Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1995. szeptember

1995-09-01

1995. szeptember 1., péntek PEST MEGYEI KRÓNIKA NÉPSZABADSÁG DrJ Vácon minden a régi A váci püspökség szerette volna, ha már az idén hozzájut a Ma­dách Gimnázium visszaigényelt épületéhez, ám a Váci Önkor­mányzat képtelen volt teljesíteni elődjének ígéretét. A kártalaní­tás összege csak a kollégiumi együtteshez volt elegendő, a gimnazisták egyelőre nem köl­töznek az új oktatási központba, a Szérűskertbe. Sőt a püspök azon kérésének sem tudtak eleget tenni, hogy egy teljes szárnyat átadjanak a gimnáziumból a papok szállás­helyének céljára. A gimnázium épülete a Hittudományi Főisko­lának és a kántorképzőnek, illet­ve ezek hallgatóinak ad majd otthont. Egyelőre csupán a kért épületszárny felső szintjét kapja meg az egyház, hogy legalább a födém megerősítését el tudják kezdeni. Mindemellett a változások so­kakat érintenek. Például az, hogy a Madách Gimnázium az idén két osztállyal kevesebbet, csupán négy első osztályt indít amiatt, hogy az oktatási köz­pontban már kevesebb helyük lesz. Jó kezdeményezés Vácott, hogy két középiskola is próbál segíteni azoknak, akiket nem vettek fel középiskolába, és munkát sem tudnak találni. A Király Endre Szakközépiskola kilencedik osztályt indít, ahol az általános iskola hetedik-nyolca­dik osztályának anyagát ismét­lik, hogy legalább a tanulás gya­korlatából ne jöjjenek ki a gye­rekek. A Boronkay György Műszaki Szakközépiskola nulla­dik osztályt indít hasonló céllal. A nulladikosok matematikát, számítástechnikát és idegen nyelveket tanulnak majd. B. J. Rendőr kell a tanévkezdéshez? Dabas-Sáriban nem csendesedtek az indulatok Néhány napig rendőrök várják a világi és az egyházi iskola kisdiákjait és szüleiket, hogy elejét vegyék a helyi vallásháborúnak, illetve az esetleges összetűzéseknek. Vallásháború? Valóban erről lenne szó? Da­bas-Sáriban, ahol az egyházi és világi iskolát választó családok többsége egyaránt szlovák nemzetiségű és katolikus vallását őrző katoli­kus? Éppen itt, ahol a világi iskolában is hittan­ra jár a gyermekek többsége, ugyanúgy, mint a Rákosi- és Kádár-korszakban?! Vallásháborúról szó sincs. Csak arról, hogy az előző önkormányzat fütyült a közvélemény­re, s szerencsétlen döntésével megosztotta a fa­lut. Most családok, rokonok, testvérek acsarkod­­nak egymásra. Egyre több a sérelem. Haragban van a falu saját magával. Püspök, országgyűlé­si képviselő, miniszter egyaránt tehetetlen. Rendőr kell hozzá, hogy Dabas-Sáriban az emberek kárt ne tegyenek egymásban. Cs. A. Mi lesz, ha kinyílik a kapu? spilák zsuzsa felvétele ­ nyolcvan legszegényebb gyerek Négy teremben, váltott műszakban a monori speciális tagozat Ez már a mi vonatunk? - kérdez­te harmadszorra is egy anyányi lányka a monori vasútállomá­son, izgatottan toporogva. Nagy kacagás lett a vége, hogy nyom­ban ezután átcsörömpölt a sínen egy tehervagonokból álló szerel­vény. - Ezzel akarsz utazni? Pedig a kis csoportban addig­ra már akkorára nőtt a várako­zás feszültsége, hogy akár teher­vagonban is elzötyögtek volna Balatonlellére. Soha nem volt még nyaralni egyikük sem. Az a tíz nagylány, akit a monori Nemzetőr utcai iskola speciális tagozatáról kiválasztottak, ki­váltságosnak érezhette magát. Az utazás egyik feltétele volt, hogy olyan gyerek mehet, aki többé-kevésbé rendesen fel tud öltözni s van valamicske tarta­lék ruhája is, amit magával vi­het. Tény, hogy márkás sport­cipőt és színes szabadidőruhát egyikükön sem lehetett felfedez­ni - de az egyhetes lellei nyara­lás pompásan sikerült. Még csak fegyelmezési gondjai sem voltak Bartók Istvánná tanárnőnek, aki