Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. augusztus
1996-08-02
Elmaradott térségek: Ráckeve és Nagykáta A beruházásokra pályázatokat írt ki a megyei területfejlesztési tanács Pest megyében az év hátralévő részében összesen 685,3 millió forint osztható fel a területfejlesztést és a területi kiegyenlítést szolgáló célok megvalósításának támogatására. Hogy egészen pontosan mire, mennyi és kinek jut ebből a summából, pályázatok alapján dől el. A pályázatokat a közelmúltban megalakult megyei területfejlesztési tanács írja ki és bírálja el. A kistérségi társulások, a kamarák és szakmai szervezetek képviselőiből álló testület a hét elején tartott ülésén meghatározta azokat a szempontokat, amelyek alapján döntenek a két forrásból érkező pénzek felhasználásáról. Pest megyében a megyei területfejlesztési tanács elsősorban azokat a beruházásokat, fejlesztéseket, programokat támogatja majd, amelyek munkahelyek teremtését és megtartását szolgálják. A pályázatok elkészítésére és benyújtására az önkormányzatoknak, a vállalkozóknak és társulásoknak szeptember 1-jéig van idejük. A területfejlesztési tanács tagjaiból létrehozott gazdasági bizottság - amelyben meghatározó szerepet kapnak a kamarák, a megyei munkaügyi tanács, Nagykáta és az agglomeráció képviselői - azt javasolta a testületnek, hogy az azonos feltételekkel benyújtott pályázatok közül a megyei székhelyű vállalkozásokat részesítsék előnyben, valamint, hogy a nem kedvezményezett térségeken belül kisebb területeket differenciáltan kezeljék, s élvezzen elsőbbséget a több települést érintő pályázat. Ezzel a jelenlévők maradéktalanul egyetértettek, csupán a minisztérium képviselője jegyezte meg, hogy az úgynevezett nem kedvezményezett térség a kormányrendelet szerint csak akkor kaphat támogatást, ha a megyének van hosszú távú fejlesztési programja. Pest megyének pedig nincs. Kedvezményezettnek, vagyis az Európai unió minősítési rendszere szerint társadalmilag, gazdaságilag elmaradott térségnek is csupán kettő: a nagykátai és ráckevei régió számít. A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztésekre az idei teljes keretből 352 millió forint támogatás jut. Erre a Nagykáta és Ráckeve környékieken kívül a Cegléd, Nagykőrös körüli kis települések számítanak leginkább. A megyei területfejlesztési tanács ülésén a Pest Megyei Munkaügyi Központ és a Magyar Geológiai Szolgálat is támogatását ajánlotta fel képviselője által a munkaellátottsági helyezet, illetve a természeti értékek reális felméréséhez, s ezt a testület köszönettel vette. Ugyanakkor nem fogadták el az Államkincstár felajánlását, hogy szívesen közreműködnek a pályázatok előzetes elbírálásában és nyilvántartásában, mivel úgy vélik: Pest megyét a megyében élők és dolgozók ismerik, képviselhetik a legjobban. Vereszki János Nincs távlati fejlesztési terv HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Kézigránát a padláson A budaörsi óvoda mellett találták Tegnap immár másodszor riasztották néhány napon belül a tűzszerészeket Budaörsre. Egy Széchenyi utcai régi ház toldaléképületének bontása közben szinte a munkások ölébe esett az első kézigránát. A valószínűleg az I. világháború idején kiépített rejtekhelyre eldugott robbanóanyag a padlásról az épülettel szomszédos egyházi óvoda kertjébe esett, szerencsére azonban nem robbant fel. Az építkezésen dolgozók értesítették a rendőrséget és a tűzszerészeket, akik hétfőn elvitték a kézigránátot hatástalanítani. Mindenki megnyugodott, s a kézigránát eredetét kezdték találgatni, amikor tegnap délelőtt újabb kézigránát pottyanása rémisztette meg az ott lévőket. Sajnálatos módon ugyanis az első riasztásra kiérkező tűzszerészek nem vizsgálódtak tovább, megelégedtek egy gránáttal. Most nem tudni, hogy mit rejteget még a padlás. Az ott dolgozók mindenesetre félnek, így hát most egy bokor aljában letéve várja a tűzszerészek újabb látogatását a második kézigránát. Hogy hány van még, nem tudható. Érdeklődésünkre az óvoda vezetői elmondták, hogy a gyerekekre a veszélyes épülettől megfelelő távolságban vigyáznak, az óvodisták biztonságban vannak. Megnyugtató az lenne, ha a szakértő tűzszerészek megfelelő műszereikkel ellenőriznék a területet. S. B. A. Torlódás a Gellért téren MUNKATÁRSUNKTÓL A Petőfi híd részleges lezárása egyelőre nem okoz számottevő zavart a főváros forgalmában, és ez elsősorban annak köszönhető, hogy a munkálatok egybeesnek a nyári szabadságokkal - mondta lapunk érdeklődésére Mózes Antal, a Főpolgármesteri Hivatal forgalomtechnikai alosztályának tanácsosa. Júliusban és augusztus első három hetében az átlagosnál tíz-tizenöt százalékkal kevesebb jármű közlekedik a városban, így kisebb a torlódások veszélye is. Mint arról már beszámoltunk, a Petőfi hídra a budai oldalról csak a tömegközlekedési járművek és a taxik hajthatnak fel, a Pestről érkező autósok pedig egy sávon kelhetnek át. A korlátozó intézkedések hatása tehát inkább a budai oldalon érezhető. Elsősorban a Lágymányosi hídra és a Szabadság hídra vezető utak forgalma nőtt. A Szerémi út és a Hengermalom utca kereszteződésében át kellett programozni a jelzőlámpát: a torlódások elkerüléséhez a Lágymányosi hídra tartóknak hosszabb ideig tartó zöld jelzést adnak. A Szabadság híd forgalma nem nőtt, mivel a jelzőlámpák a híd mindkét oldalán visszafogják a járműveket, a második forgalmi sávot pedig a múlt évben megszüntették. A hídra feljutni szándékozó, a lámpa előtt sorban álló autók azonban sokat várakoznak, amikor pedig a második sávban ügyeskedők megpróbálnak eléjük bevágni, közlekedési dugók alakulnak ki a Gellért téren. Augusztus nyolcadikától a villamospályák építése is megkezdődik, akkortól kezdve Budáról is, Pestről is csak a villamospótló buszok hajthatnak rá a Petőfi hídra. Mózes Antal tanácsa, aki nem akar dugóba kerülni, a Petőfi híd mellett a Szabadság hidat is kerülje el, s ha valami miatt nem a Lágymányosi híd mellett dönt, akkor inkább az Erzsébet hídon próbáljon átjutni. Csendrendelet Leányfalun A leányfalui önkormányzat legutóbbi testületi ülésén a lakosság védelmét szolgáló csendrendeletet hozott. A rendelet megszegőire 10 ezer forintos bírságot rónak ki, s további csendháborítás esetén a működési engedélyt is visszavonják. A testület felülvizsgálta és kiegészítette az állattartással kapcsolatos rendeletet is. Megtiltották a harci ebek tartását a faluban. Mindezt indokolja az is, hogy a fővárosi kerületekben sorra tiltják a harci ebek tartását, s félő, hogy az onnan kiszorultakat az üdülőkörzetekbe viszik gazdáik. A rendelkezés kitér arra is, hogy az ebeket csak szájkosárral és pórázzal ellátva lehet sétáltatni. A rendelet megszegőit szigorúan megbüntetik a közterület-felügyelők. Törő István Kisiparosok az OMÉK-en TUDÓSÍTÓNKTÓL Gödöllőn augusztus 30. és szeptember 8. között rendezik meg a 72. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást, amely 13 téma keretében bemutatja a teljes agrárágazatot. A Budapesti Kisosz kezdeményezésére az idén százéves, szigorúan szakmai bemutató egy „tizennegyedik szektorral” bővül. Az OMÉK szervezőbizottsága ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a közvetlenül a témához kapcsolódó kisiparosok a kiállítás zárt területén belül, a vásárosok és egyéb kisiparosok az OMÉK körzetében kirakodóvásár jelleggel bemutatkozhassanak. Ez a lehetőség újabb látnivalót és élményt jelenthet a látogatók számára. Kmetty Ágoston, a Kisosz Budapesti Szervezet elnöke sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy az OMÉK szervezői a vásár színvonalának megőrzése érdekében a külső környezet nívóját is megkövetelik, ezért a szervezőbizottsággal egyetértésben a vásározók és kézműves kisiparosok kollektív kiállítását fogadják el. A jelentkezési határidő augusztus 15. Szemétvita Szentendrén A Concord Invest Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. szentendrei telepének udvarán nagy halom szemét éktelenkedik. A kerítés mellett, nyitott konténerekben további szeméttömeg vár elszállításra. A lakott területen kívül eső telephelyen hónapok óta folyik az engedély nélküli szemétátrakodás. Május 13-áig a Concord Invest Kft. a pomázi szeméttelepre szállította a hatáskörébe tartozó falvak hulladékát. Ekkor azonban a pomázi önkormányzat - szerződésszegésre hivatkozva -, a szó szoros értelmében kizárta a céget a telepről, átadva annak üzemeltetési jogát a Szentendrei Városi Szolgáltató Rt.-nek. A lerakót öt éven át működtető Concord Invest emberei azóta nem tehették be a lábukat a telephelyre. A pomázi önkormányzat és az osztrák érdekeltségű szemétszállító cég jelenleg is perben áll. A szemétszállító cég azonban további hat községgel áll szerződésben. Kényszerhelyzetbe kerülve, szentendrei telephelyükön rakodják át a konténerekből zárt kukáskocsikba a hulladékot, és így szállítják tovább három budapesti szeméttelepre. Csakhogy a konténerekből először a földet borító aszfaltra ürítik a szemetet, és onnan kerül az autókra. Úgyhogy szinte állandóan szeméttel teli az udvar. David McCall, a kft. ügyvezető igazgatója hiába bizonygatja, hogy nem szeméttelepet létesítettek, csupán átrakodásra használják a saját telküket. Az átrakodáshoz sincs engedélyük. Május 13-án érkezett az első konténer szemét a cég szentendrei telephelyére, és még aznap állásfoglalást kértek a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségtől. A válasz július elején érkezett meg. A KDVK feltételekhez kötötte szakhatósági hozzájárulását - engedély kiadására nincsen lehetőségük - az ideiglenes szemétátrakó hely létesítéséhez. Ezek szerint: a Concord Invest kft.-nek engedélyt kell kérnie a szentendrei önkormányzattól, valamint a tisztiorvosi szolgálattól, a tevékenység nem okozhat jelentős környezeti terhelést, és csak a környező települések kommunális hulladéka érkezhet a telepre. A cég a szakhatósági hozzájárulás kézhezvételekor azonnal megkérte a szükséges engedélyeket. Bencze Mariann, Szentendre Város Önkormányzatának főtanácsosa elmondta, hogy a város rendezési tervében ezen a területen hulladékátrakó nem szerepel. Ezért mindent elkövetnek az áldatlan állapot lezárására. Bár lehetőségeik korlátozottak. Az ÁNTSZ feljelentésére indíthatnak szabálysértési eljárást. A Concord Invest Kft. közben abban reménykedik, hogy a bíróságon mielőbb döntés születik és ismét birtokukba vehetik a pomázi szeméttelepet. Orbán Ágnes Lóháton jöttek az „új ” honfoglalók Kedd délután Ceglédre érkezett a Magna Hungarium Lovasexpedíció, amelynek tagjai a honfoglalók útját végigjárva a millecentenárium napján érkeznek a fővárosba. A modern kori honfoglalókat Cegléd főterén a város polgárai és Sós János polgármester fogadta, aki köszöntő beszédében külön üdvözölte Sebők Attilát aki Cegléd szülötte, s tagja volt az expedíciónak. A lovascsoport vezetője így foglalta össze úti élményeit: - Több mint 3500 lóháton töltött kilométer van mögöttünk. A történészek, régészek szerint a honfoglaló magyarok ezen az úton érkezve telepedtek meg hazánkban. Sok és gazdag magyar emléket láttunk Baskíriában, Tatárországban, orosz és ukrán területeken. Különleges érzés volt a vereckei hágón átjönni. A legszebb mégis az volt, amikor a mai magyar földre léptek lovaink. Itthon voltunk. Minden településen örömmel üdvözölték kis csapatunkat. Bízunk abban, hogy az expedíciónk által gyűjtött anyagok, dokumentumok közelebb hozzák a jövő nemzedékét az 1100 évvel ezelőtti kultúrához, emlékekhez. Monoron a 4-es számú főút melletti Nyerges fogadóban mindenki alaposan meglepődzött, amikor a lovasexpedíció beállított. Fáradtan, de azért jókedvűen tértek pihenőre a messzi földről érkezők. Vladár Sándor, a monori gimnázium egykori diákja, testnevelő tanár szervezte a nem mindennapi túrát. Szerda délután hat órakor a monori főtérre sok száz érdeklődő jelenlétében érkezett az expedíció, mögöttük piros-fehérben a helyi lovasszakosztály tagjai nyomultak. Nagy taps fogadta a korhű öltözetben megjelent lovasokat, akiket Varga Jenő, a helyi önkormányzat tagja köszöntött. Rövid műsorral is kedveskedtek a városbeliek az expedíció tagjainak, akik augusztus 19-én bevonulnak majd a Hősök terére, a Szent István-napi ünnepségek fővárosi rendezvényeinek színhelyére is. G. J. Parádé a monori főtéren is HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE