Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. január
1996-01-05
1996. január 5., péntek. PEST MEGYEI KRÓNIKA NÉPSZABADSÁG 21 A Pest megyei monográfia a jelent és a jövőt is szolgálja Kétezerig megjelenik az öt kötet Dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója az év közepén nyugdíjba ment. Azt hinné az ember, hogy a múzeumalapító, tanulmányokat író, kiadványokat szerkesztő, a Galga mente, sőt Pest megye közművelődésében évtizedeken át meghatározóan jelen lévő férfi most az őt joggal megillető pihenés hónapjait élvezi. Ám amikor az elmúlt napok egyikén aszódi otthonába bekopogtam, íróasztala mellett találtam, s kiderült, hogy éppen a Petőfi-emlékhelyek a Kárpát-medencében című kiadvány kéziratán dolgozik. - Időm nagy részét a Pest megyei monográfia előkészítésével, a munkában részt vevők tevékenységének összehangolásával, a kiadás anyagi feltételeinek előteremtésével töltötte - mondta érdeklődésemre Asztalos István. - Pest megyében sokan tudnak a nagy vállalkozásról, amely néhány éve indult azzal a céllal, hogy öt kötetben kiadják a hazánk történetében mindig jelentős szerepet betöltő megye monográfiáját. - Az ötlet az 1980-as években született, amikor aszódi múzeumigazgatóként elkészítettem ennek a tudományos, többéves munkának a megjelentetésére vonatkozó tervezetet és annak indoklását. Kértem a Pest Megyei Tanács segítségét, mert a feladat nagysága Aszód erejét meghaladta. Az elképzelésemet elvben mindenki támogatta, de a megyei intézmények akkori vezetői és a megyei tanács tisztségviselői is bizalmatlanok voltak egy kis múzeum igazgatójának ötletével szemben. S bár el nem utasították, a tervet anyagi okokra hivatkozva elfektették. A rendszerváltás után megalakult első megyei közgyűlésnek Asztalos István is tagja lett, majd az önkormányzat kulturális tanácsnokává választották. Ez a tisztség - a múzeumigazgatói feladatokkal együtt - igen sok munkát adott, ám Asztalos István minden új elfoglaltsága ellenére elővette régi tervét. A magyar történelemben nagy szerepet játszó megyerendszer visszaszorítása és a közigazgatás átszervezése miatt is indokoltnak láttam a monográfia elkészítését. Szükségesnek tartottam ezt a munkát azért is, mert a változásokat követően nemcsak az ország történelmének az újraértékelése vált indokolttá, hanem ezzel egyidejűleg a kisebb közigazgatási egységek szerepének az átértékelése is. Elképzelésem megvalósításához társakat, szövetségeseket kerestem. Glatz Ferenc, a Történettudományi Intézet igazgatója az ötletet fontos, tudományos kezdeményezésnek minősítette, s a munka támogatását ígérte. Hasonló véleményt, biztatást kaptam a MTA Régészeti Intézetétől is. Ilyen ajánlásokkal a tarsolyomban könynyebb lett a dolgom. A megyei közgyűlés elfogadta, illetve biztosította a monográfia elkészítésének programját. Megalakult a tizenöt tagú kuratórium, melynek elnökévé dr. Asztalos Istvánt választották. Tagjai lettek a megyei intézmények kutatói, s azok, akik nemcsak a nevüket adják ehhez a szép munkához, hanem hozzáértésüket, szakmai felkészültségüket, széles körű ismereteiket is. - Az elmúlt néhány évben - mondja Asztalos István - a megyei önkormányzat évi két-kétmillió forintot utalt át a monográfia megjelentetését biztosító alapítványnak. Az 1994-ben választott közgyűlés is támogatja a tudományos értékű munka kiadását. Segítettek és segítenek a megye települései is. Asztalos István bizakodó, amikor arról szól, hogy az első kötet, melynek szerkesztését Torma István, az MTA Régészeti Intézetének osztályvezetője irányítja - már jövőre megjelenhet, s azt egy évvel később a Szakály Ferenc által szerkesztett mű követi, és ha minden az elképzelések szerint történik, 2000-ben a Pest Megyei Monográfia mind az öt kötete eljut az olvasókhoz. - Meggyőződésem - mondja a munka irányítója -, hogy megyénk múltjának megismertetése nem a történészek öncélú búvárkodása, hanem annak bizonyítéka, hogy minden kor új és új leckét ad fel a népeknek: a létezésfennmaradás, a nemzeti lét korszerű „újratermelése”, a gazdasági-társadalmi fejlődés időszerű, legfontosabb tennivalóit. Sorsunkat a folyamatos történelmi leckék jó-rossz megoldásának sorozata alakítja. Ezért kell tanulmányozni, megismerni, számon tartani megyénk múltját. Fercsik Mihály Ily köztéri szobrot készítenek Érden Érden a város önkormányzata Eöry Emil szobrászművészt kérte fel arra, hogy a millecentenárium évfordulójára készítse el a város jelképes városkövét. A helyi művész három szobortervet készített el, most már csak a városatyák döntésén múlik, hogy melyik alkotás kerül majd a képzőművészeti lektorátus elé. Képünkön a mester az Életfa makettjével látható, ami az elképzelések szerint 5 méter magas bronz szobor lesz. Kancsovszki János felvétele Vác színháza mindenkihez szól A gyerekeknek szóló mesesorozat, a Vízipók-mesebérlet harmadik előadását rendezik meg január 11-én és 12-én délelőtt 10 és délután 14 órakor a váci Madách Imre Művelődési Központ színháztermében. A Bolond kalapja című mesejátékot a Holló együttes adja elő. Egy másik sorozat, a Hagymácska-mesebérlet első előadása decemberben volt, és folytatódik februárban a második előadással, szintén a Maszk Bábszínház vendégszereplésével. A gyermekszínház mellett működik a Tízen Túliak Színháza, és rendeznek előadásokat a felnőttek számára is. A művelődési központ tulajdonképpen megalakulása óta betölti a befogadó színház szerepét, létrehozásakor szempont volt, hogy a környékbeliek rendszeresen élvezhessenek színházi előadásokat. B. J. Egy gyomrai amerikai operakalauza A Szabad Európa Rádiónál is dolgozott Gyermekkoromban kis detektoros rádiónkat gyakran csavargatva rá-ráakadtunk a Szabad Európa Rádióra. Természetesen - életkorunk miatt - nem a politikai hírekre voltunk kíváncsiak, sokkal inkább a Tinédzserpartyra, amit Cseke László „tálalt fel” a hallgatóknak. S lám, az egykori könnyűzenei szerkesztő megjelent a Magyar Rádióban is. Legújabban vasárnap délutánonként 14-től 16 óráig vezeti a műsort a Danubius Rádióban. Annak idején a „partyn” kívül szívesen hallgattam a zenés üzeneteket is, amelyekben elég sűrűn lehetett hallani Czövek István csodaszép baritonját, operát vagy operettet énekelt. Czövek István Gyömrőről került a müncheni székhelyű SZER-hez. Idehaza sem szűkölködött a sikerekben, hiszen a Magyar Honvéd Művészegyüttesben olyan kiváló partnerei voltak, mint Ilosfalvy Róbert és sokan mások. Egy évvel a forradalom előtt, 1955-ben az akkori Kelet-Németországban szerepelt a művészegyüttes. Talán kalandvágyból, talán más ok miatt, de Czövek István átszökött Nyugat-Németországba. A Szabad Európánál talált munkát, rádióbemondóként. Egy vérbeli énekest azonban nem elégítenek ki a monoton hírbeolvasások, ezért lemezre és kazettára énekelt operát, operettet és magyar nótát is. Ezeket aztán felhasználták a zenés üzenetekben. 1966-ig volt a SZER szolgálatában. Már negyvenéves is elmúlt, amikor ismét odébbállt, rájött ugyanis arra, hogy egyre több fals hírt kell beolvasnia, s ezt nehezen tűrte. Önként távozott Münchenből, szép végkielégítéssel a zsebében. Meg sem állt Amerikáig, annak is a túlsó partján, Kaliforniában kötött ki. A beilleszkedés ezúttal sem ment könnyen. Évekbe telt, amíg újból talált testhezálló munkát magának. Tavalyelőtt elhunyt édesanyját is kivitte magához, de őt annyira gyötörte a honvágy, hogy hat hónap után visszajött Magyarországra. Eleinte kemény fizikai munkával kereste kenyerét, később egyre gyakrabban kapott meghívást amerikai rádiókba, televíziókba, többször pódiumra léphetett Hollywoodban is. Az elnöki beiktatási ceremóniák állandó fellépője volt. Tíz évvel ezelőtt balesetet szenvedett San Diegóban. Súlyos törésekkel helikopter vitte őt a kórházba. Ma már „csak” csendes nyugdíjasként pergeti hétköznapjait Los Angelesben feleségével, Pápai Erzsébettel, akivel még Gyomron ismerkedett meg. Czövek István legutóbb három évvel ezelőtt járt itthon. Akkor Szolnoki Gyula készített vele hangfelvételt, amely a Petőfi rádióban volt hallható. A rádió hangarchívuma azonban ma is őrzi felvételeit, s a közeli napokban a Bartók rádióban is hallható lesz Czövek István hangja. Gyömrői barátjától, id. Hegyi-Füstös István nyugalmazott református lelkipásztortól tudjuk, hogy az általa készített és Gyömrőre eljuttatott „Operakalauz” várhatóan január 17- én megy adásba a Bartókon. Ma már minden Amerikához köti Czövek Istvánt. Két gyermekük is a közelükben él a családdal együtt. Legutóbb, amikor itthon járt, elárulta, lehet, hogy többet már nem tud hazajönni. Nehezére esik a mozgás, s a távolság is óriási. Ha őt nem is látjuk, hangját hallhatjuk a rádióban. És remélhetőleg nem utoljára... Gér József Egy nemzedék titkai Isaszegi árnyak Minden ember élete kész regény. Mint a közhelyeknek általában, ennek az állításnak is sok a valóságtartalma. Mégis csak kevesek életútját örökíti meg az utódok emlékezeténél, a családi fényképalbumnál, egy naplónál vagy egy sírkőnél maradandóbb dokumentum. S még kevesebbeknek adatik meg, hogy saját sorsuk mozaikjából maguk válogassák ki s rakják össze szellemi hagyatékukat. Budaháziné Hargitai Irén isaszegi nyugdíjas tanítónő szokványos című memoárja - Fény és árnyék - olyan könyv, amilyet nyilván sokan szerettek volna, szeretnének megírni. A kétszáz oldalas visszaemlékezés alcíme már többet elárul a szerző szándékairól, mivel „Egy nemzedék titkai” sorjáznak a lapokon, úgy, ahogy azokat egy falusi tanítónő megismerte és megfejtette. Közben pedig a háttérben kirajzolódik egy fővároshoz közeli, de a hagyományait őrző település képe, történelme. Bár a könyvkiadás nem olcsó mulatság, s a szponzorok kétszer is meggondolják, mire adjanak pénzt, Budaháziné Hargitai Irénnek sikerült önzetlen támogatókat találni. S különösen sokat elárul a helyi értékek kezeléséről, hogy a köztudottan sovány summával gazdálkodó helyi önkormányzat is ötvenezer forinttal támogatta a könyv megjelentetését. Budaháziné Hargitai Irén egyébként hetvenedik életévében is igen aktív, még mindig tanít. V. J. Dabason már a jövőt tanulják A dabasi Kossuth Zsuzsa Szakmunkásképző Iskola vezetői a fémipari, a villamosipari és a kőművesszakmákban szeretnék az eddiginél még jobban felkészíteni a tanulókat, tudásukat az európai technika színvonalához igazítani. Ezt a célt szolgálta az a tanulmányút, amelyen Kosztolányi Gyula igazgató és Zelenák András önkormányzati képviselő vett részt Ausztriában és Svájcban. A költségeket a Bereich Sansystem Poseidon osztrák cég állta, hogy a vendégek megismerhessék a fürdőszobai kellékek és szerelvények gyártásának legkorszerűbb technológiáját, valamint a svájci szakmunkásoktatást. - Mi ragadta meg leginkább a figyelmüket? Elsőnek a kirchbergi Kunststaff Verbund System által előre gyártott fürdőszobákat említem. Mint megtudtuk, ma már majd minden új kórházba, szállodába ezeket szerelik be, s nemcsak Ausztriában. A cégnek már nálunk is van egy leányvállalata Vácott, a Szompex Hungária - mondta Kosztolányi Gyula. - Hasonló élményt jelentett látogatásunk Donauspitalban, ahol a kórházi robotokkal ismerkedtünk. Tökéletesen helyettesítik a nehéz emberi munkát, beprogramozás után önállóan dolgoznak, s ha az akkumulátoruk kimerülőben van, beállnak a legközelebbi töltőhöz. - A magyar egészségügy helyzetét ismerve, nem valószínű, hogy a közeljövőben nálunk is robotokkal szerelik fel a kórházakat... - Egyszer annak is eljön az ideje, és a szakmunkásképzésben elébe kell menni a jövőnek. Másrészt mi úgy készítjük fel a tanulóinkat, hogy ha úgy hozza a sors, külföldön is megállják a helyüket. - Mit tapasztaltak Svájcban? - Lissachban, az I.R.G. Gunzenhauser művekben a vízvezeték-szerelvények gyártási technológiájának magasiskoláját láttuk. Minden automatizált, az öntéstől a késztermékig, beleértve a szerelést, az ellenőrzést, a csomagolást, sőt még a raktározást is. Ennek a gyárnak saját oktatóközpontja van. Itt készítik fel a szakmunkásokat, azokat is, akik máshonnan érkeznek, hogy megismerjék a cég termékeit. Az ilyenfajta oktatásnak van jövője nálunk is, amely folyamatosan igazodik az elvárásokhoz, az új technológiákhoz. Az ily módon felkészített szakembereket nem érheti meglepetés. M. M. Gy. Kevesebb a gyerek, több a pedagógus Vácott Nem kell mindig túlórázni MUNKATÁRSUNKTÓL Még a pedagógussztrájk előtt készítette el a Váci Polgármesteri Hivatal közművelődési és oktatási osztálya a város nevelési-oktatási intézményei fontosabb mutatóinak összesítését. Eszerint amíg az 1991— 1992-es tanévben 3920 általános iskolás tanult a hét váci iskolában, az 1995-1996-os tanévben már csak 3683. (Közülük 1825 az alsó, 1858 a felső tagozatos tanuló.) Nem változott a tanulócsoportok átlaglétszáma - továbbra is körülbelül huszonnégy gyerek van egy csoportban, nőtt viszont a pedagógusok száma, igaz, mindössze hárommal, 320 helyett jelenleg 323-an tanítják az általános iskolásokat, munkájukat 131 iskolai dolgozó segíti. Csökkent a tanulólétszám a középfokú oktatási intézményekben is. Az 1991. évi 5428 tanuló helyett ma már csak 5259-en tanulnak a középiskolákban. A pedagógusok száma viszont nagyobb mértékben nőtt, mint az általános iskolákban: a négy évvel ezelőtti 409-cel szemben ma már 459-en oktatják a tanulókat, és 248 helyett 259 iskolai dolgozó segíti a munkát. Az önkormányzati fenntartású iskolákban 4978- an tanultak 1991-ben, idén már csak 4565-en, ám őket a korábbi 353 helyett 385 pedagógus tanítja. A pedagógusok számának növekedésével csökkent a túlórák száma, az általános iskolákban 35 százalékkal, a középiskolákban viszont csak 6 százalékkal. Piacvezető orvosi műszerkereskedelmi cég kreatív, ambiciózus munkatársakat keres különböző termékképviseletekre. Alapkövetelmény az alábbi három terület valamelyikén szerzett orvosi gyakorlat, valamint német vagy angol nyelv szakmai szintű ismerete: Kardiológia Nőgyógyászat Urológia Fizetés és juttatások megegyezés alapján. Jelentkezését részletes, fényképes önéletrajzzal „Nyitott lehetőségek” jeligére a Népszabadság kiadójába kérjük.