Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1995. július

1995-07-04

Szövetkezeti kitüntetettek A 73. Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöksége több Pest megyei szövetkezeti tagot tüntetett ki. Szövetkezeti Emlékérem kitüntetésben részesült: Székelyné Jakab Enikő, a Sasad Rt. vezérigazgató-helyettese, Torda József, a túrai Galgamenti Szövetkezet traktorvezetője, Balogh Károlyné, a szentmártonkátai Agrár Szövetkezet főkönyvelő-helyettese, dr. Németh Lukács, a szigetcsépi Csepel-szigeti Holding Szövetkezet elnöke, dr. Gyúró Ferencné, a Sasad Rt. FB-elnöke, Dián Istvánné, a püspökhatvani Galgavölgye Szövetkezet főkönyvelője, Pickermann István, a dunavarsányi Petőfi Szövetkezet részlegvezetője. Mongol jurta magyar turistáknak Luxustábor épült Kismaroson Európa első, hamisítatlan mongol tábora nyílt meg a hét végén Kismaroson, a hajdani Expressz-tábor területén. Egy fejedelmi jurta, Dzsingisz káné, és tizenegy hétköznapi várja az üdülőfalu vendégeit. Főleg a kisméretű vendégeket, mert a berendezés eredeti kézzel faragott és festett s közismert, hogy Dzsingisz kán például sokkal kisebbre nőtt, mint manapság az amerikai kosárlabdázók. Az átlagos magyarra is gondoltak, a kisebb jurtákban normális méretű ágyakon lehet pihengétni - ugyanis főleg hazai vendégeket várnak az idén. Mint Palánkai Péter, a Junior Vendéglátó Rt. kereskedelmi igazgatója elmondta, bár a tábort lekötötték volna egész nyárra a hollandok, ők inkább a szabad értékesítés mellett döntöttek. Bízva a különlegességben, a festői környezetben, a hazai piacot akarják elsősorban fölmérni, kielégíteni. A Junior Vállalat a jurtatábor tulajdonosa, a területet pedig bérli a tábort üzemeltető ÉDTE Kft.-től. Illetve inkább együttműködésről van szó, hiszen a jurták lakói az üdülőfalu zuhanyzóit, éttermét használják, igénybe vehetik a többi szolgáltatást is, s ezért a két vállalat a nyereségen osztozik. Hogyan kerül egy gyermekélelmezési vállalat a jurták közelébe? Egy sikertelen privatizációs kísérlet után a következőkre vár a Junior: ők is szeretnék megvenni saját vállalatukat, s előkészületben már a több lábon állást gyakorolják. A kereskedelmi igazgató szerint a hárommilliárd forintos bruttó árbevételből futja az ilyesfajta melléküzemágra is. Pedig nem volt olcsó beruházás: egy jurta a teljes berendezéssel együtt 15 ezer dollárba került. S ezt is az utolsó pillanatban sikerült megcsípni, mert újabban a mongol kormány, nemzeti értékre hivatkozva, több jurtát nem enged ki az országból, így a tervezett téliesítést Koszovóból importált kályhákkal akarják megoldani. Greff József, az üdülőfalut üzemeltető ÉDTE Kft. vezetője örömmel üdvözölte a jurtatábor ötletét. Hiszen akik ennek a kedvéért jönnek Kismarosra, azok valószínűleg az üdülő többi lehetőségét is megismerik, s később vissza-visszajárnak. S reményei szerint egyre többen. A hajdan, de még a múlt esztendőben is veszteséges üdülőtáborba az idén már eddig annyi vendég érkezett, mint tavaly egész évben. J. A. A mongolok megtiltották a jurtaexportot HANCSOVSZKIJAND9 FELVÉTELE Megkezdődött a nagy málnadili Virágzik a szabadkereskedelem Málnadili! így fogalmazott egy kosdi ismerősöm, amikor arról beszélt, ami az utóbbi években a gyümölcs körül van. Négy-öt éve még a bokor alatt rohadtak az ízes szemek, tavaly viszont a kilónkénti ár a háromszáz forintot is elérte. E látványos fordulat eredményeként napjainkra megszűnt a termelők kiszolgáltatott helyzete. Kétségbeesett, ládákért harcoló, minőségen, átvételen vitatkozók helyett ma nyugodt, türelmesen várakozó, megértő emberekkel találkozom a felvásárlóhelyeken. Megnyugtató a felvásárlási ár idei mutatványa is: a százhatvan forintos indulás helyenként pár nap alatt