Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. június

1996-06-07

A jövőben a kamarák adnak engedélyt Az illegális iparűzők ellen nincs orvosság - A franciák kézikovácsokat keresnek A napokban együttműködési megállapodást írt alá Schmidt Géza, a Pest Megyei Közgyűlés és Szabó Tibor, a Pest Megyei Kézműves Kamara elnöke. Ezt követően a megyei kamara elnö­ke tájékoztatta az újságírókat a megállapodás részleteiről. A gazdasági kamarák általá­­­nos feladatai közé tartozik, hogy előmozdítsák a gazdaság fejlő­dését és szerveződését, az üzleti forgalom biztonságát és nem utolsósorban a piaci magatartás tisztességét. A megyei kamara elnöke kiemelte, a megyei ön­­kormányzat a gazdasági tárgyú előterjesztések előtt minden esetben kikéri a kamara vélemé­nyét is. Még összehangoltabbá teszik a gazdasági és területfej­lesztési bizottság működését, amely a többi között kiterjed a kutatás-fejlesztési, műszaki-in­novációs, képzési, szakképzési, átképzési és még számos más feladatokra. Fontos teendő a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtása, különösen most, amikor előtérbe került az isko­lán kívüli képzés és átképzés. Ezeket a megyében térségenként kívánják megszervezni. Az önkormányzatok egyre in­kább elfogadják partnerként a kamarákat, erre egyébként or­szággyűlési határozat is kötelezi őket. Ugyancsak fontos az ille­gális iparűzőkkel szembeni fel­lépés, bár - s ezt Szabó Tibor is elismerte -, ezen a téren egyelőre semmilyen eredményt nem tud­nak felmutatni. A közelmúltban tartottak ugyan ilyen irányú el­lenőrzéseket Pest megyében, de kevés sikerrel. Gyálon például a hírhedt-híres piacon jártak az ellenőrök, de úgynevezett „nagy hal” nem akadt a horogra. Volt egy építőipari mustra is, ahol felderítették a sok illegális kül­földi munkavállalót. Mire azon­ban a következő helyre értek, te­lefonon már „ment a drót”, kö­vetkezésképp a munkásszállón csak üres ágyakat találtak. A megyei kamara elnöke szerint a kontárok elleni fellépés csak ak­kor lehet hatásos, ha a vállalko­zók vállalják a nyilvánosságot, névtelenül ez a felderítés nem le­het hatásos. A tanúvédelem ter­mészetesen minden esetben megilleti a bejelentetőt. A megyében 221 kézműves szakmában 25-26 ezer egyéni és társas vállalkozót tartanak nyil­ván, közülük 13-14 ezren fizet­nek tagdíjat. A helyi önkor­mányzatokkal is törekednek a kapcsolatok szélesítésére, erről a jegyzők részvételével a közeljö­vőben tagértekezleteket tarta­nak Cegléden, Érden, Szentend­rén, Dunakeszin és Vácott. Pest megyében a legjelentő­sebb iparág az építőipar, hat és fél ezer vállalkozót tartanak nyilván. Fontos megyénkben a járműipar is, amely a jövőben mestervizsga-köteles lesz. A Pest megyei központ tevé­kenységét 20 területi regisztrá­ciós iroda segíti. Még az idén az állam a gazdasági kamarák szá­mára olyan jogosítványt ad, hogy az ipar gyakorlásához szükséges engedélyeket is a ka­marák adják ki. A számítógépes rendszer fej­lesztése is könnyítheti a munkát. A közelmúltban például kéziko­vácsokat kerestek Franciaor­szágból, a nyilvántartás kilenc Pest megyei illetőségű szakma­belit tartalmazott, akik valószí­nűleg megbízást kaphatnak a munkára. A kamara és a megyei önkor­mányzat közötti együttműködés fontos feladatai közé tartozik a külhoni kapcsolatok építése, to­vábbá a műszaki-, export-, inno­vációs és technológiai fejleszté­sek támogatását szolgáló pénz­ügyi források (PHARE-program, Mikrohitel stb.) felkutatása is. Gér József A szigethalmi piacon is felbukkanhatnak bármikor a fogyasztóvédelmi és kamarai ellenőrök HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Körözik a marosi jegyrablót Ahogy arról lapunkban beszá­moltunk, a hét elején Nagyma­­ros-Visegrád vasútállomáson egy álarcos férfi pisztollyal fe­nyegetőzve arra kényszerítette az éjszakás vasútállomási pénztárosnőt, hogy adja át a bevételt. Mint a MÁV Budapes­ti Igazgatóságának illetékesé­től megtudtuk, a pénztárban alig 600 forintnyi összeg volt. A rabló azonban nem elégedett meg ezzel, s elvitt 662 ezer fő­csak akkor használhatók fel, ha a jegypénztáraknál is rájuk nyomják a bélyeget. Ezen az éjszakán is - mint sokszor­- a pénztárosnő egye­dül volt szolgálatban. Az eset eléggé megviselte őt, ezért pár nap pihenőt kapott. Egyébként sokat nem tud tenni a MÁV sem, hiszen pénztárosnak álta­lában csak nők jelentkeznek. A rendőrség folytatja a nyomo­zást a rabló kilétének felderítő­rint értékű havijegyet is. Ezé­­sére­ két ugyan lepecsételték, de G. J. Ki legyen Vác díszpolgára? Vác önkormányzata 1991 októ­berében rendeletet hozott a vá­rosi kitüntetések alapításáról és adományozásáról. A város ér­dekében kifejtett kiemelkedő munka elismerésére díszpolgári címet, illetve Pro Urbe-kitünte­­tést adományoz. Ez utóbbinak egyéni és közösségi változata is van. A rendelet értelmében a városi kitüntetések adományo­zására bárki javaslatot tehet. A város önkormányzata nem­régiben felhívást tett közzé, amelyben javaslatokat kér a ki­tüntetésekre érdemes polgárok személyére és közösségekre. A javaslatokat - rövid életrajzzal, illetve ismertetővel - június 30- áig kell eljuttatni a polgármes­teri hivatalba. Az elismeréseket a Szent István-napi ünnepségen adják át a nyilvánosság előtt. B. J. Zárszámadás Szentendrén Június 11-én tartja testületi ülését a szentendrei önkor­mányzat. Fő napirendi pontja az 1995. évi pénzügyi zárszám­adás megtárgyalása, elfogadá­sa. Ezenkívül foglalkoznak a közművelődési céltámogatá­sokkal, döntenek az egyesüle­teknek, alapítványoknak oda­ítélendő pénzeszközökről, szo­ciális bérlakások eladásáról, la­káskiutalásokról. Megtárgyalja még a testület a bérlakások eladásából befolyó összegek felhasználását, forga­lomirányító jelzőlámpa elhelye­zését a Római sánc utcánál, s dönt a díszpolgári címekről, va­lamint a Pro urbe emlékérmek odaítéléséről. Törő István Moszkvát nem hallgatták le Akkor, amikor még csak titok­ban lehetett hallgatni a külföl­di rádióadókat, voltak olyan emberek, akiket éppen azért fi­zettek, hogy figyeljék a Szabad Európa Rádió műsorait. Titkos volt előttünk. Leginkább nem is tudtunk arról, hogy Gödöllőn működik a Távirati Iroda lehallgató bá­zisa, s természetesen azt sem verték nagydobra, amit ott hallottak. Azóta történt egy és más. Gödöllőn ma már nincs mit lehallgatni, viszont lebon­tatni drága mulatság lenne, átalakítani még drágább. Néhány hajdan titkos üzem­ben jártak munkatársaink, er­ről szóló írásainkat a 27. olda­lon olvashatják. Mikolai benzinkút: már és még nincs... Vámosmikola északi részén volt egy benzinkút - üzem­­anyagtöltő-állomásnak nem­igen volt nevezhető amely ro­hanó világunkban megpihenést jelentett az ajtósoknak. A kút ugyanis kézi erővel működött... Három éve, a község déli vé­gén egy új, korszerűnek ígérke­ző töltőállomást kezdtek építe­ni. Az önkormányzat - miután 700 ezer forintot fizetett a terü­let termelésből való kivonásáért - az egy hektárt a Goldline Kft.­­nek adta bérbe ötven évre. A munka meg is kezdődött, ám ma sem látszik ott sokkal több, mint egy, a földből kiemelkedő üzemanyagtartály. Mivel az építkezést 1994-ben be kellett volna fejezni, az önkormányzat felmondta a szerződést. Termé­szetesen, ettől még nem lesz benzinkútja a falunak. A régi benzinkút helyén pedig - a testület döntése értelmében - öt-hat szolgáltató építhet üz­lethelyiséget. Ebédidőben majd elszaladhatnak. Szobra tankol­ni... B. J. 1996. június 7péntek A piszkos 12 tanácskozása A környezetvédelmi világnap alkalmából tartott szakmai konferenciát szerdán Vácon az úgynevezett Piszkos 12, tehát azok a városok, amelyeket a szervezet alakulásának idő­pontjában - 1990-ben - a kör­nyezetkárosítás szempontjából a legveszélyeztetettebb telepü­lések közé soroltak. Amint a konferencia alkal­mából Bíró György, Vác kör­nyezetvédelmi vezetője az MTI- nek elmondta: az elmúlt idő­szakban romlottak a környezet­­védelem kilátásai. A rendszer­­váltás első éveiben a politikai pártok programjaikban még fontos szerepük volt a környe­zetvédelmi feladatoknak, addig mára jobbára csak a szólamok maradtak. Érdemben a politi­kusok most már kevés figyelmet fordítanak a környezet megóvá­sára, az állami szervek pedig el­sődlegesen a gazdasági kérdé­sekre helyezik a hangsúlyt, pénzhiányra hivatkozva a kör­nyezet megóvása háttérbe szo­rult. S mindez, aközben, hogy szerte Európában az általános értékrend mind fontosabb té­nyezőjévé válik a tiszta környe­zet. A negatív folyamatot erősí­ti, hogy a nálunk megjelenő kül­földi befektetők egy része ela­vult, környezetkárosító techno­lógiát igyekszik itt meghonosí­tani, sőt, nemritkán a máshol keletkezett hulladéktól is Ma­gyarországon próbál megsza­badulni. Játszótér a Köztéren Ajándék a budaörsi gyerekeknek Szerencsés napjuk 13-a jövő hét csütörtökje a budaörsi gye­rekeknek. Ezen a napon adják ugyanis át délután három óra­kor azt a játszóteret, amelynek megvalósítása a helybéli isko­lások kérése és álma volt. Nos a kérés meghallgatásra talált, és a közelmúlban Budaörsre tele­pült német Würth cég fel­ajánlotta, hogy fedezi a játszó­tér kivitelezésének teljes költ­ségét. A gyermekek megálmod­ta játszóteret Budaörsön a Köz­téren építették és 13-án délután már hivatalosan is birtokba ve­hetik a gyerekek. S. B. A. Elmennek az egyházi óvodából Nagykőrösön hetvenhét óvodás kisgyerek elhelyezéséről kell sürgősen gondoskodni, mert az önkormányzat július 1-jén el­veszti a Losonczy utcai óvodaépület használatának jogát. A kép­­viselő-tesület 1994-ben hozott határozata értelmében az ingat­lant tavaly január elsején a református egyházközség tulajdoná­ba adták. Az épületből azóta máshová helyezték a nevelési tanácsadót, elköltöztették a két szolgálati lakás használóját, és az egyez­ség szerint most jött el az ideje az épület teljes kiürítésének és átadásának. Az önkormányzat és az egy­ház annak idején abban is meg­állapodott, hogy az egyház az átvétel után is óvodaként hasz­nálja az épületet. A szülők azonban több mint 70 aláírással levelet küldtek a képviselő-tes­tületnek, amelyben kérték, te­remtsék meg annak feltételeit, hogy gyerekeik továbbra is ön­­kormányzati óvodába járhassa­nak. Megoldásként javasolták, hogy a helyi bölcsődék idei összevonása után üresen ma­radt Sziget utcai épületben lé­tesítsenek óvodát, ahol normá­lis körülmények között három óvodai csoportot lehetne szer­vezni. Beadványukat Kósa Ist­ván polgármester terjesztette a döntéshozók elé, akik azt vita nélkül el is fogadták. Csakhogy ezzel még nem sikerült mindent megoldani. A számítások szerint ponto­san 62 kisgyerek óvodai ellátása továbbra is bizonytalan Kőrö­sön. Az áprilisi beiratkozások után kiderült, a jelenlegi 1013- mal szemben ősszel 1075 óvo­dásra kell számítani. Ekkora létszám túlságosan megterheli a már most is zsúfolt intézménye­ket. A feszültség csak akkor enyhülne, ha a református egy­házközség is létrehozná saját óvodáját. Annak működtetésé­hez az önkormányzat most ho­zott határozata értelmében sze­mélyenként évente 1000 forint­tal járul hozzá. M. J. Vakolatgyár a falu szélén Magas fokon automatizált, korszerű technológiájú vakolatgyártó üzemet avat ma Bugyiban a veszprémi székhelyű Lasselsberger-Knauf Kft. A beruházás költsége 1,3 milliárd forint, a gyár kapacitása évi 300 ezer tonna vakolat. A termelésben huszonöt ember kap munkát a gépsorok mellett, a munkahelyek száma bővülhet, ha később fölfut a termelés. Erre számítanak a kft.-nél, hiszen a tapasztalatok szerint Budapesten és környékén a lenagyobb az építkezési kedv. HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE

Next