Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. március

1996-03-01

1996. március L, péntek 28 népszabadság PEST MEGYEI KRÓNIKA Börzsönygáz: 37 település fűtése Egy milliárd forint már biztosított Mintegy ötszázan vettek részt a gázberuházással foglalkozó fó­rumon Nagymaroson, és csak­nem kétszer ennyien tekintet­ték meg a kétnapos gázkészü­lék-bemutatót. A község polgá­rainak 72 százaléka már el is döntötte, hogy bevezetteti a gázt, de a polgármesteri hiva­talban arra számítanak, hogy az eddig beérkezett 1100 szán­déknyilatkozat mellett még jó néhány igény érkezik a nyara­lótulajdonosoktól is. A nagy­marosiak remélik, hogy a kö­vetkező télen, a befizetendő 70 ezer forint fejében, már vezeté­kes gázzal fűthetnek. A Nyugat-Nógrád, Dunaka­nyar, Ipoly völgye és a Szent­endrei-sziget térsége 37 telepü­lésének vezetékes gázzal való ellátására megalakult Bör­zsönygáz Kft.-től ma már 41 te­lepülés lakossága várja, hogy komfortosabb körülmények kö­zött élhessen. A kezdeti bizony­talanság után a beruházás „sí­nen van”. A községekből eddig 13 ezren jelentkeztek, az álta­luk befizetendő összeg a költsé­gek mintegy a felére biztosít fe­dezetet, és további jelentős összegre számíthatnak a na­gyobb energiafogyasztóktól, in­tézményektől, üzemektől, vál­lalkozóktól. A lakossági hozzá­járulás befizetésének rendjét úgy szabályozták, hogy az első ütemben, a beruházás megkez­désekor 10 ezer forint előleget, majd három hónap múlva 25 ezer forintot, a befejezés előtt pedig a hátralévő 35 ezer forin­tot kell befizetni. A kft. január végén megtar­tott közgyűlésén a polgármeste­rek egyhangúlag a beruházás megkezdése mellett voksoltak, és nemsokára elbírálják a terve­zésre, kivitelezésre kiírt pályá­zatokat, amelyekre több, mint hetven ajánlat érkezett. B. J. Hamarosan kicserélődik a kémények „füstje” 37 településen HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Törtel eladta a követelését A törteli önkormányzat egyet­len fillér adósság nélkül kezdte az 1996-os esztendőt, annak el­lenére, hogy tavaly év vége felé még több tízmillió forint köl­csön terhelte a falu költségveté­sét. A több mint 13 millió forint működési hitel mellé év közben 51 millió forintot a telefonháló­zat korszerűsítésére vettek fel, ugyanis a 73 millió forintba ke­rülő beruházásnak csaknem a teljes költségét az önkormány­zat, valamint egyenként 20-20 ezer forinttal a 260 új előfizető előlegezte meg a Matávnak. A szolgáltató hétéves időtartamra vállalta a megelőlegezett összeg törlesztését, ám az már a szerző­dés megkötésekor nyilvánvaló volt, hogy a község milliókat ve­szít az üzleten, ha kivárja a fu­tamidő végét. A Matáv ugyanis a mindenkori jegybanki alapka­mattal akarta a tőkét megfizet­ni, az önkormányzat viszont en­nél legalább 4 százalékkal ma­gasabb kamatra kapta a fejlesz­tési hitelt. A polgármesteri hi­vatal ezért tavaly decemberben piacra vitte és eladta követelé­sét, így már idén januárban vissza tudta fizetni a szintén héthavi futamidőre felvett ban­ki kölcsönt. Tóth Ferenc polgármester mindenekelőtt azért tartja fon­tosnak a bankkal való gyors el­számolást, mert így az idén be tudják fejezni a nemrégen elkez­dett földgázberuházást. Az épít­kezés 63 millió forint összes költségének negyedét vállalta az önkormányzat, az összeg na­gyobb részét a lakosság fizeti. Eddig 552 család és 4 közület jelentette be igényét a földgázra. Alig többen, mint a beruházás feltételéül szabott minimális fo­gyasztói létszám. Az is oka an­nak, hogy Törtelén a környező településekhez képest többet kell fizetni a csatlakozásért. Az elsőként jelentkezőknek 75 ezer forinttal kellett beszállniuk, az idén belépőknek ez már 86 ezer forintjukba kerül. M. J. Nem kötötték be a hivatalt a riasztórendszerbe A betörők csak a pénzre mentek Mint arról már beszámoltunk, három Vác környéki polgármes­teri hivatalba törtek be ugyan­azon az éjszakán­­ február 15- ére virradóra, eddig ismeretlen tettesek. Az egyik károsult a vácrátóti hivatal, ahová az abla­kot betörve jutottak be a hívat­lan látogatók. Barbár kutatást végeztek a szobákban, de végül is nem vittek el semmit, a rongá­lással azonban százezer forintos kárt okoztak. A sződi polgár­­mesteri hivatalban több szeren­csével jártak, ugyanis a lemez­­szekrényben nyolcvanezer forin­tot találtak. Egy lakatot lefeszít­ve törtek be. Verőcén mindössze hétezerötszáz forint volt a zsák­mány, s ennek csaknem három­szorosa a rongálási kár. Megkérdeztük Szabó Jenő őr­nagyot, a Váci Rendőrkapitány­ság bűnügyi osztályának vezető­jét, hogy hol tart a nyomozás.­­ A helyszíni szemle alátá­masztja azt a feltevésünket, hogy mindhárom helyen ugyan­az a társaság járt. Az elkövetők­nek egyébként nem sok informá­ciójuk lehetett a hivatalokról, amikor több pénzre számítottak. Jellemző, hogy csak készpénzre mentek, mást nem vittek el. Re­mélhetőleg sikerül az ügyet fel­derítenünk, s a tetteseket elfog­nunk. - Hogyan védekezhetnek a hivatalok? - Eddig is lehetőség volt arra, hogy bekapcsolódjanak a váci riasztórendszerbe, de sajnos nem mindenki élt vele, ez a há­rom hivatal sem. A Váci Rendőrkapitányság ve­zetője ötvenezer forintos díjat ajánlott fel a nyomravezetőnek. A bejelentéseket a 06 (27) 314- 022-es telefonon várják. Gál Judit Csatornák és belvízveszély Utoljára 11-12 éve fenyegetett belvízveszély a nagykőrösi Tol­di Szövetkezet területén - emlé­kezik Marsi Gusztáv ügyvezető. Azóta inkább az aszállyal küsz­ködnek. A gazdaságnak mára 1300 hektárra apadt a bérlet­ben művelt területe, amiből 500 hektárnyi az őszi gabonaféle. Ezeken a területeken félő, hogy az olvadás után igencsak pusz­tulni fognak a növények, hiszen a víz elvezetése szinte megold­hatatlan. A csatornák állapotáról van fogalmuk, hisz a határt járva nem egy helyen az tűnik szembe, hogy az egyéni gazdák a földjü­kön beszántották, betöltötték a vízelvezetőket. A csatornák kar­bantartása is elmaradt, nem be­szélve arról, hogy jó néhány le­zárt szivattyú tűnt el. Nincs jobb állapotban a Gerje, a Kőrös-ér és a Pejcsik-ér sem, amelyeket ráadásul a lefolyásta­lan területekről még árkokkal sem lehet elérni, így várható, hogy a vetések egy részén pan­góvíz alakul ki, amely alatt a zsenge vetés befulladhat. A re­mény mindössze az, hogy a tava­szi olvadáskor a megfagyott föld gyorsan fölenged, és az egyéb­ként nagy mélységben kiszáradt föld elnyelheti a csapadékot. G. E. • • Összement a Kék Duna Tahitót faluban a Kék Duna Szövetkezet elnökével, Hansági Dénessel beszélgetünk az elmúlt években lezajlott átalakulásról. A történteket így sommázza: - Valamikor egy szakszövet­kezete volt a szigeti négy telepü­lésnek, Pócsmegyernek, Sziget­monostornak, Kisoroszinak és Tahitótfalunak. Itt nem volt kár­pótlás, a föld megmaradt, mert a tagok tulajdona folyamatos volt. A föld nagy részét azonban a ta­gok kivették, a 2400 hektárból szétparcelláztak 1800-at. Van, akinek hat-nyolc helyen terül el a földje, mert az ősi parcellák­hoz ragaszkodott, végül 600 hektár osztatlan táblás terület maradt, az is a gyengébb földek­ből, ezen gazdálkodunk most. A szántóföldi gazdálkodás fel­tételei - mivel jelentősen csök­kent a talajvízszint - nehezeb­bek lettek, előtérbe került az ön­tözés. Kénytelenek elfogadni ezt az állapotot, mert a sziget hidro­geológiai védterület, s a főváros ivóvízellátásában nagy szerepe van. - A szakszövetkezet valamikor szolgáltató jellegű volt. Mi maradt ebből? - Hatalmas, modern talajmű­velő, növényvédő és betakarító gépparkunk volt. A gazdák min­dig megmondták, hogy mit akarnak termeszteni, s mi ki­szolgáltuk őket. Felvásároltuk a szamócát, a sertést és a szarvas­­marhát. Mára a géppark lerom­lott, a gépek többségét eladtuk.­­ Sok melléküzemáguk is volt.­­ Egy részüket magántársa­ságok működtetik: a húsüzemet, a műanyagüzemeket, a vendég­lőket, a fatelepet, a benzinkutat, a borászatot. Eszközeink hasz­nálatáért bérleti díjat fizetnek. A többi a mi üzletági tevékeny­ségük maradt: a szállítás, az ön­tözés, a kereskedelem. Ezt a szerteágazó munkát mindössze hetvenen végzik el. A jelenlegi törvényi szabályozás kevés moz­gásteret ad a mezőgazdasági ter­melőknek, szolgáltatóknak, fel­dolgozóknak. - Hogyan segítik a részaránytu­lajdonosokat, a gazdálkodókat? - Talajművelő, növényvédő, betakarító szolgáltatásokat vég­zünk. A szigeten évente 1500- 2000 tonna szamócát termel a három község. Mi édeskö­ménnyel és mustárral is foglal­kozunk. Búzából főleg minősí­tett, fémzárolt, csávázott vető­maggal szeretnénk ellátni, ol­csóbban a gazdákat. Az idén fű­magtermesztéssel is megpróbál­kozunk. De szakmai tanácsokat is adunk, nálunk van az Argár­­kamara helybéli irodája, gond­jaival, problémáival bárki betér­het ide. Törő István Szárnyalás és . . .. 9 '' - - - «f. • „ ' ' ' ■ ...földet érés Egyesek szerint a pénz irányítja a világot. Szakértelemmel és megfelelő társsal most az Ön kezébe kerül az irányítás és a döntés. Az EKB az első külföldi bank Vácott, tulajdonosai az olasz CARIPLO, a világ legnagyobb takarékbankja és a Bank Austria, a szomszédos ország legjelentősebb bankcsoportja. A biztos pont, ahonnan gondolatai bármilyen irányban szabadon szállhatnak. Tegyen pár lépést, hogy elképzelései valóra válhassanak... EKB­­­A JOVO BANKJA Részvényesek: Bank Austria £3 CARIPLO Európai Kereskedelmi Bank Rt. 2600 Vác, Széchenyi u. 2. Tel:27/3­16-526, 27/316-994

Next