Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. szeptember
1996-09-03
A Pest Megyei Krónika NÉPSZABADSÁG DJ 1996. szeptember 3., kedd 3 Nem volt összhang, lemaradtak a pályázatról Kilométerenként egymillió forintba kerülne a villamos vezeték felújítása Mind a mai napig nem tudott megegyezni a Dél-Pest Megyei Területfejlesztési Társulást alkotó 15 önkormányzat egyetlen olyan térségi beruházásról sem, amelynek megvalósításához a megyei területfejlesztési tanácsnál létrehozott fejlesztési alapból közösen pénzt igényelhetnének. A késlekedéssel valószínűleg sok millió forint támogatástól esett el egyelőre a régió, hiszen az elmaradott infrastruktúrájú térségek felzárkóztatására elkülönített pénz pályázásának határideje szeptember elsején lejárt. Labancz Árpád, a társulás alelnöke elmondta, a július 31- ét követően nyilvánosságra hozott pályázati feltételek alapján a településeknek csak alig kétharmada látott hozzá a közös fejlesztési program kidolgozásához. A legfontosabbnak ítélt helyi célok azonban annyira különbözőek, hogy lehetetlen egységes pályázati dokumentumot készíteni. Az alelnök szerint tehát nem adminisztratív mulasztás történt, egyszerűen arról van szó, hogy a térség nincs felkészülve az 1996. évi területfejlesztési pályázatok felhasználására. Az együttműködési készség hiányát leginkább az mutatja, hogy a Pest megyei átlaghoz képest lényegesen elmaradottabb infrastruktúrájú régió legáltalánosabb problémájának megoldását, a tanyai villamos hálózatok felújítását illetően sem sikerült összhangot teremteni. Pest megyében körülbelül 400 kilométer a valamikor a termelőszövetkezetek által épített külterületi elektromos vezetékek hossza. Ebből csaknem 200 kilométer, ráadásul a legrosszabb állapotban lévő vonal, Dél-Pest megyében van. Ennek felújítása - mai áron számolva - kilométerenként körülbelül 1 millió forintba kerül. A költségnek csak a 30 százalékát finanszírozza az áramszolgáltató, hiszen ezek a szakaszok soha nem voltak a tulajdonában. A költség fennmaradó 70 százalékához csak kevés önkormányzatnak van forrása. Nyársapát az elmúlt évtizedben rendkívüli erőfeszítéssel újjáépítette a több száz tanyát érintő hálózatát, ezért a község most a víz- és gázhálózat építéséhez szeretne inkább támogatást kapni. Nagykőrös és Cegléd térségében eddig csak a legrosszabb állapotban lévő vonalak kicseréléséig jutottak el, Törtelén és Csemőben pedig remény is alig van arra, hogy önerőből elkezdhessék az egyenként 15-20 kilométeres hálózat felújítását. Bartha Alajosné csemői polgármester számításai szerint náluk közel 20 millióba kerülne csak a rekonstrukció, és további 20-30, nagy területen szétszórt tanya villamosítására kellene még pénz. A község most egyedül próbál pályázni, így azonban lényegesen kisebb az esélye a támogatás elnyerésére. Labancz Árpád úgy gondolja, a gazdasági és még számos más vonatkozásban egységesnek látszó régió egyes települései számára eleve hátrányos a Dél- Pest megyei társuláshoz tartozás. A nyársapáti önkormányzat például négymillió forinttal kevesebb állami forrással számol jövőre amiatt, hogy a község nem kapja meg a besorolást a gazdaságilag elmaradott települések közé. A falu mindenképpen jobban járna -- véli az alelnök -, ha a északra fekvő kistelepülésekkel együtt a nagykátai körzetbe olvadhatna, ott ugyanis többlet állami támogatásokra is számíthatnának. M. I. : ’Vvi ***►'«& ’ Az önkormányzatoknak nincs pénze a tanyákra HANCSOVSZKY JÁNOS FELVÉTELE es emlékmű Dunakeszin Millecentenáriumi emlékhely kialakítása és egy 1956-os emlékmű felállítása mellett döntött a közelmúltban Dunakeszi város képviselő-testülete. Dunakeszin, a 2-es főút mellett már látható az a kőtömb, amely körül millecentenáriumi emlékhelyet alakít ki a város önkormányzata. A másfél méter magas süttői fehér mészkőtömbre a hét törzs - közöttük természetesen Keszi - neve kerül fel fémből öntött betűkkel. A több mint öttonnás követ félkaréjban, a hét vezért jelképezve, hét tuja övezi majd. Az emlékkövet szeptember 29-én avatják fel. A testület elé egy másik javaslat is került, amely szerint egy egész teret alakítanának ki a kegyeleti parkban, térburkolattal, zászlókkal, esti megvilágítással, ám a képviselők a szerényebb megoldás mellett döntöttek. A városi önkormányzat