Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. március

1996-03-01

NÉPSZABADSÁG Az őrizetes ellátmánya: szanatórium, diéta Mibe kerül egy fogvatartott a rendőrségnek? A Pest megyei Rendőrfőkapitányságnak kilenc fogdája üzemel a megyében, általában kétezres „összlétszámmal”. Tavaly 53 491 úgynevezett fogdás napot tartottak nyilván, azaz: egy év alatt ennyi időt töltöttek a fogdák rácsai mögött az arra érdemes pol­gárok. Az ebédjük és a vacsorájuk több mint harmincnyolcmillió forint volt. A kiadások azonban ennél jóval magasabbra rúgnak annak a rendőrségnek a költségvetéséből, amelyről köztudomású, hogy krónikus pénzhiányban szenved. Az elfogás után a gyanúsítot­tat - mielőtt a fogdában elhelye­zik - orvosi vizsgálatra kell vin­ni. Az ügyeletes orvos kétezer forintot számít fel fejenként. A számlákat havonta a megyei rendőr-főkapitányságok pénz­ügyi osztályai egyenlíti ki. A millárdos károkat okozó, csa­lással gyanúsított vállalkozók ilyenkor jelentik be szívpana­szaikat és kerülnek a szívszana­­tóriumba. A fogdába történő befogadáskor el kell látni az őri­zetest lepedővel, takaróval tö­rülközővel. Ha nincs nála pa­pucs, fogkefe, ivópohár, azt is kell neki venni. Ha a felsőruhá­zata az elfogás során megsérült vagy nem megfelelő, akkor azt is kell biztosítani, illetve hetente a cseréről gondoskodni. (Külfö­­diek esetében, ritka kivételtől eltekintve­­ minden esetben.) A napi háromszori étkezés közül kétszer meleg ételt kap­nak a fogvatartottak - ennek egy személyre szóló költsége felnőtteknél 707 forint, fiatal­korúaknál 850 forint/nap. (Itt kell megjegyezni, hogy a ma­gyarországi kaptányságokon, rendőr-főkapitányságokon dol­gozók üzemi étkeztetését - rit­ka kivételtől eltekintve - az el­múlt évtizedekben nem sikerült megoldani, ezért a rendőrség épületében tartózkodók közül kizárólag a fogvatartottak kap­nak meleg ételt.) Ha ehhez hoz­zátesszük, hogy a fűtés, világí­tás, melegvíz-ellátás „ingye­nes” orvosi, fogorvosi kezelés, valamint a felírt gyógyszerek ára is a rendőrség számláját terheli, érthető miért szűk a rendőrségi költségvetés. Ha szakorvosi rendelésre utalják a fogyvatartottat, a szállítást, az orvosi vizsgálatot is a költség­­vetés állja. Ha nincs a fogvatar­­tottnak tb-kártyája, vagy kül­földi, akkor a rendőrség fizeti a vizsgálatért a teljes összeget. S ha valaki több évszakon ke­resztül is „eljárás alá van von­va” akkor előfordulhat, hogy - rokonok, ismerősök híján - ab­ban a ruhában kellene télen is járnia, amelyben nyáron be­hozták. Ilyen esetben is a rend­őrségnek kell biztosítania „ide­iglenesen” a meleg ruhát. Ha télen kell a határra szállítani a külföldi állampolgárt, és csak nyári ruhája van, akkor kény­telenek rajta hagyni a rendőr­ségtől kapott öltözéket, mert egy pólóban mégsem lehet átadni. Évente egyszer a zárká­kat ki kell meszelni, a zárkában szekrényeket kell biztosítani a fogvatarottaknak. Ezek javítá­sa is rendőrkapitányságok költségvetését terheli. 1996. január elsejétől az elő­írás szerint diátás étkezést is kell biztosítani szükség esetén a fogvatartottnak. A muzulmá­nok - akik nem eszik meg a ser­téshúst és a zsírral főzött ételt sem - külön főzést igényelnek. Még szerencse, hogy a fod­rászt már a fogvatartott fizeti. A szépségnek ára van. Nádor István Fehér köpeny, fehér ruha elsőosztályú kiszolgálás a budaörsi fogdában Kancsovszki János felvétele Visszájára fordult tiltakozás Razzia az Esti Kornél kávéházban MUNKATÁRSUNKTÓL Lezárult a váci képviselő-tes­tület által kért vizsgálat az Es­ti Kornél irodalmi kávézóban, a január első napjaiban lezaj­lott rendőri akcióval kapcso­latban. A vizsgálat eredményéről - amely nem bizonyította, hogy a rendőrök fellépése kifogásol­ható lett volna - dr. Bolcsik Zoltán rendőrkapitány tájé­koztatta a képviselőket. A Vác belvárosában lévő ká­vézóban közös ellenőrzést tar­tott a városi rendőrkapitány­ság és a rendőri ezred, mégpe­dig - egy jelen lévő városatya szerint - szerepet tévesztve. Ezt a januári testületi ülésen szóba is hozta, hangsúlyozva, hogy az Esti Kornél nem az a hely, ahol rendőri demonstrá­cióra lenne szükség. Egy másik képviselő szerint a razziát kul­turáltan is végre lehetett volna hajtani. Volt képviselő, aki úgy vélte, hogy az akció mögött azok állnak, akik nehezen vise­lik el, hogy a belvárosi ház pin­céjében egy szórakozóhely - még ha irodalmi kávéház is - működik. A rendőrkapitány - aki a vizsgálatba bevonta az ügyet felvető képviselőt is - közölte, hogy az ellenőrzés előzetes terv szerint történt, és nem az iro­dalmi kávézó volt az egyetlen hely, amelyet aznap ellenőriz­tek. A vizsgálat eredményét a rendőri akciót kifogásoló kép­viselő is elfogadta. Az előző testületnek is - mint azt a januári ülésen egy képvi­selő felelevenítette - volt konf­liktusa a rendőrkapitányság­gal, és jogorvoslatért az akkori belügyminiszterhez fordult. De végül is a polgármester és a képviselő ellen indult eljárás a rendőri intézkedés akadályo­zása miatt. Hol koszorúznak a fótiak? A Vörösmarty-szobrot pótolni kell Hagyomány Foton, hogy már­cius 15-én Vörösmarty mell­szobránál emlékeznek meg a múlt század forradalmáról, szabadságharcáról, mivel a fó­tiak magukénak érzik Vörös­marty Mihályt, aki nemegyszer megfordult itt. Ám az 1968- ban felavatott bronz mellszob­rot ellopták az óvoda parkjá­ból. A veszteség kétszeres, hi­szen a szobor készítője az a Né­meth Kálmán volt, akinek ugyan csak választott hazája volt Fót, de helyi művészként tartották számon, egykori la­kóházát emlékházzá nyilvání­tották. A szobor eszmei értéke felbecsülhetetlen, a bronz leg­följebb néhány ezer forintot ér, mégis arra gyanakodnak, hogy színesfémgyűjtőknek esett ál­dozatul. A polgármesteri hivatal mű­velődési főelőadója arra még nem tudott választ adni, hol fognak koszorúzni a fótiak, de abban csaknem biztos volt, hogy a szobor újraelkészítése legalább kétmillió forintba ke­rül. És Vörösmartynak min­denképpen kell hogy szobra le­gyen Éóton. B. J. Drága földgáz Nagykőrösön már kevés híján hatezer háztartásban fűtenek földgázzal, ám akik most akar­ják lakásukat rácsatlakoztatni, a tavalyi díjnál kereken tízezer forinttal fizetnek többet. Az ez­után megépülő vezetékekre idén már hetvenezer forintért adnak ki a városházán enge­délyt. A földgázberuházásra márci­us 15-éig fogadják el a lakossá­gi igényléseket, a csatlakozási díjak befizetésének határideje pedig április 15. Az óránként tíz köbméternél kevesebb földgázt fogyasztó közületek százhúsz­ezer forint ellenében vehetik igénybe Kőrösön a hálózatot. M. J. Kátyúk, gödrök, milliók Az utak rázósak, balesetveszélyesek Kemény telet hagyunk magunk mögött, amit Pest megyei köz­­úthálózata is megsínylett. A Budapesti Közúti Igazgatóság­nak (BKI) már számos helyen kellett sebességkorlátozó táblá­kat kihelyeznie a balesetveszé­lyek miatt. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban bőven lesz munkájuk, hiszen rájuk vár a megyei utak javítása. Pest megyében 2300 kilomé­ternyi útszakasz tartozik a Köz­úti Igazgatósághoz. Amikor az időjárás megengedte, már eddig is dolgoztak az utakon, de a ja­va még hátravan. A BKI-nál már végeztek elő­zetes becslést, mibe kerülne a kátyúk eltüntetése, illetve a megrongálódott utak felújítása. Az előbbi legalább ötven-, az utóbbi nyolcszázmillió forintba kerülne. Hogy milyen sok gödör keletkezett az utakon, azt jól értékeli egy szám: betömésükre háromezer tonnányi aszfaltot kell bedolgozni. Még nem tudni, hogy a Közúti Igazgatóságnak mennyi pénze lesz az utak rendbetételére, de a kátyúk eltüntetésére talán futja majd. Az útfelújításokról pon­tos felmérést készítenek, s a leg­veszélyesebb szakaszokon ha­marosan megkezdődhet ez a munka. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a helyi önkormány­zatok sem, amelyek a belső utak rendjéért felelősek. Ráckevén Sikály István, a város jegyzője lapunknak el­mondta, hogy éppen ezen a hé­ten tárgyalták az idei költség­­vetést, amelyben a tavalyi négyszázezer forinttal szem­ben nyolcszázezer forintot szavaztak meg a kátyúk eltün­tetésére. Ezen felül csaknem hárommillió forint jut majd egyéb útfelújításokra. Rácke­vén a gépjárműsúlyadó min­den megkezdett mázsa után ötszáz forint, ebből háromszáz forint helyben marad. A súly­adóból származó kétmilliós többletbevételt új utak építé­sére fordítják. G. J. Kátyú volt és lesz HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Csoportban nevelődnek a mai Twist Olivérek Több mint ezerötszáz árva és fogyatékos gyerek él a megye otthonaiban A gyermekotthonok egyik típusa az egykori árvaházak mai megfelelője, itt nevelkednek az apátlan-anyátlan árvák, illetve azok a gyerekek, akikről szüleik nem akarnak vagy nem képe­sek gondoskodni. Persze ma már nemcsak az árvaház szó avult el, hanem megszűnt annak dickensi világa is. Magyarországon is terjedőben vannak a modern nevelési formák, sok helyen családcsoportok alakulnak. Persze az új elvek csak kompromisszumok árán való­síthatók meg. Hiába tartják ma a kicsi intézetet ideális­nak, ha jórészt csak a régi elv szerint épült nagyok állnak rendelkezésre. A zsúfoltság csökkentése azért már megfi­gyelhető. A megye legnagyobb otthonában, a fóti Károlyi Ist­ván Gyermekközpontban pél­dául 1993-ban hivatalosan még 920 férőhelyet tartottak nyilván. A családszerű neve­lésre való áttéréssel az intéz­mény eltartó képessége papí­ron ötszáz főre csökkent. A valóságban 290 gyermeket ne­velnek most. A gyermekotthonok másik típusa egészségügyi feladatok ellátására szakosodott. Ezek­ben a fogyatékosok számára fenntartott intézményekben a fő feladat a tartós ápolás és gondozás. A feladat jellegének megfelelően itt más képzettsé­gű munkatársakra van szük­ség. Főként nem pedagóguso­kat, nevelőket, hanem szak­képzett ápolókat foglalkoztat­nak. Ez utóbbi intézménytípus­ban - az állami és önkormány­zati mellett - jellemző az egy­házi tulajdon. Pest megyében a római katolikus egyház Ipolytölgyesen, a református egyház pedig Cegléden és Őr­­bottyánban tart fenn egész­ségügyi gyermekotthont. Egyre hangsúlyosabb az alapítványok szerepe is. Szin­te minden gyerekneveléssel foglalkozó intézet kapcsolat­ban áll valamilyen őt támoga­tó alapítvánnyal, sőt ma már olyan otthon is található a me­gyében, amelyet alapítvány működtet, például a fiatalko­rú leányanyákat felkaroló gö­döllői Tessedik Sámuel Anya­otthon. Amiben minden gyerme­kotthon megegyezik, az a szű­kös anyagi helyzet. Bár az utóbbi fél évtizedben valame­lyest csökkent a megye ottho­naiban élő gyerekek száma, még ma is több mint másfél ezer fiatalkorú ellátásáról kell gondoskodniuk. Ahhoz, hogy alapvető fel­adataikat elvégezhessék, az intézetek kénytelenek dolgo­zóik bérét a lehető leglacso­­nyabb szinten tartani. Persze a pedagógusok és az egészség­­ügyi dolgozók más területeken sem magas fizetésükről híre­sek. Eckert Bálint A gyerekek is segítenek Őrbottyánban Kancsovszki János felvétele

Next