Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. június
1996-06-07
A jövőben a kamarák adnak engedélyt Az illegális iparűzők ellen nincs orvosság - A franciák kézikovácsokat keresnek A napokban együttműködési megállapodást írt alá Schmidt Géza, a Pest Megyei Közgyűlés és Szabó Tibor, a Pest Megyei Kézműves Kamara elnöke. Ezt követően a megyei kamara elnöke tájékoztatta az újságírókat a megállapodás részleteiről. A gazdasági kamarák általános feladatai közé tartozik, hogy előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, az üzleti forgalom biztonságát és nem utolsósorban a piaci magatartás tisztességét. A megyei kamara elnöke kiemelte, a megyei önkormányzat a gazdasági tárgyú előterjesztések előtt minden esetben kikéri a kamara véleményét is. Még összehangoltabbá teszik a gazdasági és területfejlesztési bizottság működését, amely a többi között kiterjed a kutatás-fejlesztési, műszaki-innovációs, képzési, szakképzési, átképzési és még számos más feladatokra. Fontos teendő a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtása, különösen most, amikor előtérbe került az iskolán kívüli képzés és átképzés. Ezeket a megyében térségenként kívánják megszervezni. Az önkormányzatok egyre inkább elfogadják partnerként a kamarákat, erre egyébként országgyűlési határozat is kötelezi őket. Ugyancsak fontos az illegális iparűzőkkel szembeni fellépés, bár - s ezt Szabó Tibor is elismerte -, ezen a téren egyelőre semmilyen eredményt nem tudnak felmutatni. A közelmúltban tartottak ugyan ilyen irányú ellenőrzéseket Pest megyében, de kevés sikerrel. Gyálon például a hírhedt-híres piacon jártak az ellenőrök, de úgynevezett „nagy hal” nem akadt a horogra. Volt egy építőipari mustra is, ahol felderítették a sok illegális külföldi munkavállalót. Mire azonban a következő helyre értek, telefonon már „ment a drót”, következésképp a munkásszállón csak üres ágyakat találtak. A megyei kamara elnöke szerint a kontárok elleni fellépés csak akkor lehet hatásos, ha a vállalkozók vállalják a nyilvánosságot, névtelenül ez a felderítés nem lehet hatásos. A tanúvédelem természetesen minden esetben megilleti a bejelentetőt. A megyében 221 kézműves szakmában 25-26 ezer egyéni és társas vállalkozót tartanak nyilván, közülük 13-14 ezren fizetnek tagdíjat. A helyi önkormányzatokkal is törekednek a kapcsolatok szélesítésére, erről a jegyzők részvételével a közeljövőben tagértekezleteket tartanak Cegléden, Érden, Szentendrén, Dunakeszin és Vácott. Pest megyében a legjelentősebb iparág az építőipar, hat és fél ezer vállalkozót tartanak nyilván. Fontos megyénkben a járműipar is, amely a jövőben mestervizsga-köteles lesz. A Pest megyei központ tevékenységét 20 területi regisztrációs iroda segíti. Még az idén az állam a gazdasági kamarák számára olyan jogosítványt ad, hogy az ipar gyakorlásához szükséges engedélyeket is a kamarák adják ki. A számítógépes rendszer fejlesztése is könnyítheti a munkát. A közelmúltban például kézikovácsokat kerestek Franciaországból, a nyilvántartás kilenc Pest megyei illetőségű szakmabelit tartalmazott, akik valószínűleg megbízást kaphatnak a munkára. A kamara és a megyei önkormányzat közötti együttműködés fontos feladatai közé tartozik a külhoni kapcsolatok építése, továbbá a műszaki-, export-, innovációs és technológiai fejlesztések támogatását szolgáló pénzügyi források (PHARE-program, Mikrohitel stb.) felkutatása is. Gér József A szigethalmi piacon is felbukkanhatnak bármikor a fogyasztóvédelmi és kamarai ellenőrök HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Körözik a marosi jegyrablót Ahogy arról lapunkban beszámoltunk, a hét elején Nagymaros-Visegrád vasútállomáson egy álarcos férfi pisztollyal fenyegetőzve arra kényszerítette az éjszakás vasútállomási pénztárosnőt, hogy adja át a bevételt. Mint a MÁV Budapesti Igazgatóságának illetékesétől megtudtuk, a pénztárban alig 600 forintnyi összeg volt. A rabló azonban nem elégedett meg ezzel, s elvitt 662 ezer főcsak akkor használhatók fel, ha a jegypénztáraknál is rájuk nyomják a bélyeget. Ezen az éjszakán is - mint sokszor- a pénztárosnő egyedül volt szolgálatban. Az eset eléggé megviselte őt, ezért pár nap pihenőt kapott. Egyébként sokat nem tud tenni a MÁV sem, hiszen pénztárosnak általában csak nők jelentkeznek. A rendőrség folytatja a nyomozást a rabló kilétének felderítőrint értékű havijegyet is. Ezésére két ugyan lepecsételték, de G. J. Ki legyen Vác díszpolgára? Vác önkormányzata 1991 októberében rendeletet hozott a városi kitüntetések alapításáról és adományozásáról. A város érdekében kifejtett kiemelkedő munka elismerésére díszpolgári címet, illetve Pro Urbe-kitüntetést adományoz. Ez utóbbinak egyéni és közösségi változata is van. A rendelet értelmében a városi kitüntetések adományozására bárki javaslatot tehet. A város önkormányzata nemrégiben felhívást tett közzé, amelyben javaslatokat kér a kitüntetésekre érdemes polgárok személyére és közösségekre. A javaslatokat - rövid életrajzzal, illetve ismertetővel - június 30- áig kell eljuttatni a polgármesteri hivatalba. Az elismeréseket a Szent István-napi ünnepségen adják át a nyilvánosság előtt. B. J. Zárszámadás Szentendrén Június 11-én tartja testületi ülését a szentendrei önkormányzat. Fő napirendi pontja az 1995. évi pénzügyi zárszámadás megtárgyalása, elfogadása. Ezenkívül foglalkoznak a közművelődési céltámogatásokkal, döntenek az egyesületeknek, alapítványoknak odaítélendő pénzeszközökről, szociális bérlakások eladásáról, lakáskiutalásokról. Megtárgyalja még a testület a bérlakások eladásából befolyó összegek felhasználását, forgalomirányító jelzőlámpa elhelyezését a Római sánc utcánál, s dönt a díszpolgári címekről, valamint a Pro urbe emlékérmek odaítéléséről. Törő István Moszkvát nem hallgatták le Akkor, amikor még csak titokban lehetett hallgatni a külföldi rádióadókat, voltak olyan emberek, akiket éppen azért fizettek, hogy figyeljék a Szabad Európa Rádió műsorait. Titkos volt előttünk. Leginkább nem is tudtunk arról, hogy Gödöllőn működik a Távirati Iroda lehallgató bázisa, s természetesen azt sem verték nagydobra, amit ott hallottak. Azóta történt egy és más. Gödöllőn ma már nincs mit lehallgatni, viszont lebontatni drága mulatság lenne, átalakítani még drágább. Néhány hajdan titkos üzemben jártak munkatársaink, erről szóló írásainkat a 27. oldalon olvashatják. Mikolai benzinkút: már és még nincs... Vámosmikola északi részén volt egy benzinkút - üzemanyagtöltő-állomásnak nemigen volt nevezhető amely rohanó világunkban megpihenést jelentett az ajtósoknak. A kút ugyanis kézi erővel működött... Három éve, a község déli végén egy új, korszerűnek ígérkező töltőállomást kezdtek építeni. Az önkormányzat - miután 700 ezer forintot fizetett a terület termelésből való kivonásáért - az egy hektárt a Goldline Kft.nek adta bérbe ötven évre. A munka meg is kezdődött, ám ma sem látszik ott sokkal több, mint egy, a földből kiemelkedő üzemanyagtartály. Mivel az építkezést 1994-ben be kellett volna fejezni, az önkormányzat felmondta a szerződést. Természetesen, ettől még nem lesz benzinkútja a falunak. A régi benzinkút helyén pedig - a testület döntése értelmében - öt-hat szolgáltató építhet üzlethelyiséget. Ebédidőben majd elszaladhatnak. Szobra tankolni... B. J. 1996. június 7péntek A piszkos 12 tanácskozása A környezetvédelmi világnap alkalmából tartott szakmai konferenciát szerdán Vácon az úgynevezett Piszkos 12, tehát azok a városok, amelyeket a szervezet alakulásának időpontjában - 1990-ben - a környezetkárosítás szempontjából a legveszélyeztetettebb települések közé soroltak. Amint a konferencia alkalmából Bíró György, Vác környezetvédelmi vezetője az MTI- nek elmondta: az elmúlt időszakban romlottak a környezetvédelem kilátásai. A rendszerváltás első éveiben a politikai pártok programjaikban még fontos szerepük volt a környezetvédelmi feladatoknak, addig mára jobbára csak a szólamok maradtak. Érdemben a politikusok most már kevés figyelmet fordítanak a környezet megóvására, az állami szervek pedig elsődlegesen a gazdasági kérdésekre helyezik a hangsúlyt, pénzhiányra hivatkozva a környezet megóvása háttérbe szorult. S mindez, aközben, hogy szerte Európában az általános értékrend mind fontosabb tényezőjévé válik a tiszta környezet. A negatív folyamatot erősíti, hogy a nálunk megjelenő külföldi befektetők egy része elavult, környezetkárosító technológiát igyekszik itt meghonosítani, sőt, nemritkán a máshol keletkezett hulladéktól is Magyarországon próbál megszabadulni. Játszótér a Köztéren Ajándék a budaörsi gyerekeknek Szerencsés napjuk 13-a jövő hét csütörtökje a budaörsi gyerekeknek. Ezen a napon adják ugyanis át délután három órakor azt a játszóteret, amelynek megvalósítása a helybéli iskolások kérése és álma volt. Nos a kérés meghallgatásra talált, és a közelmúlban Budaörsre települt német Würth cég felajánlotta, hogy fedezi a játszótér kivitelezésének teljes költségét. A gyermekek megálmodta játszóteret Budaörsön a Köztéren építették és 13-án délután már hivatalosan is birtokba vehetik a gyerekek. S. B. A. Elmennek az egyházi óvodából Nagykőrösön hetvenhét óvodás kisgyerek elhelyezéséről kell sürgősen gondoskodni, mert az önkormányzat július 1-jén elveszti a Losonczy utcai óvodaépület használatának jogát. A képviselő-tesület 1994-ben hozott határozata értelmében az ingatlant tavaly január elsején a református egyházközség tulajdonába adták. Az épületből azóta máshová helyezték a nevelési tanácsadót, elköltöztették a két szolgálati lakás használóját, és az egyezség szerint most jött el az ideje az épület teljes kiürítésének és átadásának. Az önkormányzat és az egyház annak idején abban is megállapodott, hogy az egyház az átvétel után is óvodaként használja az épületet. A szülők azonban több mint 70 aláírással levelet küldtek a képviselő-testületnek, amelyben kérték, teremtsék meg annak feltételeit, hogy gyerekeik továbbra is önkormányzati óvodába járhassanak. Megoldásként javasolták, hogy a helyi bölcsődék idei összevonása után üresen maradt Sziget utcai épületben létesítsenek óvodát, ahol normális körülmények között három óvodai csoportot lehetne szervezni. Beadványukat Kósa István polgármester terjesztette a döntéshozók elé, akik azt vita nélkül el is fogadták. Csakhogy ezzel még nem sikerült mindent megoldani. A számítások szerint pontosan 62 kisgyerek óvodai ellátása továbbra is bizonytalan Kőrösön. Az áprilisi beiratkozások után kiderült, a jelenlegi 1013- mal szemben ősszel 1075 óvodásra kell számítani. Ekkora létszám túlságosan megterheli a már most is zsúfolt intézményeket. A feszültség csak akkor enyhülne, ha a református egyházközség is létrehozná saját óvodáját. Annak működtetéséhez az önkormányzat most hozott határozata értelmében személyenként évente 1000 forinttal járul hozzá. M. J. Vakolatgyár a falu szélén Magas fokon automatizált, korszerű technológiájú vakolatgyártó üzemet avat ma Bugyiban a veszprémi székhelyű Lasselsberger-Knauf Kft. A beruházás költsége 1,3 milliárd forint, a gyár kapacitása évi 300 ezer tonna vakolat. A termelésben huszonöt ember kap munkát a gépsorok mellett, a munkahelyek száma bővülhet, ha később fölfut a termelés. Erre számítanak a kft.-nél, hiszen a tapasztalatok szerint Budapesten és környékén a lenagyobb az építkezési kedv. HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE