Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. január

1997-01-14

1997. január 14., kedd 18 NÉPSZABADSÁG, PEST MEGYEI KRÓNIKA A metróban nincsenek kórházak Budapesten kétszázhúszezer embernek nyújtanak védelmet a város alatti alagutak Sokan azt hiszik, hogy katasztrófák, tömegszerencsétlenségek idején és háborús helyzetben a polgári védelem képes a teljes civil lakosság megóvására. Ez sajnos nem így van - szögezi le Tóth Rudolf, Budapest polgári védelmi parancsnoka. Az ezredessel az után beszélgettünk, hogy a közelmúltban gyakorlatot tartottak a metróban újságírók részvételével. Tóth Rudolf szerint szervezetük a társadalom önvédelmi reflexeként működik. Nem feltétlenül ők végzik el a feladatokat, de az előkészítésükben, kijelölésükben rendkívül fontos szerepet játszanak, csakúgy, mint a lakosság riasztásában, tájékoztatásában és saját egységeik felkészítésében. A hivatásos polgári védelem (PV) szervezetéhez az országban 950, Budapesten mindössze 130 ember tartozik. Speciális ismeretek birtokában vészhelyzetekben nemcsak tanácsadóként működnek közre, hanem szervezik és koordinálják a mentéssel kapcsolatos feladatokat is. A helyszínek biztosítását, lezárását, a sérültek elszállítását, a kárelhárítást elsősorban a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők, szükség esetén pedig a katonaság látja el. A PV szakemberei - az említett szervezetek vezetőivel együtt - a döntések meghozatalánál is ott vannak, de egységeik a többiekkel egyszerre vagy utánuk kapcsolódnak be a mentésbe, a következmények elhárításába. Napjainkban a polgári védelem elsősorban a katasztrófa-elhárításra készült fel. Bár az Ó utcai omlásnál is segítséget nyújtottak, a PV-parancsnokság egy ház összedőlését nem a katasztrófa, hanem a szerencsétlenség kategóriájába sorolja. Katasztrófának az olyan történéseket minősítik, amelyek városnegyedeket fenyegetnek vagy az egész fővárost veszélyeztetik. Rendkívüli helyzetekben Budapest irányítása egy kézben összpontosul, a teljhatalmú parancsnok - katonai értelemben is - a főpolgármester. Ekkor válik fontossá a PV-parancsnokság szerepe is, hiszen a legsúlyosabb döntéseket a katonaság és a rendőrség vezetőivel együtt nekik kell előkészíteniük. Ilyen döntés lehet például a metró óvóhelyeinek hermetikus lezárása - amit a legutóbbi gyakorlaton is szimuláltak. A kapuk bezárása után ugyanis senki sem hagyhatja el a metrót, és már senki sem juthat be az atombiztos óvóhelyre. (Az észak-déli metróvonal néhány állomása csupán a kivétel, ahol zsilipeléssel megoldható az utólagos beengedés.) Sokan úgy gondolják, semmi szükség atombiztos óvóhelyre, hiszen egy nukleáris háború valószínűsége igen csekély. A PVgyakorlat szervezői azonban elsősorban nem ilyen eseményekre készültek fel, hanem arra, hogy például egy tőlünk nem túlzottan távoli, „kőországi” atomerőmű meghibásodik és radioaktív felhők érhetnek el bennünket. Ha bekövetkezne egy ilyen baleset, a róla kapott tájékoztatás után egy nappal - mielőtt a sugárszennyezett levegő elérné az országot - a Fővárosi Védelmi Bizottság elnöke, a főpolgármester intézkedik az egészségügyi, szociális és gyermekintézmények kitelepítéséről, az „életvédelmi létesítmények eredeti rendeltetésnek megfelelő” visszaállításáról, vagyis a más célokra használt helyiségek óvóhellyé alakításáról. A metrót ugyancsak átállítanák „óvóhelyi üzemmódra”. A gyakorlat folytatása: kilenc nap múlva a szakemberek megállapítják, hogy a radioaktív felhők elérték Magyarországot. Éjszaka a Nukleáris balesetelhárítási kormánybizottság operatív törzsének egyetértésével a fővárosi védelmi bizottság elnöke elrendeli a lakosság „elzárkózását”, a polgárok betelepülését a metróba. Egy óra múlva parancsot adnak a lejtaknák és a főszellőző kapuk bezárására a metróban. A gyakorlat résztvevői ebben az időpontban jártak a metró alagútjaiban, és megbizonyosodhattak arról, hogy a föld alatt sem kórház, sem más különleges létesítmény, sőt újabb, még mélyebben fekvő alagút sincs. Csupán az elsősegélynyújtáshoz feltétlenül szükséges felszerelések vannak az állomások területén. A tisztálkodás legelemibb feltételeit az állomásokon, illetve az alagutak bizonyos szakaszaiból nyíló vécék, mosdók biztosítják. Fekvőhely sincsen a föld