Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. október

1996-10-01

Kollégiumavató érseki szenteléssel Csabán Lotz Károly szerint késik a pilisi közlekedés rendezése Két esztendővel ezelőtt, 1994. szeptember 22-én nyílt meg Pi­­liscsabán a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem. A bölcsészet­tudományi kar hallgatói létszá­ma időközben 1300-ra emelke­dett. Az Universitas eddig is so­kat fordított a diákok elhelyezé­sére: egy fiú- és egy leányotthon mellett - a helyi civil szerveze­tekkel és az önkormányzattal együttműködve - megszervezte a falukollégiumi rendszert. Az idei tanévkezdet fontos állomá­sa e folyamatnak. Az elmúlt hét végén adták át a 130 diáklány­nak szállást nyújtó Boldog Gi­zella kollégiumot. Az épületet Dr. Seregély István egri érsek, az egyetem nagykancellárja szentelte fel, aki ebből az alka­lomból szentmisét celebrált a kollégium aulájában. Az esemé­nyen ott volt Lotz Károly közle­kedési, hírközlési és vízügyi mi­niszter, Nikolits István, a tit­kosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Pest megye 10. számú választókerületének országgyűlési képviselője és Kiss János, a székesfehérvári megyés püspökség vikáriusa is. A beruházás, amely két, az öt­venes években államosított villa összekapcsolásával, illetve fel­újításával jött létre, 150 millió forintba került. Az összeghez a költségvetés 50 millió forinttal járult hozzá. 1996 őszétől egyébként to­vább javul a főváros és az egye­tem közötti közlekedés is: a tan­évkezdettől már van autóbusz­­megállója a Campusnak, és szeptember 29-étől reggel és dél­után egyetemi vonat közlekedik a Nyugati pályaudvar és Pilis­­csaba között. Mint lapunknak Lotz Károly miniszter elmondta, ezzel távol­ról sem tekinthető kielégítőnek Piliscsaba, illetve a Pilisi me­dence közlekedési infrastruktú­rája. A rendkívül zsúfolt és két település központján is áthaladó 10-es főút forgalmában alapve­tő változásra azonban a közeljö­vőben nem lehet számítani. Leg­feljebb a legkritikusabb ponto­kon építenek kapaszkodósávot, hajtanak végre útszélesítést. Valódi megoldást a 11-es és a 10-es főútnak az M0-ás körgyű­rűvel való összekötése hozhat, a 2000 utáni első években. Kiss János vikáriust arról kérdeztük, az egyházmegyei ha­tárok legutóbbi módosítása mi­ként érintette a székesfehérvári püspökséget? - Magyarország az egyetlen volt a változásokig, amelynek a fővárosa nem képezett egyház­megyei központot is. Párizshoz hasonlóan most már Budapest is ilyen centrum lett. A Budapest- Esztergomi Egyházmegye létre­hozásával egyetértve mégis meg kell említenünk, hogy a székes­­fehérvári püspökség szempont­jából ez a lépés szellemi és anya­gi fogyást eredményezett. Ezt éppen a Buda környéki paphi­ánnyal küzdő településeken érezzük a leginkább. A korábbi peremrészeket - így többek kö­zött­ Márianosztrát és Pesthi­­degkútot - elveszítettük, tehát azokat az egyházközségeket, amelyek a papi utánpótlást szá­munkra elsősorban megterem­tették - mondta Kiss János vi­kárius. S bár örömét fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt években új templomok épültek és épül­nek jelenleg is, egyben aggodal­mának adott hangot az egyes ember önzése, a széles rétegeket érintő erkölcsi romlás kapcsán. A piliscsabai Campus fejlesz­tése hét végi kollégiumavató után is nagy lendülettel folyik. A négyezer négyzetméteres oktatá­si blokk építését idén karácsony­ra szeretnék befejezni. Nikolits István tárca nélküli minisztertől megtudtuk, hogy országgyűlési képviselőként az egyetem és az önkormányzat vezetésével közö­sen komoly erőfeszítéseket tesz­nek, hogy megvásárolhassák a másik volt piliscsabai szovjet laktanya ingatlanát a későbbi fejlesztések számára. Valkó Béla Az egyetemi vonat a Pazmaneum megállóig megy HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Kemény kutyák Üllőn Üllőn a Dóramajor területén rendezték meg a Rotweiler fajta ku­tyák kiállítását és tenyészszemléjét. A kétnapos program során mintegy százötven kutyát vonultattak fel a tenyésztők. A ver­senyt a Magyarországi Általános Rotweiller Klub rendezte, amely nemcsak a kutyák versenyeztetését tekintette fő céljának, hanem megismertették a közönséggel ezt a családcentrikus, megbízható, ugyanakkor rendkívül kemény munkakutyát. A verseny tisztasá­gát két német bíró közreműködése tette hitelessé HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Halló, Sülysáp! Az utóbbi hetek, napok esős idő­járása alaposan megnehezítette a telefonvonal-építők dolgát Sülysápon. Még mintegy hatszáz vonal kiépítése van hátra a nyolc­ezres lélekszámú nagyközség­ben, de a szolgáltatók (Monor Telefon Társaság) ígérete szerint október végéig befejezik a háló­zatkiépítést, és valamennyi igényt ki tudják elégíteni. Az igénylők 65 százalékához már elért a telefon, de a többi­ek is nagyon várják az első hí­vás lehetőségét. Jelenleg a Dó­zsa György utcában dolgoznak a telefonvonal-építők - össze­hangolva munkájukat az ÉMÁSZ-szal. A földkábel-elhe­lyezés miatt azonban több he­lyen beomlottak a kerítések, ami miatt a lakosság panaszt tett a polgármesteri hivatalban. G. J. \ I XJ^KÖ“''V’Í1\ #Pest Megyei Krónika Több pénz otthonteremtéshez Módosította lakásrendeletét a dunakeszi önkormányzat, meg­emelve az adható támogatás összegét. A lakáshoz jutás támogatásá­ról szóló rendelet szerint azok a fiatal házasok, akik a város te­rületén szándékoznak lakást építeni vagy vásárolni, egy ízben visszatérítendő kamatmentes tá­mogatásban, illetve vissza nem térítendő szociális támogatás­ban részesülhetnek. Az első la­káshoz jutók támogatásának felső határa eddig 300 ezer fo­rint volt, most a képviselő-testü­let úgy döntött, hogy az adható összeg határát felemeli a min­denkori minimálbér harmincöt­szörösére. A város 1996-os költségvetésé­ben a lakáshoz jutás támogatásá­ra kilencmillió forintot különí­tett el, és az eddigi gyakorlat sze­rint 100 és 300 ezer forint közötti összegeket juttatott a jogosultak­nak. A visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatás arányát minden esetben a kérelmező szo­ciális helyzete alapján döntötték el. Az adható összeg felső határá­nak felemelése természetesen nem jelenti azt, hogy automati­kusan nagyobb összeg jut min­den kérelmezőnek. A támogatás mértéke attól függ majd, hogy a jövő évi költségvetésben mekko­ra összeget szán a képviselő-tes­tület erre a célra, és függ attól is, hogy mennyi lesz a - feltételek­nek megfelelő - jelentkező, B. J. Feketekenyéren Csaholó kutyafalka várja az ellenőrt Az ország munkaerő-állomá­nyának tíz százaléka Pest me­gyében él, ehhez képest a mun­kanélküliek száma viszonylag kicsi, jelenleg 33 600 fő. Ezzel szemben nagy a mozgás. A mun­kaerő-piacon évente mintegy öt­venezerre tehető azok száma, akik munkahelyet változtatnak. Ez kétszerese az országos átlag­nak. A feketegazdaságról pontos adatokkal senki nem rendelke­zik, mégis gyanítható, hogy a fő­város után Pest megyében van a legtöbb illegális munkavállaló. Százezer körüli a bejegyzett vállalkozások száma, nem be­szélve a be nem jegyzettekről és a mezőgazdasági termelőkről, akik alkalmi munkavégzésre szívesen fogadnak fel „feketén” munkásokat hosszabb vagy rö­­videbb időre. A tapasztalat azt mutatja, hogy a megyében a me­zőgazdaságban a legtöbb a sza­bálytalanság, bár nem mindig szándékosan. A munkáltatók ál­talában nem ismerik a jogszabá­lyokat, s csak részben tesznek eleget bejelentési kötelezettsé­güknek. Volt már rá precedens, hogy maga a jegyző követte el a jogsértést, munkavállalási enge­délyt adott ki külföldi állampol­gároknak. Az 1991-es Foglalkoztatási Törvény két formáját különböz­teti meg a fekete foglalkoztatás­nak. Az egyik, amikor valaki a munkanélküli-ellátás mellett dolgozik bejelentés nélkül, a má­sik, amikor külföldi állampolgár teszi ezt a munkavállalási enge­dély mellőzésével. Mindkettő gyakori jelenség a megyében. Gyakran előfordul, hogy a munkanélküli nem fogadja el a felajánlott munkát, s inkább le­mond a munkanélküli-ellátás­ról. Ez évben 527 ilyen eset tör­tént, s ez is azt bizonyítja, hogy a feketemunka jobban jövedel­mez. A feketemunkaerő-piac ala­kulását a Pest Megyei Munka­ügyi Központ munkatársai igyekszik nyomon követni. Ellen­őrzéssel összesen hat ember fog­lalkozik. Az év első nyolc hónap­jában a feketemunka-vállalás területén mindössze 206 ellenőr­zésre futotta. Ezek során 197 esetben tártak fel jogsértést, s javasoltak eljárásindítást vagy egyéb szankciót. Ennek eredmé­nyeként 5,6 millió forint illeték­telenül felvett járadékot fizettek be a Munkaerő-piaci Alapba, il­letve 2,4 milliót nem fizettek ki az Alapból, mert kiderült a feke­tén foglalkoztatás. Lengyel János, a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta, hogy nő az ellenszenv a feketemunka, és ezen belül a feketén munkát vállalók iránt, kiváltképpen, ha azt külföldiek végzik. Lődiné Cser Zsuzsa, az Ellen­őrzési Osztály vezetője ehhez még annyit tesz hozzá, hogy munkatársai a munkájukat nem zaklatásként végzik, hanem igyekeznek az állampolgárok többségének érdekét szolgálni. Ez viszont nem zárja ki, hogy az ellenőrzés tervezett helyszínén vicsorgó kutyafalka és zárt kapu fogadja őket. Margitai M. György Politikusaink megédesítik életünket TUDÓSÍTÓNKTÓL No nem a Parlamentben, hanem Szentendrén a Szabó Marcipán Múzeumban, ahol már láthatók a régi nagyok ínycsiklandó portréi. A kiállítás Göncz Árpádné véd­­nökletével nyílt meg hétfő déle­lőtt 11 órakor. Szent István ki­rály, Hunyadi János, Kossuth Lajos, Deák Ferenc marcipán mellképeihez a maiak közül Göncz Árpádé csatlakozik. A lát­ványos anyag Garamszegi János­­né, Marika cukrász keze munká­ját dicséri, aki a marcipántárlat­ra megformálta még Petőfit, Má­tyás királyt, Beatrix királynét, Széchenyit, Batthyányi, Zrínyi Ilonát. Az édességportrék mellett a vitrinekben Mátyás korabeli cí­merek kelletik magukat, kis pe­csétnyomók díszelegnek, elgyö­nyörködhetünk a magyar korona marcipánváltozatában és a finom mini-Lánchídban. A falon a szó szoros értelmében édes hazánk régi domborművű térképe ékes­kedik. A múzeumban a „mindent a szemnek, semmit a szájnak” alapelv az érvényes, úgyhogy még sokáig csodálhatjuk a mil­­lecentenáriumi tárlatot - amíg csak tart a marcipán. Szabó Károly a hírességek körében HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE

Next