Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1995. augusztus
1995-08-01
IV NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1995. augusztus 1., kedd Üzleti ars poetica Inárcson Vidéken úgy tartják, attól csak gyarapszik az ember, ha korán megnősül. Nos, Kaldanecker Misi nem ezért házasodott huszonegy éves korában, de az ő esete is azt igazolja, hogy jobb előbb, mint később. Misi és Fail Márti 1991 őszén keltek egybe, s a számtalan nászajándék mellé kaptak egy telket a házi nagyitól. Ehhez jöttek ama forintok, amiket Márti táncolt össze a lagziban. Szép summa volt és hatalmas kísértés. Más a helyükben bizonnyal felül egy repülőre, s meg sem áll Korfuig. A fiatal Kaldaneckerék ellenálltak a kísértésnek. Nászút helyett számvetést, szerveket készítettek télen, s alighogy kitavaszodott, már ásták az alapot. A sok lehetőség közül az élelmiszer-kereskedés mellett döntöttek. Erre mutatkozott leginkább igény Inárcson, ez az alapszakmája Misinek, másrészt van némi családi hagyomány is ezen a téren. Márti ükanyja nyitotta a térség első szatócsboltját pont száz évvel ezelőtt. Az inárcsi „szupermarket” 1993 nyarán nyílt meg. Nem hangos csinnadrattával, de azért ott kíváncsiskodott az egész község. Az első hónap forgalmából könnyű volt következtetni, hogy a két fiatal jó lóra tett. Az üzlet igen népszerű, Krenkó József polgármester példaértékűnek nevezi Misi és Márti vállalkozását. Mint mondotta, ez a jól prosperáló bolt azt bizonyítja, hogy a siker nem függ a kortól, sokkal inkább a szorgalomtól, a takarékoskodástól s hozzáértéstől, no meg attól is, hogy egy vállalkozó ne akarjon egy-két év alatt meggazdagodni. Misi és Márti gyarapodása két síkon zajlik. Egyrészt az üzletben, másrészt otthon. Ez utóbbi azzal járt, hogy Márti egy időre kiállt a pult mellől, s mint kismama, Fannyt neveli. Kaldaneckerék üzleti sikere összetett. Köszönhetik a korszerű háttérnek és a szokottnál alacsonyabb árrésnek. Két év alatt a nyereségből csak annyit vettek el, ami a szűk megélhetésükhöz szükséges. Minden forintot visszaforgattak, csupán fagyasztókra és hűtőberendezésekre egymilliót költöttek. Elkészült egy alagsori raktár, ahová teherlift viszi-hozzá az árut. Az élő munka kiküszöbölésével a beruházás egy év alatt megtérül. Az alacsony árrés a fuvardíj lefaragásának az eredménye. Havi 80 ezer forintért lízingelnek egy Renault furgont, családi vállalkozásban bonyolítják a beszerzést-szállítást, közvetlenül a lerakatoktól. A lízing 1997-ben jár le, illetve akkor megy át a furgon Kaldaneckerék tulajdonába. Misi és Márti most töltötték a 25. életévüket, sikerükben szerepet játszik az üzleti „ars poeticájuk” is, nem rövid ideig nagyon jól, hanem hosszú távon szeretnénk szerényen, becsületesen megélni. Gy. O. Kerékpárút Alsónémediben Alsónémediben kerékpárút testület tavaly úgy döntött, hogy épül. Évekkel ezelőtt, amikor új az 1995-ös év költségvetésének temetőt nyitottak a község észak terhére megépítik a Bajbvszki külterületén, senki sem gonmegálló és a temető közötti ködok a megközelítésére. Gyalog fel két kilométeres szakaszon a messze van, kerékpárral menni kerékpárutat. A beruházás érteviszont az 50-es út zsúfoltsága kb 6,5 millió forint, az út átadómiatt veszélyes. A képviselősára augusztus 20-án kerül sor. OLVASÓINK ÍRJÁK Szeretetvakáció A Humanitás Alapítvány a Gyermekekért idén is megrendezte nyári szeretettáborát július 8-16. között Püspökszilágyon, a katonai kiképzőközpontban. Az alapítvány hivatalosan mintegy három éve működik, de tevékenysége évtizedekre nyúlik vissza. Célja azóta is változatlan: a szeretet megismertetése, a másság elfogadása, ezzel együtt a hátrányos helyzetű, nagycsaládokban élő intézeti és nemzetiségi iskolás gyermekek tehetséggondozása, felzárkóztatása. A