Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. január

1997-01-03

Pest Mestei Krónika Villognak majd a közlekedési rendőrök Nem terelik, hanem tájékoztatják az autósokat Csaknem egy hete már fizetnünk kell a december 20-án megnyi­tott M5-öS autópálya használa­táért. Előtte, szintén hét napig ingyen ismerkedhettünk a sztrá­da szolgáltatásaival, s ezután is lesznek díjfizetés nélkül igénybe vehető szakaszok. Főleg az ezek­hez vezető összekötő utakon, va­lamint az 50-es és 4-es főúton már előre a forgalom nagyobb arányú növekedésére számítot­tak a szakemberek. Ennek kö­vetkezményeitől tartanak azon­ban az érintett települések ön­­kormányzatai, a fuvarozók kép­viselői, de a rendőrök is. Az utóbbiakból december 28. óta a megszokottnál többet látni az említett utakon. A közlekedési rendőrök nem foglalkoznak az M5-ös autópá­lya körüli vitákkal, ténykedésü­ket nem befolyásolják a sztrá­dával kapcsolatos politikai, gazdasági vagy önkormányzati érdekellentétek. Ezt azért szö­gezte le a sajtótájékoztatóján Nagy Károly ezredes, Pest me­gyei főkapitány-helyettes, mert sokan terjesztik­­ a szerinte alaptalan­­ állítást, hogy az au­tópálya díjfizetővé válása után az 50-es és 4-es főúton a mege­rősített rendőri szolgálat a sztrádára igyekszik terelni az autósokat. A mi feladatunk - különösen az első időszakban - az, hogy tá­jékoztassuk a közlekedőket, ügyeljünk az elkerülő utakon várható nagyobb forgalom biz­tonságára, az esetleges balesetek helyszínén pedig minél gyorsab­ban gondoskodjunk a mentésről, s a közlekedés zavartalanságá­nak helyreállításáról, a torlódá­sok megszüntetéséről - jelentet­te ki a főkapitány-helyettes. A cél érdekében a szóban forgó szakaszokon tizenöttel több rendőr teljesít szolgálatot, az 50- esen két, a 4-esen egy járőr min­dig úton lesz. Ehhez a készenléti ezredtől, illetve az érintett váro­si rendőrkapitányságoktól kap­nak embereket. A megerősített szolgálat egyébként a Pest megyei rendő­rök a Bács-Kiskun megyei kollé­gáikkal összehangolva, közösen látják el, s tíz nap után együtt ér­tékelik majd a tapasztalataikat is. Kérdésünkre­­Nagy Károly ez­redes elmondta, hogy az 50-es ál­tal összekötött településeken be­vezetett 40 kilométeres sebesség­­korlátozást nem a rendőrség kez­deményezte, s más forgalomszer­vezési kérdésekben is legfeljebb javaslatokkal élhetnek. Arra az esetre, ha az autópályával gya­korlatilag párhuzamos két fő­úton olyan baleset vagy akadály keletkezik, amely a forgalom el­terelését indokolja, nincsenek előre kijelölt terelőutak, a meg­oldás a rendőrökre van bízva. A főkapitány-helyettes azt is elújságolta, hogy hamarosan vil­lognak majd az utakon szolgála­tot teljesítő Pest megyei rendő­rök. A kapitányság ugyanis 100 olyan - derék- és antantszíjként is használható - övet vásárolt, amelynek 9 voltos elemmel táp­lált villogó fénye 1000 méterről is kitűnően látszik. A rendőrök szerint hamar kiegyenlítődik majd az autópálya és a két főút forgalma, mert míg az 50-esen másfél-két óra alatt lehet Buda­pestről Kecskemétre jutni, addig az autópályán egy óra is elegen­dő lesz erre. V. J. Egy hete fizetünk HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Van ahol ötven százalékkal drágult a buszjegy Még mindig bizonytalan néhány Pest megyei településen a helyi autóbusz-közlekedés jövője. A Volánbusz Rt. és az önkormányza­tok közötti egyezkedések még az ünnepek között is folytatódtak. Az elhúzódó döntések miatt a helyi bérletek érvényességét 1997. január 7-ig meghosszabbították. Amint Bogáti Zoltán, a Volán­busz Rt. forgalomfejlesztési szak­osztály-vezetőjétől megtudtuk, tizenhárom településen sikerült megegyezni az önkormányza­tokkal. Ezeken a helyeken janu­ár 1-jétől is elindultak a helyi járatok, természetesen már az új tarifákkal. Az átlagos emelke­dés 20-24 százalékos, így a helyi jegy ára általában 42 forintról 52 forintra emelkedett. Gödöl­lőn, Veresegyházán, Dunake­szin, Szentendrén, Péteriben, Pomázon, Dabason, Cegléden, Nagykőrösön, Tárnokon, Szent­­mártonkátán, Törökbálinton és Százhalombattán a részvény­­társaságnak sikerült megálla­podnia az önkormányzatokkal a helyi járatok indításában. A jelenlegi állás szerint vi­szont Erdőkertesen és Monoron megszűnik a helyi járat, bár er­ről még tárgyalnak az illetéke­sekkel. Érden és Vácon nem si­került közös nevezőre jutnia a szolgáltatónak és az önkor­mányzatoknak, ezért három hó­napig fennmarad a helyi közle­kedés, de akkor újra tárgyalják a támogatás mértékét. Szintén vitája van még a Volánnak Őr­­bottyánnal és Mogyoróddal. Gyömrőn az önkormányzat a tavalyi támogatásnak csak a fe­lét, 2 millió forintot szavazott meg a helyi autóbusz-közleke­dés támogatására. Ezért itt drasztikusan 50 százalékkal emelkedett egy helyi autóbusz­­jegy ára: 42 forintról 63 forint­ra. A tanuló- és nyugdíjasbérle­tért 350, a dolgozói bérletért 1125 forintot kell fizetniük a gyömrőieknek. A nyomdai átfutás miatt a decemberi helyi bérletek január 5. helyett január 7-ig lesznek érvényesek a Volánbusz járata­in a megyében. G. J. Gyógyulnak a Naszály sebei Kavicsbányákból természetes élőhely Vác hegye, a Naszály még az év­tizedek óta folyó bányászat után is fontos természeti érték, élőhelyeit, barlangjait és nem­rég helyi védettség alá helyezett területeit ma már természetvé­delmi őrök vigyázzák. A város felé a hegy még sebeit mutatja, de északi, északkeleti oldalán már elkezdődött a rekultiváció. A Dunai Cement- és Mészmű Kft. több hektáron földdel terí­tette be a „lebányászott” terü­letet, a meddőhányókat, és az erdőgazdaság segítségével el­kezdte fásítását is. A DCM a város déli oldalán is ügyel a rekultivációra, sőt kavicsbányájából nem halasta­vat, hanem természetes élőhe­lyet akar létesíteni. A város te­rületén működő kavicsbányája a Szebeton cégnek van, egy másik volt kavicsbánya jelen­leg az építési törmelék leraká­sára szolgál, és valószínűleg 15-20 év kell ahhoz, hogy meg­teljen. Az igazi gondot az ön­­kormányzati tulajdonban lévő volt kavicsbánya, majd sze­méttelep jelenti. Itt minél előbb el kell kezdeni a rekulti­vációt, mert - a környezetvé­delmi vezető szerint - egyre ne­hezebb megakadályozni, hogy szemét, sőt veszélyes hulladék kerüljön ide. B. J. A csatornázás éve Dányban Sok vita és szervezőmunka után csatorna megépítése, 280 millió Dányban összegyűlt 800 belépő­ forintra tervezett költséggel. A si nyilatkozat, amely véglegesen négyezer fős településen 550 zöld utat adott a falu története gyűjtőaknát és 3 központot kell legnagyobb beruházásához. Jó­ megépíteni ahhoz, hogy a váku­­m­árban startol és 1998. január umtechnológiás rendszer töké- 31-én a próbaüzem megkezdé­­letesen működjön, sével fejeződik be a szennyvíz- Sz. S. 1997. január 3., péntek Körjegyzőség három községben Elváltak a nagyoktól és összeházasodtak Körjegyzőség létrehozásáról döntött Ipolydamásd, Kóspallag és Márianosztra, ám egyelőre még nincs jegyzője a három köz­ségnek. A cél mindenesetre a közigazgatás olcsóbbá tétele. A körjegyzőség létrehozásá­nak ha nem is oka, de előzménye volt, hogy a körzetközponti sze­repet is betöltő Szob, valamint Ipolydamásd - amelynek ügyeit a szobi apparátus intézte - anya­gi természetű vitába keveredett. Ipolydamásd önkormányzata indokolatlanul magasnak találta a szolgáltatás fejében kért össze­get, és méltánytalannak tartotta, hogy egy túlméretezett hivatal működési költségeiből arányta­lanul nagy részt kelljen fedeznie. A kisközség azonban nem akart kiválni a körjegyzőségből, és a vita eldöntését a megyei köz­­igazgatási hivataltól várta. A több környékbeli polgármester jelenlétében lezajlott megbeszé­lésen dr. Petrik János hivatalve­zető a minél nagyobb körjegyző­ség létrehozása mellett tette le voksát, s még azt is elképzelhe­tőnek tartotta, hogy Szob a terü­leti közigazgatás ellátására kije­lölt hivatal legyen. A három köz­ség, Ipolydamásd, Kóspallag és Márianosztra azonban úgy dön­tött, hogy a „nagy” Szobot ki­hagyva alakítanak körjegyzősé­get, Márianosztra székhellyel. A márianosztrai polgármester sze­rint azonban nem Ipolydamásd vált el Szobtól és nem Kóspallag Kismarostól, hanem inkább a nagyobbak igyekeztek megsza­badulni a kisebbektől, és