Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1995. szeptember
1995-09-01
Pest Megyei Krónika NÉPSZABADSÁG 1995. szeptember 8, péntek Érik a szőlő, búsul a gazda A peronoszpóra meg a fejsze is pusztítja a tőkéket A Pest megyei piacokon 100-160 forintba kerül egy kiló csemegeszőlő. A korai szedésű gyümölcsnek mindig magas az ára, de a termelők és a kereskedők előrejelzése szerint az idén a tavalyi átlagnál is többe kerül majd a bornak való még a szezonban is. S ennek nemcsak az az oka, hogy a termést megtizedelte a peronoszpóra és más betegségek. Dolgozik a fejsze is: egyre több ültetvényt vágnak ki gazdák, s helyette nem telepítenek újat. A gyümölcstermesztés olcsóbb és gazdaságosabb is. Különösen a kajszibarack területe nő látványosan, de ez egyelőre még nem jár a kertészeti ágazat szerkezeti átalakulásával. Sok zavar, feszültség forrása az is, hogy az átmeneti törvény eltérően szabályozta az ültetvények sorsát - mondta lapunknak Lind Elvira, a Budapesti és Pest Megyei Földművelési Hivatal főkertésze. Attól függően, hogy részarány-tulajdonos vagy kárpótlási jeggyel licitáló polgár birtokába jutott-e az ültetvény, az előbbi esetben igen, az utóbbiban nem kellett megfizetni a telepítést, a tőkéket, a vámrendszert. Ennek következtében sok esetben elszakadt a föld és az ültetvény sorsa. Tavaly csak Pest megyében körülbelül 8800 hektár szőlőt tartottak nyilván, de abból csak alig több mint 6000 hektár volt termőnek tekinthető. Az idén a megye és a főváros határában összesen 10 400 hektár szőlőültetvény található, s ebből 7500 hektár a termő. A legutóbbi becslések szerint 35 ezer tonna össztermés várható, pedig szűkebb pátriánkban a korábbi aszályos esztendők után kedvező változást ígért a viszonylag csapadékos tavasz. A szakemberek májusban még az átlagosnál magasabb hozamokat reméltek, mivel a fagy sem károsította az ültetvényeket. Ismét jött azonban a szárazság, ami ugyancsak kedvezett a károkozóknak, különösképp a peronoszpórának. S ez azért is fájdalmas érvágás, mert a megyei főkertész szerint egyre kevesebb azoknak a gazdáknak, gazdaságoknak a száma, akik az ideális növényvédelemhez szükséges felszereltséggel, anyagi háttérrel rendelkeznek. Az ebből adódó technológiai hiányosságokon túl a jelentős terméskieséshez az is hozzájárult, hogy a megyei szőlőültetvényeknek közel 60 százalékát nem megfelelő termőhelyre telepítették. A korábbi rossz szakmai döntések következménye különösen Nagykőrös, Örkény, Dabas, Ráckeve térségében érezteti hatását. Igaz, ezekben a régiókban egyre nagyobb területen vágják ki a tőkéket. Újabb ültetvényeket azonban sajnos az arra alkalmas területeken sem telepítenek, legalábbis ilyen célra a mezőgazdasági és erdészeti alapból Pest megyében az idén nem igényeltek támogatást. A költségek ismeretében ez talán érthető is, mert egyhektárnyi dombvidéki, kordonos művelésű szőlő telepítése 1,5-1,6 millió forintba kerül. Ugyanekkora gyümölcsös létesítése 600 ezer-1,5 millió között mozog. Pedig Pest megyének vannak olyan régiói, ahol az adottságok, a termelői hagyományok a korszerű szőlőtermelés, feldolgozás mellett szólnak. Lind Elvira sze rint ilyen a Buda-vidék, Gö- A hagyományos művelésű ültetvények gazdáikkal együtt kiöregednek, újak telepítésére pedig nincs döllő. Mogyoród térsége, pénz HANCsovszki János felvétele Vereszki János Budapesti kereskedelmi tévék sugároznak az agglomerációba MUNKATÁRSUNKTÓL Elsősorban a fővárosnak sugároznak a budapesti kereskedelmi televíziók, de mind a TV3 mind az A3 vezetői tapasztalati adatokra hivatkozva állítják, hogy sugárzásuk és nézettségük nemcsak a fővárosra, hanem Pest megye több településére is vonatkozik. Természetesen nemcsak e két kereskedelmi televízió adásai láthatók a főváros környékén, de az említettek azok, amelyek kifejezetten céljuknak is tekintik a nézői kör Pest megyei bővítését. Mindkét televízió vezetői a közeli-távoli elképzeléseik között említették az esetleges műholdas adást, de első lépcsőként fölmerült elsősorban a TV3-nál a Matáv üvegszálas kábelein való műsortovábbítás gondolata is. A TV3 igazgatóhelyettese Búzási Péter becslései szerint mintegy 2,3 millió ember láthatja ma naponta műsorukat. A nagy nézőszámot az is indokolja, hogy a közelmúltban feloldották a TV3 kódolt adását, s ma már az AM mikroantennával rendelkezők is szabadon foghatják a műsort. Egy felmérés szerint főműsoridőben a TV3-t a nézők huszonhét százaléka nézi, s ez mutatja, hogy jó a TV3 műsorainak fogadtatása. Valamivel kisebb, de mégis meglepően magas - 15 százalék - a TV3 versenytársának az A3-nak a főműsoridőbeli nézettsége. Bár csínján kell bánni a szóval, hiszen a két kereskedelmi tévé békésen megfér egymás mellett. Mint Bányai Gábor intendáns elmondta, az A3 elsősorban fiatalokhoz szól, s így gyakorlatilag más és más a két televízió nézőközönsége. A jövőben mindkét kereskedelmi televízió változtatni kíván műsorszerkezetén. Míg a TV3 némiképp csökkenti a zenés műsorok számát, de erősíti híradóműsorait és látványos show-műsorokkal kívánja szórakoztatni nézőit, addig az A3, a zenei blokkok megtartása mellett, önálló filmsorozatok készítését tervezi és a sportszeretők kedvéért közvetítésekkel bővíti programjait. A megyében is láthatóvá akarnak válni SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Sírgödör vagy terménytároló? Nagykőrös déli városrészén, a református temető és a város piactere közötti sűrűn beépült területen régóta a frász kerülgeti a lakókat, amikor megnyílik egyegy középkori sírgödör. Az ott élők a júliusi esőzések után még idegesebbek lettek, a félősebbek attól tartanak, hogy egy napon rájuk dől a közeli víztorony. A helytörténészek azt mondják, Nagykőrösnek ezen a részén hantolták el a nagy pestisjárvány idején elhunytakat, és ezért mozog állandóan a föld. Csakhogy a magyarázat nem ilyen egyszerű: a városnak más részein is előtűnnek mostanában rejtélyes üregek, méghozzá jóval mélyebbek, mint a sírok. Orczy László, a polgármesteri hivatal műszaki irodájának munkatársa elmondta, az úttest- és a kapualjbeomlások okának kiderítésére szakértőket kérnek fel, egyelőre azonban levéltári adatokra támaszkodva kezdték meg a város alatti üregek feltérképezését. Arra a kérdésünkre, mire gyanakodnak a szakértők, elmondta, régebben a városnak ezen a részén sok terménytároló volt, amelyeket betemettek. A helybéliek azonban szinte biztosak benne, hogy nagy kiterjedésű középkori katakombarendszer fölött laknak. Juhász Zsolt Csak azért is iskola Az őszi tanévkezdés előtt a Pest Megyei Önkormányzat művelődési osztályának vezetőjénél, Moszeda Tibornál a megyei oktatási intézmények helyzetéről érdeklődtünk. Az oktatási törvény értelmében óvodák és az általános iskolák a települési önkormányzatokhoz tartoznak. Az önkormányzat kezelésében egyetlen általános iskola és a megye középiskolái vannak. Az intézmények többmilliós működési többletköltséggel birkóznak, amin esetenként pályázatokkal próbálnak enyhíteni. A megyében minden középfokú oktatási intézményben ősszel megkezdődik a tanítás, pedagógusokat nem kellett elbocsátani. A középiskolák nagy része működési többletköltséggel tud csak fennmaradni, és ez a költség a Pest Megyei Önkormányzatra hárul. Szakkörökre, különórákra nincs pénz. A középiskolák tanárgonddal küzdenek, elsősorban nyelvtanárok hiányoznak. A megyei önkormányzat anyagi támogatására nem számíthatnak az iskolák, csak a legelemibb dolgokat tudják biztosítani az oktatási intézményeknek. R. E. (Az iskolákról szóló összeállításunk a III. oldalon olvasható) AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ADATAI 1993/94. TANÉV ELEJÉN Budapest környéke 2 128 45 514 3 897 21 Aszód és környéke 204 3 827 325 19 Cegléd, Nagykőrös, Abony és környéke 521 11 778 889 23 Dabas és környéke 242 5 339 432 22 Gödöllő és környéke 259 5 931 487 23 Monor és környéke 234 4 996 393 21 Nagykáta és környéke 260 5 479 397 21 Ráckeve és környéke 203 3 946 331 19 Szob és környéke 76 1 093 131 14 Vác és környéke 331 6 620 575 20 Megye összesen 4 458 94 523 7 867 21 Egy teremre Megnevezés Termek Tanulók Tanárok jutó tanulók __________________________________________________________________száma ''' Színes rajzok a börtön falán MTI-JELENTÉS Elkészültek a falfestmények Tökölön, a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetének eddigi szürke falán; ez alkalomból Frank Tibor, az intézet igazgatója sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy az akciót az európai toleranciakampány keretében szervezték, s elsődleges célja a figyelemfelkeltés volt, hogy atársadalom tanúsítson nagyobb megértést, türelmet azokkal a fiatalokkal szemben, akik megbotlottak. A büntetés letöltése után esélyt kell adni számukra, hogy megbélyegzés nélkül visszailleszkedhessenek a normális életbe. A falfestő akcióban miskolci, budapesti és a főváros környékén élő, jó rajzkészségű fiatalok vettek részt, s a 360 méter hosszú, öt méter magas falfelületre a szponzorok támogatásával összesen 300 ezer forint értékű festéket „vittek fel”. A szakmai zsűri értékelése alapján a legszínvonalasabb munkák készítői között jutalmakat osztottak ki. Háromszáz méteres freskó a türelemért SPILÁK ZSUZSA FELVÉTELE