Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. február

1997-02-04

Bandák fosztogatják a magánerdőket Vészesen fogy a fa a magántu­lajdonba került erdőkből, a fa­lopás hovatovább új iparággá fejlődött ki az országban. A fa­tolvajok elszámoltatása rendőri feladat, ám az erdők őrzése nem, a károsultak mégis a rendőröket vádolják tehetetlenséggel. Pest megye déli részében, a Hernád-Pusztavacs-örkény- Tatárszentgyörgyi térséghez több ezer hektár erdő tartozik, míg a térséget szolgáló rendőr­őrs létszáma mindössze tíz fő. Gelle Ferenc rendőr őrnagy, őrsparancsnok szerint csak ja­nuárban 12 falopási ügyben tet­tek feljelentést. A jegyzőköny­vekből kiderül, hogy a fatolva­jok zöme nem saját tüzelőszük­ségletét akarta megszerezni, hanem iparszerűen, megrende­lésre dolgozik. Korszerű célgé­pekkel vannak felszerelve, s te­repjáró szállítóeszközökkel rendelkeznek, amelyek a sárral, hóval is megbirkóznak. Nem így a rendőrök, akik a Favoritjuk­­kal be sem tudnak menni az er­dőbe, legfeljebb lesben állnak a kivezető utaknál. No de hány ilyen út, ösvény van csak az ör­kényi bikahegyi erdőben?! Az állami tulajdonú erdőkben nem jellemző a falopás. Például a pusztavacsi erdészetből nem érkezett bejelentés az utóbbi időben. Gelle őrnagy ezt azzal magyarázza, hogy az erdészet megtartotta őreit, sőt megerősí­tette az őrzést, míg a magán­kézbe került erdőket nem védi senki. Ugyanez vonatkozik a honvédségi tulajdonú erdős lő­terekre is. Az Örkény és Tatár­­szentgyörgy közt elterülő több száz hektárt mindössze ketten őrzik. Eltekintve a falopás anyagi kárától, a lőtereken való illegális tevékenység is nagyon veszélyes, mert rengeteg fel nem robbant lövedék, hadianyag van a homokos talajban. A már említett bikahegyi er­dőn 20 tulajdonos osztozik, a területek átlagnagysága 5-7 hektár. Itt két tulajdonos meg­szervezte az őrzést, nem is bán­totta erdejüket senki. Ez persze nem olcsó mulatság, s az erdő csak minimális hasznot hoz. Ám ha a tulajdonosok meg akarják őrizni, ennek csak egy módja van: az őrzés. Akár úgy is, hogy felváltva, szervezetten önma­guk vigyázzák az erdőt, olyan formában, mint a faluvédők a közbiztonságot. Terepjáróval, rádiótelefonnal felszerelve. Kü­lönben nem kell több néhány évnél, s a magánerdők eltűnnek a térségből - szögezi le az Örké­nyi őrsparancsnok. M. Gy. O. Gallyazásra nincs jelentkező HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Amerikaiak a váci kórházban 1991-ben, a Népjóléti Miniszté­rium ajánlására a váci kórházba látogatott a Voluntary Hospitals of America - az Amerikai Ön­kéntes Kórházak Szövetsége - vezetősége, majd egy év múlva egy amerikai egészségügyi kül­döttség tekintette meg a városi kórházat. Már ekkor körvonala­zódott egy kapcsolat lehetősége, és 1993 januárjában, Észak-Ka­rolina egyik jelentős egészség­­ügyi szervezete, a Carolina Me­­dicorp Inc. vezetőinek látogatá­sakor egy hosszabb távú kórházi együttműködésben állapodtak meg. Még ebben az évben meghí­vást kapott Winston-Salembe a váci kórház három vezetője, és az ott tapasztaltakat meg is kí­sérelték átültetni a hazai gya­korlatba. Az amerikaiak szak­könyvekkel, folyóiratokkal, számítógépekkel, műtőfelszere­lésekkel is segítették a Já­­vorszky Kórházat, majd 1995- ben ismét hárman kaptak meg­hívást egy hathetes továbbkép­zésre, amelyen az úgynevezett Deming-módszert - a kórházi munka minősége folyamatos ja­vításának módszerét - sajátítot­ták el. A két kórház együttesen és eredményesen pályázott az Amerikai Nemzetközi Egészség­ügyi Szervezet támogatására, el­nyerve egy hároméves együtt­működés pénzügyi fedezetét. A közös programban szerepelt a házi betegápolás fejlesztése, a kórházi és otthoni cukorbeteg­ellátás, onkológiai és stroke-be­­tegek rehabilitációja. Az ösztön­díjból támogatták ötvenegy or­vos nyelvtanulását is. 1996-ban folytatódtak a kölcsönös látoga­tások és továbbképzések, és mint Sonja Strbanová, a prog­ram koordinátora, aki most egy háromtagú küldöttséggel láto­gatott a váci kórházba, elmond­ta, az idei évben több mint tíz orvos és szakápoló utazik majd a váci kórházból továbbképzésre az Egyesült Államokba. Ez az egyetlen olyan magyar­­országi testvérkórházi kapcso­lat, amelyet az USA kormánya finanszíroz, ez pedig 1997-ben közel 300 ezer dolláros keretet jelent. Ebből fedezik a tovább­képzéseket, tapasztalatcseréket, konferenciákat és kisebb rész­ben eszközvásárlást is. Az amerikai kórházi delegáció az itt töltött napokat is felhasz­nálta szakmai továbbképzésre, illetve tárgyalásokra a város egészségügyi vezetőivel. Az ed­digi tapasztalatokról nyilatkoz­va Debbie Kiser, a Carolina Me­­dicorp oktatási igazgatója el­mondta: tapasztalatai meg­erősítették véleményét, hogy a váci kórház jól felkészült egész­ségügyi szakemberekkel rendel­kezik, akik szívesen fogadják az általuk nyújtott szakmai prog­ramokat, s ezeket mindennapi munkájuk során sikerrel alkal­mazzák. B. J. Nyereség szovjet laktanyából A kormány egyik tavaly hozott döntésével felhatalmazta a va­gyonkezelőt, hogy a birtokában lévő nem értékesíthető ingatla­nokat, valamint a volt szovjet laktanyákat a foglalkoztatási és iparfejlesztési célok megvalósí­tásának érdekében az önkor­mányzatok tulajdonába adhatja. A térítésmentes átadást követő­en a helyhatóságok feladata lesz a fenntartás biztosítása és az összes többi felmerülő költség előteremtése. A Nagykőrösnek felajánlott Nagy Sándor lakta­nya és a hantházi lőszerraktár negyven hektár területet tesz ki, az előzetes becslések szerint két­száz köbméter fát lehet ott kiter­melni, ami évente félmillió fo­rintos bevételt hozhat a város­nak. A képviselő-testület annak ellenére, hogy fantáziát lát az objektumok hasznosításában, mégsem nyilatkozott az ÁPV Rt. által megjelölt határidőig, vagyis január végéig a tulajdon­lásról, mivel az önkormányzatra háruló összes költséget egyelőre még nem ismeri. A helyi képviselők a nyilatko­zattételhez biztosított határidőt túlságosan rövidnek találták, ezért további tárgyalásokat szorgalmaznak az ÁPV Rt.-vel. J. Zs. Segélyt kapnak a szemétre TUDÓSÍTÓNKTÓL Nagykőrös önkormányzata a múlt év utolsó napjaiban módo­sította köztisztasági rendeletét, melyben 1995-ben meghatáro­zott - ingatlanok utáni - kötele­ző szemétszállítási díjtételét a gazdaságosság szintjére, évi 2857 forint+áfa összegre emelte. Az új rendelet kategorizálja a kötelező szolgáltatást igénybe vevőket anyagi helyzetük sze­rint, így az egyedülálló kis­nyugdíjasok csak 50 százalékot, a kisnyugdíjas házaspárok 75 százalékos díjat kötelesek fizet­ni. Azok a magánszemélyek, akik jövedelmük és vagyoni helyzetük miatt képtelenek fi­zetni, erre támogatást kérhet­nek az önkormányzat éves szo­ciális keretéből. A KÖVA Rt.-nél elmondták, hogy a napokban postáztak ki 1286 felszólító levelet azok­nak, akik a tavalyi második fé­lévi díjat még nem fizették be. A levél kézbesítésétől számí­tott 15 napon belül még bünte­tés nélkül lehet kiegyenlíteni a számlát, ezután azonban kése­delmi kamatot is felszámol­nak. A megyei MSZP-s képviselők elszámoltatják a kormányt Pénz van, mégsem épül az M0-ás autópálya Az MSZP Pest megyei or­szággyűlési képviselői legutób­bi ülésükön arról döntöttek, hogy területfejlesztés problé­máinak megoldását „számon kérik” a kormányon. A rendsze­resen ülésező testület, Pusztai Csaba, a frakció vezetője sze­rint, a kormányprogramban szereplő elvi döntések konkrét megyei megvalósításáról gon­doskodik, azaz tárgyal a közle­kedési és belügyi tárcákkal, el­lenőrzi, hogy a programokban szereplő pénzösszegek eljussa­nak rendeltetési helyükre, és meghatározza az infrastruktu­rálisan elmaradott Pest megye területi fejlesztésére fordítandó jövőbeli pénzösszegeket. A pénteki ülésen a szocialista képviselőcsoport áttekintette a megye legfontosabb infrastruk­turális beruházásait. Megálla­pították, hogy a rendőrőrsprog­ram megvalósítása nehézkesen halad, pedig megvan rá az elkü­lönített költségvetési pénz, ezért tárgyalásokat kezdemé­nyeznek a belügyminiszterrel és a megyei rendőrfőkapitánnyal. Az M0-ás autópálya északi és déli szakaszának kiépítésére is rendelkezésre áll a költségveté­si keret, de a „mechanizmus” lassúsága miatt a fejlesztések még nem kezdődtek meg. Szóba kerültek a régióban súlyos kér­désnek számító hulladékelhe­lyezés és csatornázás gondjai is. A testület tárgyal az érintett önkormányzatokkal, a megye képviselőivel, és a konkrét ügyek kapcsán tárgyalnak a Pest Megyei Területfejlesztési Tanácssal is. - Határozott nyomást kívá­nunk gyakorolni a kormányra, hogy konkrét lépésekre késztes­sük. Az elvi döntésekből szeret­nénk tőkét kovácsolni a megye számára - mondta el kérdé­sünkre Pusztai Csaba, M. H. T. Az ország közepe nem vonzó a befektetők számára TUDÓSÍTÓNKTÓL Tizenkét település egy éve ala­kította meg az Ország Közepe Önkormányzati Társulást, mely gyakorlatilag Pest megye déli részén a dabasi térséget tömörí­ti szövetségbe. A vezetői funk­ciókat évente más-más polgár­­mester tölti be, Manger Henrik hartyáni polgármestert a na­pokban váltotta fel az Örkényi Kovács István. A testület most vitatta meg a térség területfejlesztési koncep­cióját és az 1997-es feladatokat. A kérdés szakértője Bocz Ká­roly, a Pest Megyei Önkor­mányzat környezetgazdálkodá­si osztályának vezetője. Kovács István szerint ez a térség gyenge természeti adott­ságai miatt nem elég vonzó sem a hazai, sem a külföldi tőke számára, s az állam részéről sem várható jelentős segítség. Ezért a 12 településnek össze kell fognia, hogy saját magát menedzselje. Kovács István emlékeztetett arra, hogy most van készülőben az országos és a megyék terület­­fejlesztési koncepciója, s félő, hogy egy ilyen kevésbé előnyös térség, mint a dabasi, kimarad belőle, s kevés esélye marad a központi támogatások, pályá­zatok elnyerésére. Viszont ha kész tervekkel állnak elő, úgy van rá remény, hogy ide is jus­son némi pénz. A területfejlesztési koncepció tématervének elkészítésére még tavaly pályázatot írtak ki, melyre három vállalkozás vála­szolt. A megbízást végül a Pest Megyei Terület-, Település-, Környezettervező és Tanácsadó Kft. kapta, s döntöttek arról is, hogy létrehoznak egy térségfej­lesztési információs irodát Da­­bason. Az autótolvajokra rossz napok jönnek Rudi Hässler imádja az érdi rendőröket MUNKATÁRSUNKTÓL Tíz darab Falcon típusú gépjár­mű-felismerő rendszer került a Hungária Biztosító jóvoltából a rendőrökhöz. Egyet az érdi rendőrkapitányság kapott, a megyében egyetlenként. Minden bizonnyal azért éppen ők, mond­ta dr. Mihály István rendőr alezredes, a kapitányság vezető­je, mert a Pest megyében tavaly ellopott 805 gépkocsiból 127-et Érden lovasítottak meg. Amíg a megyében mindennap három, Érden háromnaponként egy ko­csi két lába. Itt halad át három nagy for­galmú út, a 6-os, a 70-es és az M0-ás főútvonalak, lesz tehát mit ellenőriznie az ajándék felis­merőnek, amelynek a gépkocsi­ba épített számítástechnikai rendszere videokép segítségével felismeri a gépkocsit, s forgalmi rendszáma, színe, típusa alapján azonosítja. Ha tehát egy zöld Ladáról kiderül, hogy a rendszá­mának egy piros Golfon volt ere­detileg a helye, azt már érdemes a gazdájával együtt közelebbről is szemügyre venni. A Falcon al­váz- és motorszám alapján is ké­pes azonosítani. A rendszer kezelése egyébként egyáltalán nem boszorkányság, egy szűk negyedóra alatt bárki megérti, nem kellett külön felké­szíteni a rendőröket a használa­tára. Az érdiek nem irigyek, a szigetszentmiklósi kapitányság­gal máris megbeszélték, hogy néha majd cserélnek, a sziget­­szentmiklósiaknak ugyanis tra­­fipaxuk van. A Falcon másutt is bevethető lesz. Az érdi rendőr­­kapitány azt várja, hogy az éjjel­nappal nonstop üzemelő új ké­szülékkel hetente legalább két­­három lopott kocsit kiszűrnek a forgalomból. Munkájuk ugyanis eddig sem volt eredménytelen, az ellopott kocsik 10 százalékát visszajuttatták tulajdonosaik­hoz - de ennél többre lesznek ké­pesek a Falcon segítségével. Tudják, hogy a Lada és a német autók a legkapósabbak tolvaj­ körökben, bár igazán egyetlen típus sincs biztonságban. Az ér­di rendőrök találták meg az is­mert futballista, Rudi Hässler Mercedesét is, aki boldogan lát­ta viszont „kedvenc autóját”. Remélhetőleg megnő a boldog autótulajdonosok száma, s való­ban rossz napok jönnek az autó­tolvajokra. Piros Volkswagenen Lada-rendszám HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE

Next