Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1995. augusztus
1995-08-01
# Pest Megyei Krónika NÉPSZABADSÁG C, 1/ 1995. augusztus 1., Múf Parázslik a pilisi park Pénteken Pilisszentivánon kigyulladt az erdő, amelyet a budapesti tűzoltók többórás küzdelem árán eloltottak. MUNKATÁRSUNKTÓL A tűz azóta a nagy szárazságban föl-föllobban, így tegnap is risztani kellett a piros kocsikat. A község jegyzője, Kerezsi Lóránd elmondta, a pénteki tűz a fenyves erdő azon részén ütött ki, amely nagyon közel van a világon egyedülálló védett lenvirághoz, a Pilisi Dolomithoz. A helybéli tűzőrség és a polgári védelem tucatnyi embere vigyáz az erdőre, ahol változatlanul érvényben van a tűzgyújtási tilalom. A pénteki tüzet egyébként valószínűleg gyújtogatás okozta. Az erdőfelügyelőség oltotta el a tegnapi tüzet mti-fotó Ökológiai térképet rajzoltak Lefényképezték a megye károsodott térségeit A német környezetvédelmi minisztérium szakértői komplex felmérést készítenek a fővárosban. Tárgyalások folynak arról, hogy a maga nemében egyedülálló ökológiai vizsgálat költségeit a német fél magára vállalja________________________ MUNKATÁRSUNKTÓL Öt évvel ezelőtt az Osnabrücki Környezetvédelmi Akadémia megállapodást kötött a Pest Megyei Tanáccsal. Az egyezség szerint az akkori NSZK szakértői az egész megyére kiterjedő komplex felmérést végeznek - ingyen. A feltárt problémák megoldására a kutatók javaslatokat tesznek, s megadják azon német vállalkozások listáját, amelyek korszerű technológiával hatékonyan rehabilitálni tudják a környezetet. Ez azonban csupán indirekt üzletpolitika, az érintett cégeknek és önkormányzatoknak nem kötelező német cégektől megrendelni a rehabilitációt, az akadémia kutatói valóban ingyen dolgoztak. A Fővárosi Tanács akkor még elutasító álláspontot foglalt el, így az adatgyűjtés a közigazgatási határhoz érve félbeszakadt. A munka első fázisában nagy felbontású légi felvételeket készítettek a megye területéről. A fényképek megmutatták az illegális hulladéklerakókat, a jelentősebb szennyvízfolyásokat, az erdőpusztulásokat. A károsodott térségeket térképre rajzolták, s gyalogosan bejárták. Megkeresték a szennyezés forrását, megvizsgálták a talajban, növényzetben okozott hatását. A helyszíni szemléket műszeres mérésekkel, a minták laboratóriumi elemzésével egészítették ki. Számos ponton mérték a levegőben található szennyezőanyagok koncentrációját is. A komplex ökológiai felmérés Pest megyében a múlt évben készült el. A kutatók veszélyességük szerint rangsorolták a szennyező forrásokat, s javaslatokat dolgoztak ki a megszüntetésükre. A dokumentumot minden, a megyében található önkormányzat megkapta. A német szakértők által rajzolt ökológiai térkép közepén a fővárost fekete lyuk jelöli. A két ország környezetvédelmi minisztériuma tárgyalásokat kezdett arról, milyen feltételekkel lehetne a felmérést Budapestre is kiterjeszteni. Közös lavórjaink vize még tűrhető Kiteszik a táblát: Tilos!, és minden marad a régiben Kétféle fürdőhelyen áldozhatunk lubickolási vágyunknak (leszámítva saját fürdőszobánkat): a természetes vizekben és a medencés strandokon. Pest megyében az előbbiből harmincöt van, mármint olyan, ahol engedélyezett és ellenőrzött, avagy nem engedélyezett, de ellenőrzött a nyári fürdőzés. Ezek a természetes szabad strandok a tavak, illetve a Duna bizonyos szakaszai. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest megyei intézetének osztályvezető főorvosa, dr. Mudri Katalin a „tűrhető”, a „kifogásolható” jelzőket használja beszélgetésünk közben, de elhangzik a „katasztrofális” is. Sorra vesszük, milyenek is a szakember szerint a vizek, amelyekről ránézésre azt lehet tudni, hogy csábítóak, mivel nagyon meleg van, s ha nem úszkál bennük feltűnően sok hulladék, a fürdőző hajlamos tisztának hinni. A tavakról az eddigi vizsgálatok, amelyekből legalább három van egy szezonban, azt mutatják: tűrhetőek, fürdésre alkalmasak. A délegyházi tavak vízminősége májusban még a kifogásolt kategóriába tartozott, azóta valamit javult a helyzet. A dunai szabad strandokon tűrhető a vízminőség, bár a vízminták egyre több helyen jelzik a szalmonella jelenlétét, ami akkor ártalmas, ha a strandoló netán nagyokat kortyol is a léből, amelyben többedmagával mártózkodik. A természetes vizek öntisztuló képessége a tavalyi vizsgálatok óta sokat romlott, hiszen a megfelelő vízkezelésről, az alsó