Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. február

1996-02-16

28 népszabadság A legnagyobb kalandra indulnak Négy Pest megyei a Himalája-expedícióban Bradács Ágnes (27) húszéves volt, amikor először próbálko­zott a hegymászással az Alpok­ban, aztán a Tien San Khan Tengri 6995 méteres csúcsára első magyarként ért fel, 1991- ben. Három évvel ezelőtt a Pa­­míron eljutott a Lenin-csúcsra, amely 7135 méter magas, ezért a teljesítményéért elnyerte Az év hegymászója címet. A gyöm­­rői lány most élete legnagyobb kalandjára készül: tizenegy fér­fitársával március közepén in­dul a világ legmagasabb csú­csának, a 8848 méter magas Csomolungmának (Mount Eve­rest) a meghódítására. A hazai hegymászás úttörője Zsigmondhy Emil volt a múlt század vége felé. Az Alpok száz csúcsára jutott fel, a korábbi Feldkopf ma már az nevét őrzi. A századfordulón Déchy Mór hétszer járt a Kaukázusban, amelynek szisztematikus bejá­rója és felfedezője volt. A kései utódok — persze a körülmények azóta alaposan megváltoztak — vállalkozása nem akármilyen kaland, igazi kihívás mindnyájuk számára. A Magyar Hegymászó Klub szer­vezésében nem először indul hazai expedíció a Himalájára. A mostani csoport tagjai közül többen ott voltak a 8201 méter magas Cho Oyu meghódítására szerveződött második magyar expedíció résztvevői között. Akkor határozták el, hogy ex­pedíciót szerveznek a 8848 mé­teres Mount Everestre, a világ legmagasabb csúcsára, s miu­tán elhárultak az akadályok, megkezdődött a kiválasztás. Bradács Ágnesen kívül to­vábbi három Pest megyei került be az utazó csapatba, így barát­ja, Straub József, akivel Gyom­ron élnek, továbbá a pilisvörös­­vári Erős József és a szentend­rei Vörös László. Ők ketten ipa­ri alpinisták, életük nagy vágya teljesül az expedícióba való be­kerüléssel. Vörös László há­romszor már eljutott a Himalá­ja különböző csúcsaira, Bra­dács és Straub egyszer-egyszer, Erős először próbálkozik. A millecentenárium tisztele­tére szerveződő expedíció vár­hatóan­ március közepén indul, Bombayt is érintve, majd átkel­nek a hágón a kínai oldalra. Ti­bet felől indulnak a nagy hódító útra. Június elején térnek haza, remélhetőleg valamennyien jó egészségben. A legfrissebb hírek szerint tapasztalt görög és iz­raeli hegymászók szeretnének a magyar csoporthoz csatlakozni. A magyarok magukkal viszik Borszéki Ferencet, aki filmet készít az expedíció útjáról. Egy könyvet is szeretnének a későb­biekben megjelentetni, amely feldolgozná a magyar hegymá­szás több mint 100 éves történe­tét. Gér József A képes levelezőlap, amelyen a Himalája és az expedíció tagjai láthatók. A középső sorban (balról jobbra) az első Erős József, a második Straub József, a harmadik Bradács Ágnes. Az alsó sorban jobbról a második Vörös László Pomázon kevesebb jut a köznek A polgármester a szociális lakásépítésről A tizenháromezer lelkes Pomáz nagyközség a magyarországi települések többségéhez hason­lóan a folyamatosan növekvő igények, és az egyre szűkülő le­hetőségek szorításában él. Ku­lin Imre polgármester e kettős­ség jegyében nyilatkozott munkatársunknak. MUNKATÁRSUNKTÓL - Az elmúlt években nagyobb beruházásokba kezdtünk, főleg az infrastruktúra fejlesztése látszott a legégetőbb gondnak. Most a Majdan Polje további építését tartom a legfontosabb­nak. A 90 millió forintos beru­házás sok száz embert juttat egészséges ivóvízhez. A telepü­lésrész sok új házzal gyarapo­dott, az itt megépülő víztorony más területeken is megjavítja a víznyomást, s a legnagyobb szárazságban sem lesz víz­hiány. Másik ilyen feladat a csatornahálózat továbbépítése. Az idén az Erkel Ferenc utca környékén és a Bem József utcában lakóknak biztosítjuk a csatlakozási lehetőséget. To­vább javítjuk az úthálózatot, főleg ott, ahol a közműépítések befejeződtek. Nincs eladósod­­va az önkormányzat, de keve­sebbet költhetünk beruházás­ra.­­ A tény, hogy nincs adóssága a településnek, tulajdonképpen a mai viszonyok között már sikerként könyvelhető el. Az önkormányza­tok jelentős része úgy próbál szűkös anyagi lehetőségein javítani, hogy kiveti, illetve növeli a helyi adókat. De itt is kettős a szorítás, hiszen ugyanakkor a költségvetésből kell a segélyeket is fizetni.­­ A lakosság egyes rétegei bi­zony szegényebbek lettek, so­kan vesztik el állásukat, és elég sokan szorulnak jövedelempót­ló támogatásra. Sajnos a segé­lyezésre fordítható pénz ezzel nem nő arányosan. A lakosság leterheltsége miatt közvetlen adóemelést nem hajtottunk végre. Az iparűzési adót fel­emeltük egy százalékra, a vál­lalkozók kommunális adóját pedig 500 forinttal emeltük. A súlyadót a törvényben előírt mértékben határoztuk meg.­­ Ha már feszültséget említet­tünk: a pomázi önkormányzat ter­veiből kiderül, hogy a szűkös költ­ségvetés ellenére szociális lakások építését is tervezik. - A szociális lakásépítéseket az idén beindítjuk. Az első ütemben négy lakást építünk önkormányzati és OTP-támo­­gatással, főleg a sokgyereke­seknek. Húsz nagycsaládos rá­szoruló van a faluban. Szeret­nénk nekik lakást építeni az el­következő években. A fiatalok­nak továbbra is adunk lakás­­építési támogatást, egyre töb­ben keresnek meg bennünket, de az anyagi lehetőségeink mi­att egyelőre ennél több segítsé­get nem tudunk adni. - Neuralgikus terület a község életében a szelistyei településrész. Történik-e előrelépés az ügyben? - Valóban dönteni kell a te­rület sorsáról. A Szelistye­­programmal sok éve foglalko­zunk. Több lakossági fórumot tartottunk, a telektulajdono­sokkal megállapodás kötését készítjük elő. Komplex tervet dolgoztunk ki, és az is lehet, hogy több száz évre eldöntjük ennek a területnek a sorsát, amely 22 hektáron terül el, a Dera-patak völgyében. Természetesen a legnagyobb költségvetési gondok közepette is törődni kell a település életé­nek egyéb mozzanataival, így például a közbiztonsággal is. A polgármester úgy véli, hogy bár a kis létszámú rendőrség lehetőségei szerint igyekszik mindent megtenni, ez kevés. A főváros közelsége, az üdülőtel­kek nagy száma szervezettebb és nagyobb létszámú rendőrőr­söt igényelne. PEST MEGYEI KRÓNIKA 1996. február 16., péntek Gondoskodó gödi önkormányzat Gyorsan és hathatósan intézke­dett a gödi önkormányzat egy négytagú családról, amelynek felsőgödi háza a tűz martaléka lett. Mint a nemrég kinevezett gödi aljegyzőtől, Cseri Tibortól megtudtuk, az eset vasárnap hajnalban történt. Már a regge­li órákban a helyszínen járt a község alpolgármestere, a nép­jóléti bizottság elnöke és a la­kásügyi előadó, és aznap estére már szükséglakást is biztosítot­tak a kárt szenvedett család­nak. Az esetet követően a nép­jóléti bizottság 50 ezer forint segélyt utalt ki számukra, és ugyanennyit adott a rendelke­zésre álló keretből Paulina András, a terület képviselője is. Szinte azonnal megkezdte a gyűjtést a nagycsaládosok egyesülete, és gyűjtöttek ruhát számukra a Németh László Ál­talános Iskolában is. Mint a község aljegyzője el­mondta, a család nem adja fel. Már elhatározták, hogy ta­vasszal elkezdik felépíteni le­égett otthonukat. B. J. Csalót keresnek A Ceglédi Faipari Kft. - korábbi nevén a Hordógyár - ismeretlen férfi ellen feljelentést tett a rendőrségen, mert az illető a cégre hivatkozva előlegeket vett fel tüzelő szállítására. A Cefa Kft. senkinek nem adott megbí­zást hulladékfa értékesítésére. Időközben a rendőrségen is je­lentkezett az egyik sértett, akitől kétezer forintot csalt ki a Fehér Csaba néven bemutatkozó férfi, de az ígért tűzifával azóta is tartozik. Feltételezhető, hogy a csaló másokat is becsapott ha­sonló módon, ezért a ceglédi rendőrkapitányság várja a sér­tettek jelentkezését. M. J. Az idegen nem jön magától Terv készül a szentendrei vendégfogadásra Azok a települések, amelyek nagyobb idegenforgalmi központok közelében vannak, vagy maguk is idegenforgalmi értékekkel bír­nak, nagy reményeket fűznek a vendégfogadáshoz. Szentendre, amelyet a bédekkerek a Dunakanyar gyöngyszemének is nevez­nek, joggal tekint nagy várakozással az 1996-os idegenforgalmi szezon elé. Persze a várakozás nem elég, tenni is kell érte. Hogy magától nem jön a ven­dég, megfelelő hírverésre és propagandára is szükség van, azt legjobban talán a szentend­rei idegenforgalom szervezésé­vel foglalkozó­­ Tourinform szakemberei tudják. Persze a propagandához pénzre is szük­ség van. Szabó Zoltántól, a Tourinform szentendrei irodá­jának vezetőjétől megtudtuk, hogy furcsa patthelyzetben van az iroda, amely a városi önkor­mányzathoz tartozik, s az ön­­kormányzat szűkös anyagi le­hetőségei már nemcsak a pro­pagandatevékenységet, de az iroda létét is megkérdőjelezik. Az iroda 4 millió forinttal gazdálkodhat, ezért az össze­gért összeállítják a programo­kat, és propagálják a városi rendezvényeket. Szentendre szerencséje, hogy idegenforgalmi vonzereje, tör­ténelmi értékei, gyönyörű fek­vése és a fővároshoz való közel­sége révén spontán vonzerőt je­lent az idegenforgalom számá­ra, ugyanakkor az is tény, hogy túl sokan akarnak megélni - egyesek meggazdagodni - ebből az idegenforgalomból, ráadásul úgy, hogy keveset tesznek érte. A 21 ezer lakosú városban csaknem 100 vendéglő műkö­dik. Az idegenforgalmi csúcs­szezonban talán mindenkinek jut vendég, de a főszezonon kí­vüli kilenc hónapban sokan tönkremennek. Pedig Szentend­re egész éves szenzáció lehetne. Szerencsére vannak már olyan vállalkozók, akik felis­merték, hogy nekik is tenniük kell valamit a város propagan­dájáért, ezért a közelmúltban megalakult a Dunakanyar Klub, amely panziósok, szállo­dások, vendéglősök, ajándék­árusok közössége, s ők együtt akarnak tenni­ az idegenforga­lomért és annak minőségéért. De léptek mások is: 26 szent­endrei vállalkozó videofilmet készíttetett a városról, s ezt ha­zai és külföldi utazási irodák­hoz több példányban eljuttat­ták. Szabó Zoltán munkatársunk­nak