Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. augusztus

1996-08-02

Elmaradott térségek: Ráckeve és Nagykáta A beruházásokra pályázatokat írt ki a megyei területfejlesztési tanács Pest megyében az év hátralévő részében összesen 685,3 millió forint osztható fel a területfej­lesztést és a területi kiegyenlí­tést szolgáló célok megvalósítá­sának támogatására. Hogy egé­szen pontosan mire, mennyi és kinek jut ebből a summából, pályázatok alapján dől el. A pá­lyázatokat a közelmúltban megalakult megyei területfej­lesztési tanács írja ki és bírálja el. A kistérségi társulások, a ka­marák és szakmai szervezetek képviselőiből áll­ó testület a hét elején tartott ülésén meghatá­rozta azokat a szempontokat, amelyek alapján döntenek a két forrásból érkező pénzek fel­­használásáról. Pest megyében a megyei terü­letfejlesztési tanács elsősorban azokat a beruházásokat, fej­lesztéseket, programokat támo­gatja majd, amelyek munkahe­lyek teremtését és megtartását szolgálják. A pályázatok elké­szítésére és benyújtására az ön­­kormányzatoknak, a vállalko­zóknak és társulásoknak szep­tember 1-jéig van idejük. A területfejlesztési tanács tagjaiból létrehozott gazdasági bizottság - amelyben meghatá­rozó szerepet kapnak a kama­rák, a megyei munkaügyi ta­nács, Nagykáta és az agglome­ráció képviselői - azt javasolta a testületnek, hogy az azonos fel­tételekkel benyújtott pályáza­tok közül a megyei székhelyű vállalkozásokat részesítsék előnyben, valamint, hogy a nem kedvezményezett térségeken belül kisebb területeket diffe­renciáltan kezeljék, s élvezzen elsőbbséget a több települést érintő pályázat. Ezzel a jelenlé­vők maradéktalanul egyetértet­tek, csupán a minisztérium kép­viselője jegyezte meg, hogy az úgynevezett nem kedvezménye­zett térség a kormányrendelet szerint csak akkor kaphat támo­gatást, ha a megyének van hosszú távú fejlesztési program­ja. Pest megyének pedig nincs. Kedvezményezettnek, vagyis az Európai unió minősítési rend­szere szerint társadalmilag, gaz­daságilag elmaradott térségnek is csupán kettő: a nagykátai és ráckevei régió számít. A területi kiegyenlítést szol­gáló fejlesztésekre az idei teljes keretből 352 millió forint támo­gatás jut. Erre a Nagykáta és Ráckeve környékieken kívül a Cegléd, Nagykőrös körüli kis települések számítanak legin­kább. A megyei területfejleszté­si tanács ülésén a Pest Megyei Munkaügyi Központ és a Ma­gyar Geológiai Szolgálat is tá­mogatását ajánlotta fel képvi­selője által a munkaellátottsági helyezet, illetve a természeti ér­tékek reális felméréséhez, s ezt a testület köszönettel vette. Ugyanakkor nem fogadták el az Államkincstár felajánlását, hogy szívesen közreműködnek a pályázatok előzetes elbírálásá­ban és nyilvántartásában, mivel úgy vélik: Pest megyét a megyé­ben élők és dolgozók ismerik, képviselhetik a legjobban. Vereszki János Nincs távlati fejlesztési terv HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Kézigránát a padláson A budaörsi óvoda mellett találták Tegnap immár másodszor riasz­tották néhány napon belül a tűz­szerészeket Budaörsre. Egy Szé­chenyi utcai régi ház toldalék­­épületének bontása közben szinte a munkások ölébe esett az első kézigránát. A valószínűleg az I. világháború idején kiépí­tett rejtekhelyre eldugott rob­banóanyag a padlásról az épü­lettel szomszédos egyházi óvoda kertjébe esett, szerencsére azon­ban nem robbant fel. Az építke­zésen dolgozók értesítették a rendőrséget és a tűzszerészeket, akik hétfőn elvitték a kézigrá­nátot hatástalanítani. Mindenki megnyugodott, s a kézigránát eredetét kezdték ta­lálgatni, amikor tegnap délelőtt újabb kézigránát pottyanása rémisztette meg az ott lévőket. Sajnálatos módon ugyanis az első riasztásra kiérkező tűzsze­részek nem vizsgálódtak to­vább, megelégedtek egy gránát­tal. Most nem tudni, hogy mit rejteget még a padlás. Az ott dolgozók mindenesetre félnek, így hát most egy bokor aljában letéve várja a tűzszerészek újabb látogatását a második ké­zigránát. Hogy hány van még, nem tudható. Érdeklődésünkre az óvoda vezetői elmondták, hogy a gye­rekekre a veszélyes épülettől megfelelő távolságban vigyáz­nak, az óvodisták biztonságban vannak. Megnyugtató az lenne, ha a szakértő tűzszerészek meg­felelő műszereikkel ellen­őriznék a területet. S. B. A. Torlódás a Gellért téren MUNKATÁRSUNKTÓL A Petőfi híd részleges lezárása egyelőre nem okoz számottevő zavart a főváros forgalmában, és ez elsősorban annak köszön­hető, hogy a munkálatok egy­beesnek a nyári szabadságok­kal - mondta lapunk érdeklő­désére Mózes Antal, a Főpol­gármesteri Hivatal forgalom­­technikai alosztályának taná­csosa. Júliusban és augusztus első három hetében az átlagos­nál tíz-tizenöt százalékkal ke­vesebb jármű közlekedik a vá­rosban, így kisebb a torlódások veszélye is. Mint arról már beszámol­tunk, a Petőfi hídra a budai ol­dalról csak a tömegközlekedési járművek és a taxik hajthatnak fel, a Pestről érkező autósok pe­dig egy sávon kelhetnek át. A korlátozó intézkedések hatása tehát inkább a budai oldalon érezhető. Elsősorban a Lágy­mányosi hídra és a Szabadság hídra vezető utak forgalma nőtt. A Szerémi út és a Henger­malom utca kereszteződésében át kellett programozni a jelző­lámpát: a torlódások elkerülé­séhez a Lágymányosi hídra tar­tóknak hosszabb ideig tartó zöld jelzést adnak. A Szabadság híd forgalma nem nőtt, mivel a jelzőlámpák a híd mindkét oldalán visszafog­ják a járműveket, a második forgalmi sávot pedig a múlt év­ben megszüntették. A hídra fel­jutni szándékozó, a lámpa előtt sorban álló autók azonban so­kat várakoznak, amikor pedig a második sávban ügyeskedők megpróbálnak eléjük bevágni, közlekedési dugók alakulnak ki a Gellért téren. Augusztus nyolcadikától a villamospályák építése is meg­kezdődik, akkortól kezdve Bu­dáról is, Pestről is csak a villa­mospótló buszok hajthatnak rá a Petőfi hídra. Mózes Antal ta­nácsa, aki nem akar dugóba ke­rülni, a Petőfi híd mellett a Sza­badság hidat is kerülje el, s ha valami miatt nem a Lágymá­nyosi híd mellett dönt, akkor inkább az Erzsébet hídon pró­báljon átjutni. Csendrendelet Leányfalun A leányfalui önkormányzat leg­utóbbi testületi ülésén a lakos­ság védelmét szolgáló csendren­­deletet hozott. A rendelet meg­szegőire 10 ezer forintos bírsá­got rónak ki, s további csendhá­­borítás esetén a működési enge­délyt is visszavonják. A testület felülvizsgálta és kiegészítette az állattartással kapcsolatos ren­deletet is. Megtiltották a harci ebek tartását a faluban. Min­dezt indokolja az is, hogy a fő­városi kerületekben sorra tilt­ják a harci ebek tartását, s félő, hogy az onnan kiszorultakat az üdülőkörzetekbe viszik gazdá­ik. A rendelkezés kitér arra is, hogy az ebeket csak szájkosár­ral és pórázzal ellátva lehet sé­táltatni. A rendelet megszegőit szigorúan megbüntetik a közte­rület-felügyelők. Törő István Kisiparosok az OMÉK-en TUDÓSÍTÓNKTÓL Gödöllőn augusztus 30. és szep­tember 8. között rendezik meg a 72. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást, amely 13 téma keretében bemu­tatja a teljes agrárágazatot. A Budapesti Kisosz kezdeménye­zésére az idén százéves, szigo­rúan szakmai bemutató egy „ti­zennegyedik szektorral” bővül. Az OMÉK szervezőbizottsága ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a közvetlenül a témához kapcsolódó kisiparosok a kiállí­tás zárt területén belül, a vásá­rosok és egyéb kisiparosok az OMÉK körzetében kirakodóvá­sár jelleggel bemutatkozhassa­nak. Ez a lehetőség újabb látni­valót és élményt jelenthet a lá­togatók számára. Kmetty Ágoston, a Kisosz Budapesti Szervezet elnöke saj­tótájékoztatón azt is elmondta, hogy az OMÉK szervezői a vá­sár színvonalának megőrzése érdekében a külső környezet ní­vóját is megkövetelik, ezért a szervezőbizottsággal egyetér­tésben a vásározók és kézműves kisiparosok kollektív kiállítását fogadják el. A jelentkezési határidő augusztus 15. Szemétvita Szentendrén A Concord Invest Környezetvé­delmi és Hulladékhasznosító Kft. szentendrei telepének udva­rán nagy halom szemét éktelen­kedik. A kerítés mellett, nyitott konténerekben további szemét­tömeg vár elszállításra. A lakott területen kívül eső telephelyen hónapok óta folyik az engedély nélküli szemétátrakodás. Május 13-áig a Concord In­vest Kft. a pomázi szeméttelep­re szállította a hatáskörébe tar­tozó falvak hulladékát. Ekkor azonban a pomázi önkormány­zat - szerződésszegésre hivat­kozva -, a szó szoros értelmében kizárta a céget a telepről, átad­va annak üzemeltetési jogát a Szentendrei Városi Szolgáltató Rt.-nek. A lerakót öt éven át működtető Concord Invest em­berei azóta nem­ tehették be a lábukat a telephelyre. A pomázi önkormányzat és az osztrák ér­dekeltségű szemétszállító cég jelenleg is perben áll. A szemétszállító cég azonban további hat községgel áll szer­ződésben. Kényszerhelyzetbe kerülve, szentendrei telephe­lyükön rakodják át a konténe­rekből zárt kukáskocsikba a hulladékot, és így szállítják to­vább három budapesti szemét­telepre. Csakhogy a konténe­rekből először a földet borító aszfaltra ürítik a szemetet, és onnan kerül az autókra. Úgy­hogy szinte állandóan szeméttel teli az udvar. David McCall, a kft. ügyveze­tő igazgatója hiába bizonygat­ja, hogy nem szeméttelepet léte­sítettek, csupán átrakodásra használják a saját telküket. Az átrakodáshoz sincs engedélyük. Május 13-án érkezett az első konténer szemét a cég szent­endrei telephelyére, és még az­nap állásfoglalást kértek a Kö­­zép-Duna-völgyi Környezetvé­delmi Felügyelőségtől. A válasz július elején érkezett meg. A KDVK feltételekhez kötötte szakhatósági hozzájárulását - engedély kiadására nincsen le­hetőségük - az ideiglenes sze­métátrakó hely létesítéséhez. Ezek szerint: a Concord Invest kft.-nek engedélyt kell kérnie a szentendrei önkormányzattól, valamint a tisztiorvosi szolgá­lattól, a tevékenység nem okoz­hat jelentős környezeti terhe­lést, és csak a környező telepü­lések kommunális hulladéka ér­kezhet a telepre. A cég a szakhatósági hozzájá­rulás kézhezvételekor azonnal megkérte a szükséges engedé­lyeket. Bencze Mariann, Szentendre Város Önkormányzatának főta­nácsosa elmondta, hogy a város rendezési tervében ezen a terü­leten hulladékátrakó nem sze­repel. Ezért mindent elkövetnek az áldatlan állapot lezárására. Bár lehetőségeik korlátozottak. Az ÁNTSZ feljelentésére indít­hatnak szabálysértési eljárást. A Concord Invest Kft. közben abban reménykedik, hogy a bí­róságon mielőbb döntés szüle­tik és ismét birtokukba vehetik a pomázi szeméttelepet. Orbán Ágnes Lóháton jöttek az „új ” honfoglalók Kedd délután Ceglédre érkezett a Magna Hungarium Lovasex­pedíció, amelynek tagjai a hon­foglalók útját végigjárva a mil­­lecentenárium napján érkeznek a fővárosba. A modern kori honfoglalókat Cegléd főterén a város polgárai és Sós János polgármester fo­gadta, aki köszöntő beszédében külön üdvözölte Sebők Attilát aki Cegléd szülötte, s tagja volt az expedíciónak. A lovascsoport vezetője így foglalta össze úti élményeit: - Több mint 3500 lóháton töltött kilométer van mögöttünk. A történészek, régészek szerint a honfoglaló magyarok ezen az úton érkezve telepedtek meg hazánkban. Sok és gazdag ma­gyar emléket láttunk Baskíriá­ban, Tatárországban, orosz és ukrán területeken. Különleges érzés volt a vereckei hágón át­jönni. A legszebb mégis az volt, amikor a mai magyar földre léptek lovaink. Itthon voltunk. Minden településen örömmel üdvözölték kis csapatunkat. Bízunk abban, hogy az expe­díciónk által gyűjtött anyagok, dokumentumok közelebb hoz­zák a jövő nemzedékét az 1100 évvel ezelőtti kultúrához, emlé­kekhez. Monoron a 4-es számú főút melletti Nyerges fogadóban mindenki alaposan meglepőd­­zött, amikor a lovasexpedíció beállított. Fáradtan, de azért jókedvűen tértek pihenőre a messzi földről érkezők. Vladár Sándor, a monori gimnázium egykori diákja, testnevelő tanár szervezte a nem mindennapi tú­rát. Szerda délután hat órakor a monori főtérre sok száz érdek­lődő jelenlétében érkezett az expedíció, mögöttük piros-fe­hérben a helyi lovasszakosztály tagjai nyomultak. Nagy taps fo­gadta a korhű öltözetben meg­jelent lovasokat, akiket Varga Jenő, a helyi önkormányzat tagja köszöntött. Rövid műsor­ral is kedveskedtek a városbeli­ek az expedíció tagjainak, akik augusztus 19-én bevonulnak majd a Hősök terére, a Szent István-napi ünnepségek főváro­si rendezvényeinek színhelyére is. G. J. Parádé a monori főtéren is HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE

Next