Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1995. szeptember
1995-09-01
1995. szeptember 1., péntek PEST MEGYEI KRÓNIKA NÉPSZABADSÁG DrJ Vácon minden a régi A váci püspökség szerette volna, ha már az idén hozzájut a Madách Gimnázium visszaigényelt épületéhez, ám a Váci Önkormányzat képtelen volt teljesíteni elődjének ígéretét. A kártalanítás összege csak a kollégiumi együtteshez volt elegendő, a gimnazisták egyelőre nem költöznek az új oktatási központba, a Szérűskertbe. Sőt a püspök azon kérésének sem tudtak eleget tenni, hogy egy teljes szárnyat átadjanak a gimnáziumból a papok szálláshelyének céljára. A gimnázium épülete a Hittudományi Főiskolának és a kántorképzőnek, illetve ezek hallgatóinak ad majd otthont. Egyelőre csupán a kért épületszárny felső szintjét kapja meg az egyház, hogy legalább a födém megerősítését el tudják kezdeni. Mindemellett a változások sokakat érintenek. Például az, hogy a Madách Gimnázium az idén két osztállyal kevesebbet, csupán négy első osztályt indít amiatt, hogy az oktatási központban már kevesebb helyük lesz. Jó kezdeményezés Vácott, hogy két középiskola is próbál segíteni azoknak, akiket nem vettek fel középiskolába, és munkát sem tudnak találni. A Király Endre Szakközépiskola kilencedik osztályt indít, ahol az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályának anyagát ismétlik, hogy legalább a tanulás gyakorlatából ne jöjjenek ki a gyerekek. A Boronkay György Műszaki Szakközépiskola nulladik osztályt indít hasonló céllal. A nulladikosok matematikát, számítástechnikát és idegen nyelveket tanulnak majd. B. J. Rendőr kell a tanévkezdéshez? Dabas-Sáriban nem csendesedtek az indulatok Néhány napig rendőrök várják a világi és az egyházi iskola kisdiákjait és szüleiket, hogy elejét vegyék a helyi vallásháborúnak, illetve az esetleges összetűzéseknek. Vallásháború? Valóban erről lenne szó? Dabas-Sáriban, ahol az egyházi és világi iskolát választó családok többsége egyaránt szlovák nemzetiségű és katolikus vallását őrző katolikus? Éppen itt, ahol a világi iskolában is hittanra jár a gyermekek többsége, ugyanúgy, mint a Rákosi- és Kádár-korszakban?! Vallásháborúról szó sincs. Csak arról, hogy az előző önkormányzat fütyült a közvéleményre, s szerencsétlen döntésével megosztotta a falut. Most családok, rokonok, testvérek acsarkodnak egymásra. Egyre több a sérelem. Haragban van a falu saját magával. Püspök, országgyűlési képviselő, miniszter egyaránt tehetetlen. Rendőr kell hozzá, hogy Dabas-Sáriban az emberek kárt ne tegyenek egymásban. Cs. A. Mi lesz, ha kinyílik a kapu? spilák zsuzsa felvétele nyolcvan legszegényebb gyerek Négy teremben, váltott műszakban a monori speciális tagozat Ez már a mi vonatunk? - kérdezte harmadszorra is egy anyányi lányka a monori vasútállomáson, izgatottan toporogva. Nagy kacagás lett a vége, hogy nyomban ezután átcsörömpölt a sínen egy tehervagonokból álló szerelvény. - Ezzel akarsz utazni? Pedig a kis csoportban addigra már akkorára nőtt a várakozás feszültsége, hogy akár tehervagonban is elzötyögtek volna Balatonlellére. Soha nem volt még nyaralni egyikük sem. Az a tíz nagylány, akit a monori Nemzetőr utcai iskola speciális tagozatáról kiválasztottak, kiváltságosnak érezhette magát. Az utazás egyik feltétele volt, hogy olyan gyerek mehet, aki többé-kevésbé rendesen fel tud öltözni s van valamicske tartalék ruhája is, amit magával vihet. Tény, hogy márkás sportcipőt és színes szabadidőruhát egyikükön sem lehetett felfedezni - de az egyhetes lellei nyaralás pompásan sikerült. Még csak fegyelmezési gondjai sem voltak Bartók Istvánná tanárnőnek, aki egyébként a speciális tagozat vezetője is. A tíz gyerek boldog hetét önkormányzati pályázaton nyerték el, s Vecsésig zakatolt bennem a Bartókné által közölt szám: ötvennyolcezer forintból nyaraltak egy hétig tízen... Most tanévet kezdenek a speciális tagozaton is. Nyolcvanan. A régi Dózsa György utcai óvoda épületében tanulnak, a monori iskolák közül egyetlenként még mindig két műszakban. Négy tantermük van, ebből egy olyan „csőterem”, ahol csak kilencen férnek el, az első padtól féllépésnyire billeg a tábla. A világításról csak nagy nehézségek árán lehetne valami jót mondani, és olajkályhákkal fűtenek. De Bartók Istvánná egyáltalán nem panaszkodik, csak sorolja kérdéseimre a válaszokat, amelyeknek mindegyikétől mindig egy kicsit jobban összeszorul az ember torka. A speciális tagozat tulajdonképpen azért van, hogy azok a gyerekek, akik értelmileg enyhe fokon sérültek, ne az általános iskolák padjaiban kínlódjanak kudarcot kudarcra halmozva - hanem itt, a rájuk szabott feladatok segítségével tartsanak lépést a tantervi követelményekkel. De ilyen diák csak egy-kettő akad, mert akinek a speciális tagozatban lenne a helye, az mégiscsak az általánosban szenved. Ha ugyanis szülője meglátja az itteni körülményeket , észreveszi, hogy a diákok többsége - úgy jó hetven százaléka - cigány gyerek, addig könyörög, kilincsel, amíg fia, lánya ott nem maradhat a „normál” iskolában. A cigány gyerekeknek jó eszük van, legtöbbjük azért kerül a speciális iskolába, mert még életében nem látott ceruzát, szókincse roppant szegényes, alapvető ismeretei hiányoznak. Veszélyeztetett vagy csak hátrányos helyzetűek: sokan vannak otthon, szegények, szüleiknek nincs munkájuk. Vagy bűnözőkörnyezetből érkeznek: a nagyobb testvérek, az apuka jó ismerősei a bűnüldözésnek és az igazságszolgáltatásnak. Mármost ezeknek a gyerekeknek itt kellene felkészülniük egy másfajta, szebb, értelmesebb életre. Tavalyelőtt még háromezer forintot, tavaly kettőt, az idén már csak ezret tudott adni az önkormányzat tanulónként a beiskolázáshoz. Ebből az intézmény épphogy meg tudja venni a tankönyveket, néhány füzetet, tán még pár darab ceruzát is. Tornacipőjük, tornaruhájuk nem lesz a gyerekeknek. De majd zokniban, nadrágban tornáznak, így is legalább ott lehetnek a nagy iskola jól felszerelt, szép csarnokában... Az eddigi választásokon mindig akadt egy-két képviselő, aki zászlajára tűzte a speciális tagozat gondjainak - legfőképpen az elhelyezésének, hiszen azon sok múlik - megoldását. Ebbe a fába azonban még minden bicska beletört. K. Zs. Remélik, a fűtésre is futja Szigethalmon biztos a tanári munkahely A szigethalmi Szabadkai Úti Általános Iskolában beszélgettünk a tanévkezdésről. A folyosón éppen a megrongálódott székeket javították, az egyik osztályteremből az iskolai fúvószenekar hangfoszlányai szűrődnek ki, délegyházi vendégszereplésre készültek a gyerekek. - Ez a tanévkezdés sem könnyű - mondta Bolfordné Hídvégi Sára igazgatónő. - Most nagyon szűkös a költségvetésünk. A tavalyi összeget kaptuk, aminek vásárlóértéke természetesen kisebb.Az idén béremelés sem volt. Viszont az önkormányzat segítsége révén ki tudtuk cserélni az iskola elöregedett fűtésrendszerét. Bízom benne, hogy a fűtési számlát is ki tudjuk fizetni. - És a felső tagozatban? - Tanulóink mintegy tíz-tizenkét délutáni szakkör közül válogathatnak. Van nyelvoktatás, számítástechnika-, sport-, kerámia-, rajz-, trombitaszakkör. Három éve dolgozik nálunk egy azerbajdzsán zenetanár kolléga, Dzsabrailov Kemál, aki nagyon jó pedagógus, s olyan sikeres zenekart kovácsolt a gyerekekből, hogy nemcsak a faluban, hanem az egész környéken ismertté váltak. Ilyen szegényes anyagi világban hogyan lehet jobb munkára ösztönözni a pedagógusokat? • Szerencsém van, mert ebben az iskolában lelkes pedagógusgárda jött össze.Van biztos munkahelyük, ahol jólérzik magukat. És most ez a legfontosabb. • T. Ágoston László Gyorssegély az induláshoz Gyomron 26 év után lesz újra középiskolai képzés a volt Helios Ruhaipari Szövetkezet Szent István utcai épületében. A Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola két első osztállyal indul: az egyikben a nyáron végzett hatodikosok, a másikban a nyolcadikosok folytatják tanulmányaikat, így hat- és négyéves gimnáziumi képzés folyik majd az új intézményben. A induláshoz megvoltak ugyan a szükséges anyagiak, de félő volt, hogy egy-két hónap után fennakadások lesznek. Az önkormányzati képviselő-testület dobott mentőövet: a hét elején megtartott rendkívüli testületi ülésen erre az évre hárommillió forintot szavaztak meg az új középiskolának. G. J. Bizonyítvánnyal nehezebb Cegléden Cegléden 3582 általános iskolás, 2085 középiskolás, 1864 szakmunkásképzős és 455 esti levelezőhallgató nevelését 697 pedagógus és 46 szakoktató látja el. Iskolát nem kellett bezárni, tanári létszámot nem kellett csökkenteni. Az iskolák ideálisan kis létszámmal működnek. Minden külterületi és tanyasi iskolát is fenn tudnak tartani, tudtuk meg Giba Istvántól, Cegléd város alpolgármesterétől. Turi László művelődési osztályvezető szerint a legtöbb gondot a szakmunkásképző iskolát elvégző tanulók okozzák, mivel nem tudnak szakmájuknak megfelelő munkát találni. Átmeneti megoldásként Cegléden a második szakma megszerzéséhez ingyenes lehetőség nyílik, hogy a gyerekek időt nyerjenek, s hogy nagyobb esélyük legyen az elhelyezkedésre. A ceglédi Várkonyi István Általános iskola kihasználtsága 100 százalékosnak mondható, tájékoztat Oszlánczi Ferenc igazgató. Harmincnégy osztályban közel 800 gyerek tanul 67 pedagógus irányítása mellett. Az iskola az önkormányzat támogatásával önellátó, létszámleépítésre nem került sor, és a legszükségesebb fenntartási munkálatokat is önerőből végzi. M. J. Csak azért is iskola Vasadon Az alig másfél ezer lakosú kis faluban, Vasadon 140 általános iskolás várja (vagy félig) a ma délutáni tanévnyitót. Utána egyhamar aligha lesznek ugyanígy együtt, mert két osztálynak nem jut hely a központi épületben, így volt ez eddig is, de a körülmények fokozatosan tovább romlottak. S már-már az is felmerült, lesz-e elegendő tanterem a tanévkezdésre. - Két év alatt - 1991-ben és 1992-ben - annyi fejlesztést tudtunk megvalósítani, mint azelőtt 6-10 esztendő során - mondja Bakos Ferenc igazgató. - Jutott festésre, modernizálásra, például a zártláncú videorendszer kiépítésére is. De közben egy új vagy kibővített iskoláról álmodoztunk, mert két osztályt a központi épülettől távol, a Petőfi utcában működtettünk, ahol rendkívül mostohák voltak a körülmények. Ráadásul tudtuk, hogy előbb-utóbb el kell onnan jönnünk, mert a helyiségeket visszaigényelte a régi tulajdonos, a református egyház. Igaz, egyszer sem sürgettek, mégis lépnünk kellett. A vasadi iskolaszék tagjai júniusban elhatározták, hogy nem várnak tovább. A kezdeményezésükre összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés az iskolaszék kérésére hozzájárult, hogy a pedagógusok és diákok tanteremként használhassák a községi klubkönyvtár néhány helyiségét. Ehhez egy kis jogászkodás is kellett - mondja Kiss Istvánné jegyző asszony -, merthogy a jogban a kétféle megfogalmazás között - használni és használatba venni - lényegi különbség van. A használatba adáshoz a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek is hozzá kellett volna járulnia, ha velük formálisan még nem rendezték az ügyet. Az a lényeg, hogy a gyerekeknek van helyük. Bakos Ferenc igazgató viszont elégedett. - Általában a 7-8. osztályosok tanulnak majd az iskolával szomszédos klubkönyvtárban, de ott tartjuk a többiek magyar-, történelem-, ének- és rajzóráit is. Van még gondjuk: kémia, fizika, ének szakos tanárra is szükség lenne, és egy alsós tanító hiányzik még .Vasadon. Olyan iskolába várják őket, ahonnan 1991 óta minden jelentkező gyereket felvettek szakiskolába vagy szakközépiskolába. Az önkormányzat azért izgul - mint a csínytevő diák -, nem csóválja-e meg rosszallóan a fejét a nagy hatalmú vagyonkezelő szervezet. Mindenesetre - szinte utolsó fillérjeikből - létrehoztak egy alapítványt. Mert az új iskoláról sem mondanak le. Vereszki János Az átadást már háromszor megünnepelték Télre lesznek készen a vecsési osztálytermek A vecsési 1. számú vagy ahogy a helyiek jobban ismerik, a falusi új iskola alapkőletétele óta már három avatóünnepséget tartottak. Az egyiken, miniszter korában még Kónya Imre is megjelent. Ám Molnár Imre polgármester tájékoztatója szerint csak most december végére készül el a teljes beruházás. De ez egy olyan történet, amit eleve így gondoltak ki, talán még szebben is végződik, mint remélik. .A kétszintes oktatási intézményben hétfőtől körülbelül 300 diák tanul, miközben dolgoznak majd az építők is. A polgármester szerint az iskola „szerkezetkész”, olyan szakipari munkák vannak hátra, amelyek a tantermekben folyó oktató-, nevelőmunkát nem hátráltatják. Ideális helyzet ez ahhoz képest, hogy 1991-ben, amikorra a másik három településrész iskoláinak korszerűsítése, bővítése befejeződött, a „falusi” gyerekek még a hat-hét különálló, egymástól távoli épületben lévő osztálytermek, napközishelyiségek, étkezők között ingáztak. Valószínűleg akad majd valaki dr. Patkós József igazgató kollégái vagy tanítványai közül, aki részletesen megírja az új alma mater születésének történetét, amely dióhéjban ennyi: a négy év alatt három lépcsőben megvalósult beruházás a Közti tervei alapján 16 tanteremmel és egy 22x44 méter alapterületű tornateremmel gazdagítja a települést. Az iskolában lesz melegítőkonyha, étterem, gazdaasszonyképző, és lesznek nyelvi laborok. Az utóbbiaknál - a kor diktálta igényeken túl - Vecsésen külön jelentőségük is van, hiszen nemcsak általában nőtt meg az érdeklődési német nyelv iránt, hanem külön céltámogatást is kaptak a központi költségvetésből nemzetiségi tanterem építésére. Hasonlóképp állami segítséggel épült meg a tornaterem is. Amekkora örömöt és erőpróbát jelentett ezeknek a summáknak a célszerű elköltése, akkora aggodalmat okozott, amikor elfogyott a folytatáshoz szükséges pénz. A nagy szükségben csaknem váratlanul érkezett a segítség: a Matáv a Monor Telefon Társaságtól kapott vételárból 250 milliót átutalt a településnek. Ebből visszafizették a lakossági hitelek felét, a többit az iskolára költötték. Az új falusi iskola elkészültével Vecsésen az alsó- és középszintű oktatás tárgyi, személyi feltételei elérik a kor színvonalát, egy időre megszűnnek a gondok - jelentette ki Molnár Imre polgármester, aki azt is elmondta: az idei tanévnyitó szokványos lesz. A negyedik ünnepségre a beruházás végleges befejezése után, a második félév kezdetén kerítenek sort. Ennyi kijár a legnagyobb magyar falu negyedik korszerű iskolájának. V. J. HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE