Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. április
1997-04-02
A legújabb komp is több mint 15 éves Szövetségbe tömörült révhajósok - Ki gondoskodik az átkelőkről? A megye 14 révátkelőjének tulajdoni viszonyai rendezetlenek, a kompok, hajók pedig felújításra szorulnak. Ezen próbál segíteni a Révhajósok Országos Szövetsége, amely eredetileg a Pest Megyei Révhajózási Vállalat néhány évvel ezelőtti felszámolását követően jött létre. Munkájuk erősen kötődik tehát a régióhoz, azon belül is a Szentendrei-sziget és Vác térségéhez, hiszen a legnagyobb, az idegenforgalmi szezonban legjobban megterhelt dunai révátkelők itt találhatók. 1992-ben, a Pest Megyei Révhajózási Vállalat megszűnése után a megyei révállomások és hajóparkjuk kis vállalkozások illetve önkormányzatok kezelésébe kerültek. Az üzemeltetők létrehozták azt az önkéntes szakmai tömörülést, amely a többi „vízparti” megye csatlakozása után a Révhajósok Országos Szövetsége (ROSZ) nevet kapta. A szervezet hétfős elnökségének tagja, az érdi Kuba Zoltán, aki elmondta, hogy jelenleg legfontosabb tevékenységük egy munkaprogram irányítása, amelynek során a révészek szakmai képzést kapnak. A hajósoknak rádió- és radarkezelési ismereteket oktatnak, de hajóvezetői vizsgákra is felkészítenek. Feladatuk az is, hogy a révész betegsége esetén hajóvezetőt kölcsönözzenek az állomásoknak, vagy szükség esetén műszaki segítséget nyújtsanak. A szervezet munkája során két részre, Budapesttől északra és délre eső övezetre osztja a Pest megyei réveket. Kuba Zoltán az északi területen is két típusú forgalmat különít el. Az egyik munkahelyi forgalomhoz kötődő személyi átkelés. A Duna bal partjának települései, például Visegrád vagy Pilismarót ugyanis a jobb part fejlettebb tömegközlekedését használva jutnak el a nagyobb városokba, mint Vác vagy Budapest. Ehhez természetesen át kell kelniük a Dunán, de nem komppal, hiszen nem személygépkocsival közlekednek. A kompok ideje az idegenforgalmi szezonban jön el, amikor a Dunakanyar látványosságaira kíváncsi autós turisták tömege lepi el a révek rámpáit. Ilyenkor a legnagyobb dunai rév, a Vác-Tahitótfalu és a jelentős Dunakeszi-Horány vonalon is folyamatosan járnak a kompok. Érdekes, hogy a révhajózás ezen a területen ennek ellenére veszteséges lenne a magas rezsi és üzemanyagköltségek miatt. A nagy „kasszát” az átkelőhelyre települt büfék, kempingek, szuvenírboltok jelentik. Az üzemeltetők ekkor próbálnak tőkét pumpálni a télen pangó üzletbe. A fővárostól délre eső dunai szakasz, a Csepel-sziget forgalmára kevéssé jellemző a turizmus. A révhajózás inkább a sziget ipari hálózatát egészíti ki. Százhalombatta, Adony és Ercsi környékén nagy teherbírású, 20- 50 tonnás vízi járművek dolgoznak. Forgalmuk különösen erős például a cukorrépa-betakarítás idején. Személyi forgalmat alig bonyolítanak, hiszen a szigetre hídon át is be lehet jutni. Bármilyen funkciót is töltenek be a BÖSZ által összefogott üzemeltetők hajói, mindegyikre jellemző a rossz műszaki állapot. A legújabb komp is több mint tizenöt éves, az ennél régebbiek közül pedig igen sok hajó acélszerkezete szorulna felújításra, némelyik teljes fenéklemezcserére. A szövetség rendszeresen pályázik a felújításra fordítandó pénzre tárcaközi kiírásokon. Kuba Zoltán szerint azonban szem előtt kell tartani, hogy az így kapott összegek is csak a napi szállítás színvonalának fenntartására elegendők, teljesen felújított járműveket nem tudnak „varázsolni” belőlük. A műszaki állapotokra az is jellemző, hogy a megyei révhajók azért járnak napkeltétől napnyugtáig, mert az előírások szerint az állomásokat meg kell világítani, de az eltelt évtizedek alatt több révházig nem jutott el az áramszolgáltatás. Néhány önkormányzat, amely megpróbálja rátenni a kezét a révközlekedésre, éppen a felújítási és rezsiköltségekről nem vesz tudomást, és csak a bevételi forrás lebeg a szeme előtt. Pedig ha egy komp deszkázatát biztonsági okokból ki kell cserélni, akkor az üzemeltető könnyen