Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. április
1997-04-11
1997. április 11., péntek PEST MEGYEI KRÓNIKA Reggeli áhítattal kezdődik minden nap Múlthoz és jövőhöz kötődik Nagykőrös és a tanítóképző kapcsolata Akár valami furcsa történelmi fintornak is tekinthetjük, hogy a Nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskola az egykori MSZMP, majd MSZP székházában működik. Persze, ha már a történelemről szólunk, hát említeni kell azt is: a városban 1839- ben alapított felsőiskola 1957-től 1990-ig Csipkerózsika-álmát aludta. Igaz, az 1957-es megszüntetés idején senki sem hitte, hogy feltámad Nagykőrösön az egyházi felsőoktatás. Nagy István, a főiskola főigazgatója (képünkön) a múltat csak felsorolja, s a közelmúltat is, hogy az utóbbi két év alatt miként alakult a főiskola szervezeti kötődése előbb Jászberényhez, majd rövid önállóság után a Károli Gáspár Református Egyetemhez, hiszen számára a jelen és a jövő sokkal fontosabb. Jelenleg a református egyetem fakultásaként országos Református Tanítóképző Főiskolaként működünk, nappali tagozaton összesen 150 hallgatóval, de van levelező tagozatunk, és egy úgynevezett kihelyezett tagozatunk is, amely Marosvásárhelyen működik. Az előbbin 300, utóbbin 90 hallgatónk van. - Honnan jönnek a hallgatók? - Az ország minden részéről, Nyíregyházától Zalaegerszegig. - Egyházi oktatási intézmény lévén, milyen elvárásaik vannak a jelentkezőkkel szemben? - Elvárások? Talán nevezhetjük annak is, de az ide jelentkezők számára ez természetes: gyakorolniuk kell hitüket és konfirmáltaknak kell lenniük. A nap nálunk minden reggel közös áhítattal kezdődik. A hozzánk jelentkezők tudatosan választják főiskolánkat, és úgy gondolom, a választási lehetőség igencsak nagy, hiszen az országban összesen tizennégy tanítóképző főiskola működik. - Mitől más a nagykőrösi tanítóképző, mint a többi? - Úgy vélem, a tanároktól, a diákoktól, a neveléstől. Ezek talán így túl általánosnak tűnnek, de itt nem tételesen felsorolható „másságról” van szó, hanem azt hiszem, az együtt megélt közösségi élményekről, a családias légkörről és hangulatról. De hogy konkrétumot is mondjak, alapító okiratunk szerint nálunk négyéves és kétszakos a képzés. Vagyis a tanítói képesítés mellett egyházi „szakképesítést” is kapnak hallgatóink, hiszen a diplomázás után hitoktatók, kántorok és diakónusok lesznek. - Milyen a város és a főiskola, a főiskola és a város kapcsolata? - Azt hiszem, jónak mondható. Jónak, hiszen az önkormányzat biztosítja immár meghosszabbítva 15 évre az épület használati jogát, s lehetőség szerint támogat is bennünket az önkormányzat. A főiskola rangját és elismertségét jelzi, hogy magam is önkormányzati képviselő vagyok. - Az ember úgy gondolná, hogy egy főiskolának jelentős kulturális kisugárzása is van. - Mi is ezt szeretnénk, de ez még igazán nem érződik. Léteznek ugyan a gimnáziummal közös rendezvényeink, eseményeink, de igazán és markánsan azt hiszem nem érződik meg az ön által említett kisugárzás. Végzős hallgatóink közül ugyan többen tartanak bibliamagyarázó órákat a város iskoláiban, és diakónusaink aktívan részt vesznek a házi betegápolásban, de a későbbiekben talán sikerül további kapcsolatokat is kiépíteni. Persze nehezíti a város és főiskola jó kapcsolatának kialakulását az a tény is, hogy diákjaink a hétvégeken hazautaznak, hétközben pedig a napi nyolc-tíz órás oktatás után meglehetősen fáradtak. Hosszú és göröngyös volt a főiskola eddigi története. Simábbnak látja-e főigazgató úr a jövőt? - Nem tudok határozott igennel válaszolni, hiszen az állami támogatás, amit főiskolánk kap, csupán csak a fele annak, amit például az állami felsőoktatási intézmények kapnak. Természetesen egyházunk segíti a főiskolát,s így a rendelkezésre álló összegből működtetjük az intézményt és a kollégiumot is. Sőt a közelmúltban fejeződött be egy ugyancsak költséges beruházás, egy szinttel növeltük a főiskola épületét. - Említette a marosvásárhelyi kihelyezett tagozatot. Egyfajta misszió ennek a tagozatnak a támogatása, hiszen Marosvásárhelyen még nincs tanítóképző főiskola, ott még a hagyományos középiskolai tanítóképzés folyik, és támogatásunk révén az oda járók itt fejezik be tanulmányaikat, s kapnak diplomát, amelyet aztán Romániában honosítani kell. A romániai magyar tanítóképzés támogatását viszont hallatlanul fontosnak és elengedhetetlennek érezzük. - Térjünk vissza Nagykőrösre. A tanítóképzésnek több, mint 150 éves múltja van a városban. - Talán ez a múlt is vonzza ide a diákokat. De ami igazán fontos, az az, hogy a nálunk tanulók valódi hivatástudatból, érkeznek főiskolánkra, s a végzősök az eddigi tapasztalatok szerint szinte száz százalékban képzettségüknek megfelelő helyen, iskolákban és gyülekezeteknél teljesítik választott és vállalt hivatásukat. S. Boda András Pártház volt, egyházi főiskola lett Keliczay László felvétele Szerzetesek és bankárok a turizmusért Háromszázezer vendéget várnak Gödöllőre Mely szervezet az, amelynek tagjai között egyaránt találhatók kapucinus szerzetesek és banktisztviselők? A válasz a Galga és a Rákos mentén keresendő, ahol másfél éve alakult meg a térség vendégforgalmának fellendítését pártoló Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület, mely Gödöllőn tartotta közgyűlését. - Szükségünk van egymásramondta megnyitójában Gémesi György, a házigazda város polgármestere, aki szerint az egyesület létrejötte nem kis mértékben köszönhető annak, hogy az önkormányzatok felismerték közös érdekeiket a turizmus lehetőségeinek gyarapításában. Az egyesület alapításának szorgalmazója volt Erdei János is, a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság korábbi vezérigazgatója, ma a Magyar Turizmus Rt. igazgatótanácsának tagja, júniustól bécsi képviselője lesz. Előadásából kiderült, hogy ez a szerződés megfelel napjaink követelményeinek, mivel az idegenforgalom fejlesztését célzó állami támogatást csak hasonló, egy-egy térséget átfogó pályázó remélhet. Manninger Gábor, a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke kifejtette, hogy az országos és a szűkebb hazánkra vonatkozó idegenforgalmi koncepció bár egymástól függetlenül készült, sok tekintetben azonos feladatokat határoz meg. Ennek tükrében reméli, hogy az országos pénzalapokból a jövőben az eddigieknél nagyobb támogatást kap a megye. A térség vitathatatlanul legfőbb vonzereje a gödöllői kastély, amelyben az egyesült Tourinform-irodát működtet, és a táj idegenforgalmi térképét is elkészíttette Bérceitől Gyömrőig, Csömörtől Zsámbokig. A műemlék gazdája, a közhasznú társaság vezetője, Nemes Tamás reálisnak véli, hogy az idén háromszázezer látogatót fogadjanak. Részletesen számot adva a múlt évi teljesítményről az idei tervekről, kijelentette, hogy e vendégsereg ellátásában számítanak a környék idegenforgalmi vállalkozóira. Húsvéthétfőn például a segítségükkel tudtak gondoskodni a kastélyba nosztalgiavonaton érkező négyszáz osztrák vendég étkeztetéséről. B. G. PERSONNEL LEASING Munkaerő-szervezési Kft. a Dr. Pendl & Dr Piswanger Csoport tagja 1012 Budapest, Logodi u. 22-24. Telefont 214-0162 Fax: 214-0188 adatbankunkba keresünk: ASSZISZTENS / TITKÁRNŐKET magas szintű angolnyelv-tudással, számítógépes felhasználói ismerettel. Érdeklődését várja: Lakatos Gábor, Fehér Andrásné. A váci csatára emlékeztek Megemlékeztek a váci csata 148. évfordulójáról, amely immár tizenegy éve a város saját ünnepe. A szervező a Madách Kör a Történelmi Lovasegylettel, illetve a cserkészekkel fogott össze, és végiglovagolták a szabadságharc tavaszi hadjáratának útvonalát, majd végállomásként érkeztek a váci ünnepségre. A szép számban összegyűlő váci polgárok a helyi fúvószenekar műsorát hallgathatták meg, majd a lovasegylet és a Váci Huszárbandérium lovasbemutatóját láthatták. Lábai László polgármester köszöntője után fáklyásmenet indult a város határában álló honvéd emlékműhöz, ahol Katona Tamás, a Madách Kör elnöke mondott beszédet. Az este végén megkoszorúzták az elesett honvédek emlékoszlopát. Vácott egyébként egy teljes szellemi műhely ápolja a forradalom és szabadságharc emlékét. A Madách Kör rendezett már ’48-as konferenciát, füzetsorozatban foglalkozik a hősökkel, és egy irodalmi lapot is ad ki hasonló tárgykörrel. A váci csata emlékünnepe a ’48-as szabadságharc jövőre esedékes 150. évfordulós ünnepsége hivatalos programjának is része lesz. M. H.T NÉPSZABADSÁG 35 ■bekopogtattunk Mi Egy szegény festő montázsai A fogorvosnőnek egy maszat az arca, pedig kész lehetne a kép, a háttér, a nyak, a kezek már kidolgozottak, csak a modell nem ért rá a befejezéshez. Az ilyen rendelt képek hoznak némi pénzt a festőnek és családjának, de a festményekből nem lehet megélni. Jankovics János Verőcén, a Maros utcában montázsokat készít, az eldurvult, elgépiesedett, kiüresedett világról. Meg fest is, immáron tíz éve. Az ötven felé járó férfi az Athenaeum nyomdában dolgozott reprodukciós fotósként, de aztán művésznek állt. Éppen modellt keresett, nézelődött a HÉV-en, mikor egy gyönyörű lábon megakadt a tekintete. A gödi Horváth Vera hajlandó volt a modellkedésre, s házasság lett a festmény vége. Ennek tíz éve. Ez a tíz év teljesen elüt Jankovics János eddigi életétől. Annak előtte rendes munkahelye volt, fizetést kapott, családja volt, s egy lánya Vácott. Járt a foximaxira, filozófiát és szocialista gazdaságtant tanult, a templomokba ritkán látogatott el. Most nem jár dolgozni, két szükséglakást nyitottak egybe, s az egyikben, a műterem nappaliban fest, rajzol, készíti a montázsokat egész nap. Felesége is otthon van, az ötödik gyerekét várja, de a kis orgonasípok is otthon vannak. Csak a legidősebb, a nyolcéves Máté indul reggelenként az iskolába, a hétéves Dani, a négyéves Simon és a kétéves Veronika a szülőkkel töltik napjaikat. Minden jövedelmük a huszonnégyezer forintnyi gyes, s néha egy-egy képnek az ára. Két kép között a barátok segítik ki kölcsönökkel a családot. A lakásban vaskályhával fűtenek, a fürdőszoba még nincs bevakolva, a hálószobába galériát építettek, hogy mindannyian elférjenek. De nem panaszkodnak. Máté, a második kisfiú azt mondja, ő is festő lesz, s csak azért szereti a sulit, mert van rajzóra. Azt még nem tudja, hogy van tébé, meg adó is, s a papa most éppen nem ad el semmit, mert visszaadta az egyéni vállalkozói igazolványát. A barátok viszont segítenek. A barátok a Bokor közösség tagjai, akik annak idején még illegalitásban voltak. Az a bokor, amit ő talált a feleségével, négy családból áll, néha összejönnek, beszélgetnek, de leginkább leveleznek. Nem templomi közösség az övék, hiszen éppen az egyház ellen, annak hierarchiája, jelenlegi rendje ellen lázadnak. Az úr a lelkiismereten át szól hozzájuk, mondja Vera, s hozzáteszi, azért templomba is járnak. Nem örültek otthon, mondja a feleség, hithű, templomba járó emberek a szülei, s a testvérei. A templomi esküvő is elmaradt, de őt, Verát az isten hívta erre a házasságra, erre az életre, ide a szükséglakásba, a kölcsönökből tengetett nyomorba. S ők még mindig nem szólhatnak semmit, a Bokor családok Indiába küldik a jövedelmük tizedét, mert ott még szörnyűbb a helyzet. Vera kicsit közelebbre, Gödre, a Bárka Alapítványhoz utalta adója 1 százalékát, mert az isten a fogyatékos gyerekekre is ugyanúgy tekint, mint az egészségesekre, s az úr azt mondja, a képességben lévőknek segíteniük kell a képességben nem lévőket. Az egészségeseknek így is marad, hiszen nem éheznek, mutatja az övéit. Ha az ember élete üres, tartalmat kell keresni bele, s aztán rálelni az odavezető útra. Jankovics János a Bokor közösségben vélte ezt megtalálni, képei mégis arról szólnak, hogy az ember kiüresedett, hogy eltévesztette az irányt, hogy letért az útról. Valószínűleg azokról szólnak a képek, akik még nem lelték meg a maguk bokrát, s hitetlenül, önzőn élik az életüket, fizetik a tébéjüket. A tévé is, mint kollektív mumus fordul elő a képeken. A képekkel a festő meg akarja állítani az időt egy kép erejéig. Ezekhez a képekhez keres mecénást Jankovics János. Tervezi egy helybéli, később szélesebb körű művészeti újság kiadását, ahol stílustanulmányok, képmagyarázatok, az árajánlatok kapnának helyet a verőcei művészek reklámozása céljából. Nem árt tehát, ha a leendő mecénások olvasnak valami fogódzót a képek megtekintése, megvásárlása előtt. Nevelni kell őket, a modern pénzeszsákokat, s akikről akkor még nem gondolta volna, hogy belépnek az életébe. Most már gondolja. Vevőket vár a festő, a szükséglakás műtermében a verőcei templom, a Duna-part, Ady és Léda vevőre vár. Jakubovits Anna Együtt a család Bemutatótermeink és szervizeink: 1037 Budapest, Zay u. 26. Tel.: 388-2308 1065 Budapest, Bajcsy-Zs. út 57. Tel.: 153-2870 1095 Budapest, Soroksári út 38-40. Tel.: 216-1190 1149 Budapest, Mogyoródi út 32. Tel.: 220-5080 NISSAN RAPID Kft. NISSAN VANETTE CARGO 1 990 000 Ft+áfa-tól JÜKKAVILJ 11. 3 550 000 Ft+áfa-tól * 100 CL I ÚJ ° N C/) *^ & CLSzámo O CM CM C7 .0)