megduplázódott. Érthető hát, ha a Vác környéki településeken, az Ipoly völgyében alig akad család, aki ne termelne néhány száz négyszögölnyi területen málnát, ami nem tartozik a könnyű foglalatosságok közé. Mégis minden esztendőben szívesen babrál vele az, aki teheti. Egyre több lett azoknak a családoknak a száma, akiknek egyetlen jövedelemforrása a málnatermesztés. Jelentőségük volt a bogyósoknak a mezőgazdasági nagyüzemekben is. A térségben lévő termelőszövetkezeteknek viszonylag kis területen kellett arra törekedniük, hogy tagjaiknak munkát adjanak. Ezért a legtöbb helyen, Bernecebarátitól Kisnémediig virágoztak az ültetvények. Nem volt mellékes a nagyüzemeknek az első osztályú exportcikkből származó haszon sem. Erre alapozva több helyen is építkeztek, fejlesztettek a gazdaságok. Rernecebarátiban és a szomszédos Nógrád megyei településeken - Nézsa, Nógrád, Berkenye - hűtőházak épültek. Korszerűsítették a szobi szörpüzemet. A „magánosulással” előtérbe került a bogyósgyümölcs-termesztés „átrendeződése” a háztáji gazdaságokba. Részarányuk a térségben ma már szinte százszázalékos. A „súlypontváltozás” a nagyüzemi termeléssel párhuzamosan ment végbe, s a kistermelők beilleszkedése általában jól érvényesült, így a téeszterületek csökkenése ellenére sem lett kevesebb a termés a tájegységben. Málnaügyben közvetlenül a szüret előtt látványosan nyüzsögni kezdtek a felvásárlók. Akadt település, ahol tíznél is több az átvevőhelyek száma. Ennek is köszönhető, hogy kevésnek tűnik a málna, és a termelők diktálják a feltételeket. A málna iránti nagy kereslet arra enged következtetni, hogy a híresztelések ellenére valóban jó üzlet a felvásárlás, feldolgozás. Az ARVIT Hűtőipari Rt. dunakeszi hűtőházának igazgatója, Széll Béla szerint ebben a kiélezett gazdasági helyzetben bármit mond, az nem publikus, mert az elhangzottakat könnyen ki lehet játszani. Soha nem látott számban jelentek meg a felvásárlók; a jelenleg érvényben lévő szabályozók nemcsak a magasabb feldolgozottságú termésre adják az exporttámogatást; ezt ügyesen kihasználják az egymással lobbyzó csoportok: ez annak a szűkebb körnek jó, de az államnak jelentős veszteséget okoz. A Szobi Szörp Rt. termelési osztályvezetőjétől, Péter Ferenctől megtudtuk, mintegy 100-150 tonnányi málnát terveznek átvenni. Az idei ár megjósolhatatlan, a felvásárolt mennyiséget az üzemben sűrít- ménynek dolgozzák fel. A váci Fabus Kft. bérli a szebb napokat is megért bernecebaráti hűtőházat. Bakos Tibor ügyvezető igazgató elemzi az idei bogyósszezont. A felvásárlás előtt hitt abban, hogy a málna ára nem éri el a tavalyit sem - véleményét elsősorban arra alapozta, hogy a világpiacon visszaesett a különböző gyümölcskoncentrátumok ára, e termesztési kultúrában pedig meghatározó a dél-amerikai málna. Nem sok jövőt jósol egyébként az elkövetkező években sem a magyar málnának. A jobb áron értékesíthető minőségi áru helyett hamarosan csak olcsó témániaként fog megjelenni az európai piacokon. Amit elősegít a felvásárló-, feldolgozó- és nem utolsósorban az érvényes támogatási rendszer is. Surányi János kilóját háromszáz forint körüli áron veszik át HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Alakul a 38-as buszjárat Halásztelek polgármestere, Stoffán István arról tájékoztatta munkatársunkat, mindenképpen szeretnék megtartani a 38-as buszjáratot, amelyet a BKV megszüntetni tervez, hiszen ez az egyetlen, amely a települést összeköti a fővárossal. Az elképzelések szerint a BKV egyelőre ritkítani fogja a menetsűrűséget, és változik az üzemkezdés és -zárás időpontja is. A csuklós buszokat kisebb, olcsóbban üzemeltethető járművek váltják fel. A jobb kihasználtság érdekében Lakihegyig közlekedő 38/B járatot