Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1995. november

1995-11-03

Y NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1995. november 3., péntek Halászoknak szüret, pecásoknak vetés Most tiltott paradicsom a Ráckevei-Duna-ág Ezüst- és aranypénzek csillognak a hálón, a munkások ruháin meg a teherautó platóján, mégsem kapkod senki utánuk. Azok csak pikkelyek. A nagy érték a hal, egész pontosan a ponty, amit szeptember közepe óta tonnaszám szállítanak a Makádi-tavakból a Ráckevei- Duna-ág vizébe. A halászok számára a szüret, a horgászoknak a vetés ideje ez a hónap. Amott lehalásszák, emitt betelepítik a horogérett aranyhasúakat. Ezért lett a pontyhorgászok számára október 16-tól december 11-én reggel hét óráig tiltott paradicsom a Duna-ág. Addig csak ragadozó halra szabad horgászni errefelé, s kizárólag élő hallal vagy halszelettel. Mert az együtt járőröző halőrök s rendőrök már a gyanús szerelés láttán is könnyen felejtik polgárbarát énjüket. Persze a Pest megyéből, a fővárosból, sőt távolabbról érkező becsületes horgászok tízezrei érdekében szigorúak. Annak jár a nagyobb esély, aki az éves vagy napijegyét megváltva sportszerű eszközökkel igyekszik horogra, végső soron a bográcsba vagy tepsibe csábítani a termetes tőpontyokat, amelyeknek, mint nemes ellenfeleknek, a betelepítés után szintén jár néhány hetes nyugalom az alkalmazkodáshoz, a helyismeret megszerzéséhez. A részleges tilalom ideje alatt, attól függően, hogy milyen hozamot adnak a Makáditavak, 205-210 tonna 2-3 nyaras pontyot telepítünk a Dunaágba - világosít fel Balogh Gábor, a Ráckevei-Duna-ági Horgászszövetség elnöke. - Reméljük, az időjárás végig kedvez majd a munkánknak, s a horgászok is türelemmel, megértéssel viselik a részleges kiűzetést, hiszen az ő érdekükben van rá szükség. A halállomány egészséges, a formás tőpontyok kétharmada már most horogérett, vagyis méretes. Velük együtt bőven kerül amur is a vízbe, úgyhogy ha az idő engedi, akár decemberben is, de tavasszal biztosan kemény kapásokra számíthatnak a sporttársak. A Ráckevei-Duna-ág szerelmesei egyébként az idén sem panaszkodhatnak. Kedvenc vizük általában mindenkit megajándékozott valamilyen zsákmánnyal. Kit szerényebben, kit gálánsabban. A legnagyobb kifogott ponty, amiről Balogh Gáboréi tudnak, 21 kilós volt, a legtestesebb harcsa fölözte a 43 kilót. Az amurok, busák rekordlistás példányai meghaladták a harminc kilót, de a végső összesítés még hátra van. Vereszki János A tartályok oxigénnel dúsított vize csak átmeneti otthona lesz a sok szép pontynak HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE HÍREK • IPOLYTÖLGYES és Letkés közösen kívánja megépíteni szennyvízcsatorna-hálózatát és szennyvíztiszító-telepét. A tervek szerint a jövő év elején benyújtják pályázatukat, és ősszel megkezdődik az építési munka is. • NAGYKÁTA első bizonyított írásos említése 1221-ből való, ami kiváló alkalom arra, hogy város jövő évben megünnepelje fennállásának 775. évfordulóját. Legutóbbi testületi ülésükön ezért úgy döntöttek a képviselők, hogy 1996. augusztus 20-tól ünnepi heteket szerveznek. A programot bizottság készíti elő, egyben gondoskodik egy színvonalas városismertető kiadvány, és emléktárgyak készítéséről is. SZOBON megkezdődött a csapadékvízelvezető-rendszer rekonstrukciója. A század elején készült csatornát, amely helyenként 7-8 méter mélységben halad, 9 millió forintért újítják fel. Ezzel eltűnik a víz az ipolysági út és a vasút közötti aluljáróból is, amelyet a szobiak éveken keresztül csak „büdös alagútnak” neveztek. • MAGLÓDON új takarékszövetkezeti székház építése kezdődött meg, előtte lebontották a szűknek bizonyult régi épületet. A Monor és Vidéke Takarékszövetkezet beruházásában épülő új létesítmény minden tekintetben megfelel majd a korszerű követelménynek. Tervezik, hogy a jövő évi nyitás után az új helyen valutabeváltással is foglalkoznak. A takarékszövetkezet dolgozóit - az új székház felépüléséig - a helyi rendőrállomáson helyezték el, ott fogadják az ügyfeleket is. • DUNAKESZIN a város tulajdonába került három gyógyszertárat bérbe adja az önkormányzat a patikák jelenlegi vezetőinek. A három gyógyszerész már megkapta az egészségügyi tárca vezetőjétől az engedélyt. • GYOMRON a Dózsa-tanyán hamarosan új rádióantennát állít fel a Westel 900 GSM, amely a helyi önkormányzattól kapott bérleti engedélyt a területre. • VÁCOTT gazdasági társasággá alakul január elsejétől a városgazdálkodási vállalat. A városi önkormányzat látja el ezentúl a lakások és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérbeadását, s a megalakuló társaság feladata lesz fenntartás és üzemeltetés. • VÁCON felkérték a városi intézmények vezetőit, hogy - a képviselő-testület határozata értelmében - jelöljenek ki elkülönített helyet a dohányosok számára. Ahol nincs erre alkalmas hely, ott rövid időn belül ki kell alakítani. A LETKÉS új településrészében megépült a huszadik ház, ahol a kilencvenes években 63 telket alakítottak ki. Végre rend van a gyóni Paphegy környékén, no meg csend - tudom meg Nagy Ferenc alpolgármestertől, régi és új ügyekről beszélgetve. Sok vitát kavart fel egykor ez a szeméttelep a környezet és természetvédők részéről. Most tízmillió forintért telehordatták földdel, legkésőbb tavasszal megtörténik a terület fásítása is. A Pap-hegy Gyón külterülete, s a „hírhedt” tájék kapcsán eszembe jut egy évekkel ezelőtt nekem címzett segélykérő levél, amelyben a dabasi tanár Sztavinovszky Győző a Pap-hegy környéki orchideákért és a gyurgyalagokért protestált. - Sztavinovszky Győző meg van elégedve a rekultivációval? - kérdem Nagy Ferenctől. - Tudtommal igen. De jobb, ha tőle kérdi meg. A Sztavinovszky házaspár 1964-ben került Dabasra. Diákok ezreit nevelték, tanították, Mária asszony emellett kutatásokat folytatott, Győző tanár úr pedig a Dabas környéki flórát térképezte fel, szóban és írásban harcolt a kipusztulásra ítélt szarvasbangóért (az orchideák egy alfaja ez, amelynek csak itt és Pécs körül van még hírmondója Európában), a szibériai nősziromért és a kosborért. Ezeket a nyakló nélküli vegyszerezéstől, a Pap-hegy oldalában fészkelő gyurgyalagokat pedig a szeméttelep közelségétől féltette. (Ez a madár úgyszintén magyar unikum, ősszel elrepül Afrikába, ám tavasszal csak Dabasra jön vissza, s a pap-hegyi homokfal oldalában költ.) A Sztavinovszky házaspár nyugdíjba vonult. Otthon keresem meg őket. A tanár úr elégedett a Pap-hegy környéki változásokkal, de hiányzik belőle a rá jellemző lelkesedés. Mária asszony is csendesebb. Magamban felidézem az első találkozásunkat, amikor tréfásan így kínált hellyel: - Csak aztán némi tisztelettel üljön ott, mert nemrég még egy szarmata hadvezér ült ugyanott. A kertjükben végzett ásatások olyan tárgyakat hoztak a felszínre, melyek minden kétséget kizáróan igazolják, hogy 1500 évvel ezelőtt kelták és szarmaták éltek ezen a környéken. Sztavinovszky tanárnő akkor azt is mondta: gyűjti az anyagot Dabas monográfiájához. Kiváltképp egy olyan kiadványt szeretne megszerkeszteni, ami Dabas, Gyón és Dabas-Sári műemlék épületeit örökítené meg képben és írásban. - Meddig jutott a gyűjtéssel? - kérdem a tanárnőtől. Válasz helyett a férj behoz két albumot, mintegy 150 képpel, közülük jó néhány kortörténeti ritkaság. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz nyomdakész, Sztavinovszkyné meghökkentő választ ad. - Azt hiszem, már nem aktuális erről beszélni, rövidesen elköltözünk Dabasról Nagykőrösre. A költözés eldöntött tény, motivációja egy családi örökség. Állítólag... Férj és feleség egybehangzóan állítja, nem a mellőzöttség vagy a meg nem értés miatti sértődöttség készteti őket távozásra 32 év után Dabasról. Tény, hogy Sztavinovszkyék kutakodásainak felkarolására soha nem jutott pénz. Sem 90 előtt, sem utána. Most nemrég is olyan választ kaptak a monográfia kiadásának ügyében, hogy pillanatnyilag nincs rá pénze az önkormányzatnak. Sztavinovszkyék nem gyakorlati emberek, helyettük én számítom ki: másfél millió forint fedezné a nyomdai költséget. Ennyi kellene ahhoz, hogy két ember több évtizedes munkája ne vesszen kárba, s Dabas se legyen szegényebb egy kordokumentummal. Tavasszal a gyurgyalagok mindig visszatérnek Dabasra. Ám ha Sztavinovszkyék elköltöznek, magukkal viszik a gyűjteményt, s az aligha kerül már vissza. Ezen kéne változtatni. Margitai M. György A gyurgyalagok mindig visszatérnek A nyugalom látszata Galgamácsán Kinek hoz hasznot a veszélyes hulladék Békésnek és nyugodtnak tűnik az ideérkező vendégnek a falu, Galgamácsa. Valóban az-e? Erről beszélgettünk a település polgármesterével. Dudás Zoltán első szavai a faluban élő emberek egyetértéséről, a közös eredményekről szólnak. - Nyolc település összefogásával 1992-ben kezdtük el, 1994- ben fejeztük be a gázprogramot. A munkák elvégzéséhez a lakosság szívesen járult hozzá, hiszen a gáz nemcsak kényelmet, de olcsóbb energiát is hozott a falunak. Dudás Zoltán nem panaszkodik. Az önkormányzat az alapellátási feladatokat biztosítani tudta és tudja, működik az iskola, az óvoda, és jól szervezett a falu egészségügyi ellátása. A képviselő-testület még a templom tatarozásához, az új parókia építéséhez is tudott segítséget adni. Büszkék vagyunk arra is, hogy Galgamácsának nincs egy fillér adóssága sem. Szigorú takarékossággal gazdálkodtunk, addig nyújtózkodtunk, ameddig a takarónk ért. Már mondanánk: valóban béke van a faluban, amikor a polgármester a gondokat kezdi sorolni. Galgamácsa határában működik a veszélyeshulladéklerakó telep, amely a privatizáció után 70 százalékában egy osztrák cég tulajdona lett. A telep 96 százaléka a falu határában terül el. A tulajdonosok bővíteni kívánják a telepet, amit azt bizonyítja, hogy a veszélyes hulladékok tárolása nem rossz üzlet. Hogy így lesz-e? Erre nincs válasz. Rettenetes feszültségek munkálkodnak a probléma miatt a faluban. Dudás Zoltán témát vált: - Néhány éve Vincze János vállalkozó lakótelepet kezdett építeni a faluban. Mindenki örült a kezdeményezésnek, mert kettős haszonban reménykedtünk. Abban bíztunk, hogy nő a munkahelyek száma, és hogy a fővárosból Galgamácsára költözők új színt hoznak. Mára mintegy száz családdal gyarapodtunk, a növekedés újabb gondokat okozott. Bővíteni, nagyobbítani kellene az óvodát, iskolát, s a kereskedelemnek, az egészségügynek, a falu egész kommunális hátterének is a városi igényekhez kellene igazodnia. Ehhez pénzre, sok pénzre lenne szükség. De honnan? Mert kiderült, Galgamácsa természeti szépségét, tiszta levegőjét nem a gazdag pestiek, hanem a szegényebb emberek, elsősorban a nyugdíjasok fedezték fel. Galgamácsa népének kedélyét borzolja a telefonépítés körüli huzavona is. Az önkormányzat ebben az ügyben ugyan teljesen vétlen és tehetetlen, az emberek mégis őket szidják. Elégedetlenség forrása a megoldatlan szennyvízelvezetés, valamint a szeméttelep hiánya is. - Meggyőződésem azonban, hogy a gondok, a bajok leküzdéséhez nemcsak pénzre lenne szükség, hanem elsősorban is a képviselő-testület összefogására, a falu érdekeit szolgáló, a közös munkát segítő együttműködésre - mondja a polgármester, majd hozzáteszi: - Hát ennyit a galgamácsai nyugalomról. F. M. Téesz helyett káefté Jó nevet választott magának a nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezetből kivált s annak húsmarhatelepére alapozott Aranytej Kft. Jót, hiszen a két éve megalakított vállalkozás, úgy tűnik, sikeresen állta a kezdeti idők nehézségeit, és ma már jól prosperál. A siker érdekében természetesen megfelelő döntésekre és megfelelő változtatásokra volt szükség. Mint Farsang János, a kft. ügyvezetője elmondta, a piaci helyzet változásai szinte első lépésként megkívánták, hogy a korábbi húsmarhatartásról áttérjenek a tejelőtehenészetre. Persze nemcsak a piac követelte ezt meg, hanem a kft. helyzete is, hiszen a korábbi 450-es tehénlétszám az átalakulás és vagyonkivitel során éppen tizedére csappant, s így a fejlesztéshez nemcsak pénzre volt szükség, hanem a fejlesztés céljának meghatározására is. Okosan döntött és tervezett a kft., s ezt igazolta az Állami Fejlesztési Intézet pályázatának elnyerése is, amelynek révén 6 millió forint, részben vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak. Ma már kész a korszerűen megépített, a legmodernebb zárt rendszerű technológiával felszerelt fejőház, és a telepen 160 tehén áll. Hosszú távon szerződéseik révén a nagykőrösi Kőröstej Kft. az állandó és legnagyobb vevőjük, Gál Eszter Hét község összefog Vélhetően még az idén a honatyák elé kerül a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényjavaslat, mely - megszavazása és életbelépése esetén - új korszakot nyithat az ország történetében. Nos, bár törvény még nincs, egyes önkormányzatok máris szervezkednek, hogy időben felkészüljenek s elsők közt élhessenek a majdani törvény adta lehetőséggel. Az elmúlt napokban Alsónémediben gyűlt össze hét község polgármestere, hogy egyeztessék rendezési tervüket. A hetek: Gyál, Vecsés, Üllő, Ócsa, Alsónémedi, Bugyi és Felsőpakony. Minekutána a házigazda, dr. György Balázs polgármester vázolta az összejövetel célját, Gyimesi István gyáli polgármester, a Pest Megyei Önkormányzat területfejlesztési és idegenforgalmi bizottságának elnöke „kedvcsinálónak” beszámolt az Országgyűlés környezetvédelmi és területfejlesztési bizottságának Tápióságon megtartott kihelyezett ülésén elhangzottakról, valamint ismertette a budapesti agglomeráció déli térségeinek fejlesztési koncepcióját. A bevezető azt érzékeltette, hogy keleten és délen már megindult egy folyamat, két térség települései közösen kívánják fejlesztési terveiket összehangolni. Gyimesi István mindenekelőtt a turizmusban rejlő lehetőségeket emelte ki. Úgyszintén kedvező megvilágítást kapott a csatornázási programok összehangolása. Gyimesi számokkal, tényekkel igazolta, minél nagyobb területeket kellene átfogni, hogy a beruházások költsége többfelé osztódjon. Közösen kellene fellépni az illegális szemétlerakók ellen is. A jelen gyakorlat, hogy a „vadlerakók” nem a saját, hanem a szomszédos település külterületeit „célozzák” meg a szeméttel. A megbeszélés eredményeként a hetek egyetértésre jutottak abban, hogy hajlandók általános rendezési terveiket összehangolni, valamint a térség fejlesztésében nélkülözhetetlen adatbázist létrehozni. Túl ezen közösen készíttetnek olyan arculattervet, mely megjeleníti a térségben fellelhető szakmai és politikai koncepciókat. M. M. GY. építéshez - szépítéshez Bevásárlóhétvége szombat ■ vasárnap 9-16 óráig Budapest, XVIII. Üllői út 661. Budapest, XVII. Pesti út 2.