három frakciója - a Fidesz, a Lokálpatrióta és a Szövetség Dunakesziért frakció - kezdeményezésére rendkívüli ülésen tárgyalta meg a képviselő-testület az 1956-os forradalom emlékművének felállításáról szóló javaslatot, amelyhez elvi hozzájárulását már korábban megadta. A testület támogatta az emlékmű felállítását a városi kegyeleti parkban a kápolna mellett, és egyetértett azzal is, hogy a főút felől egy sétány épüljön, amelyen át megközelíthető. A szervezők már korábban megkezdték a munkák előkészítését, hogy október 23-án már álljon az emlékmű. B. J. Motorvonatok Gyömrőről a Keletibe A MÁV és a gyömrői önkormányzat közötti jó kapcsolat eredményeként szeptember 2- ától jelentősen javulnak a Gyömrőről Budapestre ingázók utazási feltételei. Csáti Tibornétól, a gyömrői MÁV-állomás forgalmi szolgálatvezetőjétől megtudtuk, tegnaptól helyi járatú vonatpárok álltak forgalomba Gyömrő és Budapest Keleti pályaudvar között. Elkészült a menetrend, ezek szerint hétfőtől péntekig reggel 5 óra 7 perckor és 7 óra 9 perckor, valamint délután 14 óra 47 perckor indul a gyömrői helyi vonat Budapestre, a Keleti pályaudvarra. Visszafelé a Keletiből két vonat indul csak Gyömrőig. Az egyik 13 óra 55 perckor, a másik 16 óra 25 perckor. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a vonatok nemcsak gyömrőieket, hanem a maglódi nyaralóiakat és maglódiakat is kedvezően érintik. A be-, illetve visszafelé közlekedő új járatok ugyanis e két állomáson is megállnak. A forgalmi szolgálatvezetőtől azt is megtudtuk, hogy az új járatok nem érintik a többi távolsági vonatot, vagyis azok a megszokott időben érkeznek Gyömrőre, s indulnak tovább Budapestre. Az új helyi járaton motormeghajtású szerelvények közlekednek majd, olyanok, mint amilyenek Budapest és Szob között. G. J. Bélyegmúzeum nyílik Dömösön Hamarosan új nevezetességgel gazdagodik a Komárom-Esztergom megyei Dömös község, a Dunakanyar egyik méltán kedvelt kirándulóhelye. A mostani ideiglenes elhelyezés helyett ugyanis végleges helyet kap a nemrégiben elhunyt, s nemzetközileg is elismert bélyegtervező grafikusművész, Vértes József felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye, hagyatéka. Erre a célra egy háromszintes, török kori épületet alakíttat át az önkormányzat - tájékoztatta Fehér Károlyné polgármester az MTI tudósítóját. Az első emeleten kap helyet a bélyegmúzeum, a földszinten a török időket idéző kávézó és teázó nyílik, míg a másodikon tanácstermet alakítanak ki. Az átalakítási munkálatok várhatóan még az év végéig befejeződnek. Minden negyedik forintot Pest megyének ígértek A környezetvédelem kiemelt szerepet kapott Pest megye a környezeti ártalmaktól fokozottan veszélyeztetett területek közé tartozik, egyre nagyobb mértéket ölt a víz, a talaj és a levegő szennyezettsége. Különösen kritikus a helyzet a Budapest környéki legnagyobb népsűrűségű és a legiparosodottabb térségben. Rontja a helyzetet az is, hogy ide koncentrálódik a motorizáció gyors fejlődése következtében egyre sűrűsödő közúti forgalom. MUNKATÁRSUNKTÓL A környezet védelme a megyében - a kevés pénz ellenére - az elmúlt években kiemelt szerephez jutott. A KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságán összesített adatok szerint 1992 és 1995 között huszonötmilliárd forintot fordítottak környezetvédelemre, a megyében végrehajtott összes beruházás tizenkét százalékát. Ez az arány országosan nem érte el az öt százalékot sem. A megye kiemelkedő szerepét jól példázza, hogy az országban megvalósított környezetvédelmi beruházásokból minden negyedik forintot a megyében használtak fel. Ezekben az években a fejlesztésekből 5,5 milliárd forint az országos beruházás keretében megvalósuló Nagymaros-Visegrádi térség víz- és talajvédelmi rekonstrukciójára, azaz a vízlépcső megkezdett építkezéseinek visszaállítására jutott. E felhasználás nélkül is az országosnál kedvezőbb a megyében a környezet védelme. A fennmaradó, közel húszmilliárd forint összegű beruházás minden ötödik forintja jutott a megyére. Ennél is jobban szemlélteti a megyei fejlesztések jelentőségét, hogy Pest megyében egy lakosra húszezer forint környezetvédelmi beruházás jutott, az országos tízezer forintos átlaggal szemben. A megyében a Nagymaros-Visegrádi térség víz- és talajvédelmi rekonstrukciójára fordított beruházási összegeken felüli fejlesztések fele-fele arányban kisebb (az ötven főnél kevesebb létszámot foglalkoztató) és a nagyobb szervezetek hajtották végre. Ez utóbbi szervezetek 4 év alatti környezetvédelmi beruházásaik felét a levegőtisztaság védelmére, 43 százalékot vízvédelemre, 3,4 százalékot a hulladék káros hatása elleni védelemre, valamivel több mint 1 százalékot a termőföld védelmére és a fennmaradó 2,5 százalékot pedig települési környezet, természet, élővilág védelmére fordították. A beruházások eredményeként a megyében többek között 654 kilométerrel nőtt a közcsatorna-hálózat hossza, legnagyobb mértékben Tökölön, Törtelén, Túrán, Biatorbágyon, Albertirsán, Törökbálinton és Budaörsön. A szennyvíztisztító-kapacitás bővülése Törökbálint-Budaörs-Érd térségében volt a legjelentősebb. A talaj termőképességének megőrzése és tartós növelése céljából Püspökhatvanban 502 hektár terület meliorációi végezték el. Jelentős csatornázási munkák folynak Veresegyházon, Kakucson és Abonyban. Szennyvíztisztító épül Szentendrén, Dunaharasztiban, Budakeszin, Törökbálinton és Szigetszentmiklóson, tervezett kapacitásuk együttesen több mint napi 35 ezer köbméter. Csornád térségében egy 388 ezer köbméter befogadóképességű víztelenített szennyvíziszap-tároló készül, Cegléd térségében pedig a települési hulladék elhelyezésére és kezelésére százezer köbméter kapacitású új hulladéklerakó telepet hoznak létre. Vác és Százhalombatta térsége főleg a levegőszennyezés enyhítésére koncentrálja beruházásait. Ilt épületbe költözött a váci gimnázium Kuncze Gábor az iskolaavatón • Oktatási központ lesz a volt laktanya Kuncze Gábor belügyminiszter nyitotta meg Vácon a tanévet, és ezzel együtt átadta rendeltetésének az új oktatási központ első iskoláját a ma szérűskertnek nevezett, egykori Esze Tamás laktanyában. Az esemény kezdete egy folyamatnak, a városi középiskolák kihelyezésének, és egyben vége is egy meglehetősen bizonytalan helyzetnek, amelyben sem az érintett iskola, sem az ingatlana visszaadására váró egyház nem tudta, mire számíthat. A korábban egyházi tulajdonban volt ingatlanok visszaigényléséről és visszaadásáról szóló 1991. évi törvény alapján a magyar katolikus egyház több épületre jelentette be igényét Vácon, közöttük a Madách Imre Gimnáziumra is. A város egykori polgármestere 1992-ben megállapodást kötött Keszthelyi Ferenc megyés püspökkel az ingatlanok visszaadásának menetrendjéről, ugyanakkor kezdeményezte a város határában lévő, volt Esze Tamás laktanya tulajdonjogának megszerzését, illetve támogatás elnyerését új kollégium és gimnázium megépítésére. A megállapodást - amely a gimnáziumi épület felének 1993-as, a teljes épület 1995-ös kiürítését, vagyis az egyháznak való visszaadását tartalmazta -, az új testület elhamarkodottnak ítélte. Valóban, 1995-re csak az új kollégiumépület készült el, a kártalanításként megítélt 520 millió forint meglehetősen kevésnek bizonyult, ráadásul komoly gondok voltak a kivitelezéssel, a kivitelezővel is. A püspökség természetesen szeretett volna megállapodás szerinti időben hozzájutni a gimnázium épületéhez, ám az önkormányzat képtelen volt teljesíteni elődjének ígéretét. Már csak azért sem, mert az új gimnázium megépítésének fedezetéül szolgáló összeg első részéhez 1995 áprilisában jutott hozzá a város (a második részéhez egy évvel később). A 17 hektár területű oktatási központban a mintegy 250 diáknak helyet adó kollégium után elkészült a sportcsarnok is, és az elmúlt időszakban - igaz, egyéves késéssel -, megépült a gimnázium. Kuncze Gábor belügyminiszter végeredményben egy nyugodt folyamat végének nevezte az épület átadását, amelynek révén az egyház visszakapott iskolájában ismét megindult a piarista oktatás, a város pedig egy új iskolával gazdagodott. Itt - az 1996/97-es tanévben - 22 csoportban 713 fiatal kezdi meg tanulmányait. Jövőre ugyanitt, a szérűskerti oktatási központban, újabb épületet kellene avatni, a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző helyén, amely a második a kiköltöztetendők listáján, ám hogy egy év múlva is lesz-e ünnepélyes átadás, ma még senki nem tudja garantálni. Borgó János Tanévnyitó a Szérűskertben HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE