Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1995. november
1995-11-03
Az Elmü ugratja a budaörsieket Csokornyi kedves virágnevű utca épül-szépül az utóbbi években Budaörsön, a Törökugratónak nevezett környéken. Ki milyet szakajt, olyat szagot - tartja a mondás, de az említett vidéken lakók és építkezők egyre inkább fintorognak és dühöngenek. Váltig állítják, hogy az általuk kiválasztott és megvásárolt „illatfelhőbe” valaki más belerondított. Méghozzá egy gőzszolgáltató vállalat, mondják néven nevezve: a Budapesti Elektromos Művek Rt. S mivel döntései megvalósításában a cég hajthatatlannak látszik, a Törökugrató környékiek attól tartanak, hamarosan egy energiamezőben találják magukat. Ott pedig - köztudomású - fű nem terem. A tényekhez tartozik: az Ibolya, a Kökörcsin, a Boglárka, a Bimbó, az Orgona, a Hóvirág és a Muskátli utcák által határolt területet jóval 1968 után parcellázták fel s minősítették vegyes övezetűnek. Körülbelül öt éve azonban már családi házak épülhetnek itt. Az 1968-as dátum azért fontos, mert akkor épült meg a még nyílt terepen két elektromos szállítóvezeték, természetesen a legrövidebb nyomvonalon. A későbbi parcellázás során néhány tartóoszlop telkeken belülre került, s további - utcánként legalább négy - telek felett húzódik az elektromos vezeték. Ezek információink szerint 20-20 kilowattosak. Szakértők szerint az ilyen helyen kialakult energiamezőben, káros kisugárzásban élők akár agykárosodást is szenvedhetnek -tolmácsolta az érintett lakók aggodalmait két képviselőjük, Szentesi Ferenc és Varjú László. (Az Elmü... folytatás a VII. oldalon) Utcakép energiamérővel a budaörsi Törökugratónál HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Laikus tulajdonosok Bizonytalan a megyei erdők sorsa A Pest megyei erdőkkel az elmúlt években mezőgazdasági nagyüzemek foglalkoztak, pontosabban nyolc állami gazdaság és hatvankilenc termelőszövetkezet. A volt termelőszövetkezetek többsége átalakult, lassan a kárpótlás is befejeződik, rengeteg erdős terület kerül magánkézbe. Hogy ez jó-e vagy rossz, az majd kiderül. A megyei önkormányzat mezőgazdasági bizottsága is ezen morfondírozott, miután meghallgatta a Budapesti Erdőfelügyelet helyettes vezetőjének, Tóth Györgynek a beszámolóját, aki elmondta, hogy a tagi részarányként szerzett vagy kárpótlási liciten vásárolt erdőterületek sorsa nagyon bizonytalan. A hozzáértő, tőkével rendelkező szakemberek erdeit nem kell félteni. Többségük olyan jó minőségű erdőtömböket vásárolt meg, amelyeket egyéni kezelésben nagyszerűen hasznosíthatnak. A laikus tulajdonosnak csak az a fontos, hogy szerezzenek egy erdőt. Volt - nem is kevés - olyan, aki úgy licitált, hogy nem is tudta, hol van az erdő, milyen fák vannak benne, és hogyan kéne foglalkozni a területtel. A kényszertulajdonosok jártak a legrosszabbul. Ők olyan részaránytulajdonnal rendelkező szövetkezeti tagok, akik korábban semmilyen más művelési ágú területi igénnyel nem léptek fel. Nekik maradtak a kiszipolyozott, esetenként tarra vágott erdőterületek. Nehezen szerveződnek az új tulajdonosok, némelyikük érdektelen, némelyikük pedig nagyon bizonytalan - mondta az igazgatóhelyettes. Persze a bizonytalanságot könnyen eloszlathatnák a szakemberek, mert van belőlük elég a megyében, ráadásul sokuk állás nélkül, de senkinek nem jut eszébe mostanában, hogy alkalmazza őket. Pedig nem ártana, mert az új gazdák némelyike vajmi keveset tud az erdőfelújításról. Az egyszeri haszon reményében már el is kezdődött néhol a rablógazdálkodás. A gondos gazdák - azért ilyenek is vannak - bánata, hogy az 1961-ben hozott erdőtörvény már elavult. Az új tulajdonviszonyok testre szabottabb szabályokat kívánnak meg. A közeljövőben tán parlament elé is kerül az új törvény, a tárcaközi egyeztetéseken már túljutott. Nemcsak a tulajdonosok, az erdőfelügyelőségek is nagyon várják már. Varga Csilla Dunakeszin is irtják az erdőt Kancsovszki János felvétele Kisebbségi iroda Abonyban Az Országos Kisebbségi Önkormányzat megbízásából új megyei irodát nyitottak Abonyban. A Pest megyében működő, mintegy harminc cigány kisebbségi önkormányzat ügyes-bajos dolgainak segítése céljából létrehozott központi iroda részére az abonyi önkormányzat biztosította a hivatalos helyiséget, a szükséges technikai felszerelést pedig az országos központtól kapják - tájékoztatta lapunkat Raffai László önkormányzati képviselő, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat Pest megyei képviselője. A megyében élő cigány származású lakosoknak folyamatosan nyújtanak segítséget, többek között jogi érdekképviseletet is vállalnak. A megyei iroda a tervek szerint együtt kíván működni más, nem a cigánysághoz tartozó érdekképviseleti szervekkel is. M. J. „Sztahanovista” sztrájk • A nagykőrösi Démász készülődik A küszöbönálló villamosipari sztrájkhullám egyik lehetséges résztvevőjénél, a Pest megyében illetékes Démásznál egyelőre nem indult el az aláírásgyűjtési akció. Mint Gál László szakszervezeti vezetőtől megtudtuk, az áramszolgáltató-beliek véleménye szerint a hazai erőművek sztrájklépései is elegendőek lesznek a kellő erejű demonstrációhoz. Ennek ellenére a nagykőrösi székhelyű Démász is megtette a szükséges előkészületeket. Miután nem tudtak megegyezni a munkáltatóval a sztrájk idején teljesítendő elégséges szolgáltatások mértékéről, a szakszervezet bírósági keresetet nyújtott be. A munkáltató ugyanis olyan tervezettel állt elő - mondja Gál László -, amelyik a hajdani sztahanovista mozgalom követelményeit eleveníti föl. Vagyis a demonstráció idején nagyobb teljesítményt kellene kifejteni, mint más napokon. A Démász nagy valószínűséggel csatlakozik a megmozduláshoz. A dolgozók százszázalékosan betartják majd a különböző belső utasításokat és szabályokat, ami önmagában is munkalassításhoz vezet. Hogy ez mennyiben érinti a fogyasztókat, arról még nincsenek pontos adatok. V. S. A szék határozza meg a tudatot Máté László a nagykőrösi fórumon . A nagykőrösi Arany János Művelődési Központban lakossági fórumot tartottak, amelynek vendége Máté László, az MSZP alelnöke volt. A „mit örököltünk” kérdéskör kapcsán az alelnök szólt a mezőgazdaság iszonyatos hatékonyságveszteségéről, mondván, az ágazatnak a génmanipulációktól sikerült eljutnia a nadrágszíjparcellákig, így ez az ágazat talán három év múlva elérheti az 1985-ös termelés 85 százalékát. Megemlítette - lévén Nagykőrös erősen érdekelt az ágazat sorsában -, hogy kevés szó esik a termelőszövetkezetek egyéb tevékenységeinek összeomlásáról, arról, hányan estek el a melléküzemágak vagy a termelési integráció megszűnése miatt biztos jövedelmüktől. A társadalombiztosításról Máté László elmondta, hogy a korábban befizetett járulékokat a tb természetesen elköltötte, a mindennapok gondja lesz az, hogy az aktív keresők száma az utóbbi időben több mint másfél millióval csökkent. A gazdasági lehetőségről az alelnök elmondta, a Kelet és Nyugat, Dél és Észak országai között fekvő Magyarországnak vételt nem kihasználni fekvése adta lehetőségeit. Persze ez csak akkor lehetséges, ha jó minőségű utak, infrastruktúra és banki szolgáltatás áll rendelkezésre. A pártok támogatásáról szólva megemlítette: igen jó lenne, ha a pártok mögött olyan hozzáértő szakemberek állnának, akik gazdasági elemzésekkel segíthetnék a döntéshozatalt. Ehhez azonban pénz kell - mondta. - Igaz, mindez irritálhatja a közvéleményt, de hát, mint tudvalévő, a „szék határozza meg a tudatot”, márpedig a pártok székéből így látszik kézenfekvőnek a dolog. G. E. Add kölcsön a jogszabálygyűjteményt! Pest megye bíróságai két éve nem vettek új bútort, magnetofont. Mondhatná erre bárki, hogy na és, de nem mondja, ha ott lenne egy tárgyaláson, amikor is a cég képviselője - aki természetesen elegáns irodából érkezett, ahol légkondicionáló lehelete ringatja a szobapálmák leveleit és a valódi bőr illata keveredik a diszkrét kozmetikumokéval meg a pénz szagával - és X. cég jogi képviselőjének táskájában természetesen ott lapulnak a frissen kiadott jogszabályok. A bíró meg ott ül a lepusztult tárgyalóteremben, és arra gondol, hogy a bíróságnak nincs pénze a hatályos jogszabálygyűjteményre, újabban már a Magyar Közlönyt sem tudják előfizetni, s a nemrég megjelent családjogi kézikönyvből a Pest Megyei Bíróság összesen tizennégy példányt tudott megvásárolni. Ezt szétosztották, minden bíróságnak jutott egy, s ha valamelyik bírónak épp nagyon kell, átballag a kollégájához: - Légy szíves, add már ide két napra... Nem ok nélkül állítja dr. Gatter László, a Pest Megyei Bíróság elnöke, hogy rossz a bírák, a bíróságon dolgozók közérzete. Én ugyan megpróbálok azzal érvelni, hogy a szegénység öntudatával egy tekintélyt sugárzó egyéniség helyrebillentheti az inogni látszó bírói méltóságot - de ezen már az sem segíthet, hogy a folyton változó, módosuló, születő jogszabályok nincsenek ott a kezében. Holott a szakszerű, gyors munkához ez létkérdés lenne. Ez azonban csak az egyik oka a rossz közérzetnek. Mert dr. Gatter László szerint több is van. - Az igazságszolgáltatás munkája többnyire úgy kerül a közvélemény elé - s ebben a sajtónak is van felelőssége -, hogy a rendőrség tevékenységét sikerpropaganda övezi: milyen gyorsak, milyen nagy erőkkel kerítik kézre a bűnözőket, akik aztán, amint a bíróság elé kerülnek, máris jobban érezhetik magukat, hiszen az ügyüket húzzukvonjuk, halasztgatjuk, s végül nem is a megérdemelt büntetésben van részük. Holott ez egyáltalán nem igaz. Mindezeket megcáfolandó összeállítottam egy táblázatot is. Három év alatt ötven százalékkal nőtt az elénk kerülő ügyek száma. Tisztességesen, erőnket megfeszítve, hatékonyan jártunk el mindegyikben, annak ellenére, hogy a bírói pályán harmincszázalékos cserélődéssel is számolnunk kellett, hogy hetvenféle új feladat került a bíróságokhoz, s hogy a jogszabályváltozások dömpingjét éljük. Mégis látványos emelkedést mutat a befejezett ügyek száma - ám erről mintha mit sem tudna a közvélemény. Arról már inkább, hogy netán a bíróság „erkölcseivel” is baj lenne. Itt vagyunk a fizetésképtelenség határán - s ez rendkívüli módon árt a bíróság hitelességének. Ha nem fizetünk villanyszámlát, bérleti díjat, milyen erkölcsi alapon járhatunk el mások hasonló ügyeiben? S ha olyan eszközökkel kell élnünk, amik megengedhetetlenek egy jogállamban, annak mi a következménye? Hogy a végrehajtással kapcsolatos anomáliát említsem: vannak költségmentes ügyek, amelyek esetében a bíróságnak kell megelőlegeznie a költséget az önálló végrehajtók számára. Csakhogy erre sincs pénzünk. Az idén ötmilliót nagy nehezen kifizettünk ugyan, de ez az összeg csak májusig tartott, azóta a végrehajtók nem tudnak eljárni. Meg kell kérdeznem: ha a bíróság ugyanabban a cipőben jár, mint az állampolgár, ha fizetésképtelen, holott kötelezettségei vannak, de a bírónak ki kell mondania az elmarasztaló verdiktet a polgárra - nem okoz ez lelkiismereti válságot? - Hogy a magam nevében beszéljek - mondja dr. Gatter László -, nagyon-nagyon nehezen élem meg. (Összeállításunk a III. oldalon) Bírósági bejárat Gödöllőn HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE