Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. január
1996-01-02
1996. január 2., kedd Kései megkövetés A közelmúltban újabb adósság törlesztésére került sor, ez alkalommal 17 névtelen kiskatona emlékére emeltek kopjafát, akiket 1944 végén végeztek ki Ócsa külterületén. A kopjafa és emléktábla felállítását az Ócsai Polgári Kör kezdeményezte, emellé zárkózott fel a Honvédelmi Minisztérium Hagyományőrző Irodája, a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola és Ócsa önkormányzata. A katonai tiszteletadást követően Sághi Zoltán nyugalmazott honvéd főhadnagy a szemtanúk visszaemlékezései alapján elmondta, miként vadásztak az alakulataiktól lemaradt, súlyosan sebesült, fegyvertelen magyar kiskatonákra az előrenyomuló szovjet csapatok. A foglyul ejtetteket bekísérték a Kos-tanyára, s a juhhodályban agyonlőtték, majd két harckocsival a földbe tiporták őket. A front átvonulása után a halottak maradványait az ócsai temetőben tömegsírba temették, azonosításukra nem volt lehetőség, mert papírjaikat a kivégzés helyén megsemmisítették. A gyászos esemény felelevenítése után a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Erdős László honvéd ezredes mondott beszédet. - Tisztelegni, és nem gyászolni jöttünk. Fejet és zászlót hajtani 17 névtelen hős emlékére, akik parányi részei annak a soknak, akik hasonló módon haltak meg, akikről évtizedekig még beszélni sem volt szabad, nemhogy emléket állítani nekik, ahogy az minden elesettnek kijár, függetlenül, hogy melyik oldalon harcolt - hangoztatta a szónok. - A kései megkövetés szimbóluma ez a kopjafa, és egyben tiltakozás is: soha többé ne legyen háború, soha többé ne hulljon ártatlan emberek vére feleslegesen - mondta Tóth Péter Domonkos ócsai prépost, majd megáldotta a tölgyfa mementót. M. M. Gy. Gázprogram Leányfalun A lakosság fele sokallja a hozzájárulást Leányfalun beérkeztek a lakossági igénybejelentések a gázbevezetésre. Az önkormányzat még a nyáron tájékoztatta a lakosságot, hogy százezer forint befizetése esetén hozzájuthatnak a gázhoz. Az 1400 ingatlantulajdonosból 500, a közületekkel együtt a lehetséges fogyasztók ötven százaléka nyilatkozott úgy, hogy bevezetteti a gázt. Adorján Istvánné polgármester elmondta, hogy szerződést kötöttek a Pulzus Kft.-vel a tervezésre, amire 3,5 millió forintot költenek. A tervet akkor is elkészíttetik, ha mégis elmaradna a gázbevezetés. A lakosság ugyanis nagynak tartja a befizetendő összeget. A polgármester asszony úgy gondolja, hogy a Tigáznak is jobban kellene segíteni a gázprogramot. Januárban újabb fórumot tartanak, ahol arról igyekeznek meggyőzni a lakosságot, hogy csak akkor lesz kisebb a hozzájárulás, ha minél többen bevezettetik a gázt. A Dunakanyar néhány települése, így Leányfalu is lemaradt a gázprogramban. Pedig a környezet kímélése érdekében is szükség lenne a korszerű, energiatakarékos fűtésre. A Környezetvédelmi Alaphoz pályázatot nyújtottak be, bízva abban, hogy a beruházás 30 százalékára támogatást kapnak. Törő István Karambolozott a néni fia Rossz hírt hoztak, pénzt vittek Dunakeszin 1995. december 11- én két fiatal férfi azzal állított be a hetvenéves K. Jánosnéhoz, hogy rossz hírt hoztak. Karambolozott a néni fia, amikor éppen indult Dunakeszire, hogy meglátogassa az édesanyját... Az idős hölgy nagyon megrémült, és amikor látogatói azt mondták, negyvenezer forintra van szükségük, hogy elszállítsák a tönkrement gépkocsit, azonnal fizetett. Később, amikor megtudta, hogy a fiának nem volt semmiféle balesete, nagyon megkönnyebbült. Azután mégis elsírta magát, hiszen a csalók elvitték a megtakarított pénzét. A történtekkel kapcsolatban Bessenyei Gábor alezredes, a Dunakeszi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője elmondta: azon a napon, ugyanezzel a módszerrel hét idős embert károsítottak meg Dunakeszin. A rendőrség kéri azokat, akiket a közelmúltban hasonló módszerrel próbáltak megkárosítani, hogy jelentkezzenek. A Dunakeszi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője 25 ezer forint jutalmat ajánl fel annak, aki a csalók kilétével, tartózkodási helyével kapcsolatban érdemleges információval tud szolgálni. Az információkat (06-27) 341-402-es telefonszámon várják. Gál Judit MO-ás gyorsfénykép Az MO-ás körgyűrűn július 1-je óta közlekedési rendőrőrs dolgozik, parancsnoka: Lukács László rendőr őrnagy. Az ünnepek előtti tapasztalatairól így számol be: Citroennel érkezett az úr, ám a megengedettnél 30-40 százalékkal is gyorsabban. Leállításakor kiderült, hogy erősen ittas, és nem hajlandó magát igazolni. Utóbb megállapítást nyert, hogy vérében annyi alkohol van, amibe egy átlagember már belehal... A BMW-s kikerülte a megállító járőrt, és teljes gázzal megindult Szeged irányába. A rendőrségi Audi a lehajtó előtt várta. Hamarosan meg is állította a menekülőt a gyáli kihajtónál. A férfi kiszállt. Alig tudott megállni a lábán. Kiderült, hogy a BMW-snek nincs vezetői engedélye. Korábban ittas vezetés miatt bevonták. A véralkohol-vizsgálat eredménye: 2,58, azaz súlyos fokú ittasság. A büntetést, az eddig felfüggesztett ítéleteket az utóbbival súlyosbítva le kell ülni! Egy álló autót kikerülő teherkocsi a belső sávban haladó Zsuknak ütközött. A vétlen zsukosnak nem volt vezetői engedélye, a jármű tulajdonjogát adásvételi szerződéssel igazolta, de a kocsi műszaki érvényessége is lejárt... A Zsuk mögött haladó személykocsit román vendégmunkás vezette, a kocsi a zsukos tulajdona volt. A román állampolgárnak - aki az előbbi eset tanúja volt - magyar vezetői engedélye van, ám korlátozással, szürkülettől napkeltéig nem vezethet. Csakhogy az eset jóval napnyugta után történt, kivilágítatlan területen, így a tanú is szabálysértést követett el. Még a baleset okozója közlekedett közülük a legszabályosabban. N. I. APRÓHIRDETÉS Kárpótlási jegyet veszek határozattal együtt. Tel.: 201-2366. FENDER, Rothers típusú, 70-es években készült elektromos orgona 45 ezer Ft-os irányáron eladó. Tel.: 157-9616. MARSHALL basszcombó, 30 wattos, kitűnő állapotban, 50 ezer Ft-ért sürgősen eladó. Tel.: 157-9616. Elajándékoznék két nem fajtatiszta kiskutyát. Érdeklődni: Pilis, Vásár köz 2. Petőfalvi. Gyönyörű skót juhász kiskutyákat elajándékoznék. Tel.: 138-9500, egész nap: 101555 JP PEST MEGYEI KRÓNIKA Kakucs, a halottaiból feltámadott falu Kakucsot - akár a társközségeket - a törökdúlás törölte le a térképről, a XV. században már csak pusztaként tartják számon. A XVIII. század végén azonban már választott bírája, jegyzője, esküdttestülete volt. Érdekes módon 1945 után nem nő, hanem megtorpan a lélekszám növekedése. Ezt követi egy erős elvándorlási hullám az iparba, amit az erőszakolt kollektivizálás motivál. A keserűség végső poharát 1973-ban kénytelen kiinni Kakucs, amikor közigazgatásilag Inárcshoz csatolják az önállósághoz szokott községet. Lakók száma: 2510 Éves költségvetés: 70 millió forint A föld minősége: 6-8 AK Óvoda: 1 (83 gyerek) Általános iskola: 1 (237 tanuló) Orvosi ellátás: egy háziorvos, egy gyermekorvos, egy fogorvos Művelődési és sportotthon: 1 Közlekedés: autóbusz Telefon: crossbar, 580 készülék Vállalkozók száma: 120 Munkanélküliek száma: 145 Házak száma: 870 A fejlesztés a mindenkori utódok kötelessége A köztudat szerint Kakucs színtiszta magyar község, ám a statisztika mást mutat. A vegyes házasságok következtében számtalan sváb és szlovák leány, illetve legény telepedett át a szomszédos falvakból. Sok a cigány is, az összlakosságnak mintegy tíz százalékát teszik ki. A szociális viszonyokat tekintve Kakucs közepes helyet foglal el a térségben. A lakosság életkorára az elöregedés a jellemző, az önkormányzat több mint 700 nyugdíjast tart számon. Ettől függetlenül a demográfiai görbe felfelé ívelt az elmúlt években, amiért is az óvodában kevés a hely, s 1995- ben először két első osztályt kellett beindítani az általános iskolákban. Papíron 1100 a munkaképes lakosok száma, ám ennek csak a fele rendelkezik állandó munkahellyel. A javak többségét a mezőgazdaság adja, ezen belül a fóliázás és szabadföldi zöldségtermesztés. A reális képhez az is hozzátartozik, hogy a gazdálkodóknak csupán 20 százaléka tud megélni a földből. A többi nyugdíj-kiegészítés miatt vagy alkalmi földmunkásként dolgozik. - Aggaszt ezeknek az embereknek a sorsa - mondja Assenbrenner György polgármester. - Jobb híján mezőgazdasági bérmunkásokká válnak, ám többnyire úgy, hogy nincsenek bejelentve. Kialakulóban van egy olyan réteg, mely majdan nem számíthat nyugdíjra, s ez tovább növeli a szűkösen élők számát. Közel és távol semmi ipar. A vállalkozások zöme a szolgáltatásra terjed ki, s ezen belül is a kereskedelemre. A polgármesterrel folytatott beszélgetést megelőzően az utcán is tájékozódtunk, meghallgattunk néhány polgárt. Egyikük azt panaszolta, hogy a plébános tartós betegsége miatt a környező települések lelkészei járnak át szolgálni, ami hosszú távon odavezet, hogy szétszéled a nyáj. Egy szülő szerint: az önkormányzat elégedetlen a pedagógusok munkájával. - Az egyház dolgaiba nem vagyunk illetékesek beleszólni, ez az egyházkerületi esperes dolga - véli a polgármester. Az iskolával kapcsolatban nem szívesen nyilatkozik, nem bírál konkrétan, de a lényeg benne van a válaszban. - Az előbbi ciklusban s az utóbbi egy évben az oktatásra áldoztunk a legtöbbet. Ennek alapján joggal elvárnánk, hogy a pedagógusok is többet nyújtsanak. Merem remélni, hogy az előlegezett bizalom előbbutóbb meghozzaa gyümölcsét, jobbak lesznek az iskola eredményei. Egy térségi monográfia azt írja Kakucsról: a kort megelőzve élen járt a községfejlesztés terén. Ez a törekvés most is érvényes, a községben van gáz, telefon, sportcsarnok, szennyvíztisztító, van világháborús emlékműve, rendezett főtere, aszfalttal borított főutcája. Mindezt az utóbbi négy évben valósították meg. 1996-ban pedig meglesz a vezetékes ivóvíz, s elkezdik a szennyvízhálózat kiépítését. Hogy kié az érdem? Assenbrenner György szerint közös. - A lakosság jó partner a községfejlesztésben, a település arculatának változását szívügyüknek tekintik. Egymásra vagyunk utalva, s ezt mindkét fél tudja. Kakucs háromszáz éve támadt fel halottaiból, a kietlen pusztán újra indult az élet. Fejlődése, ha nem is egyenletes, de folyamatos volt, gondoskodtak róla a mindenkori utódok. Etnikumi gondok A munkanélküliek