alatt. A metróban legfeljebb 220 ezren férnek el. Az állomásokat és az állomásparancsnokságokat ugyanúgy hermetikusan elzárják egymástól, mint a külvilágtól. Hatalmas - áram nélkül is működőképes - fémkapuk csukódnak be az utolsó bemenekülők mögött. Ennyi embernek nincs elegendő levegő, ezért - ha túlzottan hosszúra nyúlna az ott-tartózkodás ideje - bekapcsolják a légszűrőket. Ezek a hatalmas ventilátorokkal működtetett berendezések a felszíni port és a különböző szennyezőanyagokat, így a radioaktív szemcséket is képesek felfogni. A gyakorlat után Tóth ezredes azt hangsúlyozta, hogy a metró alkalmassá tétele polgári védelmi célokra a beruházás költségeinek mindössze három-öt százalékát teszi ki. A parancsnok ezt azért tartja fontosnak, mert a Dél-Buda és Rákospalota közötti metró első szakaszának megépítésére készülnek. Márpedig ha a potenciális óvóhelyet nem teszik már a kivitelezéskor alkalmassá arra, hogy vészhelyzetben embereket fogadhasson be, később senki sem pótolhatja ezt a mulasztást. Szegő Iván Miklós □ A lakosság védelmét szolgáló polgári védelmi előírások kimaradtak a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal megvalósítását célzó, a kormány számára készült tervjavaslatból - közölte Tóth Rudolf ezredes, a polgári védelem budapesti parancsnoka az MTI-vel. Mint elmondta: a polgári védelem fővárosi vezetését mint szakhatóságot az egyeztetések során nem keresték meg a tervezet készítői. A polgári védelmi költségek Tóth szerint egy-három százalékra lennének csökkenthetők, ha elsőként csak az utólag meg nem építhető műtárgyakat és csatlakozási pontokat alakítanák ki az új metróban. Ha az új vonal építésénél a város vezetése lemond a minimális védelmi követelmények megvalósításáról, akkor mintegy 60 ezer ember óvóhelyi védelmének lehetőségét veszíti el Budapest. Az új metróvonal körzetében jelenleg 15 ezer embernek elegendő óvóhely van. Mai árakon egy négyzetméternyi óvóhely kialakítása 70 ezer forintba kerül. A kettős céllal megvalósuló metróvonalnál ez az összeg 25-30 ezer forint. Mentési gyakorlat a föld alatt TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE A buszsofőr lett volna az ellenőr és a jegyárus egy személyben Teljes értékű félmegoldás? A BKV 1993-ban vezette be azt az újítást, hogy a nem csuklós autóbuszokra este nyolc után csak az első ajtón lehet felszállni. Antal Mihály forgalmi igazgatót az intézkedés eredeti céljáról, eredményeiről és jövőjéről kérdeztük. - Automatikus jegyellenőrzést kívántunk bevezetni az említett járatokon - mondta Antal Mihály. - Ennek az lett volna a lényege, hogy a buszvezetők ellenőrizzék az utasok jegyét, illetve - a rendes árnál drágábban - árusítsanak is menetjegyeket. Mindeztegy időben vezettük volna be a mozgóellenőrzések új módszerével, amikor a metrók, a 7-es busz és a 4-6-os villamos vonalán egész napos, szigorú ellenőrzést tartott volna a vállalat. A fővárosi önkormányzat azonban nem járult hozzá a drágább jegyek árusításához, a többletmunkát pedig a sofőrök nem tudták vállalni. A buszvezetők jegyellenőrzési kötelessége megmaradt ugyan, de a teljesítményükkel arányosan nem tudtak fizetni nekik a többletmunkáért. Az ezért járó általános béremelést kevesellték a sofőrök, a buszok döntő többségén így már nem ellenőrzik a jegyeket. A két intézkedés mégsem volt eredménytelen - állítja Antal -, a felmérések szerint ugyanis a bliccelők aránya negyven százalékról huszonötre esett vissza. A szabály, hogy húsz óra után csak az első ajtón lehet felszállni, megmarad. A Budapesti Közlekedési Vállalat folytatja a sofőrök rendszeres ellenőrzését, és megbünteti azokat a buszvezetőket, akik többször is elmulasztják jegyellenőrzési kötelezettségüket. A forgalmi igazgató elmondta: a sofőrök által árusított, emelt árú jegyek bevezetésének tervét másodszor is beterjesztették a Fővárosi Közgyűléshez. Kiss Viktor A rémhírekkel ellentétben még egyetlen autót sem bilincseltek meg Budapesten - mondta Tóth Ferenc, a Fővárosi Közterületfelügyelet igazgatója. Igaz, a kilenctagú bilincselő stáb már készen áll, a szervezet. Akinek tehát szokása a tilosban állni, az máris elkezdhet rettegni. Mint hírül adtuk, az Alkotmánybíróság decemberi határozata óta a korlátozott parkolási övezetté nyilvánított utcákon a közterület-felügyelőknek jogukban áll kerékbilincset tenni a várakozási időt túllépők kocsijára. A türelmi idő az egy órára megváltott parkolási jegy lejárta után negyed óra, aki két órára vett jegyet, annál húsz, aki háromra, annál harminc, aki négyre, annál pedig harmincöt perc. Ennyit várnak a felügyelők, aztán könyörtelenül bilincselnek. Az autósoknak mindez négyezer forintjukba kerül. Ha ezt az összeget befizették, a kerékről perceken belül lehull a vas. Tóth Ferencék szerint egyébként nem kell majd túl sokat bilincselgetni, naponta tíz, legfeljebb tizenkét alkalommal, hiszen négyezer forint már elég komoly pénz, szebb dolgokra is el lehet költeni. B. T. Ha kérdezel - érints meg! Kiépülőben Budapest információs rendszere Budapestet a legóvatosabb becslések szerint is nyolcmillió turista kereste fel a múlt évben. Pontos és részletes tájékoztatásuk az egyik legfontosabb feladat. Ennek igyekszik megfelelni a Budapesti Turisztikai Hivatal (BTH) most kiépülő információs hálózata. A tájékoztatás egyik leglátványosabb - a város lakóit is szolgáló - eleme a Budapest különböző pontjain nemrég felállított nyolc számítógépes információs oszlop - mondta érdeklődésünkre Ifjú György, a BTH igazgatója. A feltűnő sárga oszlopokba szerelt berendezés a képernyő érintésére ad tájékoztatást az érdeklődőnek. A rendszer tartalmazza a Tourinform adattárának Budapesttel kapcsolatos összes információját. A memóriába betáplálták Budapest részletes térképét is, a városban található valamennyi postai címmel együtt, valamint mind a huszonkétezer útkereszteződés forgalmi helyzetét, összesen másfél millió információt, így a gép nemcsak a múzeumokról, a város nevezetességeiről, az éttermekről, szálláshelyekről, patikákról, orvosi ügyeletekről, kulturális és szórakoztató programokról ad információt, hanem pontos útvonaltervet is készít az érdeklődőnek bármely tetszőleges két pont között, akár tömegközlekedéssel, akár gépkocsival szeretné elérni úti célját. Mindezt három nyelven - magyarul, németül és angolul. A rendszert a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. és a Topolisz Térinformatikai Kft. készítette a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottságának pályázatára. A nyolc oszlop felállítása tizenötmillió forintba került, a költségeket a bizottság állta. A fejlesztésnek azonban ezzel nincs vége - tette hozzá Ifjú György. Idén és jövőre is szeretnének nyolc-nyolc hasonló információs pontot létrehozni, azzal lesz teljes a hálózat. Már folynak a tárgyalások a BKV-val, hogy minden fontosabb metrómegállóban és a földalatti kiemelt állomásain felállíthassák a berendezéseket. A BTH szeretne több készüléket - a bankjegykiadó automatákhoz hasonlóan - házak falában elhelyezni, így a gép éjjel is az érdeklődők rendelkezésére állna. A rendszer tervezett műszaki fejlesztése pedig a kért információk és az ajánlott útvonal kinyomtatását is lehetővé teszi majd. Ez a rendszer azonban csak egyik eleme a turistákat kiszolgáló információs hálózatnak - mondta az igazgató. Emellett nagy szerepük van az információs irodáknak, amelyekből jelenleg kettő fogadja az érdeklődőket, az egyik a Nyugati pályaudvaron, a másik pedig az M1-es és az M7-es autópálya közös szakaszán, a főváros határában. A későbbi tervekben több iroda nyitása szerepel, ezeket a Várban, a Városligetben, az M3-as és az M5-ös autópályákon, valamint a pályaudvarokon szeretnék elhelyezni. Mindezeken túl már tavasszal felállítják azt a száz, útjelző táblához hasonló oszlopot, amelyeken nyilak mutatják majd, merre kell keresni a város fontosabb nevezetességeit. A Budapestre látogató turisták remélhetőleg hamarosan még egy, eddig nem ismert füzetecskével is találkozhatnak, amelyben a város veszélyeire hívják fel a figyelmüket. Ebből megtudhatják például, hogy melyik környéket ne keressék fel éjszaka, mire figyeljenek, ha taxiba szállnak, hogyan vigyázhatnak értékeikre. Ez a nyugati városokban bevált dolog, szemernyit sem fog rontani a Budapestről kialakított képen - mondta Ifjú György -, mert nem elijeszti, hanem tájékoztatja a turistákat. Mert sehol a viágon nem az a szégyen, hogy ismertetik a közbiztonság helyzetét, hanem az, ha eltitkolják és emiatt baja esik a vendégnek. A. G.