kavicsréteg kotrásáról, a hínárok eltávolításáról nemigen gondoskodik a gazda. Az önkormányzatok pénz híján legfeljebb annyit tesznek, hogy ha az ÁNTSZ megtiltja a fürdést, kitesznek egy táblát, nem szabad. És minden marad a régiben, emberek és kutyák vígan feredeznek tovább. Pest megye 22 nagyobb medencés strandján a helyzet időnként kifogásolható, időnként katasztrofális. Ahol az úszómedence visszaforgató rendszerrel működik, nincs nagy baj. Az „ücsörgőben” nyaralnak a polgárral együtt a baktériumcsaládok is, nagy kedvvel szaporodva. Az ÁNTSZ egy strandot sem záratott be, nem is fog, ugyanis a vízmintavételt követően két vagy több nappal készül el a vizsgálati eredmény - s közben már változhat a helyzet. Addigra leereszthetik, fertőtleníthetik, újratölthetik a medencéket az üzemeltetők, akiknek nagy része vállalkozó, s nagyon is jól tudja, mit kellene tennie. Ahol elavult a technika, ott kifogástalant ő sem tud produkálni, beruházni pedig nemigen mer. Hiszen ki tudja, három vagy öt év múlva is ő lesz-e a gazdája mostani bérleménynek. Csodák azonban történhetnek. A tavak állapota például tavaly ilyentájt még a mostaninál is rosszabb volt. S holott azóta jobbító szándékkal nem avatkozott be senki, valamit mégis javult a víz. Hogy mitől, ne kérdezzem, mondja dr. Mudri Katalin, mert meg nem tudná mondani... K. Zs. Hét végén is csak negyed házat vonzott a százhalombattai strand HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Kerékpárral Csíkszeredára MTI-JELENTÉS Különös vállalkozásra készülődik Gödöllő polgármestere: augusztus 3-án reggel öt társával együtt kerékpárral látogat el a 700 kilométerre fekvő Csíkszeredára. A tíznapos út felhívja a figyelmet a jövőre Gödöllőn megrendezendő magyar polgármesterek világtalálkozójára. Gödöllőnek négy határon túli, hajdani magyar település a testvérvárosa, s Gémesi György tervei szerint a világtalálkozóig valamennyi várost meglátogatja kerékpárral. Csíkszereda után Dunaszerdahelyre, Zentára, majd Beregszászra „kerekezik”. Kábeltelefon és -tévé Monoron A Monor Telefon Társaság Ku- csatornák vételére, az előfiván és Pándon kábeltelevíziós tetők többféle programból válszolgáltatást indít - jelentette ugathatnak. Háromféle leaz MTI. Ezekben a falvakban hetőség közül választhatnak az eddig csupán saját beszerzésű előfizetők: az alap, a bővített és parabolaantennával nyílt le- a HBO-val kiegészített szolgálhatóség a különféle külföldi kutatás szerepel a kínálatban. Három napig vigadtak a váciak HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Három napig tartott az egyre népszerűbb Váci Világi Vigalom, amelyen többek között a rómaiak csatát vívtak a barbárok ellen. A Duna-parti eseményen természetesen mindkét hadsereget a helybéliek, a Familia Gladiatoria Egyesület tagjai adták. Az eseményről az V. oldalon olvashatnak. Bérmunkában aratnak Lacházán Kiskunlacházán is befejezéséhez közeledik a kalászosok betakarítása. A kedvező tavaszi, nyár eleji időjárás eredményeként jó termésre számítanak a gazdák. Bár még nem végleges az eredmény, a becslések szerint 55 mázsa körüli hektáronkénti termést várnak búzából. A kárpótlás és a földkiadások során mintegy 15-20 jelentősebb, 100-200 hektáros tábla alakult ki a községben. A kisebb földterülettel rendelkezők és az idősebb emberek e nagyobb gazdálkodóknak adják bérbe földjeiket. A bérleti díj is kedvezően alakult, hiszen míg a tsz általában 17 kiló búzát ad aranykoronánként, a magángazdálkodók a 20-25 kilót is megadják érte. Többen vásároltak nagy teljesítményű traktorokat a földek műveléséhez, kombájnnal azonban csak kevesen rendelkeznek, így a kalászosok aratása a legtöbb táblán bérmunkában folyik. T. Á. L. Cigánybálba nem való a lakodalmas rock Tamburás vak Gyula nem ment el Gödöllőre Harminc év nagy idő, harminc éve már, hogy nem tartottak cigánybált Gödöllő környékén. Kovács József és családja úgy gondolta, tarthatatlan ez az állapot. És miután hiába várták, hogy a roma szervezetek, különböző csoportosulások, vagy akár a kisebbségi önkormányzat is megmozduljon ez ügyben, munkához láttak maguk. Kovács József, hatgyermekes cigány munkás és kiterjedt rokonsága magára vállalta a régi hagyomány felelevenítését, a nagyszabású bál megszervezését, lebonyolítását, és ők viselték a rendezvény költségeit is. (Cigánybálba... folytatás az V. oldalon.) Saját báljuk szponzorai voltak spilák zsuzsa felvétele