Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. december

1996-12-03

Az új földtulajdonos sem lőhet bakot Több vadásztársaság is alakulhat a megyében • Haszonbérletbe adják a kilövési jogot November 30-án lejárt az a ha­táridő, amely a vadásztársasá­gokat arra kötelezte, hogy egyezkedjenek a területek föld­­tulajdonosaival. Ma még nem tudni, hogy Pest megyében hány új vadásztársaság alakul, de az bizonyos, hogy húsz-hu­szonöttel lesznek többen már­cius 1-jéig. Amint Pomázi Gusztáv, Pest megye fővadásza munkatár­sunknak elmondta: a jövő már­ciusban hatályba lépő vadásza­ti törvény ellentmondásos, hi­szen a földtulajdonjogok jelen­leg még rendezetlenek, s amíg a helyzet nem tisztázódik, addig a vaddal nem foglalkozik senki. November 30-ig kellett eldön­teni, hogy a földtulajdonosok milyen képviseleti formát hoz­nak létre, hogyan szabják meg a vadászterületek határait, illetve hogyan hasznosítják magát a vadászati jogot. Mindenütt le­zajlottak a földtulajdonosi érte­kezletek, az ott készült jegyző­könyvek feldolgozására az elkö­vetkezendő két hétben kerül sor a vadászati felügyelőségen. Nem számítva azt, hogy egy­két helyen a vadásztársaságok területe átfedi egymást, nincs különösebb probléma. Ezt föld­cserékkel oldják meg. Néhány új földtulajdonos azt hiszi, hogy földjét bekerítheti, s az­után ott csak az vadászik, aki­nek megengedi. Tévedés. A földtörvény és a vadászati tör­vény együtt kizárja ezt a lehe­tőséget. A földtörvény értelmében ugyanis magánszemély legfel­jebb 500 hektárnyi területet birtokolhat, a jövő márciusban életbe lépő vadászati törvény viszont arról rendelkezik, hogy minimum 3 ezer hektárnak kell lennie egy egybefüggő vadásza­ti területnek. Ekkora földda­rabbal manapság legfeljebb az erdőgazdaságok rendelkeznek, következésképp valószínűleg ők gyakorolhatják majd az önálló vadászati jogot. A többiek tár­sult vadászati jogot szerezhet­nek, ehhez több terület tulajdo­nosának szövetkeznie kell, és ezután dönthetnek magáról a vadászati jogról. Arra is számí­tani lehet, hogy sok helyen ha­szonbérletben értékesítik a va­dászati jogot. Pest megyében jelenleg 84 va­dásztársaságot tartanak nyil­ván, a vadászok száma megha­ladja az öt és fél ezret. Arra a kérdésre, hogy a szervezeti vál­toztatások után lehet-e több va­dász és társaság, a megyei főva­dász igennel válaszolt. Bár sok a vadász, de arra számítani le­het, hogy a 10 ezer hektáros te­rülettel rendelkező mamuttár­saságok két vagy három felé szakadnak. Valószínű, hogy jö­vő márciusig az eddigi 84 he­lyett 100-110 vadásztársaság lesz. Több térségben, így Gödöllő, Fót, Csomnád körzetében, továb­bá a Börzsöny alsó régiójában, a Tápió mentén, Monor és Nagy­kőrös környékén lehet számíta­ni új vadásztársaságok megala­kulására. Ahol a vadásztársasá­gok január 15-ig nem tudnak megegyezni egymással a földte­rületekben, ott a vadászati ha­tóság jelöli ki a térképen a „fel­ségterületeket”. Ez ellen nincs jogorvoslati lehetőség, illetve a bíróságon esetleg megtámadha­tó az „ítélet”. A megyei főva­dász abban bízik, hogy ilyenre nem kerül sor. Mindenesetre az új vadászati törvény életbelépéséig vala­mennyi új és régi megyei társa­ságnak rendelkeznie kell saját kilövési és tíz évre szóló vad­gazdálkodási tervvel, továbbá meg kell kötniük a szerződése­ket a földtulajdonosokkal. Gér József Vadlesen Dunaharaszti határában MTI-FOTÓ Szlovák napok Dabas-Sáriban A ma Dabas-Sáriban élő szlo­vákok ősei kivétel nélkül 1712-ban érkeztek Sáriba. A mai lakosság a XVII. századi archaikus nyugati, illetve kö­zépszlovák nyelvjárást beszé­li. A szlovákok Sáriba való te­­lepedésének 300. évfordulója alkalmából dabas-sári szlovák napokat rendezett a szlovák kisebbségi önkormányzat. A háromnapos ünnepségre meg­hívták a besztercebányai Ro­­dosz Gyermek Folklór Együt­test. Mint azt köszöntőjében Pataki Kálmán, a szlovák ki­sebbségi önkormányzat elnöke elmondta, a besztercebányaia­kat már másodszor hívták meg Sáriba, s a tavalyi és idei fellé­pésük közt az a különbség, hogy ez alkalommal felzárkóz­tak melléjük a hazai gyerekek is. Az első előadáson a sári is­kolások bemutatták azt a tán­­cos-zenés-szöveges élőképet, amelyet a nyári nyelvi tábor­ban tanultak Besztercebányán Elena Hlask­ovától, s amit itt­hon Anita Mendelova segítsé­gével csiszoltak, szépítettek a jeles évforduló tiszteletére. A második nap az óvodások egé­szítették ki a vendégek műso­rát, az ő produkciójuk úgy­szintén Mendelova tanárnő ér­deme, aki államközi megegye­zés alapján négy évig tanítja a szlovák nyelvet Sáriban. A programok abban az isko­lában zajlottak, amely sajná­latos módon negatív előjellel került be a köztudatba. Az nem kevésbé szomorú, hogy az egyházi iskola részéről senki nem jött el, jóllehet az invitáló plakátok mindenkinek szól­tak. Az más kérdés, hogy hová fért volna el annyi ember, hisz még így is pótszékeket kellett beállítani. Többek közt Nagy Ferenc megbízott polgármes­ter is pótszékről tapsolta végig a színpompás műsort. Margitai M. György Költözik a gödöllői Ganz Mérőgyár Új telephelyet épít a gödöllői Schlumberger Ganz Mérőgyár Kft. - adta hírül az MTI.­­ A francia Schlumberger cég a Ganz Mérőgyár 1990-ben tör­tént privatizációjakor a 30 épü­letből álló régi telephelyet nem vásárolta meg, jelenleg is bérli azt. A szórt elhelyezkedés drágít­ja az energiaellátást és a ter­melést. A modern nyugati gyá­rak több ezer négyzetméteres komplexumai rendszerint egy fedél alá épülnek. Ilyet szeret­ne a gödöllői gyár vezetősége is. Mint Marius Hartmanntól, a cég kivitelezéséért felelős me­nedzsertől megtudtuk, az össz­­beruházás tervezett nagysága 8-12 millió dollár. Az önkor­mányzati képviselő-testület még nyáron elfogadta az új te­lephely kijelölését, amelyet a korábbi lakossági tiltakozás miatt kellett megváltoztatni. A módosítás szerint a cég a volt gödöllői lőtér és kertészet terü­lete helyett az iparterülethez közelebb fekvő, szomszédos ön­­kormányzati ingatlant vásárol­ja meg, vagyis a leendő gyár tá­volabb kerülhet a kertvárostól. Fábián Zsolt gödöllői alpolgár­mester szerint ez a megoldás a városnak is kedvező, mivel így könnyebben megvalósíthatóak a távlati közlekedésfejlesztési elképzelések. / • 1996. december 3., kedd Indulatos falugyűlés Csobánkán Mint arról korábban beszámol­tunk, Csobánkán jó néhányan nem értenek egyet azzal, hogy a történelmi falu mellé egy új te­lep épüljön. Az ügyben a hét vé­gén élénk vitát kiváltó közmeg­hallgatást tartottak. Az előzmény is felbolygatta a kedélyeket, mert mielőtt bevon­ták volna a falu nyilvánosságát a döntés-előkészítésbe, a Koro­na 2000 Stúdió a június 2-i és július 4-i zárt képviselő-testü­leti ülés után már megbízást ka­pott arra, hogy készítse el a község általános rendezési ter­vét, amelynek keretében a köz­ség határában, a Barakos tele­pülésrészen „Életmódfalut” alakítanak ki. Ez mintegy 7000 lakóház és a hozzájuk tartozó szolgáltató létesítmények, pihe­nőövezet felépítését jelentené. A pénteki falugyűlésen Csobán­­ka polgármestere, dr. Bodnár György elmondta, a terv jogilag aligha kérdőjelezhető meg. A kérdésben népszavazást csak a képviselő-testület írhat ki. A falufejlesztés e formája elle­ni aláírásgyűjtés a múlt hét vé­gén már 300-nál több névnél tartott. A község vezetőire tehát nagy nyomás nehezedik. De nemcsak a tiltakozó csobánkai értelmiség részéről, hanem azon partnerek részéről is, akiknek közreműködésével az önkor­mányzat megvásárolhatta az építési területnek szánt földeket, a csődbe ment Ózon Kemping területét és a Pomázi Munkate­rápiás Intézet földjeinek egy ré­szét. Leegyszerűsítve az ügyet: a csobánkai önkormányzat úgy tudta megvenni a nyilvános álla­mi árverésen a földeket, hogy létrehozva az ingatlanhasznosí­tásra a Csobánkai Ingatlanhasz­nosító és Vagyonkezelő Kft.-t, abban 60 százalékos üzletrészt adott át külső partnereknek. Akiket azzal az ígérettel sikerült megnyerniük, hogy az önkor­mányzat a földeket hamarosan belterületté nyilvánítja, jelentő­sen növelve azok értékét. A vita azon van, hogy megfe­lelő kezekbe került-e a vagyon. A tiltakozók a hét végi falugyű­lésen is azt bizonygatták: az ön­­kormányzat 40 százalékos ré­szesedése egyáltalán nem elég biztosíték arra, hogy az egész ügyből a falunak lesz nyeresége. Valkó Béla A közbeszerzés előnyös, bár lassú A közbeszerzési törvény ebben az évben már kötelezte az önkor­mányzatokat, hogy 20 millió forintnál többe kerülő építési mun­kák, vagy ötmillió forintnál magasabb összegű szolgáltatás esetén pályázat útján válasszák ki a megfelelő kivitelezőt, szolgáltatót. Három önkormányzat illetékesét kértük, értékelje a törvényt. Mint azt dr. Bóth Jánostól, a váci önkormányzat gazdasági bizottságának elnökétől meg­tudtuk, Vácott az idén három esetben haladta meg a törvény­ben meghatározott összeget a beruházás mértéke. Két alka­lommal kivitelezőket - a váci kerékpárút egy részének meg­építésére és a kórházban külön­böző munkák elvégzésére -, egyszer pedig szolgáltatót kere­sett az önkormányzat. A pályá­zat mindhárom esetben nyílt volt, vagyis a hirdetésekre bárki jelentkezhetett. Az egyes pályá­zatokon tíz fölött volt a résztve­vők száma, így az önkormány­zatnak lehetősége nyílt a leg­megfelelőbb partner kiválasz­tására. A bizottság vezetője a nagyobb választási lehetőséget kedvezőnek, azonban a csak­nem duplájára nőtt lebonyolítá­si időt hátrányosnak tartja. Dr. Bóth János szerint a törvény vi­tathatatlan érdeme, hogy a visszaélések lehetősége csök­kent, és a pénzügyek átlátha­tóbbá váltak. Az abonyi polgármestertől, Gajdos Istvántól megtudtuk, hogy az önkormányzat anyagi helyzete ebben az évben nem tett lehetővé ilyen mértékű be­ruházásokat. A polgármester azonban tapasztalatok nélkül is úgy véli, hogy a törvény jó, hi­szen annak ellenére, hogy to­vább tart, amíg a kivitelezőt, il­letve a szolgáltatót kiválaszt­ják, megelőzhető a korrupció. A legkritikusabb értékelés az érdi jegyzőtől, dr. Marsó Gyu­lától származik. Szerinte ta­pasztalatok nélkül is tudható, hogy most egy pályázat elkép­zelésétől annak megvalósításáig csaknem négyszer annyi időre van szükség, mint az előző években. Prém András Nagymaros egyre inkább várossá lesz Pro Urbe emlékérem már, és forráshiány még van - Több zöld nő az utcákon A városi rangját visszanyert Nagymaroson először osztottak ki Pro Urbe emlékérmeket - Bornemissza Zoltánnénak, Béki Mártonnak és Kopeczky Lajos­nak -, ám ez csak jelképes lépés a városiasodás útján. Mint az is, hogy remélhetőleg nemsokára lesz nyilvános vécéje a városnak. Nagymaros legnagyobb gond­ja a tízmillió forint feletti forrás­hiány, amely - ha mondjuk, a város most hozzákezdene az évek során elmaradt és sürgős felújításokhoz - akár csődbe is juttathatná a települést. Szeren­csére az önkormányzat egyik legnagyobb gondja, az iskola vi­zesblokkjának teljes tönkreme­netele, egy vállalkozó jóvoltából megoldódott. Hovanecz János - és a helyi szakemberekből álló kivitelező csoport - mintegy két és fél millió forint értékű mun­kát végzett itt, és az iskolakez­désre elkészült az új vizesblokk, mégpedig teljesen ingyen. Ahhoz, hogy Nagymaros „iga­zi” város legyen, fontos a köz­művesítés, és ez biztatóan halad. Egy dolog már adott: a település belterületének kilencven száza­lékán van csatorna. Megkezdő­dött a gázberuházás is, a három átadótelep épülete már készen van, s az önkormányzat szorgal­mazza, hogy minél előbb elké­szüljön a Kismarost Nagyma­rossal összekötő vezetékszakasz. (A nyomvonal által érintett 240 ingatlan tulajdonosával már tar­tottak egyeztető fórumot, és az önkormányzat fórumot rende­zett a mozgáskorlátozottak szá­mára is, amelyen vállalta a szá­mukra adható központi támoga­tás megpályázásának szervezé­sét.) A vezetékhálózat tervei ké­szen vannak, és a generálkivite­lező WE-GAZ Kft. ügyvezető igazgatója szerint Nagymaroson a következő télen már gázzal fűthetnek. Ezzel egy időben legalább ezer telefonállomás lesz a városban a Digitel 2002 Rt. illetékeseitől kapott ígéret szerint. Ám Veress László alpolgármester reményt lát arra, hogy már előbb is tele­fonhoz juthatnak a marosiak, ha megegyezés születik egy ideigle­nes antenna felállításáról a templomtoronyban. Újabb kerékpárútszakasszal is gazdagodik a település: csak­nem teljesen készen van egy 2,2 kilométeres belterületi út. Az önkormányzat eredményes tár­gyalásokat folytatott a rehabili­tációs irodával, amely késznek mutatkozott arra, hogy a kifogá­solt helyreállítási munkákat - amelyekről korábban lapunk­ban részletesen is beszámoltunk - korrigálja. Megépülnek a parti csónaklejárók, már elkészültek a lépcsőkhöz vezető utak, megtör­tént a csatornaszemek be­­süllyesztése, és elvégzik a parti sétány rendezését és a füvesítést is. A közterületeken az önkor­mányzat - a Virágos Nagymaro­sért Egyesülettel közösen - már végzett növénytelepítést, há­rom-négyszáz bokrot, cserjét ül­tetve el a közterületeken, és több mint kétszáz facsemete várja, hogy a gázvezeték lefektetése után kiültessék. B. J. A főtér a régi évtizedek hangulatát idézi HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE

Next