Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. január
1996-01-02
NÉPSZABADSÁG 1996. január 2., kedd Csituló földárverési viharok Szentendrén Többször foglalkoztunk már a szentendrei földárveréssel kapcsolatos viharokkal, pofonokkal és megegyezésekkel. Az árveréseken minden alkalommal szinte forrt a levegő, az emberek kivételezettségről, igazságtalanságról beszéltek. A szentendreiek attól tartottak, hogy a brókerek nagy pénzeken felvásárolják zöldterületüket, ahol - minden tiltás ellenére - előbb-utóbb bódéváros épül majd. A budapestiek és a helybéliek hajlottak a megegyezésre, mégsem szelídült nyugalommá a háborgás. Be- és feljelentések korbácsolják azóta is a földárverés hánykolódó hullámait. Legutóbb december 15-én arról adtunk hírt, hogy a földrendező bizottság egyik tagja megvádolta Fehér Andrást, a bizottság elnökét, anyósát, aki nem lakik Szentendrén, jogosulatlanul regisztrálták az árverezők listáján. Akkor, érdeklődésünk nyomán, a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője, dr. Sztáray Mihály nem zárta ki az esetleges hiba lehetőségét, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy előfordulhatnak törvényértelmezési ésfélreértelmezési komplikációk is. Az említett feljelentés nyomán Nagy Ferenc, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke ismereteink szerint vizsgálatot folytatott, s a bejelentést tevőhöz december 27-én érkezett levél szerint „Fehér András, és az őt meghatalmazó kárpótlásra jogosultak megfelelnek a regisztráláshoz szükséges feltételeknek”. Az I. Földalap és a II. Földalap - mindegyikről külön törvény rendelkezik - árverése egyébként az elkövetkező hónapokban még folytatódik Pest megyében csakúgy, mint a szentendrei egyezkedések is. (A szentendrei viharokról lapunk 19. oldalán számolunk be részletesebben.) Gödöllőnek országos kisugárzása van Ünnepség a várossá alakulás 30. évfordulóján Ünnepi ülést tartott Gödöllő várossá nyilvánításának harmincadik évfordulója alkalmából december 29-én a település képviselő-testülete a városházán. A megemlékezésen részt vett Nacsa János Gödöllőn élő országgyűlési képviselő és Barabás Andor nyugalmazott ügyvéd is, aki három évtizeddel ezelőtt levezető elnöke volt a városi tanács alakuló összejövetelének. A mintegy nyolcvan érdeklődőt Gémesi György polgármester köszöntötte, majd Heltai Miklós, a Török Ignác Gimnázium igazgatója összegezte azt a fejlődést, amely 1966. január elsejétől jellemezte a települést. Előadásában hangsúlyozta, hogy a város varázsát nem az anyagi gyarapodásban találjuk, hanem abban, hogy „Gödöllő intelligens hely”, melynek országos kisugárzása van. Múzeuma anyagát a város lakói gyűjtötték , értékeket mentő és közvetítő művelődési központja, szimfonikus zenekara, kiváló zeneiskolája éppúgy ismert a település határain túl, mint agráregyeteme. A város oktatási kínálata ma letelepedési és népességmegtartó tényező. Úgy vélekedett, Gödöllő nem engedi, hogy legyűrje a gazdasági válság, és nem áldozza fel iskoláit a stabilizáció oltárán. Kresz Albert fotóművész archív, és a mai, karácsonyi városképet bemutató diáit vetítve a települést elszegényítő, illetve gazdagító változásokra hívta fel a figyelmet. Sok régi lámpatest, fa hiányzik napjaink Gödöllőjéről, miközben a főtéren végre vonzó épületeket emeltek a mesterek. Fülöp István önkormányzati képviselő a középkori Gödöllő és Besnyő gazdag történelméből ismertetett részleteket, bizonyítva, hogy ezen a kies vidéken mindig szerettek birtokot szerezni, kikapcsolódni a hatalmasságok. Forrásanyaggal bőven rendelkezik a városi múzeum, a helytörténet mindenki számára megismerhető. A város még mindig hiányos infrastruktúráját a csökkenő állami források miatt helyi erőből kell bővíteni, mondta zárszavában a polgármester, de azt is kiemelte, hogy a város megőrzi oktatáspártiságát, és továbbra is célja a szakmai, az üdülőturizmus fejlesztése. Az ünnepi emlékülés végén Vámos János doktor, a képviselő-testület korelnöke mondott pohárköszöntőt. Balázs Gusztáv A város a „legszebb férfikorban” HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Kevesen vették végleg birtokba a földet Az 1993 tavaszán megalakult földrendező és földkiadó bizottságok mandátuma eredetileg 1995. december 31-én járt volna le. A jogalkotók azt remélték, hogy addigra a mezőgazdaságban is tisztázódnak a tulajdonviszonyok. Ez azonban szerte az országban, nagyon sok helyen nem történt meg. A helyzet veszélyességét és tarthatatlanságát felismerve az Országgyűlés az egyik óév végi ülésnapján csaknem egyhangúlag megszavazta a kisgazdák törvénymódosító javaslatát. Ennek értelmében a földrendező és földkiadó bizottságok működését 1996. június 30-ig meghosszabbították. Pest megyében a körülbelül 120 ezer részarány-tulajdonos igényét 93 földkiadó bizottság hivatott elbírálni és rendezni, de egyelőre csak a régi-új gazdák húsz százaléka lehet nyugodt. Ilyen arányban születtek ugyanis jogerős határozatok, amelyek alapján a földet végleg birtokukba vehetik. Még a törvénymódosítás elfogadása előtt, december elején a Fővárosi és Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetői indokoltnak látták a szövetkezetek képviselőit, a megyei közigazgatási hivatal vezetője pedig a jegyzőket tájékoztatni a Pest megyei helyzetről. Mindkét fórumon arra kérték a résztvevőket, hogy segítsék a tulajdonviszonyok mielőbbi tisztázását. A jogerős határozatok, illetve a tulajdoni bejegyzések hiánya nehezíti ugyanis a gazdálkodni akarók helyzetét, mert nem indulhatnak pályázatokon, nem igényelhetnek céltámogatást. Sok település békéjét is a földügyek rendezetlensége borította fel. A régi típusú szövetkezetek egy része ugyancsak ellenérdekelt, mert amíg nincsenek az általuk használt földeknek jogerős határozattal rendelkező tulajdonosaik, addig szinte tetszőleges bérleti díjat fizetnek - ismerte el kérdésünkre Juhász László, a megyei földművelésügyi hivatal helyettes vezetője. Sok vád érte a földkiadó bizottságok tagjait is, mondván, csak addig dolgoztak lelkesen, míg saját érdekeiket érvényesítették. A beérkezett panaszokat a földművelésügyi hivatal kivétel nélkül kivizsgálta, s ahol szükséges volt, hatályon kívül helyezte a törvénytelen határozatot. Pest megyében Hernád és Vác térségében haladt eddig az átlagosnál is lassabban a földtulajdon rendezése. Kérdés persze, hogy a haladékul kapott fél év alatt el lehet-e végezni azt a munkát, amit két és fél év alatt nem sikerült? S mi történik utána? Akkor a megyei földművelésügyi hivataloknak kell átvenniük az ügyek intézését - mondta Juhász László. Csökkentett létszámmal, megfelelő technikai felszereltség híján azonban kérdésessé válhat, ők milyen hatékonysággal tudnak majd dolgozni. Nem beszélve a magas költségekről, például az esztendő elején megdrágult postai díjakról. A szakember ennek ellenére - igaz, optimistának minősítve saját jóslatát - úgy véli, hogy legkésőbb 1997 végére minden leendő tulajdonos jogilag és a valóságban is birtokba veheti a saját földjét. Sajnos azt valószínűleg a törvényalkotók sem mérlegelték, mennyi kár, veszteség éri addig a mezőgazdaságot, amíg az ágazaton belül végleg és igazságosan rendeződnek a tulajdonviszonyok. Vereszki János Fél év alatt behozható-e két és félévnyi hátrány? HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Év vége, milliós Budakeszin a rendőrség eljárást indított ismeretlen tettes ellen, aki péntekre virradóan betört a G. Kft. irodájába, ahonnan elvitt egy ismeretlen típusú páncélszekrényt, benne 14,6 millió forintnyi valutával és aranyékszerekkel. Az anyagi kár körülbelül 17 millió forint. Polgármester-választás Ceglédéi Az MSZP és az SZDSZ közös jelöltet indít A helybeli pártok képtelenek voltak egyezségre jutni abban, hogy a közelgő ceglédi polgármester-választásra egyetlen közös jelöltet állítsanak. A város tavaly ősszel elhunyt polgármestere, Kárteszi István, elsősorban szélsőségektől tartózkodó, kiegyensúlyozott vezetői stílusával hagyott nyomot a település közéletében. Ennek folytatása miatt mutatkozott volna jó elgondolásnak, hogy a politikai erők széles köre egy, tulajdonságaiban hasonló jelölt mögé álljon. Mivel ez az elképzelés kivitelezhetetlennek bizonyult, február elején többesélyes versenyben fog eldőlni a városvezetői szék sorsa. A minap derült ki, hogy a jelenlegi szocialista párti alpolgármestert, Gida Istvánt, nemcsak az MSZP indítja el, hanem az SZDSZ is. Ez lényegében a két párt tavalyelőtti választási szövetségének felújítását jelenti. Más jelek is utalnak arra, hogy az 1994 decemberi választási fordulatok idén is könnyen megismétlődhetnek. Annak idején ugyanis olyannyira megosztotta a szocialista párt szavazótáborát a függetlenként színrelépő Sós János, hogy sem ő, serte pedig a szintén esélyes Giba Istvá nem ért célba. Helyettük a kisebb eséllyel induló, ám egységesebb szavazói háttérrel bíró Kárteszi István lett a polgármester, akit egy alkalmi polgári szövetség (MDF, FKGP, FKGP, MIÉP, KDNP) támogatott. Nem kizárt, hogy Sós és Gida indulásával idén is hasonló helyzet áll elő. Ennek persze ellentmondani látszik, hogy az akkori polgári szövetség nem szerveződött újjá, pártjai külön jelölteket állítanak. Az eddigi hírek szerint a MIÉP Kocsis Gyula ceglédi múzeumigazgatót, a kisgazdapárt pedig a volt csemői polgármestert, Molnár Jánost küldi harcba, és talán az MDF is saját várományost mutat föl. Február 4-én tehát kiélezett küzdelem várható, amelyben már néhány szavazat is sorsdöntő lehet. V. S. Merre forog az idegen Pest megyében? Míg másutt csökkent, itt nőtt a forgalom A nyár az igazi szezonja a turizmusnak, de azért ilyentájt is jövünk-megyünk. Kérdés csak az, hogy hol leszen szállásunk? A KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságán összesített adatokból az derül ki, hogy tavaly a megyében huszonhét szálloda és jló , egyéb szálláshely - nyaralóház, panzió, turistaszállás - összesen 8074 hellyel várta a vendégeket. Egy rövid összegzés erejéig érdemes visszapillantani a mögöttünk álló évre: hol, hogyan forgott az idegen Pest megyében 1995-ben? MUNKATÁRSUNKTÓL Amíg országosan csökkent, Pest megyében 4,4 százalékkal nőtt a vendégforgalom. Száznegyvenezren érkeztek látogatóba, negyven százalékuk külföldről. Keresettek voltak a turistaszállások, a nyaralóházak és a kétcsillagos szállodák, viszont az első osztályos panziók látogatottsága jócskán visszaesett. A legnagyobb csökkenés a fizető-vendéglátásban volt tapasztalható, oka pedig minden bizonnyal az, hogy a „fekete-”, vagy „szürkevállalkozások” köre is egyre bővül. Pest megye négy, egymástól eltérő sajátosságú üdülőkörzete adja az összes vendéghelyek több mint kilencven százalékát. A legnépszerűbb a Dunakanyar és a Budai-hegyvidék. A Ráckevei-Duna-ág és a Gödöllői-dombság impozáns természeti adottságai ellenére is szerényebb idegenforgalmi befogadóképességgel dicsekedhet: a megye szálláshelyeinek mindössze egytizede található ott, míg az előző két területen a kilenctizedé. Lényegesen több vendég érkezett tavaly Bulgáriából, Romániából, Finnországból és Horvátországból, mint az ezt megelőző évben, ugyanakkor Norvégiából és Spanyolországból jóval kevesebben látogattak hozzánk. De csökkent irántunk a dán, az osztrák, az olasz, a francia, a német és a svéd állampolgárok érdeklődése is. Esővel, hóval, latyakkal jött az új év Hol hó zúdult a nyakunkba az új esztendő első napján, hol eső. Szilveszter éjszakáján a volán mögé bátorkodóknak igencsak meg kellett küzdeniük az útviszonyokkal Pest megyében is, reggel azonban már munkába álltak a kotrógépek. Pontosan ötvenkettő dolgozott megyeszerte január elsején, hogy a kásás, latyakos hótól megtisztítsa a főútvonalakat. Képünkön éppen az Érd környékén közlekedő autósoknak segít Kancsovszki János felvétel !