táborban mintegy 250 gyermeket láttak vendégül, akik Pest, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, valamint Erdélyből és Szlovákiából érkeztek. A táborozók ingyen kapják a szállást, az ágyneműket, a meleg vizet, a sportszereket, a sátras foglalkoztatókat és AVIA gépkocsival a szállítást, valamint a nyersanyagot az élelmezéshez és egyéb támogatást - tudósította lapunkat fotót mellékelve Erdélyi Andrea. Érdi panasz Bérczi Zita Érdről írt levelet szerkesztőségünknek, amelyben azt fájlalja, hogy a Pest Megyei Krónikában a helybeliek elvárásaihoz képest kevés cikk jelenik meg Pest megye legnagyobb városáról, annak életéről. Olvasónk bízik abban, hogy lakóhelye érdemének megfelelően szerepel majd az újságban, hiszen mint írja: „a Népszabadság új érdi előfizetőit a keddi és pénteki Pest Megyei Krónika vonzotta elsősorban.” Így is lehet Lengyel László albertirsai nyugdíjas olvasónk tanulságként és mintaként küldte el a helyi Híradó egyik cikkét, amelyben dr. Ádám Tamás nyugalmazott állatorvos egy alapítvány javára lemond az önkormányzati testület mezőgazdasági bizottságában betöltött tisztségéért kapott tiszteletdíjáról. Dr. Ádám Tamás levelében kifejti, hogy véleménye szerint ez a tiszteletdíj részben túl magas az elvégzett munkáért, másrészt pedig az összes ilyen jellegű honorárium négy év alatt mintegy huszonnégymillió forinttal csökkenti a település költségvetését. A Kisherceg tábori előadása Püspökszilágyon Hét próbát kell kiadniuk a Zöld Szív barátainak Pomáz és a nagyvilág Pomázon hat éve alakult a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom. Orgoványi Anikó, a mozgalom vezetője, a Pomázi I. Számú Általános Iskola pedagógusa így beszél a kezdetekről: - Induláskor az volt a célunk, hogy megkeressük azokat az embereket, akik nemcsak szeretik a természetet, és turistaként gyönyörködnek benne, de tenni is akarnak valamit a védelméért. Főleg a gyerekek körében lett népszerű a mozgalom. - Mennyi a taglétszámuk? - Jelenleg kilencezer fős a tagságunk, az országnak mintegy háromszáz településén vannak csoportjaink. Külföldön tizenkét országban ismerik a mozgalmat, főleg Németországban és a környező országokban. De van Hollandiában, Oroszországban és Amerikában is tagcsoportunk. - Kik támogatják önöket? - Évente megpályázzuk a parlament által kiírt támogatási formákat. Eddig általában sikerrel. Pásztortáska Alapítványt hozunk létre, amelyre bárki küldhet adományt. A napokban kiadványunkkal és levéllel fordultunk azokhoz az önkormányzatokhoz, ahol tagcsoportjaink vannak, hogy anyagi eszközökkel segítsenek. - Úgy hallottam, új feladatokat is felvállalt a Zöld Szív. - A Környzetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól természet- és környezetvédelmi oktatóközpont működtetésére kaptunk megbízást. Ennek keretében bemutatunk például egy-egy patakpartot, tavi környezetet, egy-egy geológiai tájegységet, vadvirágos rétet, madarak költési területét. Orgoványi Anikó arról is tájékoztatott, hogy évente szerveznek természetvédelmi táborokat. Az idén húsz kisebb jellegűt, amelybe éppúgy belefér a természetes felszíni vizek védelme, mint a vadon élő állatokkal, madarakkal való törődés. Sokat tettek a pomázi tavak és környezetük ápolásáért. Zöld Szívküldi címmel újságot adnak ki, mely a világ minden tájára eljut, ahol a mozgalomnak aktivistái vannak. Szervezetten tiltakoztak és aláírásokat gyűjtöttek a Duna elterelésekor kibontakozott kampány idején. - Milyen akciókat szerveztek még? - Egyik nagy akciónk az volt, amikor a Szentendrei-szigeten „fülön csíptünk” egy illegális fakivágással foglalkozó csoportot. Felfedeztük, hogy a nagymarosi gáton rengeteg apró csemete nőtt ki. A mozgalom tagjai famentési akcióba fogtak, és elvitték, biztos helyre