Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. január
1996-01-02
1996. január 2., kedd PEST MEGYEI KRÓNIKA NÉPSZABADSÁG Itj lakók Lakihegyen Januárban újabb cég kezdi meg működését a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy egyre bővülő ipari övezetében, a Bakó Hungária Kft. költözik be a mintegy 1500 négyzetméter alapterületű modern épületbe, amelyben a korszerű raktártechnikával felszerelt tárolóterek mellett irodák és bemutatóterem is helyet kapott. A magyar-német vegyes vállalat magyarországi központja lesz az új épület, amely a Pest megyei építőipari szakemberek munkáját dicséri. A száztíz magyar pék és cukrász által alapított közös vállalat hazai sütőipari alapanyagokat és a német partner eszközeit és gépeit árusítja a szakmabelieknek. HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Privát praxis a Budakalászon A budakalászi körzeti orvosi rendelő zsúfolva betegekkel. - A nyálkás, ködös idő melegágya a légúti megbetegedéseknek - magyarázza dr. Sulyok András körzeti orvos. Amikor csitul a betegforgalom, a nyolcezer fős település egészségi állapotáról beszélgetünk, amelyet négy háziorvos lát el. A két gyermekorvos már évek óta magánpraxisban gyógyít. A körzetiek januártól kezdenek. - Mit vár a privatizációtól? - Szeretnénk a betegellátást jobbá tenni, a szabadságfokok kiterjesztését a gyógyításban is kamatoztatni. Ennek azonban anyagi korlátai vannak. A körzeti orvos vágya például egy mobiltelefon, hogy bárhol, bármikor elérhető legyen, egy fizikoterápiás készülék, amelynek kezelésére az asszisztenseket megtanítanák. Vagy egy bioptronlámpa, mely a sebgyógyulásokat és az izomgörcsök oldását segítené. Melyek a leggyakrabban előforduló betegségek Budakalászon? - Nálunk is az országos tendenciák érvényesülnek, sok a daganatos, cukor- és mentális megbetegedés. A vidékről felvándorolt családok zsúfoltan élnek, számosan közülük depresszióssá válnak. Feltűnően sok az asztmás megbetegedés. - Ennek mi lehet az oka, hiszen hegyek, jó levegő veszi körül a falut? - A Duna és a hegy közötti síkságon megül a szennyezett levegő. Különösen érezhető volt ez a Lenfonó működtetése idején. - Jelentkeztek-e influenzavédőoltásra a lakosok? - Természetesen. Az én körzetemben 60 főnek tudtunk adni ingyen. Sokan jelentkeztek olyanok is, akik megvásárolták maguknak az orvosságot. Ez jó, mert gyengítheti a járvány kitörését, elhatalmasodását. De problémának tekintem, hogy nincs megfelelő egészségügyi kultúra a lázcsillapításra, a lázat sokszor pánikhangulatként élik meg, sokkolóan, különösen a gyerekek betegsége esetén. Most főleg a megfázások jelentenek problémát. Törő István HÍREK____________ _ MAGLÓDON a három házi- és a két gyermekorvos a jövő évtől vállalkozóként dolgozik, tehát nem közalkalmazottak lesznek, hanem egyéni vállalkozók. Mindemellett az egészségügyi szolgáltatások és a rendelések továbbra is ingyenesek maradnak. • GYÖMRŐN, a Pataki-lakótelepen korszerűsítik az elektromos ellátást - erről döntött a helyi önkormányzat képviselőtestülete. Ugyanakkor megteremtik a feltételeket az Újmajor áramellátásához is. Gyömrőnek ez az egyetlen lakott része, ahol még nincs áramellátás. • SZÁZHALOMBATTÁN a Postabank és Takarékpénztár Rt. 300 millió forintos kedvezményes hitelt folyósít a helyi vállalkozók részére. A konstrukció lényege, hogy a hitel folyósításához a városi önkormányzat támogatása szükséges. • BIATORBÁGYON a képviselő-testület 1996-ot a ciklus legaktívabb évének szánja, hiszen az eddigi előkészítő munkák alapján az idei átadások és befejezések az átlagosnál nagyobb értéket képviselnek. Új feladat: dönteni arról, hogy a szűkös lehetőségek között milyen új beruházásokat és fejlesztéseket indítsanak el. • BUDAKALÁSZON 5 ezrelékről 8 ezrelékre emelték az iparűzési adót. A helybéli vállalkozók ha nehezen is, de tudomásul vették, hogy a kommunális szolgáltatások fejlesztéséhez elengedhetetlen volt az adó növelése. • GÖDÖLLŐN január 14-én Athéntől Atlantáig címmel kiállítás nyílik Borovitz Tamás magángyűjteményéből a művelődési központban, amely az olimpiák történetét foglalja össze. Rajzban a takarékosságról TUDÓSÍTÓNKTÓL A takarékosságra való nevelést nem lehet elég hamar elkezdeni. Ez az alapgondolat adta az ötletét annak a gyermekrajzpályázatnak, amelyet az ócsai OTP-kirendeltség és az Egressy Gábor Szabadidő Központ közösen rendezett. A pályázati felhívás a vártnál is nagyobb visszhangot keltett, három korosztály - a helyi általános és középiskola tanulói - összesen 52 akvarellt, grafikát és képmontázst küldtek be. A legfigyelemreméltóbb alkotások a Bolyai János Gimnáziumból érkeztek, Pátkai Norbert, Kovács Nóra és Báné Csaba érdemelték ki az első, második, illetve harmadik díjat. Rajtuk kívül még tízen osztoztak az összesen 38 ezer forint értékű ajándékokon. Nem elég, ha jó irányba megy a busz Újra tanulnak közlekedni a váciak Bár a Vácot érintő és a városon belül közlekedő autóbuszok indulási és érkezési ideje nem változott meg január elsejével, a Volánbusz menetrendje mégis alaposan módosul. A helyi menetrendből kikerül huszonöt olyan járat, amelyet eddig a városon belüli közlekedésre is igénybe lehetett venni, ugyanis szétválik a helyi és a helyközi tarifarendszer. Mint arról már hírt adtunk, Vác önkormányzata, élve ármegállapítási jogával, jóval alacsonyabb tarifát engedélyezett a helyi autóbuszjáratokon, mint amekkorát a Volánbusz Rt. váci üzemigazgatósága javasolt. Ennek eredményeként a váci autóbusz-közlekedés (maradt) a legolcsóbb a megyében, de ennek következménye az is, hogy a közlekedési vállalat szétválasztja a helyi és a helyközi közlekedést, illetve ezek tarifarendszerét. A január elsejétől érvényes helyi menetrendben a Volánbusz már nem is hirdeti meg helyközi járatait. Mint Fúró Ferenc főtanácsos, a váci üzemigazgatóság forgalmi osztályvezetője elmondta, az önkormányzat által megállapított tarifa nem fedezi az üzemeltetés költségeit, ezért a veszteségeket megpróbálják csökkenteni. Ennek egyik módja, hogy január elsejétől a városon belüli utazáshoz csak úgy lehet igénybe venni a helyközi vagy távolsági járatokat, ha az azokra érvényes menetjegyet vagy bérletet megváltja valaki. A tarifák szétválasztása miatt, a helyközi bérletek sem egészíthetőek ki a város határától helyi bérlettel, vagyis az utazás teljes hosszára meg kell váltani a helyközi bérletet. A huszonöt helyközi járat menetrendből való kikerülésével kilenc olyan városi vonal maradt, amelyre a helyi tarifa - mentjegy és bérletek - érvényes, ám több olyan szakasz van, amelyen csak helyközi járat közlekedik. Akik például ezeket veszik rendszeresen igénybe, helyi bérletüket kénytelenek helyközire cserélni, amelyhez új igazolvány is kell. (Január 5-ig még elfogadják a helyközi járatokon a helyi bérleteket.) Fúró Ferenc szerint a változással nem feltétlenül jár rosszabbul az utazóközönség, mivel a helyközi bérlet drágább ugyan, de annak nyolcvan százalékát a munkáltató megtéríti. A tanulók bérlete olcsóbb, ha pedig menetjegyet váltanak, a helyközi járatokon kedvezmény illeti meg őket. Nincs nyugdíjasbérlet a helyközi járatokon, ők csak a nyugdíjasszelvényre kaphatnak kedvezményt. B. J. Csituló földárverési viharok Alaptalanul gyanúsították a szentendrei földrendező bizottság elnökét Úgy tűnik, csitulnak a szentendrei földárveréssel kapcsolatos viharok. Igaz, ehhez szükség volt arra a megegyezésre, amely szerint elfelezték a földárverésre kijelölt szentendrei és Szentendre környéki földeket az’árverése jogosult helybeliek és nem helybeliek között. Természetesen ez a „csitulás” nem jelenti azt, hogy nincsenek vélt, vagy valóságos érdekellentétek a két csoport között, sőt a csoportokon belül. Ez utóbbira utal többek között az a tény is, hogy gyakorlatilag október óta sorozatosan érkeznek minden oldalról a bejelentések és „feljelentések” az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökéhez, a megyei hivatal vezetőjéhez, sőt még az országos főügyészhez is. E feljelentések egyike vált Paulina László levele dr. Nagy Ferenchez, az országos hivatal elnökéhez, amelyben - hite szerint - bizonyítékokkal alátámasztva jelezte, hogy Fehér Andrásnak, a Szentendrei Földrendező Bizottság elnökének anyósát jogosulatlanul regisztrálták az árverésre jogosultak között. December 15-i lapunkban e bizonyítékok alapján és az illetékes szakemberekkel való beszélgetések nyomán közöltük riportunkat. Fehér András levelet írt szerkesztőségünkbe, amelyben többek között a következőket írja: „...ezért most népszerűen és érthető módon összefoglaljuk a földárverési részvétel szabályait. Eszerint egy helységben meghirdetett földárverésen az I. földalapból (Szentendrén most azt árverezik) több jogcímen lehet részt venni: 1. akinek ingatlanvagyonát annak a helységnek közigazgatási területén vették el, 2. akinek ingatlan vagyonát másutt vették el, vagy politikai kárpótolt, és 1991. június 1-jén abban a helységben, vagy az elvett földeket használó tsz működési területén volt állandó bejelentett lakása. A jelenlegi lakcím tehát ebben a körben nem bír jelentőséggel. Az ismertetett szabályok alapján magam, és a cikkben emlegeti anyósom is egymástól függetlenül jogosultak vagyunk árverezni. A szentendrei földárverésen saját jogon, nagy értékű saját kárpótlási jeggyel, emellett 75 éves anyósomat is képviselve viszonylag kis kárpótlási jeggyel vettem részt. A jogosultság megállapítására kizárólag a kárpótlási hivatal illetékes. Kárpótlási ügyben vizsgálatot folytatni, adatokat a polgármesteri hivatalból kikérni csak az erre jogosult kárpótlási, belügyminiszteri tisztviselők jogosultak. Még földrendező bizottsági tag sem!...” Fehér András valóban a törvényt értelmezi helyesen - az I. földalapra vonatkozó törvényt. Annak ugyanis nem kitétele a regisztráláskori helyben lakás. Feltételezhetően ez a tény játszott szerepet abban, hogy sokan - nemcsak Paulina László - sérelmezték a regisztrálást. Ismereteink szerint a II. földalappal kapcsolatos törvény már megköveteli a regisztráláskori állandó helybeli bejelentést is. Érdeklődésünkre Paulina László elmondta, hogy dr. Nagy Ferenc levele és válasza nem elégítette ki. Visszatérve Fehér András levelére, egyetértünk vele, hogy szomorú velejárója a földárveréseknek a feljelentések - mint kiderült: alaptalan feljelentések - sorozata, ugyanakkor érthetetlennek találjuk az ügy politikai síkra való terelését, hiszen Fehér András úgy véli: a támadás nemcsak mint árverésre jogosult állampolgárt, hanem mint a Magyar Élet és Igazság Pártjának Pest