egyébként a speciális tagozat ve­zetője is. A tíz gyerek boldog he­tét önkormányzati pályázaton nyerték el, s Vecsésig zakatolt bennem a Bartókné által közölt szám: ötvennyolcezer forintból nyaraltak egy hétig tízen... Most tanévet kezdenek a spe­ciális tagozaton is. Nyolcvanan. A régi Dózsa György utcai óvo­da épületében tanulnak, a mo­nori iskolák közül egyetlenként még mindig két műszakban. Négy tantermük van, ebből egy olyan „csőterem”, ahol csak ki­lencen férnek el, az első padtól féllépésnyire billeg a tábla. A vi­lágításról csak nagy nehézségek árán lehetne valami jót monda­ni, és olajkályhákkal fűtenek. De Bartók Istvánná egyáltalán nem panaszkodik, csak sorolja kérdéseimre a válaszokat, ame­lyeknek mindegyikétől mindig egy kicsit jobban összeszorul az ember torka. A speciális tagozat tulajdon­képpen azért van, hogy azok a gyerekek, akik értelmileg enyhe fokon sérültek, ne az általános iskolák padjaiban kínlódjanak kudarcot kudarcra halmozva - hanem itt, a rájuk szabott fel­adatok segítségével tartsanak lépést a tantervi követelmények­kel. De ilyen diák csak egy-kettő akad, mert akinek a speciális ta­gozatban lenne a helye, az még­iscsak az általánosban szenved. Ha ugyanis szülője meglátja az itteni körülményeket , észreve­szi, hogy a diákok többsége - úgy jó hetven százaléka - cigány gyerek, addig könyörög, kilin­csel, amíg fia, lánya ott nem ma­radhat a „normál” iskolában. A cigány gyerekeknek jó eszük van, legtöbbjük azért kerül a speciális iskolába, mert még éle­tében nem látott ceruzát, szó­kincse roppant szegényes, alap­vető ismeretei hiányoznak. Veszélyeztetett vagy csak hátrá­nyos helyzetűek: sokan vannak otthon, szegények, szüleiknek nincs munkájuk. Vagy bűnözőkörnyezetből érkeznek: a nagyobb testvérek, az apuka jó ismerősei a bűnüldözésnek és az igazságszolgáltatásnak. Mármost ezeknek a gyerekek­nek itt kellene felkészülniük egy másfajta, szebb, értelmesebb életre. Tavalyelőtt még három­ezer forintot, tavaly kettőt, az idén már csak ezret tudott adni az önkormányzat tanulónként a beiskolázáshoz. Ebből az intéz­mény épphogy meg tudja venni a tankönyveket, néhány füzetet, tán még pár darab ceruzát is. Tornacipőjük, tornaruhájuk nem lesz a gyerekeknek. De majd zokniban, nadrágban tor­náznak, így is legalább ott lehet­nek a nagy iskola jól felszerelt, szép csarnokában... Az eddigi választásokon min­dig akadt egy-két képviselő, aki zászlajára tűzte a speciális tago­zat gondjainak - legfőképpen az elhelyezésének, hiszen azon sok múlik - megoldását. Ebbe a fába azonban még minden bicska be­letört. K. Zs. Remélik, a fűtésre is futja Szigethalmon biztos a tanári munkahely A szigethalmi Szabadkai Úti Ál­talános Iskolában beszélgettünk a tanévkezdésről. A folyosón ép­pen a megrongálódott székeket javították, az egyik osztályte­remből az iskolai fúvószenekar hangfoszlányai szűrődnek ki, délegyházi vendégszereplésre készültek a gyerekek. - Ez a tanévkezdés sem könnyű - mondta Bolfordné Hídvégi Sára igazgatónő. - Most nagyon szűkös a költségveté­sünk. A tavalyi összeget kaptuk, aminek vásárlóértéke természe­tesen kisebb.­Az idén béremelés sem volt. Viszont az önkormány­zat segítsége révén ki tudtuk cserélni az iskola elöregedett fűtésrendszerét. Bízom benne, hogy a fűtési számlát is ki tud­juk fizetni. - És a felső tagozatban? - Tanulóink mintegy tíz-ti­­zenkét délutáni szakkör közül válogathatnak. Van nyelvokta­tás, számítástechnika-, sport-, kerámia-, rajz-, trombitaszak­kör. Három éve dolgozik nálunk egy azerbajdzsán zenetanár kol­léga, Dzsabrailov Kemál, aki na­gyon jó pedagógus, s olyan sike­res zenekart kovácsolt a gyere­kekből, hogy nemcsak a faluban, hanem az egész környéken is­mertté váltak.