többsége a cigányság közül kerül ki, következésképp a jövedelempótló-segélyt is ők veszik igénybe leginkább. Ezzel szemben a közhasznú munkára nem szívesen mennek el, vagy ha el is mennek, nincs benne köszönet. A lakossággal való viszonyukat jó szándékkal sem lehet felhőtlennek nevezni. Erről kérdezve Assenbrenner György polgármester árnyaltan fogalmaz: - A közbiztonságot tekintve joggal vártam többet a közelmúltban megalakult Cigány Etnikai Kisebbségi Önkormányzattól. A megromlott közbiztonság arra késztette az önkormányzatot, hogy zsebbe nyúljon és serkentse az önkéntes faluvédőket. Megérné fontolóra venni, miként alakulna a közbiztonság, ha az újraszerveződés során a cigányság hangadóit is bevonnák... Fordult Volt egyszer egy szorgos, megbecsült munkaközössége a kakucsi Március 21. téesznek, mely hosszú évtizedekig javította, töltötte Pest megye déli részében és a Csepel-szigeten a mezőgazdasági egységek tűzoltó készülékeit. Tíz-tizenkét embernek adott kenyeret a melléküzemág, és szép nyereséget hozott a téesznek. Mára négyen maradtak, s még ez a négy ember is csak úgy tud megélni, hogy emellett a földjét is műveli. - A föld a keresetkiegészítő - mondja Kálvin János, a csonka brigád vezetője. - Mára megszűntek az egykori megrendelők, akik meg átmentek kft.formába, azok, ha lehet, elbliccelik a tűzoltó készülékek üzemben tartását. Mert manapság már az ellenőrzés sem a régi, kevés az esély, hogy rajtakapják a vétkest. Vagy ha mégis, az sem nagy ügy, ettől húszezer forintig a kocka terjed a bírság. Ez még mindig kevesebb, mint az állandó karbantartási költség. Azzal kevesen számolnak, hogy mi van akkor, ha tűz üt ki és nincs mivel oltani. Hogy érzékelje a különbséget: 1990-ben a hernádi téesszel még 1500 készülék karbantartására volt szerződésünk. Ma négyszázra. Kálvin János abból a szempontból tartozik a szerencsésebbek közé, hogy nincsenek megélhetési gondjai, „keresetkiegészítőnek” ott a 30 hektár földje. - Az egyik szemem sír, a másik nevet. Mert jó tudni, érezni a tulajdonjog szentségét, ám annak nem tudok örülni, hogy egy létjogosult tevékenység hovatovább megszűnik - mondja. Az összeállítást készítette: Margitai M. György A poraiból föltámadt falu HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELEI NÉPSZABADSÁG 23 Változnak az idők Új rendszer, új életforma. Nemrég még két vegyesbolt kínálatán osztozott a község, s ha nem érte be ezzel, átment Inárcsra vagy Dabasra. Ma hét bolt verseng a vásárlók kegyéért, s a jelek szerint mindegyik megleli a számítását. - A siker első számú feltétele a rugalmasság - állítja Erős Józsefné, aki négy évvel ezelőtt vált meg a dabasi áfésztől, s hosszú töprengés után nyitotta meg a kis szupermarketjét, az első ilyet Kakucson. - Ha a tévében feltűnik egy új mosópor, szalámi, pelenka vagy édesség, másnap már azt keresik az emberek. Ilyenkor nyakamba veszem a világot, s addig megyek, amíg megszerzem. Mert ha nem megyek én, megy a konkurencia. Az pedig nem jó, ha a vásárló elpártol. Erősné üzlete a főút északi részén van, amelynek egyik oldala Kakucs, a másik Inárcs. Az évek óta tartó területviták az üzlet forgalmát nem érintik, az inárcsi oldalon lakók is szívesebben mennek át az út másik felére, mint a jóval távolabbi inárcsi boltok egyikébe. Annyira azért senki nem lokálpatrióta. Másrészt Erősné van olyan jó üzletasszony, hogy minden vásárlójára egyformán mosolyog. Üzletpolitikája a semlegességen alapszik.