt áll, ha még­, sem jön össze, akkor máshon­nan szerez pénzt az MTT, mert a rendszernek időben meg kell épülnie. Emelés után minden településen intenzíven folytat­ják, megkezdik és be is fejezik a hálózati munkákat.­­ Eddig elkövettük azt a hi­bát, hogy a polgármestereknek adtunk dátumokat, amit aztán nem tudtunk - legtöbbször raj­tunk kívül álló okok miatt - tel­jesíteni. Természetesen a tele­pülések vezetőit ezután be kí­vánjuk avatni a fontos és kifor­rott információkba, sőt az a tö­rekvésünk, hogy a vállalatot a magyar szakemberek, mene­dzserek irányítsák - jelezte a tendenciát Bill Ruhl. A szolgáltatásokkal és áraik­kal kapcsolatban lényeges in­formáció, hogy június 30-ig ér­demes felkeresni az MTT-ügy­­félirodákat, ahol tájékoztatást adnak az MTT bekötési díjairól, a telefon- és kábeltévés szolgál­tatásokról. Aki előfizetett egy telefonvonalra, az jelenleg még ötezer forint befizetése után kap kábeltévét. Július elsejét követően ez az összeg várható­an megduplázódik. T. F. s*. KAMATOZÓ BEFEKTETÉS A BAUMAG Általános Befektetési Szövetkezet ajánlata tagjainak Csak májusban! 38°/o 37°/o­­ (500 36% (1 OOO OOO Ft felett) (500 000-990 OOO Ft) nettó kamat az első perctől. (CIO 000-490 OOO Ft) Futamidő: egy év LÉPJEN BE ÖN IS, MEGÉRI! Belépés és információ: 1075 BUDAPEST, KIRÁLY UTCA 5. TEL.: 322-6048. NYITVA: H-P 9-17. 2040 Budaörs, Kamaraerdei út 11. TeL: 181-3335. Ny.: h-p 8-17, szó 8-13. 2011 Budakalász, József A utca 73. Tel: 188-4306. Ny.: 8-17, szó 8-12. 1151 Budapest, Régi Fóti út 2/a. TeL: 169-3097. Ny.: 8-17 szó 8-12. 1035 Bp., Szentendrei út 4. Tel: 188-6715. Ny.: h 12-18, k-sz-cs 9-18, p 9-16, szó 9-12. ■ 2030 Érd, Erika u. 4. (a MOL benzinkút mellett) TeL: 06 (23) 369-050. Ny.: h-p 8-17, szó 8-12.

Next