­­ Ilyen szegényes anyagi világban hogyan lehet jobb munkára ösztö­nözni a pedagógusokat? •­­ Szerencsém van, mert ebben az iskolában lelkes pedagógus­­gárda jött össze.Van biztos mun­kahelyük, ahol jól­­érzik ma­gukat. És most ez a legfonto­sabb. • T. Ágoston László Gyorssegély az induláshoz Gyomron 26 év után lesz újra középiskolai képzés a volt Heli­os Ruhaipari Szövetkezet Szent István utcai épületében. A Tele­ki László Gimnázium és Infor­matikai Szakközépiskola két első osztállyal indul: az egyik­ben a nyáron végzett hatodiko­sok, a másikban a nyolcadiko­sok folytatják tanulmányaikat, így hat- és négyéves gimnáziu­mi képzés folyik majd az új in­tézményben. A induláshoz megvoltak ugyan a szükséges anyagiak, de félő volt, hogy egy-két hónap után fennakadások lesznek. Az önkormányzati képviselő-tes­tület dobott mentőövet: a hét elején megtartott rendkívüli testületi ülésen erre az évre hárommillió forintot szavaztak meg az új középiskolának. G. J. Bizonyítvánnyal nehezebb Cegléden Cegléden 3582 általános iskolás, 2085 középiskolás, 1864 szak­munkásképzős és 455 esti leve­lezőhallgató­ nevelését 697 peda­gógus és 46 szakoktató látja el. Iskolát nem kellett bezárni, ta­nári létszámot nem kellett csök­kenteni. Az iskolák ideálisan kis létszámmal működnek. Minden külterületi és tanyasi iskolát is fenn tudnak tartani, tudtuk meg Giba Istvántól, Cegléd város al­polgármesterétől. Turi László művelődési osz­tályvezető szerint a legtöbb gon­dot a szakmunkásképző iskolát elvégző tanulók okozzák, mivel nem tudnak szakmájuknak megfelelő munkát találni. Átme­neti megoldásként Cegléden a második szakma megszerzésé­hez ingyenes lehetőség nyílik, hogy a gyerekek időt nyerjenek, s hogy nagyobb esélyük legyen az elhelyezkedésre. A ceglédi Várkonyi István Ál­talános iskola kihasználtsága 100 százalékosnak mondható, tájékoztat Oszlánczi Ferenc igazgató. Harmincnégy osztály­ban közel 800 gyerek tanul 67 pedagógus irányítása mellett. Az iskola az önkormányzat támo­gatásával önellátó, létszámle­építésre nem került sor, és a leg­szükségesebb fenntartási mun­kálatokat is önerőből végzi. M. J. Csak azért is iskola Vasadon Az alig másfél ezer lakosú kis faluban, Vasadon 140 általános isko­lás várja (vagy félig) a ma délutáni tanévnyitót. Utána egyhamar aligha lesznek ugyanígy együtt, mert két osztálynak nem jut hely a központi épületben, így volt ez eddig is, de a körülmények fokoza­tosan tovább romlottak. S már-már az is felmerült, lesz-e elegendő tanterem a tanévkezdésre. - Két év alatt - 1991-ben és 1992-ben - annyi fejlesztést tud­tunk megvalósítani, mint azelőtt 6-10 esztendő során - mondja Bakos Ferenc igazgató. - Jutott festésre, modernizálásra, pél­dául a zártláncú videorendszer kiépítésére is. De közben egy új vagy kibővített iskoláról álmo­doztunk, mert két osztályt a központi épülettől távol, a Petőfi utcában működtettünk, ahol rendkívül mostohák voltak a kö­rülmények. Ráadásul tudtuk, hogy előbb-utóbb el kell onnan jönnünk, mert a helyiségeket visszaigényelte a régi tulajdo­nos, a református egyház. Igaz, egyszer sem sürgettek, mégis lépnünk kellett. A vasadi iskolaszék tagjai jú­niusban elhatározták, hogy nem várnak tovább. A kezdeménye­zésükre összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés az isko­laszék kérésére hozzájárult, hogy a pedagógusok és diákok tanteremként használhassák a községi klubkönyvtár néhány helyiségét. Ehhez egy kis jogász­kodás is kellett - mondja Kiss Istvánné jegyző asszony -, mert­hogy a jogban a kétféle megfo­galmazás között - használni és