így kényszerült a három kisközség arra, hogy közösségre lépjen. Ja­nuár elsejétől a három falunak közös - a pályázat elbírálásáig - megbízott jegyzője van. Kóspal­­lagon továbbra is helyben inté­zik a lakosság ügyeit, az ipoly­­damásdi kirendeltségen csak ügyfélszolgálat működik. A má­rianosztrai hivatal apparátusá­nak bérét a három település együtt fizeti, természetesen ará­nyosan megosztva. Mint Martos György mária­nosztrai polgármester elmondta, amellett, hogy ezzel alacsonyab­bá válik a közigazgatás költsége, a körjegyzőségek állami támo­gatást is kapnak. B. J. Másfél millióan láthatják a váci katolikus tévéstúdió adásait A váci Elektro-Szignál televízió mellett, a múlt év utolsó harma­dától kezdve a fóti, a salgótar­jáni, a hatvani, a balassagyar­mati, a gödöllői, a szolnoki, il­letve a monori helyi televízió is rendszeresen műsorára tűzi a váci katolikus televízióstúdió adását, s jó esély van rá, hogy hamarosan a ceglédi városi tévé is csatlakozik a körhöz. A váci katolikus televízióstú­dió, amely 1994-ben, Keszthelyi Ferenc megyés püspök kezde­ményezésére jött létre, kéthe­tenként jelentkezik egy-egy újabb műsorral. Ezek program­jában interjúk, rövid hírekből álló krónika, kulturális összeál­lítások, riportok, illetve alkal­manként kerekasztal-beszélge­­tések a stúdióban, valamint a katolikus egyház különböző ün­nepeihez kötődő ismeretterjesz­­tő-lelkiségi műsorok szerepel­nek. - Azzal, hogy immáron nem csupán Vácott és közvetlen kör­nyékén láthatók a műsoraink, több, mint félmillió ember kí­sérheti rendszeresen figyelem­mel kéthetenkénti összeállítá­sainkat. Ez nagy öröm, de ugya­nakkor óriási felelősség is - mondta Varga László atya, a te­levízióstúdió programjainak fe­lelős szerkesztője. Ribáry Zoltán Hóban is működnek a települések Sehol sem maradtak fedél nélkül a hajléktalanok Az új esztendő első napján átla­gosan nem kevesebb, mint húsz centiméter hó esett Pest megye útjaira, s ugyanekkora mennyi­séget ígér az újabb havazás. A meglehetősen nagy mennyiségű hó ellenére a megye közútjai járhatóak - tudtuk meg a Buda­pesti Közúti Igazgatóságon. MUNKATÁRSAINKTÓL Amint Dávid Tivadar, az üze­meltetési és fenntartási osztály vezetője elmondta, 2 ezer 300 kilométer hosszúságú közút tartozik hozzájuk, ekkora felü­leten kell a hótól megszabadíta­ni az aszfaltot, hogy a járműfor­galom zavartalan legyen. Ki­lencven géppel teljes erővel fo­lyik a hóeltakarítás, kiemelt fi­gyelmet kapnak a főutak, de a mellékutakat sem hanyagolják el. Ennek köszönhetően a tegnap délelőtti helyzet szerint a megye valamennyi fő- és mellékútja járható, s a közúti igazgatóság szerint az elkövetkező napok­ban is az lesz. A pár fokkal eny­hébb időjárás ugyanis lehetővé tette az útsózás elkezdését is szerdán este, illetve csütörtök reggel. Pest megye északi részén már a karácsonyi ünnepek előtt sem volt könnyű közlekedni, kalan­dos vállalkozásra indult az, aki Kisnémedibe próbált eljutni, s a két ünnep között is célszerű volt hóláncot feltennie annak, aki Márianosztrát akarta megköze­líteni. De szilveszterig a megye legészakibb településein, Ber­­necebarátiban, Kemencén sem okozott nagy bonyodalmat a szokatlan hideg és a hó, az ellá­tás folyamatos volt. Biztosított a meleg is a házakban, hiszen Kemencén azok a rászorulók, akik nem tudták maguknak megvenni a tüzelőt, nem támo­gatást kaptak, hanem kiszállí­tották nekik a fűtőanyagot. Mint Szabóné Egri Teréz jegyző elmondta, mindkét köz­ségben működik idősek ottho­na, és szerencsésnek bizonyult az a megoldás, hogy a házigon­dozást az idősek otthonához integrálták. A házigondozók fűtenek, vá­sárolnak be az idős emberek­nek, és amikor úgy látják - mint a napokban Kemencén -, hogy valakinek jobb helye len­ne az idősek otthonában, átvi­szik oda. Nagymaroson a közművek sínylették meg a nagy hideget, három komoly csőtörés is volt az ünnepek alatt: egy utcai csőtörés, a másik egy üres la­kásban, a harmadik pedig az iskolánál. (Hóban is... folytatás a 18. oldalon) Szilveszterkor lencse volt a menü az érdi melegedőben Kancsovszki János felvétele

Next