elmondta azt is, hogy bár hasznosak ezek a kezdeménye­zések, az igazán hatékony ide­genforgalmi propagandát, az egész városra és vonzáskörzeté­re kiterjesztett turizmuskon­cepció jelentheti, amelyet a Ke­reskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskola a na­pokban kezdett meg kidolgozni, s remélhetőleg már ebben az év­ben hatással lehet Szentendre idegenforgalmára. Törő István Mire jó a nagymarosi A közelmúltban beszámoltunk arról, hogy Visegrád milyen terveket készített a nagymarosi gát elbontása után kialakult két öböl haszno­sítására. Mint köztudott, a tervek szerint egy vízi sportok űzésére al­kalmas sportközpont, illetve egy jachtkikötő épül ezen a partszaka­szon. De mi lesz a túloldalon? A nagymarosiak számára inkább gon­dot jelent a gát eltüntetése, mint örömet. Nagymaros polgármestere, Zoltay Mihály kicsit elkeseredet­ten mondja: - Akkora Duna-partunk ma­radt, hogy a sétányon talán el tu­dunk majd helyezni egy-két pa­dot, onnan mindenki láthatja a túlpart épülését. Onnan nézve vi­szont nálunk nem sokat láthatnak. Minden bizonnyal igaza van a polgármesternek, hiszen a hosszan elnyúló tíz-tizenöt hek­tárnyi „helyreállított” Duna-part sok újat nem hozhat Nagymaros­nak: kevés a hely, ugyanakkor gondokat okozhat például az, hogy ha levonulnak a jelenleg még ott levő „helyreállító cégek”, akkor elkezdődik a helybeliek nagy „adófizetése”. A polgármes­ter tájékoztatása szerint a Közép­dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője úgy véli: évente 100 mil­lióba kerül majd a visegrádi és nagymarosi önkormányzatnak a helyreállított parkok és újra ülte­tett fák életben tartása. Igen, hi­szen a megváltozott talajvízszint viszonyok és a telepített értékes fák intenzív locsolást és gondo­­ sétányo­ zást igényelnek, s jelentős költsé­get emészt majd föl az úgynevezett „grün-beton” kockái között kinö­vő fa kaszálása, hiszen a partoldal olyan meredek, hogy annak gon­dozásához speciális gépekre van szükség. S hogy a fáknál és parkoknál maradjunk, további gondot je­lent, hogy Nagymaros önkor­mányzata az elmaradt expo fásí­tási programjából sok, nagyon ér­tékes fához jutott. A fák szállítási költsége és az öntözési költség szinte lehetetlen helyzetbe hozza a település költségvetését. A dilemma nem egyszerű, hi­szen a Duna-parti szép település­hez hozzá tartozna a növényben dús szép táj is. S. B. A. JODB­OS IZZÓ KÉSZLET 25,40 SUPER ECO 80” FÜRDŐSZOBABÚTOR Kis fürdőszobába, márvány mosdóval és beépített világítással. '■,* 1' ’ MONOBLOKKOS WC alsó vagy felső kifolyású, öblítőtartály és ABU-szerelvény TAKARÓFÓLIA 4x5 m 199, MOSHATÓ BELSŐ DISZPERZIÓ 10kg, légáteresztőfalfesték lakótérben. Jó fedőképesség MMK^P^^^^ matt-fehér lion. KINYOM' FAI A M ELEKTROMOS BOJLER 80 liter, (szimbolikus kép) KÁDTÉRELVÁLASZTÓ alumínium és fehér színben “SYMPREF.X' CSÚSZAGÁTLÓ FÜRDŐSZOBASZŐNYEG 67 cm sz FŰRÉSZPOROS TAPÉTA 33 m hosszú, 30 cm széles 1173 Budapest 1182 Budapest 1214 Budapest Érd Pesti út 2. Üllői út 661. Rákóczi Ferenc út 277. Velencei út 29. Tel.: 256-27-68 Tel.: 294-30-64 Tel.: 27743-78 Tel.: 23-365-205 Kecskemét Pécs Szeged Sz.fehérvár Kuruc krt. 8. Siklósi út 47. Dorozsmai út 13-17. Budai út 171. Tel.: 76-481-499 Tel.: 72-439-361 Tel.: 62-313-727 Tel.: 22-302484

Next