ültették a csemetéket. Most augusztusban Erdélybe készülünk nemzetközi táborba. Tavaly Sátoraljaújhelyen tartottuk a VI. országos értekezletünket. A VII. országos találkozó Egerben lesz. - Azt beszélik, hogy sokféle szempontnak kell annak megfelelnie, aki a zöld szívesek közé akar lépni. Milyen feltételek ezek? - Hét próbán kell átesniük a tagjelölteknek - mondja Anikó mosolyogva. - Például egy kisgyermeknek ismernie kell öt vadvirág nevét vagy ugyanennyi vadon élő állatot. Egy nagyobbnak már húszat is. Természetvédő túrákat kell járni. Úgymond „védencet” kell választani a környéken, mely lehet egy patakpart, védett facsoport, madárfészkelő terület, védett növénycsoport. Törő István Ismét az MO-ás A Népszabadság július 14-i Pest megyei mellékletében csodálkozva olvastam Harmat Béla polgármester úr nyilatkozatát, miszerint az MO-ás út Érden keresztül vezetésének problémája megoldódott. Sajnos Érdliget „alsó végén”, a hatos út mellett élők nem ezt tapasztalják. A Budafoki úton a lámpától számítva sokszor sok száz méterre feltorlódott kocsisor pöfögését kénytelenek elviselni az ott és a környéken lakók. A forgalom folyamatossága esetén, a buszmegállókat elérni az út másik oldaláról hosszú várakozás után is veszélyes, különösen a gyerekek és az idősek számára. Jó lenne, ha a polgármester úr is emlékezne ígéretére, mely szerint megépül a Duna-part felé az elkerülő szakasz hiányzó része. Bízunk abban, hogy a polgármester úr és az országgyűlési képviselő úr együttes erővel mozdítják előre a megfelelő fórumokon az eredeti tervekben is szereplő, a bennünket is megváltó útszakasz megépítését. Varga László önkormányzati képviselő Jön a Dunakeszi Polgár Új városi lap kiadására írt ki pályázatot Dunakeszi önkormányzata, s mivel a pályázat eredményes volt, megszűnik az eddig kiadott Dunakeszi Tudósítások című önkormányzati lap. A négy évet megélt havilap júliusi számában elbúcsúzott az olvasóktól a felelős szerkesztő, dr. Hajas István jegyző, figyelmükbe ajánlva az augusztustól megjelenő Dunakeszi Polgár nevű új helyi újságot. Az önkormányzat május 15-i határidővel írt ki pályázatot egy olyan lap kiadására, amely többet nyújt, mint az eddigi önkormányzati közlöny. A pályázatra beérkezett három ajánlat közül a testület a Kreszt-Pressz Bt. elképzeléseit tartotta legjobbnak, s hamarosan megjelenik a város új lapja. Diszkót Túrán a szomjazóknak Az eltűnő Galga menti artézi kutaknak állít emléket Pannonhalmi Zsuzsa péceli keramikusművész alkotása, melyet a napokban avattak fel a túrai Szent János soron. Az 1300 fokon kiégetett pirogránit díszkút négy csapjából az utca lakóin kívül a havivásárokra érkező vendégek is olthatják szomjukat BALÁZS GUSZTÁV FELVÉTELE Dömsödön turistákat és befektetőket várnak A dömsödiek is szeretnének részt venni a falusi turizmusban mint vendéglátók. Elsősorban azért, mert ritka természeti adottságokkal rendelkeznek, másrészt így tudnák mérsékelni a faluban a nyomasztóvá vált munkanélküliséget. Kudar Zsigmondné polgármester elmondta, hogy tárgyalásokat kezdtek a TIT-tel tanfolyam indításáról, melynek keretében a dömsödiek is megtanulnák a falusi vendéglátás csínjátbínját. Már el is készítették az 1996- os prospektus szövegét, mely a Falusi Turizmus Szövetsége nemzetközi terjesztésében jelenne meg. Ebben már mintegy 20- 30 szálláshelyet ajánlanak a külföldi családoknak. Mit ajánl Dömsöd a külföldi vendégeknek? Egy gyönyörű alföldi falut a Ráckevei-Duna-ág partján, mely a holtággal egyedülálló természeti szépséget nyújt. Ha a holtág rendbehozatalára sikerült megfelelő vállalkozót találniuk, vízisport-telepek kialakításával és szórakozási lehetőségek biztosításával még tovább bővíthetik a kínálatot. A Duna-ág és a holtág által körülzárt kis sziget önmagában is olyan természeti ritkaság, amely méltán vonzza az érdeklődőket. Az első szálláshelyeket ennek közelében szeretnék kialakítani. A korábbi tapasztalatok alapján úgy gondolják, hogy ha mindezt sikerül megvalósítaniuk, méltán számíthatnak a nyugateurópai, elsősorban a német és holland vendégek érdeklődésére. De nemcsak turistákat, tőkeerős befektetőket, beruházókat is keresnek. A falu alatt 70 fokos termálvíz szunnyad, melynek felhasználásával termálfürdőt, uszodát, sportlétesítményeket lehetne építeni. A község hagyományosan jó gyümölcs- és szőlőtermesztő vidék, jellegzetes alföldi borairól híres. Az élelmiszer-feldolgozó ipar számára jelentős nyersanyagforrás lehet. De szakképzett munkaerőt kínálnak a könnyűipari befektetők részére is. T. Ágoston László Pereg a szem a búzából Hat gazda a Mária-kápolna melletti dűlőben A régi mondák szerint Péter-Pál napjára kasza alá érik a búza. Igaz, a kombájn térhódításával az aratás kitolódott néhány nappal, ám korábban a gabonafélék nagy többségét legkésőbb július közepéig betakarították. Az akkor volt - legyintenek beszélgetőpartnereim, akik az újhartyáni Mária-kápolna melletti búza- és tritikálétáblák mellett panaszolják gondjaikat: már egy hete várják a kombájnt. Július végét írunk, a gabona rég megérett. A délibb fekvésű táblákban már pereg a szem, s már nemcsak a napok, de az órák is számítanak. - Ahogy múlik az idő, úgy nő a kárunk - mondja Rizmajer Lőrinc, hozzátéve, hogy amúgy is kevés a hasznuk. Társa, Lauter Lénárt sorolja: hektáronként 5500 forintot fizettünk szántásért, 2000-et a vetésért, 8000-ért vágják le, 1200 a hazaszállítás. Ehhez jön 4000 forint vetőmag és 5000 forint értékű pétisó. Az összesen 25 700 forint. Ahogy elnézem, 30-35 mázsát takarítunk be egy hektárról átlagban. A dabasi terményfeldolgozó az árpát 7, a tritikálét 7,28, a búzát 7,80 forintért veszi át kilónként. Búzánál maradva, 33 mázsával számolva, kapnék 25 740 forintot. Vagyis a semmiért dolgoztam. És ha még várunk egy-két napot a kombájnra, az már kész ráfizetés, mert a szem kipereg. Hasonló véleményen van Trikkos Pál meg Rizmájer Lipót is. Rizmájer Lőrinc, aki a legidősebb közöttük, köntörfalazás nélkül kimondja: - Annak idején 15 hold földdel tereltek be a tsz-be, aminek nem örültem. Ám ami igaz, az igaz, ott a betakarítás meg volt oldva, s a magamkorúnak, akárhogy is alakultak a dolgok, a 15 mázsa gabonát kiporciózták. Azt sem tagadom, örültem, amikor a földemet visszakaptam. Csakhogy a föld önmagában nem elég, gépekre viszont nem telik. A közeli községekben - Kakucson, Inárcson, Hernádon, Újlengyelben - bérmunkára szakosult kft.-k alakultak, ezek végzik a talaj-előkészítést és a betakarítást. Az újhartyáni gazdák a hernádi gépkölcsönzők szolgáltatását veszik-vennék igénybe, ám a kisvállalkozás három kombájnja a hernádi igényekkel alig tud megbirkózni, így csak ígérgetnek, de szerződéses kötelezettséget sem ők, sem a kakucsiak nem vállalnak. A hartyáni gazdák pedig napokig ülnek az árok partján, s keserűen figyelik, miként pereg a szem, miként megy kárba a munkájuk. - Tud erről az önkormányzat, jelezték a gazdajegyzőnek? - már nem négy, hanem hat embernek teszem fel a kérdést, mert közben bővült a kombájnra váró társaság. A kérdésre újfent csak legyintenek; szerintük ott a baj, hogy amikor a hernádi tsz-vagyont „szétkapkodták”, Újhartyán elöljárói közül senki nem figyelt oda, hogy a gépekből a község is jussoljon. A Mária-kápolna melletti dűlőben a hat gazda emigyen látja a megoldást: vagy nem vetnek jövőre gabonát, vagy bérbe adják a földjüket. Az a szomorú, hogy fel sem merül más alternatíva. Például szövetkezetbe tömörülni, közösen vásárolni gépeket. A negyven év alatt attól is elszoktak, hogy önerőből rendezzék a saját sorsukat. M. O.