megyei elnökét is érte. Mi úgy véljük: nem. S. B. A. Méltósággal kellene élni és elmúlni A gyömrői és az angol példa nem ugyanaz Hosszú évtizedeken keresztül kitaposott útja volt annak, ki és miképpen kerülhet szociális otthonba. Ha már nem volt mit kezdeni egy öregemberrel, a tanácsnál megírták a beutalót, aztán várni kellett még hetekig, hónapokig vagy évekig is az elaggott polgár bekerült egy megüresedett ágyra, egy neki rendelt kisszekrény mellé. Ülök a gyömrői szociális otthon nagy társalgójában, ahová az üvegfalon át az utcáról is be lehet leskelődni. De ki leskelődne ide? Az ember többékevésbé úgyis tudja, hogyan zajlik a falakon belül az élet. Most, a kora esti órákban például a nagy képernyős színes tévé előtt ülnek vagy harmincan, és szerelmes filmet néznek. A főhősnő meg a főhős egymás karjaiba omlanak éppen, amikor egy matróna megszólal az ajtó mellett: jó estét kívánok, jó estét kívánok! Egy fantomnak köszönget, akit csak ő lát, néhányan bosszúsan fel is mordulnak: na, kezdi már. Aztán egy ideig pisszenést se hallani. Jó meleg van, a képernyő színei selyemszalagokként repülik körbe a hallt, ha valami baj lenne, kéznél van a segítség. Kell ennél több? - Újra kell gondolnia a szakmának a szociális otthonokat - mondja Bánföldi Györgyné, a Pest Megyei Módszertani Központ vezetője, a gyömrői szociális otthon igazgatója, s rögtön meg is kér: ne a szociális otthon elnevezést használjam, a gyömrői intézmény neve Időskorúak Erdei Fenyő Otthona. Annak idején a menhelynek rossz volt a csengése, mára a „szocotthon” hallatán éreznek keserű ízeket még azok is, akiknek menedéket nyújt. Menedéket - de otthont? - Otthon-e az, kérdezi Bánföldiné - ahol legkülönbözőbb korú, más és más betegséggel kínlódó ember kényszerül együtt élni? A kérdés nem szónoki, a választ a nehezen megélt hétköznapok adják. A gyömrői intézményben - mint a legtöbb hasonlóban - együtt él az ötvenöt éves hajléktalan, akit kézenfekvő megoldásként az önkormányzat utalt be, a hatvanévessel, akinek fél oldala bénult, s bár otthonában még nagyon jól rehabilitálható lenne, családja már belefáradt a gondoskodásba. Itt vannak az alkoholtól leépült középkorúak és a kilencvenéves matrónák. Az otthon száznegyven lakója közül mindössze ötvennégyen jutottak túl a nyolcvanadik életévükön. Pedig egy hatvanéves ember még nem öreg, jobbára a hetvenen felüliek azok, akik koruknál, egészségi állapotuknál fogva a mi gondoskodásunkra szorulnának, ha körülményeik is ezt indokolnák. Hogy angol példával éljek: ott a gondozóházakba valóban az aggok kerülnek. Nálunk ez egészen másképpen van, pedig gazdasági szempontból sem engedhetnénk meg magunknak. Gyomron egy-egy lakó havonta 9600 forintot fizet és negyvenhatezerbe kerül. Vajon jár ez mindenkinek, válogatás nélkül? Nem lenne ésszerűbb szétválasztani a gondoskodás különböző formáit? Hangosan gondolkodom, Bánföldi Györgyné válaszol: - Pest megyében még ma is nagyon sokan várnak arra, hogy idősek otthonába kerülhessenek. Meggyőződésem, hogy akkor gondolkodunk jól, ha az emberi, és nem az intézményes élethez ragaszkodunk, hiszen van megoldás: átmeneti otthonok kialakítása, az otthoni ápolás létrehozása. Hogy az időskorúak otthonai is azt a célt szolgálhassák, amire hivatottak. Hogy minden egyes ember azt érezhesse: ereje teljében fontos volt, hasznos volt, ezért olyan gondoskodást élvez, ami segít megőrizni emberi méltóságát élete végéig. K. Zs. Hárman a sokak közül HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE