Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. január

1997-01-03

ly NÉPSZABADSÁG. PEST MEGYEI KRÓNIKA 1997. január 3., péntek Üllő egyetemi várossá válhat Százötven közművesített telekkel várják a letelepedő szakembereket A városi címek adományozása után minden évben akadnak önkormányzatok, települések, amelyek úgy érzik, ha pályáz­tak volna, ők is kiérdemelték volna a megkülönböztető címet, rangot. A tízezres lélekszámú Üllő is magán hordozza egy al­földi kisváros meghatározó je­gyeit, de lakóiban eddig még­sem merült fel hasonló igény. Elképzelhető azonban, hogy öt­hat év múlva az élet hozza meg számukra az elismerést. A helyi képviselő-testület addig sem tétlenkedik: olyan döntéseket készítenek elő, amelyek meg­könnyíthetik Üllő egyetemi vá­rossá válását. Legfőbb partne­rük ebben az Állatorvos-tudo­mányi Egyetem Dóra majori kí­sérleti intézete. Elhamarkodott következteté­seket vonhat le az, aki a telepü­lést kettészelő 4-es főút nagy forgalmában araszolva a feltű­nően sok ház falán olvasható „Eladó” felirat láttán arra gon­dol, menekülni akarnak Üllőről az ott élők. Ellenkezőleg: a nagyközség lakóinak száma las­san, de folyamatosan gyarap­szik, s­­ az országos átlaggal szemben­­ nő a születések száma is. Az viszont igaz, hogy aki te­heti, nyugodtabb környezetet választ az egyre zsúfoltabb, za­josabb 4-es útnál. Szerencsére erre még bőven van lehetőségük helyben, s a távlati tervek is eh­hez az igényhez igazodnak. Rá­adásul a település Ócsa felőli ha­tárában egy hatalmas, de mégis emberi léptékű létesítmény kör­vonalai bontakoznak ki. - A dóramajori beruházás so­kat jelenthet nekünk. - mondja Vasadi István Üllő alpolgármes­tere. - Azt hiszem, a képviselő­­testületben és a községben is így gondolkodik mindenki. Élnünk kell azzal a lehetőséggel, hogy ide költözik az Állatorvos-tudo­mányi Egyetem nagy állatkór­háza, a hozzátartozó oktatási, kutatási célokat is szolgáló léte­sítményekkel együtt. Igyek­szünk elébe menni azoknak az igényeknek, amelyek szerintünk előbb-utóbb felmerülnek. Felté­telezzük például, hogy az inté­zetben dolgozó magasan kvalifi­kált szakemberek, tudósok sze­retnének majd a munkahelyük közelében letelepedni, s minél kulturáltabb környezetben élni. Az üllőiek elképzeléseinek megalapozottságát támasztotta alá dr. Seregi János a kísérleti intézet igazgatója is, amikor el­mondta: jelenleg 1200 hektáron oktató, kutató és termelő felada­tokat is ellátnak, az egyetemi hallgatók tanulmányaik során már most két-három hónapot töltenek náluk. Mesterséges megtermékenyítő állomásként és a veszélyeztetett, kihalással fenyegetett állatok génbankja­ként működnek, itt található Magyarország legnagyobb teje­lőkecske-telepe. Az embrióátül­tetést végző szakembereik világ­­színvonalon dolgoznak. A szak­mai háttér, a terület, a jószándék tehát adott a Vasadi István által említett, a Makona csoport által tervezett, 1994-ben elkezdett, s első részletében tavaly szeptem­berben megvalósult beruházás befejezéséhez. Az egyetlen, de legfőbb gondot a pénz hiánya je­lenti. A nagy állatkórház épülete áll, de a berendezése még hátra van. A későbbiekben, az anyagi­aktól függő ütemben épülnek meg a laboratóriumok, a kiszol­gáló és szociális létesítmények. Valamennyi magán viseli majd a Makona alkotócsoport munkái­nak stílusjegyeit. A leendő új in­tézet és a település terveinek megvalósulását az egyik oldalon azzal is siettetik, hogy a dórama­joriak 20 hektár földet értékesíte­nek, a fővárosban is pénzzé teszik a felszabaduló egyetemi ingatla­nokat. A másik oldalon az üllői önkormányzat a hajdani pedagó­gusföldek helyén 150 építési telek parcellázását tervezi. A közművesítésre a pénzt a volt mozi épületének eladásából kí­vánják előteremteni. Már dolgoz­nak egy összevont kulturális köz­pont kialakításán, s gyakorlatilag elkészült az első üllői szabadidő­park terve is. Az utóbbi létesít­mények - az önkormányzat szán­déka szerint - azt a célt szolgál­nák, hogy a majdani „új telepese­ket” minél előbb bevonják a köz­ség közéletébe is. Vereszki János A megvalósuló dóramajori egyetemi város így fest majd a magasból Kezdje az Újévet egy telefonnal! e*rv\,é.t ycck, cd cínxirccctáccíycck yc-kcvá-evdcííp-cvctvkct't ívfc C-W líy ie,Le*ícrt^vcrrcc\,Lá-rc (ce.vrcd'kiílt. S^cctctcc^ cd tscrLcLcrt^- ccy e,d'fr'te*cccL&í Tccvcícctccí-^c! MOSTANRA MÁR MINDENKINEK TUDUNK MODERN TELEFONVONALAT BIZTOSÍTANI SZICETSZENTMIKLÓSON ÉS KÖRNYÉKÉN. HA SZERETNE BŐVEBB INFORMÁCIÓT KAPNI A LEHETŐSÉGEKRŐL, KÜLDIE VISSZA AZ ALÁBBI SZELVÉNYT CÍMÜNKRE: KISDUNA-COM RT., 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS, GYÁRI U. 49. VAGY HÍV/A FEL ÜGYFÉLSZOLGÁLATUNKAT: (24) 404404. tűi Telecom Investment NÉV:. CÍM: Kérem, küldjenek a címemre információs anyagot a Kisduna-Com szolgáltatásairól és árairól. ­ Évzáró szentmise MUNKATÁRSUNKTÓL A millecentenáriumi évet lezáró hálaadó szentmisét tartottak december 30-án a márianoszt­­rai kegytemplomban. A zord időjárás ellenére, a meghívottak közül sokan eljöttek az ese­ményre. Ott volt Lajtai István országgyűlési képviselő, a me­gyei önkormányzat képviseleté­ben Manninger Gábor alelnök, Vámosmikola, Letkés, Szob, Zebegény, Nagymaros és Kós­­pallag polgármestere. A megyés püspök helyett a szobi plébános misézett, a szentbeszédet Martos György, márianosztrai polgármester mondta el, felidézve a magyar történelmet. Szavai nemcsak a bánatról, küzdelemről szóltak, hanem a bizakodásról, a re­ményről is, s arról, hogy megőr­zött hitünket át kell adnunk a következő nemzedéknek. A kegytemplom hálaadó szentmiséjén a Nagymarosi Férfikórus működött közre, Brusznyai Margit vezetésével. Újévi koncert Szentendrén Szentendrén január 5-én este hat órakor díjtalan újévi kon­certet rendez az önkormányzat a városháza dísztermében. Ün­nepi köszöntőt Kállay Péter polgármester mond, a hangver­senyen a Vujicsics együttes mű­ködik közre. Hibaigazítás Legutóbbi számunkban a Ceg­lédről szóló írásba két értelem­­zavaró hiba került. Helyesen: a Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület, Kós Károly-díjat ka­pott. Cegléd hajdani főmérnöke Kádár Antal volt, róla emléke­zik meg az emléktábla a fürdő bejáratánál. Hóban, hidegben is működnek a települések Sehol sem maradtak fedél nélkül a ► FOLYTATÁS A 17. OLDALRÓL A 2-es úton, Sződligetnél, ugyan egy Wartburg csak az árokban tudott megállni, de az út melletti településeken nem okozott különösebb gondot az ellátás. Vácon a családsegítő köz­ponton keresztül sokan juthat­tak tüzelőhöz is, még az ünne­pek előtt, Gödön is kiosztották a fűtési segélyeket, s Dunake­szin sem maradt fűtés nélkül senki. A tüzelősegélyeket már korábban kiosztották, s a táv­fűtés is működött. Nem érke­zett jelzés a polgármesteri hi­vatalhoz, hogy valaki sürgős segítségre szorulna, igaz a hi­vatal a karácsonyi ünnepek he­tében zárva maradt, mert mun­katársai már korábban ledol­gozták ezeket a munkanapo­kat. Gödön mentőkötelet dobtak a hajléktalanoknak, azzal, hogy a községben­­ az önkor­mányzat népjóléti bizottságá­nak kezdeményezésére - éjjeli menedékhelyet alakítottak ki, néhány embernek, akik eddig a Duna-parton lévő csónakok­ban húzták meg magukat, ta­lán az életét mentették meg. A volt ifjúsági tábor egyik épüle­tébe bevezették a gázt, fürdőt alakítottak ki, és nyolc ember­nek biztosítottak éjszakai szál­lást, ahol reggel és este enni is kapnak a hajléktalanok. Ellá­tásukat a helyi vállalkozók se­gítik. Mint Traupert Imréné, a nép­jóléti bizottság elnöke elmond­ta, idén mintegy 40 millió forin­tot fordított a község szociális célokra, többek között száz cso­mag két-kétezer forint értékű élelmiszer-adományt kaptak a rászorulók az év vége előtt, és utolsó fillérig elköltötték azt a keretet is, amelyet fűtési segély­re szántak. Vácon senki nem maradt fe­dél nélkül, mondta kérdésünkre Szarka Győzőné, az önkor­mányzat szociális bizottságá­nak elnöke. Az átmeneti szállá­son tizennyolc embernek bizto­sítottak helyet, a népkonyhán akár harminc ember étkezhet. A városban immár tíz éve működő családsegítő központ az év vége előtt még 150 ezer forintot ka­pott az önkormányzattól, hogy az ünnepek alatt senki ne ma­radjon ellátatlanul, és a köz­pontban ügyeletet is tartottak az ünnepeken. Nagymaroson, a nemrég újra várossá lett településen, nincs átmeneti szállás, a hajléktala­nokat Vácra és a fővárosba irá­nyítják. (Vácon legfeljebb át­menetileg fogadják be a más­honnan jötteket.) A nagy hideg beköszöntével azonban mégis gondoskodni kellett néhány emberről, és mint Zoltai Mihály polgármester elmondta, ez sike­rült is. Volt, akit a rokonoknál helyeztek el, volt olyan család is, amelynek a cserépkályháját újították fel nagy hirtelenjében, hogy legyen fűtés a lakásban. Az ünnepek előtt a rászorulók ötszáz és ezerforintos élelmi­szer-utalványokat kaptak az önkormányzattól, a helyi kari­ hajléktalanok túsz pedig csomagokkal lepte meg őket. Dunakeszin sincs éjjeli me­nedékhely. Természetesen, ha nyitnának egy átmeneti szál­lót, akár negyven-ötven lakója is lehetne, vélte a város al­jegyzője, dr. Dóczi István. így Pestre küldik a fedél nélkül lévőket, akiknek nem is kell túl messzire menniük, az „Aluljáróérzés” szálló a Váci út külső szakaszán van. Az al­jegyző szerint a hajléktalanok ellátása akkor oldódik meg, ha a törvény által előírt határ­időre, az átmeneti szállás léte­sítésére kötelezett valamennyi településen elkészül egy me­nedékhely, s a teherviselés megoszlik. Ha a hajléktala­nokról nem is, a rászorulókról gondoskodnak a városban, több száz csomagot osztottak ki karácsony előtt, és sokan kaptak utalványt az önkor­mányzattól, amely a nemrég létesített szociális diszkont­ban váltható be. A gödöllői önkormányzat Forrás Szociális Segítő Szol­gálata 1990 óta működteti a szeretetkonyhát a város köz­pontjában, a Szabadság téren, az egykori járási hivatal udva­rában. Mint mindennap, így karácsonykor és szilveszter­kor is nyitva állt a betérők számára 11-től 14 óráig. Az óév utolsó napján húslevest és húsos káposztát szolgált fel Pesti Györgyné. Az állandó ét­kezők száma 35, közülük 8-10 rendszeres jövedelemmel ren­delkező vendégük térítési dí­jat is fizet. A szeretetkonyhán az ünnepek alatt a Vöröske­reszttől és a Máltai Szeretet­szolgálattól kapott - szalon­cukrot, lisztet, étolajat tartal­mazó - élelmiszercsomagokat osztottak a rászorulóknak. A Népjóléti Minisztérium pályá­zatán nyert pénzből a szere­tetkonyhán fürdőszobát is ki tudtak alakítani. A hajléktalanok átmeneti szállását 1991-ben létesítették Szántópusztán két tangazdasá­gi lakásból. Itt hét férfinak tud­tak helyet adni, tisztálkodási lehetőséggel. Six Edit, a Forrás vezetője elmondta, hogy az ün­nepek előtt pótágyat is elhe­lyeztek és igyekeztek megkeres­ni azokat, akikről feltehető volt, hogy e hajlékra szorulnak. Az önkormányzat mindkét segítőhelye arra is alkalmat nyújt a szociális munkatársak­nak, hogy a szegények fizikai ellátásán túl megpróbálják elő­segíteni életútjuk kedvező vál­tozását. Az elmúlt esztendőben a gö­döllői mentőállomás munkatár­sainak nem akadt feladatuk ki­­hűléses esettel - tájékoztatta la­punkat Zebegnyei Károly veze­tő mentőtiszt. Aszódon nem üzemel ingyen­konyha és hajléktalanszálló sem. Gáspárné Csókás Rita, a Vöröskereszt Aszód körzeti szervezetének titkára elmond­ta, hogy az ünnepek alkalmá­ból a polgármesteri hivatalok szakembereivel együttműköd­ve segítettek a rászorulókon élelmiszercsomaggal és ruha­neművel. Alágyújtottak... HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE

Next