Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. március
1996-03-01
NÉPSZABADSÁG Az őrizetes ellátmánya: szanatórium, diéta Mibe kerül egy fogvatartott a rendőrségnek? A Pest megyei Rendőrfőkapitányságnak kilenc fogdája üzemel a megyében, általában kétezres „összlétszámmal”. Tavaly 53 491 úgynevezett fogdás napot tartottak nyilván, azaz: egy év alatt ennyi időt töltöttek a fogdák rácsai mögött az arra érdemes polgárok. Az ebédjük és a vacsorájuk több mint harmincnyolcmillió forint volt. A kiadások azonban ennél jóval magasabbra rúgnak annak a rendőrségnek a költségvetéséből, amelyről köztudomású, hogy krónikus pénzhiányban szenved. Az elfogás után a gyanúsítottat - mielőtt a fogdában elhelyezik - orvosi vizsgálatra kell vinni. Az ügyeletes orvos kétezer forintot számít fel fejenként. A számlákat havonta a megyei rendőr-főkapitányságok pénzügyi osztályai egyenlíti ki. A millárdos károkat okozó, csalással gyanúsított vállalkozók ilyenkor jelentik be szívpanaszaikat és kerülnek a szívszanatóriumba. A fogdába történő befogadáskor el kell látni az őrizetest lepedővel, takaróval törülközővel. Ha nincs nála papucs, fogkefe, ivópohár, azt is kell neki venni. Ha a felsőruházata az elfogás során megsérült vagy nem megfelelő, akkor azt is kell biztosítani, illetve hetente a cseréről gondoskodni. (Külfödiek esetében, ritka kivételtől eltekintve minden esetben.) A napi háromszori étkezés közül kétszer meleg ételt kapnak a fogvatartottak - ennek egy személyre szóló költsége felnőtteknél 707 forint, fiatalkorúaknál 850 forint/nap. (Itt kell megjegyezni, hogy a magyarországi kaptányságokon, rendőr-főkapitányságokon dolgozók üzemi étkeztetését - ritka kivételtől eltekintve - az elmúlt évtizedekben nem sikerült megoldani, ezért a rendőrség épületében tartózkodók közül kizárólag a fogvatartottak kapnak meleg ételt.) Ha ehhez hozzátesszük, hogy a fűtés, világítás, melegvíz-ellátás „ingyenes” orvosi, fogorvosi kezelés, valamint a felírt gyógyszerek ára is a rendőrség számláját terheli, érthető miért szűk a rendőrségi költségvetés. Ha szakorvosi rendelésre utalják a fogyvatartottat, a szállítást, az orvosi vizsgálatot is a költségvetés állja. Ha nincs a fogvatartottnak tb-kártyája, vagy külföldi, akkor a rendőrség fizeti a vizsgálatért a teljes összeget. S ha valaki több évszakon keresztül is „eljárás alá van vonva” akkor előfordulhat, hogy - rokonok, ismerősök híján - abban a ruhában kellene télen is járnia, amelyben nyáron behozták. Ilyen esetben is a rendőrségnek kell biztosítania „ideiglenesen” a meleg ruhát. Ha télen kell a határra szállítani a külföldi állampolgárt, és csak nyári ruhája van, akkor kénytelenek rajta hagyni a rendőrségtől kapott öltözéket, mert egy pólóban mégsem lehet átadni. Évente egyszer a zárkákat ki kell meszelni, a zárkában szekrényeket kell biztosítani a fogvatarottaknak. Ezek javítása is rendőrkapitányságok költségvetését terheli. 1996. január elsejétől az előírás szerint diátás étkezést is kell biztosítani szükség esetén a fogvatartottnak. A muzulmánok - akik nem eszik meg a sertéshúst és a zsírral főzött ételt sem - külön főzést igényelnek. Még szerencse, hogy a fodrászt már a fogvatartott fizeti. A szépségnek ára van. Nádor István Fehér köpeny, fehér ruha elsőosztályú kiszolgálás a budaörsi fogdában Kancsovszki János felvétele Visszájára fordult tiltakozás Razzia az Esti Kornél kávéházban MUNKATÁRSUNKTÓL Lezárult a váci képviselő-testület által kért vizsgálat az Esti Kornél irodalmi kávézóban, a január első napjaiban lezajlott rendőri akcióval kapcsolatban. A vizsgálat eredményéről - amely nem bizonyította, hogy a rendőrök fellépése kifogásolható lett volna - dr. Bolcsik Zoltán rendőrkapitány tájékoztatta a képviselőket. A Vác belvárosában lévő kávézóban közös ellenőrzést tartott a városi rendőrkapitányság és a rendőri ezred, mégpedig - egy jelen lévő városatya szerint - szerepet tévesztve. Ezt a januári testületi ülésen szóba is hozta, hangsúlyozva, hogy az Esti Kornél nem az a hely, ahol rendőri demonstrációra lenne szükség. Egy másik képviselő szerint a razziát kulturáltan is végre lehetett volna hajtani. Volt képviselő, aki úgy vélte, hogy az akció mögött azok állnak, akik nehezen viselik el, hogy a belvárosi ház pincéjében egy szórakozóhely - még ha irodalmi kávéház is - működik. A rendőrkapitány - aki a vizsgálatba bevonta az ügyet felvető képviselőt is - közölte, hogy az ellenőrzés előzetes terv szerint történt, és nem az irodalmi kávézó volt az egyetlen hely, amelyet aznap ellenőriztek. A vizsgálat eredményét a rendőri akciót kifogásoló képviselő is elfogadta. Az előző testületnek is - mint azt a januári ülésen egy képviselő felelevenítette - volt konfliktusa a rendőrkapitánysággal, és jogorvoslatért az akkori belügyminiszterhez fordult. De végül is a polgármester és a képviselő ellen indult eljárás a rendőri intézkedés akadályozása miatt. Hol koszorúznak a fótiak? A Vörösmarty-szobrot pótolni kell Hagyomány Foton, hogy március 15-én Vörösmarty mellszobránál emlékeznek meg a múlt század forradalmáról, szabadságharcáról, mivel a fótiak magukénak érzik Vörösmarty Mihályt, aki nemegyszer megfordult itt. Ám az 1968- ban felavatott bronz mellszobrot ellopták az óvoda parkjából. A veszteség kétszeres, hiszen a szobor készítője az a Németh Kálmán volt, akinek ugyan csak választott hazája volt Fót, de helyi művészként tartották számon, egykori lakóházát emlékházzá nyilvánították. A szobor eszmei értéke felbecsülhetetlen, a bronz legföljebb néhány ezer forintot ér, mégis arra gyanakodnak, hogy színesfémgyűjtőknek esett áldozatul. A polgármesteri hivatal művelődési főelőadója arra még nem tudott választ adni, hol fognak koszorúzni a fótiak, de abban csaknem biztos volt, hogy a szobor újraelkészítése legalább kétmillió forintba kerül. És Vörösmartynak mindenképpen kell hogy szobra legyen Éóton. B. J. Drága földgáz Nagykőrösön már kevés híján hatezer háztartásban fűtenek földgázzal, ám akik most akarják lakásukat rácsatlakoztatni, a tavalyi díjnál kereken tízezer forinttal fizetnek többet. Az ezután megépülő vezetékekre idén már hetvenezer forintért adnak ki a városházán engedélyt. A földgázberuházásra március 15-éig fogadják el a lakossági igényléseket, a csatlakozási díjak befizetésének határideje pedig április 15. Az óránként tíz köbméternél kevesebb földgázt fogyasztó közületek százhúszezer forint ellenében vehetik igénybe Kőrösön a hálózatot. M. J. Kátyúk, gödrök, milliók Az utak rázósak, balesetveszélyesek Kemény telet hagyunk magunk mögött, amit Pest megyei közúthálózata is megsínylett. A Budapesti Közúti Igazgatóságnak (BKI) már számos helyen kellett sebességkorlátozó táblákat kihelyeznie a balesetveszélyek miatt. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban bőven lesz munkájuk, hiszen rájuk vár a megyei utak javítása. Pest megyében 2300 kilométernyi útszakasz tartozik a Közúti Igazgatósághoz. Amikor az időjárás megengedte, már eddig is dolgoztak az utakon, de a java még hátravan. A BKI-nál már végeztek előzetes becslést, mibe kerülne a kátyúk eltüntetése, illetve a megrongálódott utak felújítása. Az előbbi legalább ötven-, az utóbbi nyolcszázmillió forintba kerülne. Hogy milyen sok gödör keletkezett az utakon, azt jól értékeli egy szám: betömésükre háromezer tonnányi aszfaltot kell bedolgozni. Még nem tudni, hogy a Közúti Igazgatóságnak mennyi pénze lesz az utak rendbetételére, de a kátyúk eltüntetésére talán futja majd. Az útfelújításokról pontos felmérést készítenek, s a legveszélyesebb szakaszokon hamarosan megkezdődhet ez a munka. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a helyi önkormányzatok sem, amelyek a belső utak rendjéért felelősek. Ráckevén Sikály István, a város jegyzője lapunknak elmondta, hogy éppen ezen a héten tárgyalták az idei költségvetést, amelyben a tavalyi négyszázezer forinttal szemben nyolcszázezer forintot szavaztak meg a kátyúk eltüntetésére. Ezen felül csaknem hárommillió forint jut majd egyéb útfelújításokra. Ráckevén a gépjárműsúlyadó minden megkezdett mázsa után ötszáz forint, ebből háromszáz forint helyben marad. A súlyadóból származó kétmilliós többletbevételt új utak építésére fordítják. G. J. Kátyú volt és lesz HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Csoportban nevelődnek a mai Twist Olivérek Több mint ezerötszáz árva és fogyatékos gyerek él a megye otthonaiban A gyermekotthonok egyik típusa az egykori árvaházak mai megfelelője, itt nevelkednek az apátlan-anyátlan árvák, illetve azok a gyerekek, akikről szüleik nem akarnak vagy nem képesek gondoskodni. Persze ma már nemcsak az árvaház szó avult el, hanem megszűnt annak dickensi világa is. Magyarországon is terjedőben vannak a modern nevelési formák, sok helyen családcsoportok alakulnak. Persze az új elvek csak kompromisszumok árán valósíthatók meg. Hiába tartják ma a kicsi intézetet ideálisnak, ha jórészt csak a régi elv szerint épült nagyok állnak rendelkezésre. A zsúfoltság csökkentése azért már megfigyelhető. A megye legnagyobb otthonában, a fóti Károlyi István Gyermekközpontban például 1993-ban hivatalosan még 920 férőhelyet tartottak nyilván. A családszerű nevelésre való áttéréssel az intézmény eltartó képessége papíron ötszáz főre csökkent. A valóságban 290 gyermeket nevelnek most. A gyermekotthonok másik típusa egészségügyi feladatok ellátására szakosodott. Ezekben a fogyatékosok számára fenntartott intézményekben a fő feladat a tartós ápolás és gondozás. A feladat jellegének megfelelően itt más képzettségű munkatársakra van szükség. Főként nem pedagógusokat, nevelőket, hanem szakképzett ápolókat foglalkoztatnak. Ez utóbbi intézménytípusban - az állami és önkormányzati mellett - jellemző az egyházi tulajdon. Pest megyében a római katolikus egyház Ipolytölgyesen, a református egyház pedig Cegléden és Őrbottyánban tart fenn egészségügyi gyermekotthont. Egyre hangsúlyosabb az alapítványok szerepe is. Szinte minden gyerekneveléssel foglalkozó intézet kapcsolatban áll valamilyen őt támogató alapítvánnyal, sőt ma már olyan otthon is található a megyében, amelyet alapítvány működtet, például a fiatalkorú leányanyákat felkaroló gödöllői Tessedik Sámuel Anyaotthon. Amiben minden gyermekotthon megegyezik, az a szűkös anyagi helyzet. Bár az utóbbi fél évtizedben valamelyest csökkent a megye otthonaiban élő gyerekek száma, még ma is több mint másfél ezer fiatalkorú ellátásáról kell gondoskodniuk. Ahhoz, hogy alapvető feladataikat elvégezhessék, az intézetek kénytelenek dolgozóik bérét a lehető leglacsonyabb szinten tartani. Persze a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók más területeken sem magas fizetésükről híresek. Eckert Bálint A gyerekek is segítenek Őrbottyánban Kancsovszki János felvétele