használatba venni - lényegi kü­lönbség van. A használatba adáshoz a Kincstári Vagyonke­zelő Szervezetnek is hozzá kel­lett volna járulnia, ha velük for­málisan még nem rendezték az ügyet. Az a lényeg, hogy a gyere­keknek van helyük. Bakos Ferenc igazgató viszont elégedett. - Általában a 7-8. osztályosok tanulnak majd az iskolával szomszédos klubkönyvtárban, de ott tartjuk a többiek magyar-, történelem-, ének- és rajzóráit is. Van még gondjuk: kémia, fizi­ka, ének szakos tanárra is szük­ség lenne, és egy alsós tanító hi­ányzik még .Vasadon. Olyan is­kolába várják őket, ahonnan 1991 óta minden jelentkező gye­reket felvettek szakiskolába vagy szakközépiskolába. Az önkormányzat azért izgul - mint a csínytevő diák -, nem csóválja-e meg rosszallóan a fe­jét a nagy hatalmú vagyonkezelő szervezet. Mindenesetre - szinte utolsó fillérjeikből - létrehoztak egy alapítványt. Mert az új isko­láról sem mondanak le. Vereszki János Az átadást már háromszor megünnepelték Télre lesznek készen a vecsési osztálytermek A vecsési 1. számú vagy ahogy a helyiek jobban ismerik, a falusi új iskola alapkőletétele óta már három avatóünnepséget tartottak. Az egyiken, miniszter korában még Kónya Imre is megjelent. Ám Mol­nár Imre polgármester tájékoztatója szerint csak most december vé­gére készül el a teljes beruházás. De ez egy olyan történet, amit eleve így gondoltak ki, talán még szebben is végződik, mint remélik. .A kétszintes oktatási intéz­ményben hétfőtől körülbelül 300 diák tanul, miközben dol­goznak majd az építők is. A pol­gármester szerint az iskola „szerkezetkész”, olyan szakipa­ri munkák vannak hátra, amelyek a tantermekben folyó oktató-, nevelőmunkát nem hátráltatják. Ideális helyzet ez ahhoz képest, hogy 1991-ben, amikorra a másik három tele­pülésrész iskoláinak kor­szerűsítése, bővítése befe­jeződött, a „falusi” gyerekek még a hat-hét különálló, egy­mástól távoli épületben lévő osztálytermek, napközishelyi­ségek, étkezők között ingáztak. Valószínűleg akad majd vala­ki dr. Patkós József igazgató kollégái vagy tanítványai kö­zül, aki részletesen megírja az új alma mater születésének tör­ténetét, amely dióhéjban ennyi: a négy év alatt három lépcsőben megvalósult beruházás a Közti tervei alapján 16 tanteremmel és egy 22x44 méter alapterületű tornateremmel gazdagítja a te­lepülést. Az iskolában lesz me­legítőkonyha, étterem, gazda­asszonyképző, és lesznek nyelvi laborok. Az utóbbiaknál­ - a kor diktálta igényeken túl - Ve­­csésen külön jelentőségük is van, hiszen nemcsak általában nőtt­ meg­ az­ érdeklődési­ német nyelv iránt, hanem külön céltá­mogatást is kaptak a központi költségvetésből nemzetiségi tanterem építésére. Hasonlóképp állami segít­séggel épült meg a tornaterem is. Amekkora örömöt és erőpró­bát jelentett ezeknek a sum­máknak a célszerű elköltése, akkora aggodalmat okozott, amikor elfogyott a folytatáshoz szükséges pénz. A nagy szük­ségben csaknem váratlanul ér­kezett a segítség: a Matáv a Mo­­nor Telefon Társaságtól kapott vételárból 250 milliót átutalt a településnek. Ebből visszafizet­ték a lakossági hitelek felét, a többit az iskolára költötték. Az új falusi iskola elkészülté­vel Vecsésen az alsó- és közép­szintű oktatás tárgyi, személyi feltételei elérik a kor színvo­nalát, egy időre megszűnnek a gondok - jelentette ki Molnár Imre polgármester, aki azt is el­mondta: az idei tanévnyitó szok­ványos lesz. A negyedik ünnep­ségre a beruházás végleges befe­jezése után, a második félév kez­detén kerítenek sort. Ennyi kijár a legnagyobb magyar falu ne­gyedik korszerű iskolájának. V. J. HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE

Next