Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. április
1996-04-02
NÉPSZABADSÁG 1996. április 2. péntek Hónuk alatt cipelik a hajót A Dunáról elmaradtak a csónakázók, és a kikötők engedélyével is bajok vannak Az Európába vezető út kissé cseppfolyós, a partján viszont szúr a kavics, s a ladikot a hónunk alá kell kapni. A kép, tűnjön bármennyire is szimbolikusnak, valóságos. A vízi turisták elé tárul, amikor a Dunán jönnek Magyarországra, s már a határon találkoznak a belépés szervezetlenségével, a zsilipelés helyetti cipekedéssel. A fölfordulást a lebontott nagymarosi vízlépcső okozza, illetve az a felemás helyzet, hogy Bősön viszont elkészült. Ezt állítják a Dunakanyar Intéző Bizottság tagjai, akik a szezon kezdetén az adott helyzethez keresték a megoldást a vízi rendészet, a Vízügyi Igazgatóság, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselőinek segítségével. Aki Észak felől szeretne kis járművével hazánkba behajózni, annak mindjárt az elején kedvét szegi, hogy a kajakot a hóna alatt kell zsilipelnie. Ez a szlovák oldalon gyorsabban megy, mert ott a kavics miatt sűrűbben kapkodja lábát a delikvens, a magyar üzemcsatorna partján aszfalt is van, kiskocsi is a tologatáshoz, de ez azért mégsem európai módszer. Ráadásul határsértő is, hiszen a csatorna már nem határfolyó, hanem hazánk vízi útjainak része. A megoldás a szakemberek szerint az lenne, ha Dunakilitinél üzembe helyeznék a duzzasztóművet. Amennyiben ezzel az egy zsilipeléssel megoldható lenne a dunai kishajózás legnagyobb gondja, akkor a minisztérium hajlandó lenne segíteni. A kormány egyébként az idén 80 millió forintot szán a Duna hajózhatóvá tételére. Ha Dunakilitinél némi partrendezéssel egybekötve megoldanák az útlevél- és vámvizsgálatot is, a hajózókra akkor is nagy kalandok várnak vízi útjukon. Jachtkikötőből Almásneszmélytől Bajáig ugyan már van tíz, de közülük csak a dunabogdányi gyermek-víziflotta, a szentendrei Wiking jacht klub, a budapesti Wiking Marina, és a tököli Európa jachtkikötőknek van rendben az engedélye. A vízi rendészek elismerik, hogy rendkívül bonyolultbeszerezni a százféle hivatalos papírt, különösen egy külföldinek, ám az engedély hiányát büntetni kell. Itt is a turizmusért felelős kormányszervekre vár, hogy könnyítsék, egyszerűsítsék a bürokrácia útját. Megérné, vallják a vízi turizmus elkötelezettjei, hiszen a külföldi befektetők vízen is jönnének. Sőt, azok is szívesen közlekednek, közlekednének a Dunán, akik csak pihenni, sportolni, üdülni akarnak. A Duna magyarországi szakaszán azonban az utóbbi években drasztikusan visszaesett a kishajók forgalma. 1991- ben háromezer kajak, kenu, motorcsónak szelte idegen zászló alatt a habokat, egy évvel később már csak feleannyi, tavaly pedig mindössze százat számoltak belőlük felségvizeinken. J. A. A tököli Európa kikötő szezon előtt HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Indul a tavaszi hadjárat Lovasparádé, zsömleosztás, orgonamuzsika Jászjákóhalmáról ma, április 2-án, kedden indul Közép- Európa egyik legjelentősebb lovas katonai hagyományőrző emléktúrája, az Óbester Tavaszi Hadjárat. A közel félszáz korhű huszárruhába öltözött lovas a honvédseregek 1849-es tavaszi hadjáratának útvonalán vonul végig, s megáll a győztes ütközetek helyein: Jászberényben, Nagykátán, Tápióbicskén, Isaszegen, Gödöllőn, Vácon. A célállomás Aszód. Útközben látványos huszárparádékat, fáklyás felvonulásokat, néptánc- és lovasbemutatókat rendeznek. Lesznek történelmi vetélkedők, irodalmi előadások, koszorúzási ünnepségek - mindez a helyi önkormányzatok és társadalmi szervezetek közreműködésével. A huszárok bevonulását április 4-én délután Nagykátán Göncz Árpád, köztársasági elnök is végignézi, és részt vesz a kisváros 775 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségsorozat megnyitóján. Az 1849. április 4-ei tápió- bicskei csata emlékére az idén kétnapos programot állítottak össze Tápióbicskén. A helyi baráti kör rendezi április 3-án a művelődési házban megnyíló kiállítást a település múltjáról. A nagykátai Mátray Gábor Általános Iskola diákszínpada Tápióbicskén is bemutatja az ütközet történetéhez kapcsolódó színdarabját. Dr. Gedai István, a Nemzeti Múzeum igazgatója a honfoglalásról, dr. Katona Tamás történész MDNP-s országgyűlési képviselő 1848/49 történelmi jelentőségéről tart előadást ugyancsak a művelődési házban. Este hattól a katolikus templomban Hoffman László győri orgonaművész koncertezik. Másnap, április 4-én reggel lesz a szokásos zsemleosztás. A hagyományt 1882-ben indította útjára Fehér István helyi bíró, aki nagyobb összeget tett be alapítványként a község pénztárába azzal a meghagyással, „hogy amíg Tápióbicskén magyar gyermek él, addig minden április 4-én, minden bicskei gyermek és ifjú kapjon egy-egy zsömlét. Emlékeztetvén arra, hogy ezt a földet - amelyiken a zsömlét adó búza termett - magyar hősök vére öntötte”. A déli órákban rendezik meg a szokásos „hídi csatát” a Tápió hídnál: a vörössipkás Damjanich-huszárok „szokás szerint” megfutamodásra kényszerítik Jellasich embereit. Az egykori valóságban közöttük volt a tizenkét éves Szabó Jóska is, akinek most kopjafát állítanak elestének feltételezett színhelyén. Este hétkor indulnak a faluközpontból a fáklyás felvonulók: nyolc órakor a Tápió-parton lévő Honvédszobor megkoszorúzásával ér véget a kétnapos nonstop program. Itt dr. Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. T. F. Helyreigazítás Lapunk 1996. január 19-ei számában Erdő mellett sok a tolvaj, kevés az őr című írás illusztrációjaként a kiskunlacházai id. Kovács Sándorról készült fényképfelvétel jelent meg. Személye semmilyen sosem hozható a cikkben leírnatkozásban összefüggésbe takkal. Id. Kovács Sándortól a szerkesztőség szíves elnézést kér, a történtekért sajnálkozását fejezi ki. A Rákos-pataktól a Holdig Környezetkutató egyetemisták TUDÓSÍTÓNKTÓL Közel 400 hallgató és oktató jelentkezett 28 felsőoktatási intézményből az V. Országos Környezettudományi Diákkonferenciára, melyet április 2. és 4. között a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen rendeznek meg. A pályamunkák között több Pest megyei vonatkozású is szerepel, így például Érd természetes növénytakarójának maradványairól, a Rákos-patak környezeti állapotáról, a Gödöllő és Isaszeg közötti tórendszer szennyezettségéről. Az egyik dolgozat elrugaszkodik a földtől is, a Hold-kutatás jövőjét elemzi. Félbeszakadt a közgyűlés Szarajevói orvlövészekhez hasonlították az ellenzéki képviselőket Maratoni hosszúságú ülésre készültek a megyei közgyűlés tagjai pénteken, hiszen huszonkét előterjesztés szerepelt a napirenden. Ezeknek körülbelül a felét tárgyalták reggel kilenctől délig, amikor a Kegyeleti Szolgálat Temetkezési Vállalat átalakításával kapcsolatos szavazás közben vita támadt az ellenzék és a polgári koalíció frakciói között. Ennek végeredményeképp - az ügy tisztázására szánt szünet után - a szabaddemokrata és a szocialista képviselők nem voltak hajlandók részt venni a közgyűlés munkájában, így az határozatképtelenné vált. Eszerint ebben a hónapban is szükség lesz rendkívüli ülés összehívására. A hangulatot már az első percekben felpaprikázta Horváth István (FKGP) napirend előtti hozzászólása, amelyben ellenzéki képviselőtársait - a felszólalók által érthetetlennek minősített logikával - a szarajevói orvlövészekhez próbálta hasonlítani. Szabaddemokrata és szocialista képviselők szerint dr. Schmidt Géza közgyűlési elnök okozta azt a galibát, amelynek következtében dél körül félbeszakadt a közgyűlés. Abban kezdettől fogva egyetértés volt a testületben, s mint kiderült, az illetékes bizottságokban is, hogy a Kegyeleti Szolgálat Temetkezési Vállalat alakuljon át káeftévé, mert ez a forma a későbbiek során lehetővé teszi a vállalat értékesítését is. A majdani vásárlók valószínűleg maguk a dolgozók lesznek, ezért egyáltalán nem mellékes az ügyvezető személye. Ezzel kapcsolatban dr. Schmidt Géza tájékoztatta a testületet, hogy a vállalat üzemi tanácsa öt másik szervezettel együtt levélben kérte az eddigi igazgató, Havas Imre kinevezését. Csurka Endre (MIÉP), aki a gazdasági bizottság álláspontját is ismertette, egyéni képviselőként zárt ülés elrendelését kérte, mondván olyan bejelentést kíván tenni, amely nem tartozik a nyilvánosságra. Több hozzászóló figyelmeztette Csurkát: ha tudomása és bizonyítéka van bármilyen visszaélésről vagy szabálytalanságról, akkor azt terjessze elő, mert célozgatásokkal, gyanúsítgatásokkal a testület nem tud foglalkozni. A képviselő megismételte korábbi mondandóját, illetve javasolta, hogy a közgyűlés ne Havas Imre igazgatót, hanem a vállalatnál hat hónapja dolgozó Becsák András főmérnököt nevezze ki ügyvezetővé. A rövid vitát követően a közgyűlés egy ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadta a kft. alapító okiratát. Az eredetileg javasolt Havas Imre 35 igen, 17 nem szavazatot kapott, öten tartózkodtak. Kiderült azonban, hogy belőle sem lehet ügyvezető, mert nem kapta meg a szükséges minősített többséget. Ekkor kért szót Bodrogi Györgyné az SZDSZ-frakció vezetője, mert szerinte az alapító okiratot egészében az ügyvezető személyét, s a felügyelőbizottság tagjait is beleértve - bocsátotta szavazásra a közgyűlés elnöke. A törvényességet firtató kérdésre dr. Horváth Tivadar főjegyzőnek sem sikerült egyértelmű, mindenki számára elfogadható választ adni. Dr. Schmidt Géza elnök ezért szünetet rendelt el, hogy a házbizottság tagjai hangfelvételről ellenőrizhessék, mit is bocsátott szavazásra először az elnök, s ez azonban nem vezetett eredményre, sőt az egész eljárást és a méltatlan körülményeket vitató szabaddemokrata és szocialista képviselők nem voltak hajlandók visszatérni a tanácsterembe. A közgyűlés határozatképtelenné vált, az elnök ezért az ülést bezárta. A vitára okot adó szavazás törvényességéről valószínűleg a közigazgatási hivatalnak kell majd állást foglalnia, addig a Kegyeleti Szolgálat Temetkezési Vállalat sorsa, s a leendő ügyvezető személye bizonytalan marad. A megyegyűlés a botrányos következményekkel járó téma megtárgyalása előtt meghallgatta és elfogadta a megyei rendőrfőkapitány beszámolóját az általa vezetett testület munkájáról, zárt ülésen döntött kitüntető címek odaítéléséről, 157 900 forintra emelte a közgyűlés elnökének illetményét, s módosította saját szervezeti és működési szabályzatát. Hozzájárult, hogy a megyei önkormányzat három visegrádi ingatlanát összesen nettó 21 millió forintért az ajánlatot tevő vevőnek eladják. Vereszki János or Áruházakat avattak Érd-Parkvárosban ✓Uj Ritmus-emelet - Pavilonsor épült az ábécé mellett Befejeződött Érden a Ritmus áruház emelete és az Érd-Parkvárosi ABC-áruház teljes rekonstrukciója. A hét végi megnyitóünnepségen Érd polgármestere, Harmat Béla beszédében külön hangsúlyozta, hogy az áruházak bővítése azért is örvendetes, mert a felújítás során megnyitott áruházakban is jutott munka az érdieknek. Az ünnepség után az érdeklődők, vásárlók szinte megrohamozták az új áruházrészeket. Az 1982 óta üzemelő - kezdetben még Skála néven szereplő - Ritmus áruház teljes felújítása két évet vett igénybe, ez idő alatt bővült, korszerűbb lett ez eladótér, és számítógépes rendszert kapott az áruház. A Ritmus felső szintjén csaknem tucatnyi - többek között műszaki, konfekció, kertészeti és fürdőszoba - részleg várja a vásárlókat. Érd másik részén, a parkvárosi ABC az átépítés során nagyobb és korszerűbb lett. A munkálatokkal rendkívül gyorsan, egy hónap alatt végeztek, így most csaknem egyharmadával megnövelt eladótér és nagyobb kínálat várja a vásárlókat. Az áruház mellett pavilonsor építését is elkezdte a Budavidék Rt. A tervek szerint az üzlethelyiségeket helyi vállalkozóknak adják majd bérbe. P. A.Vásárlók rohamra készen HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE