Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. június

1997-06-20

30 NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1997. június 20., péntek Munkanélküliekből tűzoltók lettek A hajdani, azóta hazánkat tartósan elhagyott szovjet hadsereg kiskatonái hagyományozták a demokrácia munkanélkülijeire az út menti árkok kaszálásának keservét. Amióta a közhasznú munkások föl lettek találva, rendre nekik jut a kopaszok penzuma. Már ha. Mert Verőcén például a legtöbbjük belebetegedett a parkápolásba, előfordul, hogy egyet ha beküldenek maguk közül a reggeli eligazításra. Vannak persze találékonyabb önkormányzatok. A viráglocsolásban érdemeket szerzett közmunkát némely helyen izgalmassá tudják tenni: tűzoltó lehet, s közmunkás. Ráckeve a jó példa, az önkéntes tűzoltók csapatába tíz munkanélkülit toboroztak, Pilisszántón a temetőt gondozzák, s egy-egy nagyobb baj, például tűzeset után a romokat takarítják el. Afféle falukarbantartó brigád alakult belőlük. A tiszta, rendes faluban már csak egyetlen ember tartja úgy, hogy a közmunkás a köz kenyerén él. Megszelídítik az elvadult árokpartot BELICZAY LÁSZLÓ FELVÉTELE Kolduskenyéren vagy a falu javára? Saját házunk táját többnyire rendben tartjuk, de sok helyütt nagy kérdés: ki gondoskodjék az utcák, az árokpart, a sportpálya tisztaságáról? Ilyen és ezekhez hasonló feladatokat látnak el a közhasznú munkások. Pilisszántón például nem jellemző a gyakran tapasztalt jelenség, miszerint az önkormányzatnak ezen alkalmazottai legjobb esetben is csak a lapátot támasztják az út szélén. Éppen ellenkezőleg. Az itteni közmunkások nem véletlenül örvendenek megbecsülésnek a faluban. Szántón nincsenek szemetes utcák, elhanyagolt sírok a temetőben. Senki sem marad segítség nélkül, akinek a háza tetején meglazult egy cserép, vagy netán (mint a napokban is) egy tűzeset után kell eltakarítani a romokat. - Tudják a faluban, hogy lehet ránk számítani - mondja Czagány Imre, a helybeli iskola és óvoda fűtője és mindenese. Sok helyen meg is kínálnak, hálából az elvégzett munkáért. Vagy megállítanak az utcán, és megköszönik, amit csináltunk. Mert a szántói közmunkások nemcsak az önkormányzat által kirótt feladatokat végzik el. Természetes, hogy ahol tudnak, közvetlenül a lakóknak is segítenek. - Csak egyvalaki mondta rólunk, hogy kolduskenyéren élünk - borul el egy pillanatra Czagány Imre arca. - De hát mindenhol vannak rosszmájúskodók. Na meg az illető nem volt még munkanélküli... A fizetség valóban kevéske. A három ember hó végén egyenként csupán bruttó huszonkétezer forintot kap. Ám mindegyikük örül az állásának, hiszen tapasztalhatták, milyen érzés egyik napról a másikra az utcára kerülni. - Kőműves voltam - meséli Szlávik János. - Megszűnt a cég, aztán hiába kerestem munkát. Mindenütt csak a fiatalokat akarják, a negyvenesek sehol se kellenek. Maszekhoz meg nem megyek, mert az nem jelent be. Az csak feketén dolgoztat. Szlávik János takarítja az utakat, lekaszálja az árokparti füvet, gondoskodik róla, hogy az esővíz rendesen elfolyjék az elvezetőkön. Amint mondja, elégedett a munkájával, mert így olyan szabad lehet, amilyen még sohasem. A polgármester csak ahhoz ragaszkodik: meglegyen a dolog - hogy mikor és mennyi idő alatt, az már rájuk van bízva. -Jó munka a temetőgondnokság - így Sztrehlik Mihály. - Az itteniek tisztelik a halottaikat. Jártak nálunk vendégek, akik csak ámultak, ilyen gyönyörűen gondozott sírokat még nem láttak. Elrendezem a dolgomat odakint; ha kell, segítek az idősebb asszonyoknak a sír körül. Annál többet látok-futok a focipálya miatt. Nyírom a füvet állandóan, szaladok benzinért, viszem mosatni a felszerelést. Azt se tudom, hol áll a fejem. Bármily sok fáradsággal jár az utóbbi munka, kedvvel beszél erről is, akárcsak társai a magukéról. Egyikük sem bánja, hogy rajta a falu szeme. Mindhárman átélték, milyen érzés fölöslegessé válni. Most újra szükség van rájuk. R. V. Szobafestők, parkőrök Ráckevén 170-en részesülnek havi 9200 forint jövedelempótló támogatásban, de valójában 217 olyan személy van, aki huzamosabb ideje, önhibáján kívül munka nélküli. Az önkormányzat 47 polgárt tud közhasznú munkával foglalkoztatni. Hogy mennyire fontos ügyként kezelik e két problémát, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy a jegyző, dr. Siiály István irányítja a közhasznú munkások foglalkozását. Elsőként a január 1-jén megalakult Ráckevei Önkéntes Tűzoltóságot említi, melynek tíz tagját munkanélküliek közül verbuválták, majd Vágó György tűzoltó alezredeshez helyezték őket. A tíz ember a kiképzés után számos bevetésben vett részt, külön vagy együtt a hivatásos tűzoltókkal. A havi jövedelmük bruttó 25 ezer forint, ami ha nem is sok, de biztos pénz. Három szobafestő-mázoló szakismerettel rendelkező személyből karbantartó brigádot szerveztek. Közhasznú munkásként dolgoznak húszan abban a csoportban, amelyik a közterek, utcák rendben tartását végzi, őrzi a parkokat. M. M. Gy. Egyetem a megyéért Megállapodás készül a közgyűléssel A közgyűlés a pénteki ülésen felhatalmazhatja elnökét a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel kötendő és határozatlan időre szóló megállapodás aláírására. Ezt a felsőoktatási intézmény vezetői kezdeményezték, mint közölték: annak érdekében, hogy a megye és az egyetem fejlődése egymást segítse, a szellemi kapacitások kölcsönösen jobb kihasználásával gyorsabb, dinamikusabb lehessen. Az együttműködés kiterjedne a képzésre, továbbképzésre, vidékfejlesztésre, konferenciák, szakmai fórumok, kiállítások szervezésére, a nemzetközi kapcsolatokra. Az egyetem például vállalja, hogy elsősorban az önkormányzatok igényei szerint bővíti a közigazgatási képzést. Cserében a megyei önkormányzat segíti az egyetem beiskolázási munkáját, a végzős hallgatók Pest megye területén történő elhelyezkedését. A tervek között szerepelnek közös pályázatok, vidék- és területfejlesztési programok. Mindezekhez a GATE nemcsak a szakértőit adná, hanem diplomamunkákat, doktori disszertációkat is készíttetne a konkrét témákról. Az informatikai fejlesztés során az együttműködés, kölcsönösség szintén egyformán érdeke az önkormányzatoknak és az egyetemnek. A jövőben - ha a szerződés megköttetik - a megyei önkormányzat részt vesz az évente megrendezendő AGRI-EXPO mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár megszervezésében. Bekapcsolódik az OMÉK előkészítésébe is, többek között azzal, hogy segít egy állandó helyszín létrehozásában. V. J. Újragyártott képcsövek Vácról Öt éve működik egy maga nemében páratlan kis üzem Vácon, amelyet legfeljebb a szakemberek ismernek. A Telva Kft. most azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy csökkentette árait. A Telva 2000 Képcsőtechnikai Kft. egyeduralkodó a magyar piacon, az egyetlen cég itthon - és valószínűleg egész Kelet-Európában -, amely színes képcsövek újragyártásával foglalkozik. A tulajdonos, Johannis Vilmos azzal magyarázza, hogy nem törekszenek nagy ismertségre, nem folytatnak reklámkampányokat. A cég hat dolgozója már így is nehezen tudja kielégíteni az igényeket, pedig napi húsz képcsövet gyártanak, ellátva a hazai szervizeket. Az újragyártás jó üzletnek látszik, s ezt a tulajdonos azzal magyarázza, hogy színes televíziók tönkrement képcsöveinek pótlása, vagyis új képcsövek beszerzése, nehézkes és drága. A képcső-újragyártó üzemben tulajdonképpen az történik, mint a sörgyárban, azaz újratöltik a ballonokat. A képcső ballonjából kiszednek minden alkatrészt, és újakkal cserélik ki, újra felépítik a képcsövet, ami ezáltal újjá válik. A kft. öt éve működik, és kapacitása már aligalig elég ahhoz, hogy a hazai tévészervizeket kielégítse. De, mint a Telva tulajdonosa és ügyvezetője elmondta, az utóbbi hetekben már megkeresték őket Ukrajnából és Litvániából is, hogy oda is szállítson újragyártott képcsöveket. A bejelentés szerint a kft. most tizenöt százalékkal csökkenti az árait. Johannis Vilmos ezt azzal indokolja, hogy egy vállalkozónak benne kell élnie a gazdasági folyamatokban. Eddig a kft. is csak emelte az árait, de ha már megkezdődött az infláció csökkenése, akkor ezt a pozitív folyamatot erősítenie kell. Természetesen, tudja, hogy egy kis cég kevés ehhez, de bízik abban, hogy példája követőkre talál. Ezzel párhuzamosan egy új szolgáltatást is bevezetnek, az újragyártott képcsövek közvetlen - tehát nem a szervizeken keresztüli - eladását és beszerelését is. B. J. Új szakaszába ért a Korax-fejlesztés Száz munkanélküli jutott tisztes megélhetéshez Tízéves fennállásának újabb szakaszához ért a ráckevei Korax Élelmiszergép Kft. A közelmúltban átadták rendeltetésének az új gyáregységet, mely jelentősen növeli a gyár kapacitását. Az átadáson jelen volt dr. Hegyháti József, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes államtitkára, képviseltette magát Svájc és Mongólia budapesti nagykövetsége, eljöttek az ország nagy húsfeldolgozó vállalatainak menedzserei, valamint a város és a térség településeinek elöljárói. - Ez és az ehhez hasonló események ünnepnapnak számítanak, mert manapság létkérdés egy-egy új vállalkozás beindulása vagy továbbfejlesztése - jelentette ki dr. Kulcsár István polgármester, aki Ráckeve nevében köszöntötte a megjelenteket, majd önkritikát gyakorolt, lévén, hogy tíz évvel korábban ő maga nem hitt abban, hogy a Korax képes lesz megvetni a lábát egy olyan térségben, ahol a nagy iparóriások sorra térdre kényszerültek. A Korax képes volt eleget tenni a megváltozott gazdasági viszonyok kihívásainak, vagy én tévedtem. Kívánok minden polgármestertársamnak hasonló kellemes tévedést - mondotta Ráckeve első embere. Hegyháti József adatokkal igazolta, hogy a gépipar újra húzóágazat, s ebben jelentős helyet foglal el az élelmiszer-feldolgozó gépgyártás. Ezen a téren mutatkozik meg leginkább az innovációs készség, a pozitív gazdaszemlélet, az új technológiák időben való kidolgozása, s nem utolsósorban az a tény, hogy a termékek versenyképesek nemcsak idehaza, de külföldön is. Szöllősi Árpád ügyvezető igazgató bemutatta az új gyáregységet működés közben, és ismertette a termékskálát. A Korax kis- és nagyüzemekben egyaránt használható automatikus gázüzemű zsírsütő és főzőberendezéseket, forrázó-kopasztó gépeket, főző-füstölő-hőkezelő szekrényeket, húsdarálókat, hidraulikus töltő-keverő gépeket, hentes kéziszerszámokat gyárt, valamint komplett vágóhidak, feldolgozógyárak kivitelezését és korszerűsítését is vállalja. A feltett kérdésekre válaszolva Szöllősi Árpád elmondta, hogy a 4800 négyzetméter hasznos alapterületű üzem tulajdonjogán 70-30 százalék arányban magyar és svájci vállalkozók osztoznak. A mostani beruházás 320 millió forintba került, aminek 30 százalékát az IKIM folyósította kamatmentes hitelként. A hitelt öt év alatt kell visszafizetni, s kamat helyett jelentős exportbővítést kimutatni. Jelenleg Németországgal, Mongóliával, Romániával és Albániával van hosszú távú üzleti kapcsolatuk, illetve olyan volumenű megrendelések, melyek a kapacitásuk zömét lekötik. Nem elhanyagolandó tényező az sem, hogy az új részleg megépítése sok térségi vállalkozónak és munkanélkülinek adott munkát, vagy az, hogy a beindulással 30-ról 100-ra emelkedett a vállalat létszáma - mondotta kiegészítőként Szöllősi Árpád, M. Gy. O. Szentendrei szemétgondok Nyolc-tíz település szemétdíja drágulhat Jelen pillanatban három, olykor négy szemétlerakó helyre szállítják a szentendrei és a Szentendre környéki települések kommunális hulladékát. A városban a Kéki I. lerakóhely már megtelt, a Kéki II. még fogadja a szemetet, de folyik a rekultivációja. De járnak még Tahiba a szemétszállító autók, s olykor a fővárosba is. A pomázi szemétlerakó ügye még nem zárult le. A budapesti szállításokat kivéve a többi hulladéklerakó helynek van egy közös vonása, mégpedig az, hogy ezek az év végéig megtelnek. Új hulladéklerakó helyre lenne szüksége a városnak és környékének, de arra nincs lehetőség, más megoldást kellett keresni. Az igazi megoldás az lenne, ha valahol a régióban találnának egy megfelelő földtani adottságokkal rendelkező területet, ahol az új hulladéklerakó hely megépülhetne. A különösen védett természeti környezetben korábban találtak is a szakemberek egy erre alkalmas területet az úgynevezett Szmerdáni horhosban az ízbég felé vezető út közelében, de az első hírre olyan elemi tiltakozás indult a szeméttelep ellen, hogy az illetékesek ettől kénytelenek voltak elállni. Az egyetlen lehetséges megoldás egy úgynevezett hulladékátrakó- és -tömörítő telep létesítése, amely persze magában hordozza azt is: az itt átrakott és tömörített szemetet valahova el kell szállítani. Győri Ferenc, a szentendrei Városi Szolgáltató Rt. vezérigazgatója szerint megtalálták a megoldást: a térségben összegyűjtött kommunális hulladékot - tömörítés után - a Rompolt Kft. bicskei lerakójába szállítják majd. A 2005-ig érvényes szerződés szerint Szentendre évi mintegy 60 ezer köbméternyi plusz a környező települések „laza” hulladékát tömörítés után Bicskén fogadják. Persze ehhez egy megfelelő átrakótelepre, tömörítőberendezésekre van szükség. A szentendrei önkormányzat képviselő-testülete elfogadta a javaslatot, s ennek megfelelően a városi szennyvíztelep mellett épül meg a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő átrakó. A mintegy 10-15 millió forintos beruházás fedezete egyelőre nem teljes egészében biztosított. A Városi Szolgáltató Rt. bízik abban, hogy pályázatok révén anyagi segítséghez jutnak, s így megvalósulhat a beruházás, amelynek jövő ilyenkor már működnie kell, hiszen addigra már Szentendre környékén nem lesz helye a szemétnek. A tömörítés és a jelentős mértékben megnövekvő szállítási távolság természetesen növeli a költségeket, s így a településenkénti szemétszállítási díját is. Győri Ferenc előzetes számításai szerint ez a költségnövekedés elérheti akár a 60 százalékot is. Jelen pillanatban az érintett településeken az egy lakosra vagy egy lakóhelységre jutó havi szemétszállítási díj 68 és 135 forint között van, igaz, vannak települések, ahol az önkormányzatok vállalják e díjnak jelentős részét. Hogy ki fizeti a most következő szemétdíj áremelkedését, nem tudni még, feltételezhető, hogy az önkormányzatok költségvetése már nem tud többet átvállalni, s így a lakosság „zsebébe” kell nyúlni. A szentendrei Városi Szolgáltató Rt. a napokban juttatta el előzetes tájékoztató jellegű levelét az érintett települések polgármestereinek, hogy azok ismerjék a kényszerítő körülményeket, s ismerjék azok gazdasági következményeit. Szemétdíjügyben úgy tűnik az elkövetkezendő időkben még nagy viták és viharok várhatók az érintett településeken. S. B. A. A szakmunkásokból ritkán vagy sohasem lesz közmunkás TUDÓSÍTÓNKTÓL Verőcén nagy szükség lenne közmunkásokra, mivel a községnek nincs pénze arra, hogy vállalkozókat bízzon meg különböző munkák elvégzésével. De hiába próbáltak tavaly kőművest felvenni közmunkásnak, és egyelőre az idén is hiába kértek két kőművest és két festőt a munkaügyi központtól. Ebben természetesen nem a munkaügyi központ a hibás, mint Pölcz Ernő polgármester mondja, akik jöttek, nem vállalták a munkát. Még akkor sem, ha ezzel a munkanélküliellátásukat kockáztatták. Jelenleg öt közmunkást alkalmaz az önkormányzat, egy az óvodában dolgozik kisegítőként, négy pedig a polgármesteri hivatal irányításával végez közterület-karbantartási munkákat. A polgármester hozzáteszi, az idén már csak azokat alkalmazták, akikkel korábban sem volt gond. Ugyanis tavaly előfordult, hogy a nyolc közmunkásból egyik reggel csak egy jelentkezett munkára... Pölcz Ernő szerint nem jelentett nagy könnyebbséget, hogy megszűnt az a kötöttség, amely a település lélekszámának arányában engedélyezte csak közhasznú munkások alkalmazását. Igaz, hogy - mint Jakab Gábor jegyző mondja - akiket szakmunkásként szerettek volna alkalmazni, két-háromszor annyit kértek, mint amennyit az önkormányzat fizetni tud. A munkaügyi központ az összköltségnek ugyan a hetven százalékát megtéríti, ám csak akkor, ha a bér nem haladja meg a 19 ezer forintot. (Ez a bér vonzataival együtt 27 ezer forint, így az önkormányzatnak havonta 8 ezer forintjába kerül egy közmunkás.) Közhasznú munkával lehet foglalkoztatni a jövedelempótló támogatást élvezőket is. Egy korábbi rendelet elő is írta, hogy nekik tavaly december végéig kilencven napot kell ledolgozniuk ahhoz, hogy további két évig részesüljenek a támogatásban. Verőcén az érintettek húsz százaléka nem tett eleget - vagy nem tudott eleget tenni - ennek a követelménynek.