indítanak. A Halásztelki Önkormányzat vállalja, hogy kiveszi részét a költségekből, de ennek mértékéről még nem döntöttek. Szigethalom jegyzője, Csurcsin Mátyásné elmondta, hogy ők is hajlandók hozzájárulni az autóbuszjárat üzemeltetéséhez. A megállapodás aláírására júliusban lehet számítani. T. Á. L. Halálra kínoztak egy hajléktalant Szigethalmon emberéletbe került az eltűnt pala Szigethalmon, a műút közelében van egy lepusztult tanya, melynek gazdasági melléképületében olykor meghúzták magukat azok, akiknek máshol nem jutott szállás. A tulajdonosok elnézték a dolgot, nem törődtek vele. Az egykor jobb napokat látott O. Sándornak ez volt az utolsó lakhelye. Ez a férfi, aki valaha a Csepel Autógyár dolgozója volt, munkahelyének elvesztése után egyre lejjebb csúszott. Eleinte alkalmi munkákat vállalt, egyre kevesebbet, és italozása miatt a családi élete is megromlott. Így került a tanyára, ahol megpecsételődött a sorsa. Egyik szomszéd talált rá a szerencsétlen ember holttestére. Mindössze egy alsónadrág volt rajta, így jól látszottak a testén lévő sérülések: a hátán véres csíkok jelezték, hogy brutálisan megverték. A nyomozás feltárta a tragédia előzményeit. A környékből többen emlékeztek arra, hogy előző napon egy Mercedesen jártak ott a tanya tulajdonosai: C. János a testvérével, Imrével, meg a barátjával, G. Istvánnal. Nagyon mérgesek voltak, mert valaki eltüntette a palát a háztetőről, és szerintük O. Sándor lehetett a tettes. Kérdezték mindenkitől, hogy látták-e azt az embert. Egyik szomszédhoz később beállított a „Sanyi”, akkor már anyaszült meztelenül. Nem mondta, hogy mi történt vele, de látszott rajta, hogy nagyon rosszul van. Egy nadrágot kért kölcsön, hogy legyen mit felvennie. Ez a szomszéd ment át azután megnézni, hogy mi van vele, és akkor találta meg holtan. Többen találkoztak a környéken a három dühös emberrel, amint a feltételezett palatolvajt keresték. Figyelmeztettek is valakit, aki vitatkozni próbált velük, hogy ne szóljon bele a dolgukba, mert megjárja... A tanya tulajdonosai ezek után nem tagadhatták, hogy ők bántalmazták az alig hatvankilós, vézna embert. De szerintük csak igazságot szolgáltattak, a pasa miatt. Mezítelenre vetkőztették O. Sándort, úgy ütlegelték, majd elégették minden holmiját. Ám a gyanúsítottak szerint, amit ők műveltek vele, nem volt olyan súlyos, hogy abba belehalhatott volna. Megpróbáltak azzal védekezni, hogy O. Sándor beteges ember volt. Előfordult például, hogy pénzt kért gyógyszerre az ismerőseitől, arra hivatkozva, hogy különben meghalna... Arról is beszéltek, hogy beleesett egy árokba, és úgy szerezte a sérüléseit. Az orvos szakértői vélemények azonban leszögezik, hogy az ütlegelések okozták az áldozat halálát. A három dühös ember közül kettő: C. János és G. István előzetes letartóztatásban van. A bűnügyben rövidesen vádindítványt tesz a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. Gál Judit / t 1995. július 4., kedd Változott a parkolási rend Budapesten Egy óra várakozás: kétszáz forint Szombaton hatályba lépett a budapesti közterületi parkolást szabályozó rendelet, amely a város különböző területein ötven, száz, százötven, illetve kétszáz forintban állapította meg a várakozásért kérhető maximális óránkénti tarifát. A rendelet nyomán a Belvárosban valószínűleg még az év végén nekifoghatnak annak a nagyszabású kísérletnek, amelynek tapasztalataiból kiindulva tavasztól megkezdődhet az új parkolási rendszer szélesebb körű bevezetése. A fővárosi és az V. kerületi önkormányzat a program első, 1997-ig tartó szakaszában mintegy négy-ötszáz parkolóautomatát kíván felállítani a pesti és budai körutak által övezett utcákon. A fentiek alapján érdemesebb tömegközlekedési eszközökkel utazni.