elveszítheti azt réven, amit a „vámon” nyert. Hasonló szemlélet okozza, hogy a révállomások műszaki területeinek és a révházaknak a megyében sok helyen vitatott a tulajdoni viszonya. A kezelő vállalkozás és a részleges tulajdonos önkormányzat között gyakran nincs megegyezés, hogy melyiküknek kell gondoskodnia lejáró rámpák felfestéséről, télen jégmentesítéséről, a világításról, hiszen a kezelő sokszor külön pénzt fizet a műszaki területért, és így jogosan elvárja, hogy az önkormányzat végezze ezt a munkát. Természetesen, ritkán van így. A KÖSZ tagjai érdekvédelmét is ellátva azt javasolja, hogy kezelők részére ingyenesen kell a műszaki területet biztosítani, és így ő lenne a felelős rendben tartásáért is. M. H. T. Rév- és kompkikötő Váccal szemben, a Pokol-szigeten HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE ■tudósítóink jelentik DUNAKESZI: Gödről, Fótról és Dunakesziről hat általános és három középiskolás csapat vett részt az ifjúsági polgári védelmi versenyen. Az általános iskolások között a dunakeszi Körösi Csoma Sándor iskola csapata, míg a középiskolások között a fóti Károlyi István Gyermekközpont csapata lett az első. (Sz. S.) KŐRÖSTETÉTLEN: A Dél-Pest megyei térség fejlesztésének koncepciójáról tanácskozik ma, szerdán Kőröstetétlenen a Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása. A testület állást foglal arról is, hogy melyik település mekkora összeggel járuljon hozzá a közös gyermektáborok fenntartásához. (V. J.) NAGYKÁTA: A szabadságharc 1849-es tavaszi hadjáratának hőseire emlékeznek a hét végén a városban. Április 3-án, csütörtökön dr. Héjjas Pál, a megyei levéltár igazgatóhelyettese nyitja meg a könyvtárban a Nagykáta története a dokumentumok tükrében című kiállítást, amely május 3-ig lesz látható. Április 4-én péntek délelőtt fél 10-kor a szabadságharc egyik gyermekhőse, Pilaszanovics Béla tiszteletére állított kopjafát Bodrogi Györgyné polgármester avatja fel. (V. J.) DABAS: A városnak 1995 januárja óta nincs polgármestere. Az összeférhetetlenség miatt felfüggesztett polgármester valamennyi feladatkörét Nagy Ferenc alpolgármester látta el. Ezért a közelmúltban Kőszegi Zoltán 32 éves testnevelő tanár lett az új, második alpolgármester. (M. Gy. O.) SZÁZHALOMBATTA: Tegnap óta nyitva áll az érdeklődők előtt a város új régészeti parkja. Az őskori szabadtéri múzeum mintegy 5 hektárnyi területen mutatja be a bronzkori és a vaskori élet színterét: házakat, kemencéket, gödröket, szövőszéket és egy nemrégiben föltárt vaskori halomsírt. A látogatók szőhetnek, agyagedényeket, tűzhelyeket, bronz eszközöket készíthetnek. (R. V.) NAGYKŐRÖS: A drogellenes napok rendezvénysorozat nyitányaként „drogellenes diszkót” rendeztek a város egyik népszerű szórakozóhelyén. Minden belépőjegyhez droglexikon és AIDS- mutató járt. A sorozat a hét végén folytatódik, amikor az érdeklődők szakemberek előadásait hallgathatják meg a kábítószerezésről. A házigazda MSZP helyi szervezete a fiatalok figyelmét akarja felhívni a drogfüggés veszélyeire. (M. H. T.) DÁNY: A dányi képviselő-testület március 27-i ülésén látva, hogy a lakosság túlnyomó többsége még a konzultáció lehetőségét is elutasítja, úgy döntött, a továbbiakban nem foglalkozik egy szilárd kommunális hulladékot égető mű tervével, nemcsak a helybéliekkel, hanem a szakértőkkel is befejezettnek nyilvánítja a további párbeszédet. (Sz. S.) / • Együtt a vasúti vandálok ellen Tavaly 17 milliós kárt okoztak a rongások A MÁV Budapesti Területi Igazgatósága a dabasi és a környéki önkormányzatok, a rendőrség és a polgárőrség közösen lép fel a Budapest-Lajosmizse vasútvonalon. A szándéknyilatkozat azon a fórumon született, amelyet Nagy Ferenc, Dabas alpolgármestere hívott össze az elmúlt hét végén. Az elmúlt években megsokasodtak a lopások, rongálások a vasúton. Leggyakrabban a biztosítóberendezéseket és sorompókat teszik tönkre. Lopják a kábeleket és más fémalkatrészeket. Gyakran megdobálják a vonatokat, feldúlják a kocsik belső berendezéseit. Ehhez társul az épületekben, várótermekben okozott kár is. A megélhetési bűnözésre visszavezethető károk lényegesen kisebbek, mint az oktalan, vandál pusztítások. Ez utóbbinak a graffititől (festékfújóval felvitt „műremekek” a vagonok külső és belső falára) a gyújtogatásig, a jelzőoptikák összetöréséig számtalan módja van. Egy-egy gyújtogatás milliós kárt okoz. A budapesti MÁV-igazgatóság területén 1996-ban 792 szándékos károkozás történt, a kár 17 millió forint. Budapest-Lajosmizse vonalon 91 esetet regisztráltak 2,2 millió forintos kárral. Ennek 53 százalékát a kocsirongálás teszi ki. S mindezt egy alig 62 kilométeres pályaszakaszon. A fentiekről Berta János, a MÁV Budapesti Területi Igazgatóság igazgatóhelyettese számolt be az Együtt a rongálok ellen c. dabasi fórumon, majd ezt egészítette ki Nagy Károly ezredes, Pest megyei rendőrfőkapitány-helyettes, valamint a dabasi és lajosmizsei állomásfőnök. Garádi István, Gyömrő polgármestere elmondta, miként szerveztek meg egy rongálok elleni akciót. 1995-ben a Budapest-Gyömrő-Nagykáta vonalon tetőzött a vonatrongálás, amit önkormányzati és rendőri beavatkozással egy év alatt egyharmadára sikerült visszaszorítani. Hasonló szándékról nyilatkozott Nagy Ferenc is, melyhez csatlakozott a térség polgármestereinek többsége, jóllehet nem hallgatták el azt a véleményüket sem, hogy az állam mind kevesebbet vállal magára a közbiztonságból, s mind több teher nehezedik az önkormányzatok vállára. Az előzetes tervek szerint a lajosmizsei vonalon a jövőben polgárőrök, faluvédők felügyelik a vonatok és az utasok épségét. Mobiltelefonokkal lesznek ellátva, s rendbontás esetén közbelépnek vagy segítséget kérnek az útba eső rendőrségektől. Margitai M. György Szétvert vasúti kocsi HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Kitiltották az újhartyániakat a felüljáróról Senki sem vette észre, milyen következménye lesz az útátsorolásnak Újhartyán közigazgatási területének fele, a termőföldek 60 százaléka az M5-ös út túlfelén, vagyis nem a község felőli oldalon van, amit az albertirsai úton, a felüljárón át közelíthetnek meg a gazdák. 1992- ben, amikor felmerült az M5-ös továbbfejlesztése, ezzel egy időben döntöttek a 405-ös út megépítéséről, ami Albertirsát köti össze Dabassal. Akkor - bár a tervezők konzultáltak a térségi önkormányzatokkal - senki nem figyelt fel rá, hogy az új út gyorskategóriába való átsorolása és a csomópontok helytelen kijelölése milyen következményekkel jár majd. Újhartyán esetében az alábbi ódiumokat kell hogy a lakosság viselje: Az M5-ös utat áthidaló felüljárón a lassú jármű- és személyforgalom tilos! Traktorral, kombájnnal, lovas kocsival, kerékpárral és gyalogosan csak a jóval távolabbi Monori úti felüljárón keresztül juthatnak el a hartyániak a földjeikre, a tanyaközpontban dolgozó mintegy 50 ember is csak személygépkocsival közelítheti meg a munkahelyét, vagy 4-5 kilométeres plusz út megtételével, ha gyalog vagy kerékpárral megy. Súlyosbítja a dolgot, hogy az egész térségben csak a tanyaközpontban van hídmérleg, S a fűszerpaprika-felvásárlóhely is itt működik nyáron. Mindezért a falugyűlésen élesen bírálták Manger Henrik polgármestert, és a lakók polgári engedetlenséget helyeztek kilátásba, jóllehet, az áthaladási tilalmat már most sem tartják tiszteletben, lassú járművel és gyalogosan egyaránt közlekednek a felüljárón. Manger Henrik is azon a véleményen van, hogy a felüljáró ily módon való lezárása abszurd helyzetet teremtett, logikailag érthetetlen, a kifogásolt helyzetet haladéktalanul rendezni kell. Az érdekeltek két megoldást sürgetnek. A egyik: Újlengyel és Hartyán közt rendeljenek el sebességkorlátozást, hogy a lassú járművekkel is zavartalanul közlekedhessenek a 405-ös úton, s ezzel egy időben oldják fel a felüljárón az áthaladási tilalmat. A másik: mérsékeljék az M5-ös úthasználati díját, hogy gyérüljön a községen áthaladó közúti forgalom. M. Gy. O. Traktorral és gyalog tilos az átkelés Keliczay László felvétele